Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)

1996-08-17 / 225. szám

1996. augusztus 17., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Pécsi körkép Kulturális támogatások Pécs Közgyűlése a nyári szünet előtti ülésén döntött arról, hogy az alábbi millecentenáriumi rendezvényeket támogatja: Pécs-Baranya a millenium korá­ban című kiállítás 200, Mandus Cantat-Kamarakórusok Világta­lálkozója 300, Nemzetközi Nép­táncfesztivál 200, Előadások Pécs történetéből '96 konferen­cia 100, Millecentenáriumi Gá­laest 150, Bordal Világfesztivál 300, I. Amtmann Prosper Or­szágos Fuvolaverseny II. Orszá­gos Weidinger Imre Fagottver­seny 150, Millecentenáriumi Kórushangverseny 50, Szivár­vány Gyermekház vetélkedő so­rozat és tábor szervezéséhez 50, JPTE Horvát Tanszékének és Szláv Fiológiai Tanszékének ,,A szláv nyelvek oktatásának elmé­lete és gyakorlata” c. nemzet­közi konferencia szervezéséhez 50, Baranya Honismereti Egye­sület rendezvényeinek és vetél­kedőinek megvalósításához 50, Dr. Szirtes Gábor „A milleniumi Pécs” c. könyv kiadásának tá­mogatásához 300, A Mecsek- szabolcsi Környezet és Érdek­védő Egyesület „Millecentená­riumi” programjához 50, Pécsi Református Gimnázium és Kol­légium előadássorozat tartásá­hoz 50 ezer forint. Vízhálózat-felúj ítás A közgyűlés költségvetési bi­zottságának előterjesztésére 6 millió Ft. szavazott meg a Me­cseki Szénbányáktól átvett ivó- vízhálózat rekonstrukciójának költségfedezetéül. Plusz három emelet A közgyűlés módosította az 57- es és az 58-as főút kereszteződé­sének délkeleti térségére vonat­kozó rendezési terv előírásait. Ezzel a kérésnek megfelelően lehetővé tette, hogy az ott autó­szalon-szerviz funkcióra kijelölt területen telekkel bíró Ford-Ja- kon-Autó Kft. a beépítés szint­számát földszint plusz 1 emelet helyett 4 emeletre növelhesse. Színházjegy a szeptember 1-i közgyűlésre Dr. Páva Zsolt polgármester sajtótájékoztatója az ünnepségsorozatról Pécsett sajátosan alakul a millecentenáriumi meg­emlékezés: javarészt nem Szent István napjához kapcsolódva, hanem a város ünnepnapjába ágyazva lesz tisztelgés a honfoglalásunk 1100. év­fordulója előtt - mondotta tegnapi sajtótájékoztató­ján dr. Páva Zsolt polgármester. Emlékeztetett arra, hogy az ünnepségsorozat nyitányaként 19-én a Malomvölgyi tónál zajlik majd egész napos program, 20-án pedig 17 órakor Széchenyi téren tartják a városi ünnepséget. Mivel ezekről már előzetesek jelentek meg a sajtóban, a polgármester legfőképpen a város közgyűlésének szeptember 1-i üléséről szólt, amelyet - noha a Vá­rosi TV is közvetíti - szeretnének minden eddiginél nagyobb számú jelen lévő közönség előtt megtar­tani. Ezért is lesz az ülés azon a vasárnapon 10 órá­tól a Pécsi Nemzeti Színházban. A közönség most is a karzaton kap helyet, ám ezúttal a Városháza portáján lehet színházjegyet szerezni a belépéshez. A polgármester mondja majd az ünnepi köszön­tőt. A díszpolgári cím és a városi kitüntetések át­adásakor ezúttal bővebb lesz az elismertek köre, mert ekkor adják át a csak az idei alkalomra alapí­tott Millecentenárium Díj érmet is mintegy 20 személynek. Az ünnepi ülésen megerősíttetnek a jubiláló testvérvárosi kapcsolatok is: ugyanis Lah- tival kerek 40, Fellbach városával pedig 10 eszten­deje van hivatalos kapcsolata Pécsnek. Az ünnep­ségre meghívást kaptak és képviseltetik is magukat Pécs azon többi testvérvárosai is, amelyekkel tény­legesen élő kapcsolata van az önkormányzatnak. Az ünnepi ülést a műsor követi a színház művé­szeinek közreműködésével, szeptember 2-án dél­előtt pedig a testvérvárosok képviselőivel lesz ta­nácskozás a kapcsolatok fejlesztéséről. Az ünnepségsorozat zárásaként szeptember 18- án 19 órától a szabadban, a Séta téren lesz a nagy­szabásúnak ígérkező Millecentenáriumi gála. D. I. Bártfa utcai területkapcsolat A Szeder és a Kun utca térségének új részletes rendezési terve A Kun utcai lakók az esetleges útnyitás miatt féltik százéves fáikat FOTÓ: TÓTH L. A Kispiricsizma-Rigóder terüle­tegység jól elkülönülő része a Bártfa utcai iskola és szabadidő­park térsége, amelyre nemrég új részletes rendezési tervet foga­dott el a közgyűlés. A Szeder és a Kun utcát összekötő tervezett út nyomvonalvezetésére új ja­vaslatot dolgoztattak ki a célsze­rűbb területfelhasználás érdeké­ben. A terv a Kun utca és Szeder utca összekötésére határoz meg részben új nyomvonalat, illetve ezen összekötő útnak a Bártfa utcába történő „kicsatlakozása” kerül más helyzetbe. Az új terv következménye az is, hogy az érintett magántulaj­donú ingatlanok közül kevesebb esetben szükséges az önkor­mányzatnak korlátozási kártala­nítást fizetni. A rendelethez kapcsolt építési előírások arra telekcsoportra ter­jednek ki, amelynek határai a következők: északon a Bártfa u. 19. és a Marx u. 72. számú, tel­kek északi határvonala; keleten a Bártfa utca, délen a Bányász utca, nyugaton: Marx út. A terv a közterületek, a tarta­lék intézményterület kialakítását és a még be nem épített telkek beépítési szabályait tartalmazza. Ennek során rögzíti, hogy a Szeder utca meglevő szakaszát a Kun utcával 14 méter szabályo­zási szélességű közúttal kell összekötni. A Szeder utca kap­csolatát a Bártfa utca felé a 17. sz. önkormányzati tulajdoni tel­ken - amely jelenleg óvoda — kell a későbbiekben megoldani. A szabályozási tervben kije­lölt intézményterületen gyerme­kintézmények és a lakossági alapellátás körébe tartozó üzle­tek, szolgáltató létesítmények helyezhetők el. A területre beé­pítési terv készítése kötelező. A lakóterület még be nem épí­tett részén a teleknagyság a Sze­der utcától keletre minimum 600 m2, az utcától nyugatra mini­mum 700 m2, a telekszélesség pedig minimum 20 méter. A be­építési módja lehet szabadon álló, vagy oldalhatáron álló beé­pítés, a már beépített környező telkekhez igazodóan. A lakóépü­let homlokzatmagassága legfel­jebb 5,5 méter, a lejtő felőli ol­dalon maximum 7,5 méterig ter­jedhet. A gépkocsi elhelyezést telken beül kell megoldani. Az élőkért legkisebb mérete mini­mum 3 méter lehet. Különálló melléképület nem építhető. A telken belül a beépí­tett és burkolt felületek aránya nem haladhatja meg a 40%-ot. A burkolatok és zöldterületek ki­alakítására tereprendezési és kertészeti tervet kell készíteni. Az épületek, illetve létesít­mények csak vezetékes ivóvízel­látással és közcsatornára kötve helyezhetők üzembe. A csapa- dékviezk biztonságos, erózió­mentes elvezetéséről gondos­kodni kell. D. I. Isten (alkalmi) békéje „Az idők tanúja, az élet mestere” - úja Cicero szónoklattanában a történelemről. Érdekes kapcsolat, hogy e „tárgy” egy ilyen temati­kájú műben kapja a méltatást, de aligha véletlen, hiszen már akkor is a história volt a közéleti szereplők kincsesbányája. Történelmi ünnepek küszöbén vagyunk. Ilyenkor gyakran van emlegetve, nemcsak népünnepélyeken, hanem politikai vitákban is a történelem. Ám amilyen méltatlan lenne Árpádot és Istvánt a je­len purparléiba belekeverni, hasonlóan az, ha a sekély történelmet, a „tegnapot” emelgetik históriai súlyúként. Az ünnep a rohanó idő pihenőnapja, elemző számvetés, méregtelenítő kúra, önnön ma­gunk és közösségünk méltóságának tükre. Nem illik csúfolódó torz képeket vágni csak azért, hogy másnak is csúnya legyen, amit a tü­körben lát. Az ünnep alkalmi béke. A lovagkorban az (átlagon felül) értelmetlen háborúskodások burjánzásakor az egyház kitalálta az „isten békéjét”, az olyan napo­kat, amikor pihenniük kellett a fegyvereknek. 1896-ban a parla­menti ellenzék vezére, gróf Apponyi Albert vetett fel ilyen gondo­latot, ámbár az „isten békéjét” nem találta rá jellemzőnek: „Nem a pártok fúzióját, nem a politikai ellentétek megszűntét, nem a par­lamenti küzdelmek abbahagyását hirdetem, hiszen ez sem nem le­hetséges, sem nem szükséges, sőt még csak nem is kívánatos, de hirdetem azoknak az elfajulásoknak kiküszöbölését, melyek ma már mindazt veszélyeztetik, a mi e nemzet fennmaradásának és megerősödésének alapja volt; hirdetem a mérgező anyagnak eltá­volítását, mely alkotmányos életünket folyton lázban tartja ...” Va­lóban nem lett a Millenium „isten békéje”, de mégis elemei kon­szenzus volt a politikai tényezők között, amely segítette méltóság­gal megélni az ünnepet. Hasonló kezdeményezést nem látok ma­napság. Pécsett sem, amely szinte maga a történelem, az idők ta­núja. Vajon miről tanúskodhat majd 1996-ról? Dunai Imre Közművelődési Közalapítvány Pécs Megyei Jogú Város Öh- kormányzata a közművelődés támogatására határozatlan időre szóló „Közalapítvány” létrehozását határozza el az alábbi feltételek mellett: Az alapítvány neve: Köz- művelődési Közalapítvány. Az alapítvány célja: Pécs város közművelődési, kulturá­lis és művészeti életének tá­mogatása az alábbiak szerint: A város e célokra szolgáló in­tézményeinek és azok rendez­vényeinek, illetve a fenti célú civil szerveződések működé­sének segítése. Az alapítvány székhelye: Pécs, Széchenyi tér 1. Az alapító: Pécs megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs, Széchenyi tér 1. Az alapítvány induló va­gyona 100 ezer forint. Az ala­pítvány nyílt ahhoz, hogy bárki csatlakozhat, ha annak céljai­val egyetért. A csatlakozás el­fogadásához a kezelő szerv jó­váhagyása szükséges. Az alapítvány vagyonával az alapítványi célok megvaló­sulása érdekében a kezelő szervezet rendelkezik olymó­don, hogy az alapító vagyoná­ból 100 ezer forint feletti va­gyonrész, a vagyon kamatai, il­letőleg a csatlakozók vagyoni és nem vagyoni hozzájárulása használható fel. Az alapítvány 100 ezer forint összegű alaptő­kéjét az OTP Banknál vezetett számláján tartós lekötéssel kell hasznosítani. Az alapítvány kezelő szerve a hét tagú kuratórium, amely­nek elnökét, titkárát és tagjait négy évre választja meg Pécs Megyei Jogú Város Közgyű­lése. A kuratórium elnöke dr. Vonyó József, titkára dr. So­mogyi Béla. Tagjai: dr. Rom- váry Ferenc, dr. Bezerédy Győző, Agócsy Erika, Pataki Ferenc, dr. Szabó Szabolcs. A kuratórium tagjai társadalmi megbízatásban látják el felada­taikat. Az alapítvány működésé­nek, a kezelő szerv tevékeny­ségének ellenőrzésére három tagú bizottság jogosult, mely­nek tagjait négy évre Pécs Közgyűlése választja meg. Az ellenőrző bizottság tagja lett Soltra Elemér, Hódosi Vera és Komor István. A gyermekvasút születésnapja A Mecseki Kultúrpark Vidám­parkjával egy időben ünnepli 35. születésnapját augusztus 20-án az állatkert és a vidám­park között közlekedő gyer­mekvasút. Ebből az alkalomból a „születésnapi zsúrnak” mesz- sziről érkező vendégei is lesz­nek: a Magyar Közlekedési Közművelődési Alapítvány és a Mecseki Kultúrpark szervezé­sében Pécsre látogatnak az or­szág összes kisvasútjának kép­viselői. A gyerekek pedig in­gyen utazhatnak ezen a napon a misinai kisvasúton. Makacs helyszín A tények tárgyai igen makacs dolgok - írta végrendeletében Matthew Tindal, 17.-18. századi angol bölcselő, őistnástól származtatta e megjegyzést, ezért bátorkodom bővíteni saját tapasztalattal: a helyszínek is igen inakacsok tudnak lenni. Például a város főtere, a Széchenyi tér, amely valóban rangos hely egy ünnepséghez Am az is tény, hogy itt a busz- forgalom el-elnyomja a szónok hangját és zavarja műsor él­vezetét. A forgalmat persze le lehet állítani, ám ennek kevés a közlekedési indoka: a közönség nem szorul az úttestre. Ezen a téren csak akkor látszik az ünneplő gyülekezett tö­megnek, ha többezres: kevesebb ünneprontón elveszik benne. Márpedig augusztus derekán - még Szent István napján, a magyar államiság napján is - túlzó optimizmus ekkora közönséget várni egy ünnepi megemlékezésre. Tavaly a fentiekre hivatkozva felvetettem: ha van egy jobban tagolt és igazán előnyös történeti és környezeti hát­teret nyújtó Szent István terünk - nőmén est omen -, tart­hatnák ott az augusztus 20-i ünnepséget. Akkor meglepő helyeslést arattam „ötletemmel” a ön- kormányzati tisztségviselők körében. Ezek után hol tartják az idei Szent István napi ünnepséget? A Széchenyi téren. Mert nemcsak a ténynek makacsok: a helyszínek is. Kivá­lasztóikról nem is beszélve, akik a makacs tények ellenére is makacsok. (Am tény: e témában én is az vagyok) D. I. Városkép album 1996. A múlt és jelen van együtt a két képen, amelyek egy­aránt a Bástya utca és a Flórián tér sarkán álló házról készültek. A szebb látványt nyújtó archív azt mutatja, milyen volt ez a sajátos alakú ház, s egyben azt is, hogy milyennek nem láthatjuk talán már soha többé. Mégpedig amiatt, amiről jelen idejű fotó tanúskodik: ilyen most az épület nekiveselkedett bontáa után. A védelem nélkül hagyott épület egyébként hajdan baptista imaház volt, a jelenlegi állapotában viszont alighanem - az újabban rápingált jelek olykor erre en­gednek következtetni - az elismert vallásfelekezetek­től egészen eltérő kultusz híveinek alkalmi éjszakai ta­lálkozóhelye, Vagy legalább is önkifejezésük egyik prédája és céltáblája. D. I. Fotó: Tóth László Pécs levegője Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Baranya Megyei Intézetének adatai sze­rint az augusztus 15-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a követ­kező mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndio­xid 10,6%, nitrogéndioxid 29,4%, szénmonoxid 15,5%, szálló por 67,6%, ózon 27,9%. A vizsgált légszemiyező anya­gok elsősorban a belváros lég­terében halmozódtak. A szálló por napi koncentrációja ebben a térségben kissé meghaladta az egészségügyi határértéket, a nitrogéndioxid mennyisége pe­dig a reggeli órákban csaknem elérte a rövid időre szóló egész­ségügyi normát. A levegőszennyezettség mé­rését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents