Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)
1996-08-14 / 222. szám
2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. augusztus 14., szerda Technikai akadályok miatt hiúsult meg a Horn Gyula által kezdeményezett szlovák-magyar kormányfői találkozó, de rövidesen sor kerülhet rá - írja a pozsonyi Pravda. A lap szerint a kapcsolatoknak nem kedvezett a magyar-magyar csúcs, de az sem, hogy Meciar megengedte a csúccsal kapcsolatos hisztériakampány kialakulását. Somogyi Ferenc címzetes külügyi államtitkár Bukarestbe érkezett, hogy Marcel Dinu államtitkárral a magyar-román alapszerződés még nyitott kérdéseiről tárgyaljon. Somogyi elmondta: nem tudja értelmezni azt a román értékelést, miszerint Budapest visszakozott volna az Európa Tanács 1201- es számú ajánlása ügyében. Irán panasszal fordult a Hágai Nemzetközi Bírósághoz az Egyesült Államok kereskedelmi törvénye miatt. Utóbbi megtiltotta a külföldi vállalatoknak, hogy 40 millió dollárnál nagyobb összeget fektessenek be a terrorizmus szításával vádolt Iránban és Líbiában. Az RMDSZ elnökjelöltje, Frunda György jóval népszerűbb a kolozsvári polgármesternél, Gheorghe Funamál, pedig sokkal kevesebbet szerepel a tömegtájékoztatásban - írja a Ziua című független bukaresti napilap. „Frunda nehezen megemészthető falat egy olyan párt vezetőjének, amely az RMDSZ eltemetésével akarta megajándékozni magát” - áll a cikkben. Németország hivatalosan kérte Olaszországtól Erich Pri- ebke volt SS-tiszt kiadatását. A római katonai bíróság az elévülésre hivatkozva felmentette a 83 éves Priebkét, bár bűnösnek találta egy 1944-ben elkövetett tömeggyilkosságban. Borisz Jelcin szóvivője, Szergej Medvegyev visszatér korábbi munkahelyére, az államközösségi televízióhoz. Jelcin Szergej Jasztrzsembszkijt nevezte ki új szóvivőjévé, aki eddig Oroszország pozsonyi nagykövete volt. A beregszászi járásban, az egyetlen magyar többségű állami közigazgatási-területi egységben az állami iskolákon kívül magyar nyelven fognak oktatni sok tantárgyat a szakközépiskolákban is. Ezt az Ung- váron kiadott Zakarpatszka Pravda című heti újság írja. Ausztriában változnak a külföldiek munkavállalási feltételei. A bíróság egy régi közös piaci egyezményre hivatkozva lehetővé tette a török vendég- munkások számára, hogy ötéves munkaviszony után hozzátartozóik is megjelenjenek a munkaerőpiacon. Lebegy CsecsenfÖldön elborzadt saját hadseregének állapotától Talán tartós tűzszünetre van kilátás A függetlenségért harcoló csecsének magas szintű találkozót ajánlottak az oroszoknak a grozniji tűzszüneti megállapodás létrehozása érdekében. Az oroszok elfogadták a javaslatot. A hírt Movladi Udugov csecsen szóvivő jelentette be. A javaslat nyomán tegnap délben találkoztak a csecsen és az orosz megbízottak, hogy megállapodjanak Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök és Konsztantyin Puli- kovszkij tábornok találkozójának helyében és idejében. Hírek szerint az eseményre a csecsének kezén lévő Novije Atagi falu melletti orosz harc- állásponton kerül sor. „Oroszország számára nincs fontosabb kérdés Cse- csenföldnél” - deklarálta Alekszaridr Lebegy, a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője. A tábornok szerint minden eszközzel a békére kell törekedni, hiszen a Jelcin által elrendelt, 1994. októberi invázió óta több mint 30 ezer ember halt meg CsecsenfÖldön. Lebegy a hét elején járt egy apró csecsenföldi faluban, Szta- rije Atagiban, hogy Maszhad- ovval, a szeparatista lázadók parancsnokával tárgyaljon. A két magas rangú katona jól megértette egymást - mindketten a volt Vörös Hadsereg veteránjai. Jelcin megbízottja a Ta- társztánhoz hasonló jellegű autonómiát ajánlott a csecsenek- nek, s Maszhadov nem utasította vissza az elképzelést. Lebegy egyébként a fronton kétségbeejtő benyomásokat szerzett az orosz hadsereg állapotáról. „Éhes, tetves, majdnem meztelen katonákkal nem lehet sikeres háborút folytatni” -jelentette ki. Az Oroszországi Szövetségi Migrációs Szolgálat időközben nyilvánosságra hozta: 10 milliárd rubel költségvetési pénzt kapott a grozniji harcok elől menekülő emberek újabb hullámának fogadására. Fidel Castro hetvenéves. Életének már több mint a felét a hatalomban töltötte el a szakállas kubai elnök, akinek munkásságát több oldalon át méltatták a tegnapi havannai lapok. Castro ma is csökönyösen ragaszkodik a szocializmus ideájához. fotó: feb/reuter Útikönyvet írtak a hírhedt KGB külföldi megbízottai Üdülés titkosügynök módra „Nem csoda, hogy az oroszok elvesztették a hidegháborút. Nyugatra telepített ügynökeik túlságosan el voltak foglalva a külföldi konyha finomságaival” - írta a Washington Post. A moszkvai könyvesboltokban már kapható az a 300 oldalas kötet, amelynek címe: A KGB útikönyve a világ nagyvárosaihoz. Álnéven író szerzői volt KGB-ügynökök, akik elkalauzolják az olvasót hajdani állomáshelyük nevezetességeihez, úti tanácsokkal szolgálnak, és nem hagyják ki a felsorolásból a legjobb vendéglőket sem. Mihail Ljubi- mov, a hajdani londoni megbízott reméli, hogy a könyvvel talán sikerül javítani a néhai KGB hírnevén. Az egykori ügynökök őszintén bevallják, hogy az egyhangú orosz koszt után valósággal a Kánaánban érezték magukat külföldön. A jó étel és a megfelelő emésztés azért is fontos, mert a kémek sokat szenvednek gyomor- és bél- bántalmaktól. „Ez nálunk foglalkozási ártalom” - panaszolja Brazselonov. Ot egyébként nem nyűgözte le Párizs: „Kiütést kapok a franciáktól. Először is nem beszélnek angolul, nagy tömegben pedig elviselhetetlenek. Aztán milyen nagyra vannak a párizsi konyhával! Tán a ba- gettre gondolnak?” A francia fővároson kívül London, Róma, New York, Bangkok, Kairó és Mexikóváros rejtelmeibe is beavatnak az ügynökök, akik természetesen más szemmel nézték a világot, mint a civilek. A bangkoki összekötő, Vaszilij Tyimofejev például elmagyarázza, hogy a gyalogos- és autósutakat aszerint rangsorolta, hogyan lehet könnyebben követni valakit. Leonyid Koloszov, az újságírónak álcázott római ügynök imádta az olasz ételeket. Időnként maga is nekiállt főzőcs- kézni. Egy vacsorára meghívott informátorának köszönhetően a szovjet autóipar nem szállt be egy - a bennfentesek által számukra eleve veszteségesnek ítélt - vegyes vállalatba. _________Rólunk (is) írják_________ A z út a NATO-ba vezet Miközben majdnem minden kívülálló a NATO-ba törekszik, Ausztria kétségekkel küszködik — írja a német Die Welt. Ausztria, amely a szovjet és a nyugati csapatok 1955-ben történt kivonását követően örökös semlegességre kötelezte magát, újabban a NATO-belépés gondolatával foglalkozik. Egy ilyen lépés logikus is volna, hiszen az ország időközben az Európai Unió teljes jogú tagja lett, és osztrák katonák is szolgálnak a boszniai IFOR- csapatok kötelekében. Ezen kívül a Szovjetunió összeomlásával a semlegesség fogalma is viszonylagossá vált. A tekintélyes újság jegyzetírója föl is teszi a kérdést: ugyan kivel szemben kíván Ausztria „semleges" maradni? Karadzsiccsal vagy Szaddám Huszeinnel szemben? Ezenközben Ausztria szomszédai - amelyek hét esztendeje még, a szovjet megszállás idején, kötelességszerűen a Varsói Szerződés tagjai voltak, az új helyzetből már levonták a kellő következtetéseket. Minden erejükkel a Nyugat irányába fordultak. Az egykori szovjet határtól nyugatra nincs olyan volt kommunista ország, amely ne törekednék feltételek nélkül a NATO-tagságra. Az egykor kommunisták által kormányzott Magyarország, Csehország és Szlovénia kilátásai a térségben talán a legjobbak a teljes körű tagságra. Horn Gyula Magyarország NATO-belépését visszafordíthatatlan folyamatként jellemezte, hozzáfűzve: amerikai katonák ezrei állomásoznak az országban az IFOR-alakulatok keretében. Ma délszláv csúcstalálkozó lesz Genfben Jöhetnek a választások A boszniai választásokat szervező EBESZ illetékesei Szarajevóban nyilvánosságra hozták a szeptember 14-ei szavazáson induló pártok és egyéni jelöltek listáját. A választásokon való indulásra 39 politikai párt, hét pártszövetség, valamint 27 független egyéni jelölt szerzett jogot. Hat olyan párt van, amely mind a boszniai muszlim-horvát föderáció, mind pedig a boszniai Szerb Köztársaság területén kíván indulni. A Zseljko Razsnja- tovics Árkán által vezetett Szerb Egység Pártjának két olyan jelöltje is volt, akik szerepelnek a hágai nemzetközi törvényszék által háborús bűnökkel vádolt személyek listáján, ezért őket törölték a névjegyzékből. A választások okán Warren Christopher amerikai külügyminiszter tegnap Brüsszelben, a NATO székhelyén tárgyalt az észak-atlanti szervezet vezetőivel, köztük Javier Solana NATO-főtitkárral. Christopher ma Géniben Szlobodan Milosevics szerb, Franjo Tudjman horvát és Alija Izetbegovics bosnyák elnökkel találkozik. Ide kapcsolódó hír, hogy Michael Walker tábornok, a gyors- reagálású NATO-erők parancsnoka vezetésével egy csoport NATO-katona tegnap délelőtt behatolt a kelet-boszniai Han Pijeszakon lévő szerb katonai objektumba, az egyik legfontosabb parancsnoki bázisra, ahol ellenőrzést tartottak. Vegyi fegyvertől betegedtek meg a katonák Bagdad elásta a hordókat Evekig nem találtak magyarázatot panaszaikra azok az amerikai veteránok, akik a kuvaiti háború óta a titokzatos Öböl-szindróma betegségben szenvednek. A Fehér Ház szakértői kiderítették, hogy - a CIA jelentéseivel ellentétben - a Sivatagi vihar nevű hadművelet során az amerikai csapatokat elérhette egy öt kilométer átmérőjű mérgező felhő, amely a Muham- madijat nevű támaszponton elrejtett 2,9 tonna szarin ideggáz fölrobbanásakor keletkezett. A veteránok már eddig is azt állították, hogy a többféle szervi és idegi panaszból álló Öböl-szindrómáért az irakiak valamely vegyi fegyverét kell felelőssé tenni. A gázmérgezést a cseh katonák labormintákkal igazolták, csak senki sem foglalkozott velük. A szarinból még kis mennyiség is azonnali fulladásos halált okozhat, ahogyan az be is igazolódott a tavalyi tokiói metrótámadás során. Ám arról nincsenek adatok, milyen hatással jár, ha az ideggáz „felhősze- rűen”, csekély koncentrációban éri az áldozatot. A Kuvait oldalán harcoló szövetségeseknek csak a körülbelül hétszáz tonnányi vegyi anyag öt százalékát sikerült megsemmisíteniük. Az irakiak ugyanis a hordókat különböző helyeken egyszerűen elásták. Benzinbombát dobtak a rendőrökre Szöulban. A dél-koreai fővárosban a Jonszei egyetem több száz tüntető diákja ellen vezényelték ki a rendfenntartókat. A randalírozó fiatalok Észak- és Dél-Korea újraegyesítését követelték. fotó: feb/reuter Rejtélyes repülőgéproncsok A roncsok több mint a felét kihalászták a tengerből, mégsem lehet tudni semmi biztosat a TWA-gép katasztrófájának o- kairól. Szűk négy héttel a Boeing 747-es New York közelében történt lezuhanása után a búvárok megtalálták a gép negyedik hajtóművét is, és felszínre hozták a 199. áldozat földi maradványait. A fedélzeten - a személyzettel együtt - összesen kétszázharmincan tartózkodtak. A hatóságok sokat vártak a fekete dobozok, majd a leszakadt orr-rész vizsgálatától, ám nem kerültek közelebb a megoldáshoz. Sem a vezetőfülke, sem az első csomagtér darabjain nem találtak „robbanásról vagy robbantásról árulkodó” nyomot. A szakértők most a repülő középső részét tanulmányozzák, azt, ahol a szárnyak a gép testéhez kapcsolódnak. Arról azonban még elképzelésük sincs, hogy amennyiben a gép középső vagy hátsó fertályában történt a robbanás, hogyan törhetett kettőbe a gép orr-része. Ferenczy Europress é v i 9
