Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)

1996-08-17 / 225. szám

1996. augusztus 17., szombat Hazai Körkép Dünántúli Napló 7 Csökkennek az adóterhek Változik a kistermelők adózása Megszülettek a kormány­zati döntések a személyi jö­vedelemadó és a társasági adó 1997. évi tervezett vál­tozásairól. Ha az Ország- gyűlés elfogadja a törvény- módosításról szóló előter­jesztést, jövőre mintegy másfél százalékkal csök­kennek az adóterhek. A pénzügyi tárca illetékesei tegnapi tájékoztatójukon a kabinet határozatait ismer­tetve hangoztatták: a kettős adótábla eltörlésével egyide­jűleg változni fognak a sávha­tárok, és az emelt összegű sá­vokhoz kisebb mértékű kul­csok tartoznak majd. Draskovics Tibor közigaz­gatási államtitkár elmondta, hogy a megállapított 20 és 42 százalékos alsó-felső adó­kulcs közötti sávfelosztásról még csupán elgondolások fo­galmazódtak meg, döntés egyelőre nem született. A mezőgazdasági kisterme­lők adózása szintén változik jövőre. Továbbra sincs adó­terhe annak, aki főként saját fogyasztására termel, és mi­nimális - évi 100 000 forintot meg nem haladó - összegben értékesít. A kistermelők éves bevéte­lük 40 százalékáig - legfel­jebb 1,2 millió forintig - úgy számolhatnak el költségeket, hogy azokról nem kell szám­lákat gyűjteniük. Az új szabályok érdemben nem növelik a mezőgazdasági őstermelők adminisztrációs kötelezettségeit, ilyen termé­szetű esetleges többletkiadá­saikat könyvelői díjkedvez­mény formájában az állam fedezi. Azok a kistermelők, akik nem vállalják a tételes költségelszámolás alkalmazá­sát, választhatják a kisterme­lői átalányadózást. A társasági- . és az osztalékadóról szóló új jog­szabályok alapján megszűnik a 23 százalékos kiegészítő adó, a vállalkozásban maradó nyereséget mindössze 18 szá­zalékos befizetési kötelezett­ség terheli majd. Új elemként bevezetik a 20' százalékos osztalékadót, ezt azonban csak a vállalkozásból kivont és külföldre vitt nyere­ség után kell fizetni. Több módosítást terveznek a jövedelem eltitkolását szol­gáló készpénzforgalom visz- szaszorítására. Az új szabá­lyok nem a lakossági kész­pénzes vásárlásokra, csupán a vállalkozások egymás közötti pénzügyi elszámolására vo­natkoznak majd. Tervezik például a házipénztárakban tartható kápé összegének kor­látozását. A jövő évi adótörvények­ben egyébként újdonság lesz az úgynevezett tandíjked­vezmény is. A kormány indít­ványa szerint, aki évi 60 ezer forintnyi vagy annál nagyobb összegű tandíjat fizet, ő maga, illetve szülője adókedvez­ményben részesül. Ennek mértékéről azonban még nem döntöttek. (szigeti) Az MDF szerint a kormány saját csapdájába esett Újabb ellenzéki kifogások Az MDF szakértői ősszel a villamos energia 40 százalé­kos drágulására számíta­nak. Az FKGP 10 százalék­kal csökkentené a munkál­tatók tb-járulékát. Bírálat érte az ipari miniszter le­mondásának módját is. Az ellenzék egyebek között így foglalta össze véleményét a hétvégi utolsó munkanapon. Az MDF frakciója úgy véli: az erőművek és az áramszol­gáltatók privatizációjával a kormány saját csapdájába esett. Olyan kötelezettségeket vállalt a befektetők iránt, amelyek 40 százalékos ár­emelést tesznek szükségessé. A kormány vagy egy lépés­ben, október l-jével hajtja végre a drágítást, vagy január­ra halasztja a második fázist. Az ettől eltérő megoldás azzal járna, hogy nem tartja be a szerződésben vagy ennek tit­kos záradékában vállalt köte­lezettségeket. Az FKGP gazdaságpoliti­kai kabinetje kevesli a mun­káltatók tb-járulékának 2,5 százalékpontos csökkentését, és a terhek legalább 10 száza­lékpontos mérséklése mellett emelt szót. Kitért arra is, hogy a tb-járulékalap bővítése ide­gen a kisgazdák felfogásától, mert nem más, mint a legális gazdaság további sarcolása. Mind az MDF, mind az FKGP kifogásolta az ipari és kereskedelmi miniszter le­mondásának körülményeit. Az indokok elhallgatása kap­csán a többi között rámutat­tak: a megalapozatlan találga­tások többet ártanak a kor­mánynak, mint a lemondás valódi okának feltárása. Az a fontos, amit a települések saját múltjuk felidézéséért tesznek Az évforduló nem turistaünnep Göncz Árpád exkluzív interjúja a millecentenárium alkalmából- Elnök úr! Önnek, mint állam- . főnek személy szerint mit jelent a honfoglalás 1100. évfordu­lója?- Minden ünnep alkalmas rá, hogy végiggondoljunk valamit; ez az évforduló jó alkalom ah­hoz, hogy eltöprengjünk törté­nelmünk kezdetein és azon a szinte hihetetlen folyamaton, hogy a világnak ezen a rendkí­vül huzatos táján fennmarad­tunk, nem fújt el minket észre­vétlenül a történelem szele. Számomra a legfontosabb az, hogy elgondolkodjam a Szent István-i korszak és a jelenlegi időszak párhuzamán. Érdemes elemezni, mi tette lehetővé 1100 éve azt a hatal­mas váltást, mit nyertünk és mit veszítettünk vele. Egészében véve úgy gondolom: az életet nyertük meg, noha közben ha­gyományaink egy részét elvesz­tettük. Szent Istvánt és Gézát is az késztette döntésre, hogy — idézőjelben mondva - a kora­beli Európához csatlakozzunk, hogy Lech mezején végleg be­fejeződött a kalandozások kora, és halálos sebet kapott a múlt. A nemesi Magyarországnak a II. világháborúval vége lett, majd a negyvenévi senki földje után ismét le kellett számolni a múlttal. Van, amit a negyven évből hasznosítani tudunk, van, amit nem. Most mindenesetre óriási jövő, hatalmas távlatok állnak előttünk. Végig kell te­hát gondolnunk, mi az, ami az új helyzetben megmaradásun­kat biztosítja. Élhető életre számíthatunk az Európai Unióban- Ön szerint melyek haladá­sunk fő irányai, s egyáltalán: hol a helyünk Európában ?- Földrajzilag nyilvánvalóan Közép-Európában helyezke­dünk el, egyébként pedig he­lyünk nehezen meghatározható. Jelenleg szerepünk az, hogy el­szigeteljük Nyugat-Európától a zavargócokat, s valószínűleg je­lentőségünket is ez adja meg. Magyarország egyébként egy olyan államcsoport tagja, amely az Európai Unió bővítésének első körében foglal helyet; megbecsült és - merem állítani - tisztelt, szeretett ország, amelynek európaiságát senki sem vonja kétségbe. Ez nem mindegy. Rendkívül lényeges, hogy nem ellenségeskedés után le­szünk az európai integráció ré­sze, hanem egy nagyon nehéz és feszült átmeneti időszak után, amelyben azért meg tud­tuk őrizni értékeinket. Nyilván­valóan fogunk veszíteni is - nem többet, mint amennyit 1100 éve elveszítettünk, de nem többet, mint ami elvisel­hető. Nyerni viszont sokat fo­gunk. Adunk és kapunk tudást, adunk és kapunk kultúrát, s ami a leglényegesebb: kapunk se­gítséget e kultúra és e tudás ki- teljesítéséhez. Élhető életre számíthatunk.- A millecentenáriumi köz­ponti - vagy pontosabban - fő­városi rendezvények kapkodva, szervezetlenül alakulnak. Mit lehetne és kellene tenni annak érdekében, hogy ezt a jeles év­fordulót az ország népe való­ban magáénak érezze?- Hadd mondjam azt, hogy engem kevéssé izgatnak a bu­dapesti kapkodó vagy nem kapkodó rendezvények. A mil­lecentenárium számunkra nem turistaünnep, és nem a részvétel mértéke számít. Sokkal fonto­sabb az, amit az egyes települé­sek a saját múltjuk felidézéséért tesznek. Nem biztos, hogy mindenütt 1100 évre mennek vissza a múltba, van ahol 200 vagy 750 esztendőre tekintenek vissza, viszont csodálatos mó­don tudatosul az ott élő embe­rek kiléte, identitása. Ennek több ízben lehettem tanúja ma­gam is. Tótkomlóson az ott lévő szlovák lakosság a 250 évét ünnepelte szlovák zász­lókkal, szlovák himnusz mel­lett, és ünnepségük nem lógott ki a millecentenáriumi rendez­vényekből; Nagykátán a tápió- bicskei csata elesett katonáira emlékeztek a fiatalok, s évről évre megkoszorúzzák azokat a fej fákat, amelyek alatt a 25 el­esett honvéd nyugszik. Ezek az igazán bensőséges és családi ünnepek, amelyeket saját magunknak és nem a turis­táknak csinálunk, és amelyeket az egyes községek lakossága szervez a hagyományok felidé­zése érdekében. Én azt gondo­lom, hogy ezekhez képest má­sodrendű, hogy mekkora lesz a Nem fújt el minket a történe­lem szele tűzijáték, vagy hogy hol fognak rockzenét játszani - a Hősök te­rén vagy a Duna partján. Má­sodrendű, hogy hány jurtát állí­tanak fel, amelyekhez egyéb­ként már édeskevés közünk van; s valahol az emlékezés giccsei közé tartozik az a 15-20 huszár is, aki mindenütt megje­lenik. Ami nem giccs, az pél­dául az emlékezés a török utáni második honfoglalásra. Úgy vé­lem, hogy ilyen vonatkozásban az ünnep most bensőségesebb lesz, mint a párducbőrös, kaca- gányos millennium; az ezredik évforduló maradandó megem­lékezései az olyan budapesti épületek, mint a Bazilika vagy a Parlament. ~A honfoglalás 1100. és az államalapítás 1000. évfordu­lója sajátos történelmi ívet al­kot; miként látná hazánk fejlő­dését e két jubileum közötti idő­szakban ?- Nagyon szeretném, ha fel­vételünk az Európai Unióba a 2000. esztendőben történnék. Ennek jelképes jelentősége lenne, de végső soron nem ez az egy-két év fontos, hanem maga a folyamat. Az a lénye­ges, hogy mi magunk legyünk elég érettek a csatlakozásra, vagyis hogy az simán, szinte észrevétlenül menjen végbe. Felvételünk egyébként meg­győződésem szerint politikai döntés kérdése, s ez a döntés már tulajdonképpen kimondat­lanul is megszületett. Az, hogy a sok ezer oldalas kérdőíveket átvizsgálják, és bennünket hiva­talosan érettnek vagy nem elég érettnek minősítenek, kevésbé fontos, mint az, hogy mi ma­gunkat érettnek tartsuk az uniós csatlakozásra. Ez viszont tetteink belső tar­talmától függ. Csák Elemér Kinevezések. Göncz Ár­pád köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - Halmos Csabát a Közmun­katanács elnöki teendőinek ellátására címzetes államtit­kárrá, Zombori Lászlót négyévi időtartamra a Nem­zeti Hírközlési és Informa­tikai Tanács elnökévé ne­vezte ki. Az erről szóló ok­mányt az államfő pénteken nyújtotta át. Gyűlik a betét. Júliusban 60,2 milliárd forinttal növe­kedtek a lakossági megtaka­rítások. Ez jóval meghaladja a korábbi hónapok takaré­kossági mértékét. Az MNB arról is beszámolt pénteken, hogy az év első hét hónap­jában a lakosság 303,6 mil­liárd forintot tett félre, ami reálértékben 2,6 százalékos emelkedésnek felel meg. Világtalálkozó. Carter volt amerikai elnök is részt vesz ma az egykori Fulb- right ösztöndíjasok Buda­pesten zajló világkonferen­ciáján. A nagy tekintélyű amerikai szenátor alapította mozgalom a világ legna­gyobb kutatói-oktatói és diák csereprogramjává nőtte ki magát. Segítségével mintegy ötszáz magyar is lehetőséget kapott arra, hogy külföldön oktasson vagy tanuljon. Tina Turner augusztus 21- i koncertjére és vissza a MÁV - a jegy felmutatása ellenében - 50 százalékos kedvezménnyel szállítja az utasokat augusztus 20-a és 22- e éjfél között. A kon­cert befejezése után posta­vonatokhoz csatolt sze- * mélyvagonokban is haza­térhetnek a látogatók. A hangverseny alatt a Kör­csarnokban gyermekmeg­őrzőt rendeznek be. Elégedetlen belngyisek. A kormány nem tartotta be béremelési ígéreteit, a dol­gozók anyagi helyzete és munkakörülményei rendkí­vül rosszak - hangzott el a Belügyi Dolgozók Szak- szervezetének tegnapi tájé­koztatóján. Követelik, hogy a pótköltségvetés beterjesz­tésekor gondoskodjanak az adósság kiegyenlítéséről. Kacsa a távozás. Drasko­vics Tibor, a PM közigazga­tási államtitkára tegnap megalapozatlan híresztelés­nek nevezte a Pitti Zoltán távozásáról szóló híreket. Kijelentette: a kormány és a tárca messzemenően bízik az APEH elnökében és nem is tervez változtatást a hiva­tal élén. Ötkarikás tér és szobor. Az olimpiák hajdani és mai magyar hőseinek jelenlétében avatták tegnap Olimpia térré a Budapest belvárosában, a Széchenyi rakparton levő zöld terü­letet. A kis park közepén magasba nyúló olimpia szobrot - Mihály Gábor Munkácsy-díjas művész alkotását - Schmitt Pál, a MOB elnöke avatta fel. fotó: feb/révész andrás Újra áll a vár Hollókőn vasárnap látványos ünnepségen adják át a műemlék rangú, helyreállított várat. A vi­lágörökség részeként is számon tartott cserháti falu várát vélhe­tően az 1270 és 1290 közötti években építették. Hajdan tu­lajdonosa volt Csák Máté, Szé- csényi Tamás és Guthi Ország Mihály is. A török megszállás alól Sobieski János csapatai szabadították fel, de 1711-ben - I. Lipót császár parancsára - le­rombolták. A hét évszázados maradvá­nyok színhelyén 1966 és 1969 között régészeti kutatásokat végeztek, majd - az anyagi le­hetőségek függvényében megindultak a helyreállítási munkálatok, amelyek a közel­múltban fejeződtek be. A külső várudvar egyik épü­letében a vár történetét bemu­tató kiállítás is helyet kapott. Fiatalosan, százévesen is. László György vasdip­lomás mérnököt, a műszaki tudományok jeles művelőjét tegnap köszöntötték századik születésnapja alkalmából. Gyuri bácsi, aki bátran letagadhatna két-három évtizedet korából, ma is aktív közéleti ember: előadásokat tart, eljár polgártársai ügyeiben. Számos rangos kitüntetés tulajdo- nosaj egyik legnagyobb büszkesége a „Pro Űrbe Budapes­tért” díj. FOTÓ: FEB/LÁNG-M. ANDRÁS * k í k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents