Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)

1996-08-10 / 218. szám

1996. augusztus 10., szombat Hazai Körkép Dunántúli Napló 11 Legyen nyilvános a képviselők jövedelme • • Összeférhetetlenségi vita A választójogi reform egyik sarkalatos pontja - minden kétséget kizáróan - a képvise­lők összeférhetetlenségéről szóló törvényjavaslat. A koa­líciós partnerek a törvény ha­tálybalépéséről különböző­képpen vélekednek. Hack Pé­tert arról kérdeztük, mi a szabaddemokraták állás­pontja e kérdésben. Az SZDSZ alkotmányjogásza reméli, már az őszi törvényke­zések során sikerül megálla­podniuk az MSZP-vel, hogy az összeférhetetlenségről szóló passzusok a jelenlegi ciklusban lépjenek életbe. Mi az SZDSZ elképzelése az összeférhetetlenségi törvény fontosabb kitételeiről? Hack Péter elmondta: a képviselők semmilyen állami tulajdonú, vagy részérdekeltségű cégnél ne tölthessenek be vezető pozí­ciót. A saját tulajdonukban lévő vállalkozásoknál ezt nem korlá­toznák, azzal a feltétellel, hogy a képviselő gazdasági tevé­kenysége legyen átlátható. Lényeges, hogy a bevallott jövedelem összegét és a va­gyongyarapodás mértékét te­gyék nyilvánossá. Ez utóbbit a Szabad Demokraták Szövet­sége azért tartja fontosnak, mert így minden állampolgár figye­lemmel kísérheti, milyen mó­don és mértékben gyarapodik képviselője. (szalóky) Kétszázötven résztvevőt várnak a tanácskozásra Nyolcadszor az anyanyelvről Nyolcadszor tartják meg az idén az anyanyelvi konferen­ciát, amelyre a rendezők mintegy 250 résztvevőt vár­nak a világ minden tájáról. A hétfőn kezdődő, négynapos találkozó előkészületeiről teg­nap Budapesten, az egyik leg­főbb támogató, a Magyarok Vi­lágszövetsége székházában ad­tak számot a szervezők. Pomogáts Béla irodalomtör­ténész, a Magyar Nyelv és Kul­túra Nemzetközi Társaságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a magyarságtudat megőrzésé­ben és alakításában nagy szere­pet vállaló rendezvény negyed- százados múltra tekinthet visz- sza. Ez idő alatt felbecsülhetet­len eredményeket ért el, első­sorban a szórványban élő ma­gyarság nyelvének ápolásában. A formák és a feladatok azonban az utóbbi években vál­toztak. Az anyanyelvi konfe­rencia 1992 óta például mini egyesület, önálló társaságként' működik, és mindig az éppen legidőszerűbb kérdésekre igyekszik választ adni. Egerben és Mezőkövesden, az idei kon­ferencia színhelyein például várható, hogy sok szó esik a környező országokban felerő­södött nacionalista jelenségek­ről. A résztvevők 60 százaléka ugyanis onnan érkezik. Az ünnepi megnyitót egyéb­ként 12-én délelőtt az egri ta­nárképző főiskolán rendezik, majd előadások hangzanak el például a nyelv és a kultúra vé­delméről. Mezőkövesdre szer­dán vonul át a konferencia, a zárásra csütörtökön Egerben kerül sor. (deregán) Fölösleges az okmányreform A kisgazdák az ellenőrzéseket szigorítanák Húszmilliárd forintba ke­rülne a különböző okmányok, zárjegyek, egyebek cseréje, ehelyett az ellenőrzéseket kel­lene szigorítani - állítja a Független Kisgazdapárt. Szabadi Béla, a párt gazdaság- politikai kabinetjének vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján el­utasította azt a tervet, hogy a következő években a hamisítás megelőzése érdekében kicserél­jék az alapvető okmányok nagy részét, például az útleveleket, jogosítványokat. A kisgazdapárt számításai szerint mindez 20 milliárd fo­rintba kerülne, és értelmetlen pénzkidobás lenne. Különösen akkor, ha a nagykövetségekről útlevelek kerülhetnek ki, és ha a határokon nincs normális el­lenőrzés. A gépkocsilopások nagy számát sem lehet csök­kenteni a forgalmi engedélyek cseréjével. A lopásokat hatéko­nyabb rendőri munkával kell megakadályozni. Nincs értelme a zárjegyek cseréjének sem, amíg az országba becsempé­szett nagy mennyiségű áru ere­detét sem den tik fel. Ami a társadalombiztosítási kártyákat illeti, az FKGP fölös­legesnek tartotta bevezetésüket, és a véleménye mára sem vál­tozott meg. így az okmányok cseréjének még inkább nem lát­ják értelmét. Ehelyett olyan számítógépes nyilvántartásra volna szükség, amellyel felde- n'thetőek, tetten érhetőek len­nének a visszaélések. magyar mezőgazdaság szerepét nem tudják átvenni más ágazatok Éles piaci versenyre számíthatunk Az agrártárca hiánytalanul megoldotta az EU-kérdőívek megválaszolásából rá háruló feladatokat. A július 26-án át­adott ötezer oldalas dokumentumból mintegy 520 oldal fog­lalkozik a mezőgazdasággal. A szakértők munkája nyomán reális kép kerekedett ki róla - állapította meg pénteken a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Benedek Fülöp elmondta: a kérdezés módja és logikai fel­építése az Európai Unió ag­rárgazdaságának rendszeréhez igazodott. A dokumentum ké­szítői így lényegében az EU követelményeinek tükrében mutatták be az ágazatot, bár a megfelelő statisztikai adatok beszerzése komoly gondot okozott. Ezért e téren is sürgős a harmonizáció, mert az EU támogatásait megfelelő adat­szolgáltatáshoz kötik. A válaszok aláhúzták: ha­zánk mezőgazdasága - ked­vező adottságai és nemzetközi versenyképessége miatt - fon­tosabb helyet tölt be a nem­zetgazdaságban az unióbeli át­lagnál, és szerepét más szekto­rok a következő években sem tudják átvenni. Az is belekerült a dokumen­tumba, hogy az agrárkor­mányzat a tulajdonváltás és a piacgazdaság alapjainak lera­kása után a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés nö­vekedésével, a hazai kereslet és az export bővülésével szá­mol a következő években. Az agrárrendtartási rend­szer módosítását - az EU sza­bályozásával összhangban - törvényi szinten rögzítik. E téren azonban gondot okoz, hogy senki sem ismeri ponto­san az unió piacszabályozásá­nak jövőbeli eszközeit. Hazánk további sürgős ten­nivalója, hogy a szerkezetpoli­tikai és vidékfejlesztési intéz­kedésekben is közelítsen az EU-hoz. A közösség tagorszá­gaiban folyamatosan nő az ezekre fordított támogatások aránya, míg a hagyományos agrártámogatásoké csökken. Brüsszel tervezett csatlako­zás előtti modernizációs prog­ramja pénzbeli támogatással is javíthatja hazánk esélyét arra, hogy felkészüljön az éles piaci versenyre. Újvári Milleceittenáriumi lesz. Megkezdődött a rakétaerdő telepítése a Gellérthegy körül, jeleként annak, hogy lesz tűzijáték augusztus 20-án. E rakéták ellen senki nem tiltakozott, pedig a különösen színes show vagy 4.0 millió forintba kerül. fotó: feb/diósi imre A természetgyógyászok egyharmada orvos Nem helyette, hanem mellette Kedvező változások tapasztalhatók az utóbbi időben a ter­mészetgyógyászok megítélésében, bár még mindig szép számmal találhatók közöttük hozzá nem értő, kizárólag a jó üzlet reményében tevékenykedő kuruzslók. Ennek a véleménynek dr. Ta- raczközi István orvos-termé­szetgyógyász adott hangot tegnap abból az alkalomból, hogy augusztus 18-20. között Budapesten, a Bolyai János Katonai Főiskolán rendezi meg a Magyar Természetgyó­gyászok Szövetsége hetedik nemzetközi kongresszusát. Taraczközi doktor, a szö­vetség elnöke leszögezte, hogy a tapasztalatok szerint a szokásos terápia kiegészítése­ként végzett természetgyógyá­szati kezelések a betegségek döntő többségénél kifejezetten jótékony hatásúak. Ezt iga­zolja például a Szigetvári Kórház Mozgásszervi Rehabi­litációs Osztályának gyakor­lata is. Hibás tehát a természe­tes gyógymód és a hagyomá­nyos orvoslás mesterséges szembeállítása. Az 1992-es alakuláskor még csak 73, ma már csaknem hétszáz - egyharmad részben orvosi diplomával rendelkező - természetgyógyászt tömö­rítő szövetség tagjai a gyó­gyító tevékenység mellett egyre nagyobb sikereket könyvelhetnek el az oktatás­ban, a szaktanácsadásban is. Kecskeméten például két­éves természetgyógyász-aka­démiát indítottak. Az első év­folyam már a záróvizsga előtt áll, s az idén az ötödik évfo­lyam kezdi a tanulást. Ősszel Debrecenben drogtoxikoló­giai, illetve gyógymasszőr- képzés indul diplomások szá­mára, az itt szerezhető másod­oklevelet már a hivatalos szervek is elismerik. Tisztújítás előtt. Ma összeül a KDNP országos elnöksége. A tervek szerint meghatározza a párt tisztújításának részletes menetrendjét, valamint politi­kai nyilatkozatot fogalmaz meg a koalíciós kormány kétéves tevékenységéről. Riasztó jövőkép. A kormány a társadalombiztosítás újraál­lamosítására készül. Ez vissza­térést jelentene Gerő Ernő 1950-ben tett lépéséhez, amely- lyel az egykori államminiszter Európa legjobban működő egészségbiztosítási rendszerét verte szét. Az MDF frakciójá­nak tegnapi' tájékoztatóján így minősítették az egészségbizto­sítás helyzetével foglalkozó, a jövő héten a kormány elé ke­rülő tervezetet. Hétfőtől építkeznek. Meg­érkezett Vácra azoknak a hazai és külföldi önkénteseknek az első csoportja, akik Jimmy Car­ter vezetésével tíz lakóházat építenek fel a Habitat for Hu­manity International ökumeni­kus keresztény szervezet ak­ciója keretében. Az Amerikai Egyesült Államok volt elnökét vasárnap várják Budapestre. Újra drágult a benzin. Pén­teken 0 órától a Mól Rt. ismét emelte a benzin, a gázolaj és a háztartási fűtőolaj árát. A 98-as ólmozott, illetve a 98-as ólmo­zatlan benzin litere 90 fillérrel, a 91-es és a 95-ös ólmozatlan 60 fillérrel kerül többe. A gáz­olaj és a háztartási tüzelőolaj ára 1 forint 10 fillérrel drágult. Elfogták a tanktolvajt. Há­rom harckocsi ellopásáról tett beismerő vallomást a tapolcai rendőröknek a 31 éves dunaúj­városi C. Ferenc fémhulladék­kereskedő. A már kimustrált tankok célpontként szolgáltak a Tapolca melletti újdörögdi ka­tonai gyakorlóhelyen. Itt látta meg a csaknem hetventonnás zsákmányt a szintén dunaújvá­rosi V. István sorkatona, aki a tippért 130 ezer forintot kapott a fémkereskedőtől. Vádat emeltek. Lezárult a Stadler József és kilenc társa el­len indított nyomozás, s az üggyel kapcsolatos iratokat vádemelési javaslattal átadták a Fővárosi Főügyészségnek. Stadlert a rendőrség különösen nagy kárt okozó csalással, adó­csalással, jogosulatlan gazda­sági előny megszerzésének bűntettével, valamint a számvi­teli fegyelem megsértésének vétségével gyanúsítja. Stadler József tagadja bűnösségét. Sokan jöttek. Rekordforgal­mat bonyolítottak le júliusban Budapest jelentősebb szállodái: 12 százalékkal több vendégük volt, mint egy évvel korábban, s kihasználtságuk megközelí­tette a 72 százalékot. Égből pottyant kövek meséi Mostantól egy perc nyugta sem lesz a vörös bolygónak Mostantól - hogy ősi, egysejtű baktérium nyomaira bukkan­tak egy Marstól származó meteoritban az amerikai űrkuta­tási hivatal szakemberei - egy perc nyugta sem lesz a vörös bolygónak. Már az idén újult erővel kezdik meg az űrhatal­mak a kutatását. A NASA összesen tíz szonda fellövését tervezi; kettőt már az idén. Az oroszok ugyancsak ebben az évben kívánják föllőni szondájukat, a japán Mars­program pedig 1998-ban indul. Most lesz nyolc éve, hogy a Mars a szokottnál közelebb járt a Földhöz. E sorok írója (több magyar amatőr csillagásszal együtt) részt vett abban a nem­zetközi munkában, amelynek feladata a Mars sarkvidéki „hó­sapkájának” és a légkörében dúló homokviharoknak a meg­figyelése volt. Akkor vetődött fel először hivatásos csillagá­szok körében a gondolat, hogy kutatni kellene azoknak a kő­zetdaraboknak a sorsát, ame­lyek bizonyíthatóan a Marsról érkeztek a Földre. A véletlen műve, hogy ak­koriban éppen az antarktiszi Viktória-földön, a jégmezőkön találtak néhány ilyen meteo ri- tot. Túlzóak talán a becslések, amelyek szerint évente mint­egy 500 tonna kő érkezik a Marsról a Földre. A kutatók véleménye szerint mé­lyen a jégta­karóban 100-750 ezer éve pihenő meteoritok nyomára is bukkanhat­nánk. Rend­kívüli tudo­mányos ér­tékkel rendelkeznek ezek a ki- sebb-nagyobb szilánkok. A kisbolygók többsége ugyanis megőrizte a Naprend­szer keletkezésének ősi fizikai tulajdonságait, s ezek a nyomok fellelhetők széttöredezett da­rabjaikban is. A Déli-sark je­gébe ágyazódva nem változ­hattak meg: napfény, víz, le­vegő, szél nem árthatott nekik. Most egy ilyen égből hul­lott, 1984-ben talált, s azóta steril vákuumkamrában tárolt kőben fedezték fel a különle­ges baktériummaradványokat az amerikai kutatók. J. Nagy János Százharminc éve nyílt meg a budapesti állatkert Jubile, a mázsás kicsike Tegnap emlékeztek meg ar­ról, hogy 130 éve nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növény­kert. Ebből az alkalomból szép műemléképületeiről ka­talógust adtak ki, és a kert dolgozói lapunknak igaz tör­téneteket idéztek fel. A medvék ketrecénél sok or­szágos horderejű kérdés dőlhe­tett el annak idején. Híre ment ugyanis, hogy szívesen üldögél a közeli pádon gondolataiba mélyedve a haza bölcse, Deák Ferenc. Azontúl nem nagyon lehetett egyedül. Még Erzsébet királyné is kedvét lelte a kertben. Ennek jeléül zsiráfot ajándékozott a pesti zoonak. Más jellegű érdekesség, hogy Zsuzsi, a jegesmedve ala­posan meglepte gondozóit 1934 tavaszán. Váratlanul elővezette az előző év novemberében szü­letett, és addig rejtegetett köly- két. Ki tudja, tán a leányanyák­kal szembeni előítéletek vezé­relték tettében? Bárhogy is esett, ez volt az első állatkert­ben felnevelt jegesmedvebocs. Ha már az újszülötteknél tar­tunk, a krónikás megemlékezik arról az elefántbébiről is, ame­lyik az állatkert fennállásának 90. évében jött világra. Az alig egymázsás kicsikét az évfor­duló tiszteletére Jubile névre keresztelték. Kissé pikáns történet, hogy a Széchenyi fürdőből átvezetett termálvízben oly otthonosan érezték magukat a vízilovak, hogy hirtelen szaporodásuknak Európa-szerte híre járt. U. G. Egy meteoritdarab a Marsról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents