Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)
1996-08-17 / 225. szám
14 Dhnántúli Napló Millecentenáriihh 1996. augusztus 17., szombat Az alkotmány hús-vér valóság Interjú Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével „És mivel minden nép saját törvényei szerint él, ezért mi is Isten akaratából országunkat igazgatván a régi és új császárok példáját követve, törvényhozó elmélkedéssel meghatároztuk népünk számára: miképpen éljen tisztességes és békés életet...” Ezek a mondatok Szent István első törvénykönyvének előszavából valók. 1001-ből. Beszélgetésünket dr. Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével is ezzel kezdtük. A korszakos megújhodást ünneplem FOTÓ: FEE/L. m. a.- Ön hogyan értelmezi augusztus 20. jelentését és jelentőségét?- Az ünneplés készsége és szándéka hozzátartozik az emberi minőséghez. Nagyon szegény az a kultúra, amelynek nincsenek ünnepei, tehát nincsenek hagyományai. Augusztus 20-a több értelmű ünnep. A jog szerint ezen a napon alkotmányos államiságunkat ünnepeljük. Ez elválaszthatatlan Szent István szellemiségétől és művétől. A történelem iróniája, hogy akkor vált az államalapító Szent István ünnepe az alkotmány ünnepévé, amikor alkotmányosságról szó sem lehetett. Én mégis úgy érzem, hogy a mai napon az alkotmány előtt is tisztelegni nem a múlt folytatása, hanem a rendszerváltás legkézzelfoghatóbb eredményének ünnepe. 1989-ben valóban létrejött egy jogállami alkotmány és az Alkotmánybíróság, amely nemcsak a törvényeket, hanem még azok értelmezését is alkotmányos keretek között tartja. Az alaptörvény élő joggá vált. Ebben az országban a 20. század utóján végre létezik egy olyan legfelső fórum, amely a törvényhozással és a kormánynyal szemben is ki tudja kényszeríteni az alapvető normák tiszteletben tartását. Arra is méltán lehetünk büszkék, hogy a magyar alkotmánybíráskodás az európai emberi jogi gyakorlatot honosítja meg idehaza. Ez a szándék- ne hangozzék túlzásnak - hasonló a Szent István-i gondolathoz. Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltétele, hogy a gazdaságot és a jogot a közösség gyakorlatához és elvrendszeréhez igazítsuk. Az alkotmány tekintetében azonban már egyenrangúak vagyunk a fejlett Európával.- Ügy tűnik, hogy Kelet-Eu- rópában szükségszerű az olyan bíráskodás, amely meggátolja, hogy a hatalom eszközzé váljon az éppen uralkodó párt kezében. Ez éretlenség?-Nem véletlen, hogy az alkotmánybírák az Aranybullát viselik hivatali jelvényükként a nyilvános üléseken. Lassan 800 évvel ezelőtt, ez volt az első dokumentum, amely megvonta a királyi hatalom korlátáit és felsorolta a jogokat. Ehhez hasonlít az Alkotmánybíróság feladata, amikor a hatalom korlátozásának új hagyományát teremti meg. Egy új kormány hirdethet elődjével homlokegyenest ellenkező programot, de csak annyira lehet más, amennyit az alkotmány enged. Egy jobboldali kormány már megtanulta, most tanulja a baloldal is. A soron következő, már ebbe a hagyományba fog illeszkedni.- Ez. európai sajátság?-Nem hiszem. Alkotmánybíráskodásra épp úgy szükség van az Egyesült Államokban, mint bárhol másutt. Szükségessége nem szorítkozik azokra az országokra, amelyeknek keserves történelmi tapasztalatai vannak. Az viszont igaz, hogy Európában mindenütt létrejött az alkotmánybíráskodás intézménye ott, ahol egy diktatórikus rendszer megbukott. A néA hatalom korlátja metek a világháború, a spanyolok, a portugálok a maguk tekintélyuralmi rendszerének megbuktatása után nyomban hozzáfognak az alkotmányos jogrendszer és annak kontrollja megteremtéséhez.- Ez tehát a garancia arra, hogy a reflexekben élő tragédiáktól nem kell tartani?- Az Alkotmánybíróságnak a rendszerváltást követő négy évben kifejezetten stabilizáló szerepe volt. Az összes politikai vitát lefordította a jog nyelvére az alkotmány alapján, majd visszatette a politikusok asztalára. Úgy látom, hogy továbbra is ez a feladatunk. A stabilitás most azt jelenti, hogy legalább a jogalkotás szintjén biztonság uralkodik, legalább a törvények nem sérthetik az emberek alapvető jogait. Ha viszont a törvény alkotmányos és mégis jogsérelem esik, meg lehet találni a felelőst. Sokat olvashatni mostanában arról, hogy „ebben az országban bármi megtörténhet”, botrányoknak, ígéretek be nem tartásának nincs következménye. Egy biztos: amíg az Alkotmánybíróság hatásköre terjed, nem történhet meg „bármi”, addig az alkotmány érvényesítésére számítani lehet.- Az alkotmányok öröknek tetsző, alapvető emberi jogokat képviselnek, ezért állandók. A történelem, a világ haladása valamiféle változtató hatással mégiscsak lehet rájuk, nem?- Ez kétségtelen. A mozgás, a változás talán a világ alkotmányainak egységesülésében érhető tetten. Az emberi, az állampolgári és a szociális jogok tekintetében vannak nemzetközi egyezmények, amelyekhez hazánk is csatlakozott és ez megköti a mindenkori parlament kezét. Ha bármely magyar hatóság olyat tesz, ami az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik, a strasbourgi bíróság megállapíthatja az egyezmény megsértését, elmarasztalhatja az államot, ami természetesen nem közömbös. A nemzetközi emberi jogi bíróságok bizonyos értelemben radikalizálódnak, vagyis egyre kevesebb teret hagynak az egyes államok mérlegelésének. Másfelől pedig liberalizálódnak, azaz szélesítik a szabadságjogokat. Ez az érzékelhető iránya a fejlődésnek. Közép-Európában ma a nemzeti kisebbségek jogainak kérdése élvez elsőbbséget. Hazánkban égető kérdés - mondjuk így - a gyanúsítottak jogainak tiszteletben tartása. Az egyre jobban terjedő rendőri brutalitásra gondolok.-Az alkotmányossági szükséghelyzet nélkül is napirenden lévő új alkotmányozás mellett azzal érvelnek némelyek, hogy az alaptörvényünkön mégiscsak az 1949-es dátum áll, s hogy ez az elmúlt évtizedek folytonosságát szimbolizálja.- Ez az évszám a történelem bélyege az alkotmányon. Az Ellenzéki Kerekasztal nem akarta, hogy az új, jogállami alkotmányt olyan parlament hozza meg, amelyet nem szabadon választottak; ezért történt 1989- ben forma szerint csupán alkotmánymódosítás. Tartalmilag azonban az új alkotmányt semmi nem köti a múlthoz. Az alkotmányértelmezés során a kötelező európai normákon túl magasabb követelményeket is vállaltunk. A környezetvédelmi ítéletünk, amely szerint alkotmányos követelmény a status quo fenntartása, világszerte elismerést váltott ki. A halálbüntetés eltörlésének indoklása is teljesen felhagyott a tradicionális érvekkel, amelyek a halálbüntetés kegyetlen; ségével vagy hatástalanságával operáltak. Áz Alkotmánybíróság szerint az élethez való jog mindenek felett áll, amely fölött az államnak sem lehet hatalma. Ez az ítéletünk iskolát alapított eddig, Dél-Afrikában és Namíbiában is követték a magyar példát. Ahol érdemes ápoljuk a folytonosságot. A köztársasági elnök jogkörének behatárolásában például segítségünkre voltak a magyar királyok hadúri szerepének hagyományai. Szakmai szempontból nem, legfeljebb politikai okokból kellhet új alkotmány. Ahhoz a történelmi pillanathoz, melyben a jogállami alkotmány újjászületett, nem lesz fogható semmi. Annak fényét, érdemét nem lehet többé megismételni. Én ezt a korszakos megújhodást ünneplem. Bozsó Bea Millecentenáriumi ünnepségek Bolyban szombat 19.30-kor író-olvasó találkozó lesz a könyvtárban Koch Valériával. Vasárnap a 10 órás ünnepi szentmise után Boly címerét és zászlaját avatják a községháza előtt. 17.30-kor König Róbert grafikus kiállítása nyílik a Vigadóban. Est 7 órakor Székely Miklós orgonahangversenye a templomban. Hétfőn népművészeti vásár várja az érdeklődőket a kastély parkban. Fél ötkor „Elindultam szép hazámból” címmel folklór műsor kezdődik. Fellép a lippói, a mindszent- godisai, a szajki és a bólyi tánccsoport. 20 órakor a rockkoncert. Kedden „Az éjszaka csodái” címmel a pécsi ÁNK gyermekszínháza ad műsort 15 órakor, 16 órakor a Vagan- tes trió lép fel. 17-kor lovagi torna és fegyverbemutató, 18.31 -kor dzsesszkoncert. Vasárnap a német napot 16 órakor a lippói fúvószenekar nyitja meg a pécsi Széchenyi téren. 17.30-kor a Kossuth Filmszínházban fellép a Leő- wey tánccsoport, a Mohácsi Németek Egyesületének énekkara, a nagynyárádi kórus és a véméndi kvartett. 20 órától a Művelődési Központ udvarán a Schütz zenekar játszik. Hétfőn Roma-nap az Eu- rópa-házban. 10 órától Romafotók képzőművészeti és népművészeti kiállítás nyílik kulturális prograammal. 11 órakor Suchmann Tamás tárcanélküli miniszter avatja fel a Mohácsi Művészeti Társaság galériáját. 14 órakor Peti Bogdán Péter tamburaprímás emléktábláját leplezik le a Vásárhelyi Pál utcában, beszédet mond dr. Kosztics István. 15 órától a tamburazene- karok lépnek fel. 19 órakor Kovács József verseskönyvét mutatják be. 20 órakor tambu- rakirály és királyfi koronázása, majd 20.30-tól utcabál. Augusztus 20-án este mindhárom nemzetiség gálaprogrammal ünnepel. Pécsváradon szombaton „Reneszánsz vígasságok”. Vasárnap este 6 órától fúvóshangverseny lesz a vár udvarán. Fellép a pécsváradi tűzoltózenekar, a mecsekná- dasdi Stefans Kapelle és a Trachten Vereinigung Arth- Golda svájci ének- és tánc- együttes. Hétfőn 18 órától hangverseny lesz a vár dísztermében. A Művelődési Központ női kamarakórusa és a zeneiskola fúvós kamaraegyüttesének közreműködésével. Kakas Sándor polgármester ünnepi önkormányzati ülés keretében adja át az 1996. évi kitüntetéseket. 20 órától „Középkori vacsoraesf ’ a vár udvarán. Kedden 16 órakor koszo- rúzási ünnepségek a várban, 16.30-tól a Szentháromság téren amatőr művészeti együttesek műsora. 18 órától utcabál a Spitzbuben zenekarral. Helyi világtalálkozók A millecentenárium évét éljük, s úgy tűnik a magyarországi világtalálkozókét is. Találkoztak már a világ magyar tudósai, gazdasági tanácsadói, polgár- mesterei. Találkoznak ősszel a magyar filmesek is. A különböző szakmai csoportosulások magyar tagjai ugyanúgy megszervezték találkozójukat, ahogy a nagy országos szerveztek. Ám Békésben és Tolnában, Baranyában és Pest megyében is sorra rendezik a településekről elszármazottak „világtalálkozóját”. Sok ezer és alig kétezer lakosú településeket keresik fel jól ismert, vagy Csak hírből ismert elszármazottaikat, s kínálják fel a Világtalálkozót. És a vendégek jönnek. Jönnek az elüldözöttek, az el- és meghurcoltak. Nagy valószínűséggel azért, mert számukra a hazát és a magyarságot szülőfalujuk jelenti, a szülői ház, vagy éppen ha megmaradt, a kopott iskolapad. Kimondott és ki nem mondott szándéka a helyi világtalálkozók szervezőinek: kapcsolatokat keresni és kapcsolatokat találni, olyan kapcsolatokat, amelyek valamilyen módon segíthetnek az országnak és a településnek. Ha nem lenne szentségtörő azt is mondhatnánk, világméretű lobbizás zajlik az 1100 év jegyében. Persze miért lenne szentségtörés, ha a Stockholmban élő vállalkozó szülőfalujában, Pilisvö- rösváron tornacsarnok építését akaija segíteni, hogy a Dél- Amerikából Pécsre hazatérő farmer a húsüzlet után érdeklődik, hogy Sóskút elszármazottai a falu alapítványát támogatják pénzeikkel? Most ilyen a Honfoglalás évfordulója. Igaz, a millecentenárium másról is szól. Például arról, hogy ebben a „világtükörben” leltárt csinálunk: mire mentek az elszármazottak, s mi lett belőlük. Nélkülük személytelen lenne az ünnep. Igaz, nélkülünk is. S. Boda András A millecentenárium még élő tanúi - Százéves emlékfák hirdetik szerte az országban elődeink a honfoglalás ezer éves évfordulóján tartott megemlékezéseit. Felvételeinken két baranyai település matuzsálem korú tölgyfáit örökítettük meg Kisdéren és Szentlászlón. fotó: tóth László i L 4 i
