Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)

1996-08-24 / 230. szám

1996. augusztus 24., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Pécsi körkép Közgyűlési előzetes A megszokottól eltérő napon, jövő hétfőn, vagyis augusztus 26-án 13 óra kezdettel tartja a nyári szünet utáni első ülését Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának Közgyűlése. Az ülés előzetes napirendjén szerepel az 1956-os emlékmű elhelyezéséről szóló rendelet- tervezet, valamint támogatási kérelmek. A napirendi javaslat­ban szereplő témák után a testü­let zárt ülést is tart. Pécs szépe Szeptember 22-én a Pécsi Na­pok '96 keretében ismét megvá­lasztják Pécs legszebb hölgyét. A rendezők várják azon lányok, asszonyok jelentkezését, akik ez évben betöltik 17. életévüket és van pécsi kötődésük. Jelentkezni fényképpel a Pécsi Kulturális Központban (Pécs, Várady A. u. 11.) levélben, vagy személyesen lehet szeptember 10-ig. Telefon/ fax: 72/312-834. ■ Bérelhető garázsok A nem lakás céljára szolgáló, bérbeadásra meghirdetett ön- kormányzati tulajdonban lévő helyiségek szeptemberi listáján garázsok szerepelnek. (A cím után a helyiség alapterülete van feltüntetve.) Almos u. 13. sz. (15 m2); Bokor u. 92. sz. (15 m2; Enyezdu. 21. l.sz. (18 m2); Enyezdu. 21. 3. sz. (18m2); Fe­kete gy. tér 51. sz. (152); Fekete gy. tér 71. sz. (15 m2); Vasas „S” u. 2. 3. sz. (15 m2; Szep­tember 6. tér 61. sz. (18 m2. A helyiségek bérletét pályázat út­ján, liciteljárás keretében lehet elnyerni, maximum 10 évre. Az egyéb feltételeket a Kossuth tér 1-3. sz. alatti ügyfélszolgálati irodában lehet megtekinteni 1996. szeptember 2-a és 16-a között. A pályázatokat a Pol­gármesteri Hivatal Vagyonke­zelő és Hasznosító Iroda Lakás- és Helyiséggazdálkodási Egy­ségénél (Pécs, Kossuth tér 1-3. sz. fsz. 6.sz.) lehet személyesen és írásban benyújtani 1996. szeptember 16-ig. Megszüntetésre szánt lakóterület A Pipacs-Fűzfa-Gyöngy utcák ipari-szolgáltató funkciót kapnak A Pipacs-Füzfa-Gyöngy utcák­ban lakók több esetben panaszos levélben érzékeltették környeze­tük lakóterülethez méltatlan, sú­lyos gondokat okozó állapotát, amely a talajvizek, szennyvizek kezeletlenségéből, az állattartási körülményekből, a közterületek, árkok, utak gondozatlanságából következik. A Közgyűlés Kömyezetfej- lesztési Bizottsága ügy vizsgá­lata után javasolta, hogy a jelen­legi lakóterülethez méltatlan helyzet megváltoztatására egy ideiglenes önkormányzati bi­zottság által megfogalmazott program kialakítása szükséges, majd megvalósítható intézke­dési tervet kell kidolgozni. A la­kóterületi funkció folyamatos megszüntetése a meghatározott cél, amit részben csereingatla­nok juttatásával, az avult lakóin­gatlanok felvásárlásával cél­szerű elérni, hogy azt követően új szerepre, ipari-szolgáltató funkcióra legyen alkalmas a te­rület az infrastruktúra fokozatos javításával. A közgyűlést a javaslatot el­fogadva létrehozta az ideiglenes bizottságot, amelynek elnöke Koósz Margitot, a terület ön- kormányzati képviselője lett. Az ideiglenes bizottságban önkor­mányzati képviselők mellett a kisebbségi önkormányzat képvi­selője, valamint a Polgármesteri Hivatal építészeti-iterületfej lesz- tési és gazdasági szakemberei kaptak helyet. A kidolgozandó programot, az intézkedési tervet szeptember 30-ig kell előterjesz­tenie a bizottságnak. D. I. Dobnak-e mentőövet a fedett uszodának? Volna még üres rajtko az esetleges szponzoroknak ... Hétfőn fordulópontjához érkez­het a Hullámfürdő tervezett fe­dett versenyuszodájának sorsa: állítólag felveszik a közgyűlés napirendjére. Ha igen, akkor el­dől, az önkormányzat mennyire akarja a terv megvalósulást. A minimumra fogyasztott program kivitelezésére is 350 millió Ft kellene, ám összesen csak 200 millió van. A Fürdő Kft. és a kivitelezőnek kiválasztott ZÁÉV Rt. lehetségesnek tartja, hogy az idén rendelkezésre álló pénzből megkezdődjön a beru­házás és a 200 millión felüli hi­FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ ányzó összeg különböző pénz­ügyi forrásokból előteremthető. Am mindehhez az kell, hogy en­nek nem teljes megvalósulása esetére az önkormányzat garan­ciát vállaljon á maradék költség fedezésére a már megígért 50 millió Ft-on felül. D. I. Augusztus vége 1009-ben Az 1009. évből ránk maradt Szent István két okle­velének egyike, a Pécsi püspökség alapítását el­rendelő az augusztus 23-i dátumot viseli. Tehát nem kerek évforduló múlt el tegnap, ám a magyar államiság ünnepnapja közelében megemlékezést érdemel. Már csak azért is, mert több ágú a jelen­tősége magának az oklevélnek is. A veszprémi püspökség alapításáról szóló csak rövidített és megrontott formában maradt fenn, ellenben a pécsi alapítás oklevelének II. Endre ál­tal megerősített másolata Szent István oklevelé­nek hiteles szövegét adja vissza. E két dokumen­tumból a Szent István korabeli egyházi és világi területi szerveződésre lehet következtetni. A Pécsi püspökség alapítólevele adott segítsé­get ahhoz is, hogy István megkoronázásának idő­pontját meghatározzák Az oklevél dátumából ki­derül, hogy István 1009. augusztus 23-án uralko­dásának 9. évében volt, tehát koronázása 1000. augusztus 23. és 1001. augusztus 22. között tör­tént. A XI-XII. században vezetett királylajst­romban feltüntették királyaink uralkodási évei­nek, hónapjainak és napjainak összegét és ezt utólag az évszámokkal összekapcsolva bevezet­ték a zágrábi és váradi rövid krónikába. Esze­rint a koronázás napja és a halál napja között a „naptárban" 7 hónap és 14 nap telt el. Mivel István halálának napja augusztus 15. volt, a ko­ronázás napjának ezért valószínű az 1001. ja­nuár 1. Az 1009. augusztus 23-i püspökség alapítás azért is érdekes dátum, mert ez alkalomból Ma­gyarországra érkezett Rómából a pápa legá­tusa, Azo, Ostia püspöke. S az ő tevékenységé­ről Szent Bonifácnak II. Henrik császárhoz írt levelében maradt fenn az az információ, hogy 1009. nyarán - értelemszerűen az alapító ok­irat keltekor, vagy az azt követő napok valame­lyikén - Pécsett szentelt püspökséget. Magyar- országon 1009. épp két háború közötti békeév volt, így szinte biztosra vehető, hogy Szent Ist­ván jelen volt a felszentelésen Pécsett. D. I. Egy lépés a fenségestől Hibaként rója fel Thomas Paine 18. századi angol politikus és pub­licista, „ha az írók és kritikusok fenségesről beszélnek, nem veszik észre, hogy az mennyire határos a nevetségessel. E tétel frappán­sabb megfogalmazása Napóleontól származik, aki 1812 decem­bere után, az Oroszországból való visszavonulás közben számta­lanszor emlegette: „A fenségestől a nevetségesig csak egy lépés”. A hatalom, legyen az császári, vagy csak városi önkormányzati, nem engedheti meg magának, hogy nevetségessé váljon, s azt sem, hogy méltóságteli eseményeket, alkalmakat komolytalanná tegyen. A közgyűlés hétfői ülésének előzetes napirendje feltűnően sovány témasor, ám jelzik, hogy zárt ülést is tart a testület. Megkockáztat­ható feltevés, hogy a mostani ülés oka a halaszthatatlan zárt ülési téma: a vasárnapi ünnep előtt el kell végre dönteni, hogy ki lesz az a mintegy 30 személy, akiknek kitüntető címeket ítél a közgyűlés. Minden korábbinál többet a minden eddiginél ünnepibb alkalom­ból. S minden eddiginél nagyobb figyelem közepette. Az utóbbi azért is övezi e döntéssor meghozatalát, mert június végén már volt ebben a témában egy furcsa sikertelen kísérlet. Okmagyarázó értékelésének csörtéjéhez kommentár gyanánt csak azt kérdést kapcsolom: vajon miféle érdek magyarázza az elfogad­hatatlan, hogy kívülállók személyét érintő ügyben a zárt ülés polé­miái kiszivárogtatnak? Ám ezt is csak az újabb ilyen témájú zárt ülés miatt vetem fel, s néni a veszett fejsze nyelét keresgélem. A veszteség már visszahozhatatlan: a lépés felét már megtetette a közgyűlés a ,fenségestől”. Kár lenne befejezni. Ez a mozdulat azokra vetne furcsa fény, akik kitüntetésre érdemesként számításba jönnek. És pont az ilyen esetek minősítésére alkalmas Napóleon hírhedt rendőrminiszterének, Foucé-nak a megállapítása, amellyel d’Enghien herceg meggondolatlan kivégeztetéséhez fűzött: „Ez több, mint vétek, ez hiba”. Dunai Imre Mélypince és egyetemtámogatás Az egytemi klub létrehozása és működtetés érdekében 1989 őszén a városi tanács a Rákóczi út 67. számú foghíjtelek, az ingatlan alatt hú­zódó mélypince; a foghíjtelken található raktárépületek és az ingatlan alatt húzódó kéregpince kezelői jogát átruházta a JPTE-re. A feltétel az volt, hogy az egyetemi klub működtetésére részvénytársaság ala­kul és az ingatlanok apportként annak az alaptőkéjébe kerülnek. A részvénytársaság működése során keletkező nyereségnek az apport értékére eső osztaléka biztosította volna az eg'yetemi klub kulturális tevékenységéhez szükséges anyagi fedezetet. A részvénytársaság a meghatározott határidőre nem alakult meg, ezért a szerződés hatályát vesztette és az eredeti állapot visszaállt. Benépesülnek-e valaha e lépcsők? FOTÓ: TÓTH L. Két éve Pécs Önkormányzata az egyetemi klub létrehozására és működtetésére 10 miihó Ft. ösz- szegű támogatás nyújtásáról vál­lalt kötelezettséget. Ä támogatás forrása az egyetem által az ön- kormányzatnak visszaadott ingat­lanok értékesítéséből származó bevétel. A támogatás első részletét 5 miihó Ft-ot az önkormányzat a költségvetésből megelőlegezett. Legutóbb pedig a közgyűlés úgy döntött, hogy a Rákóczi út 67. számú ingatlant a Városi Va­gyonkezelő Kft-nek jegyzett törzstőkén felüli vagyonként át­adja. Ennek fejében a Kft.-ét fel­kérték, hogy a JPTE alapítványát ötmillió forinttal támogassa. Szégyenfolt a Mecsekoldalon Évek óta elszomorító szégyenfoltja a pé­csi Mecsekoldalnak a Donátusi út „min­denki szemétdombja”. A környék lakói már megszokták, hogy a hulladékgyűjtő szomszédságában élnek. A donátusi és bá- licsi dűlők ingatlantulajdonosai autó­számra hozzák ide a szemetet a már híres­hírhedté vált hajtűkanyarba. Az augusztus 20-án (!) óráról órára növelték a csúfos szeméthalmazt. A közterület-felügyelők orra előtt szemrebbenés nélkül rakták ki az autók­ból a kacatokat, számítástechnikai és ve­gyi hulladékot, döglött nyúltól a bútorda­rabokig, kartondobozoktól a rongyokig, papírhulladéktól az élelmiszermaradékig, nyesedéktől építési törmelékig mindenfé­lét. A felszólítás ellenére csak azért is ki­rakták, ha már idáig elhozták. Arra hivat­koznak, hogy más is idehordja, akkor pe­dig nekik is joguk van lerakni szemetüket. (Kultúrájuk és szemléletük jegyeit.) Jellemző az emberek felfogására, hogy az egyik asszony ráförmedt a közterület­felügyelőkre: „kukázóknak néztem ma­gukat”. Persze nem maradtak el a szabály­sértési feljelentések. Az sem úszta meg, aki letagadta személyi igazolványát és jo­gosítványát, hiszen autója rendszáma árulkodott. Az illegális szemétlerakók számos névre szóló bizonyítékot hagytak hátra a kacatokban. A közterület-felügyelők javaslatára a Pécsi Közüzemi Rt. határozott intézkedést tesz a szégyenfolt megszüntetésére. A Donátusi út és Rodostó utca csatlakozásá­nál lévő kanyarban az eddigi szemét- gyűjtő konténereket eltávolítják, és sze­métlerakást tiltó táblát helyeznek ki. A közterület-felügyelők rendszeres figyelő- szolgálattal ellenőrzik a területet, és ko­moly pénzbüntetést szabnak ki az illegális szemételhelyezőkre. Remélhetőleg a lakosság megértéssel fogadja ennek az évek óta megoldatlan, szégyenletes helyzetnek ily módon tör­ténő rendezését. Egyúttal felhívják a fi­gyelmet ennek betartására. Rozvány Gy. A közútra terjeszkedő augusztus 20-i szemét-csendélet a Donátusi út és a Rodostó utca csatlakozásánál lévő kanyarban Pécs levegője Az ANTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint az aug. 22-én mért 24 órás átlag­értékek alapján Pécs légszeny- nyezettségét a következő mu­tatók jellemezték az egészség- ügyi határérték (100%) száza­lékában: kéndioxid 20,4%, nit- rogéndioxid 38,3,%, szénmo- noxid 14,5%, szálló por 64%, ózon 22,5%. Délelőtt a légtér­ben a határértéket rövid időre meghaladó koncentrációban fordult elő a kéndioxid, a nit- rogéndioxid, a szálló por. A felszín közeli ózon és szénmo- noxid mennyisége is akkor volt a legnagyobb. A szeny- nyező anyagok elsősorban a belváros, az északi városrész környezeti levegőjében hal­mozódtak. (A levegőszennye­zettség mérését a Városi Vagyonkezelő Kft. támo­gatja.) I é * 1 4 1

Next

/
Thumbnails
Contents