Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-01 / 178. szám
8 Dunántúli Napló Az Olvasó Véleménye 1996. július 1., hétfő Támogassuk a magyar falvakat Az Új dunántúli Napló június 20-i számában a szlavóniai magyar falvak, köztük Kórógy és Szentlászló újjáépítéséről olvashattunk, ahol patthelyzet alakult ki. A magyar fél üzletet remélve kínálja fel szolgáltatásait, a horvátok viszont adományként igénylik a magyar közreműködést. Javaslom, egy szervezet vállalja fel, és tegyen közzé országos felhívást horvátországi Kórógy és Szentlászló újjáépítésének támogatására, hogy a két árpádkori eredetű magyar falu lakossága haza térhessen. Legyen ez bizonyíték, a magyarság nem csak széthúzni, összetartani is képes. Lendvai Endre Millecentenáriumi emlékezés Pécsbányatelepen A Pécsbányatelepi Általános Iskolában méltón zárták a tanévet a millecentenáriumi műsorral az évszázados gesztenyefák alatt. A színvonalas műsor sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy a jelmeztervezéstől a díszletek elkészítéséig mindenben részt vettek a gyerekek is. A műsor zenei anyagát, éppúgy mint az elmúlt években most is Ducli- novszky Júlia énektanár áhítottja össze, a jelmezek és díszletek kialakítását pedig Szigetvári Józsefné és Deák László irányították. A magyar történelem nagy alakjainak lelkes megeleveníté- sét vastapssal jutalmazta a közönség. Molnár József Futás a békéért A világbékéért futottak nemrég Budapesten, a Margitszigeten Sri Chinmoy békefilozófus tanítványai és az érdeklődők. A programban bárki részt vehetett. Leginkább fővárosi és vidéki tanítványok rótták a köröket, de estére sok érdeklődő fiatal is beállt a 10-15 fős csoportokba. Az indiai meditációs mester New Yorkban él, és tanít. Tisztelői azt vallják, hogy az egészséges életmód, sport része a meditációnak, amely segít a belső béke elérésében. E filozófiának több mint 2 000 követője él, hazánkban csaknem 150-en. Pécsen is működik 2 éve egy kis közösség, és váija az érdeklődőket hétfői és pénteki találkozóin - jelenleg egy albérletben. Kovács Nikoletta szervező elmondta, hogy hamarosan nyílik az állandó centerük. Berger D. Sátoros ünnep a kertvárosban Idén már második alkalommal „veszünk részt” a Pünkösdi Gyülekezet Sátoros ünnepét a lakóházunk előtt. Majd egy héten keresztül nem tudtunk parkolni, és délelőtt 10 órától este 10 óráig vagy zárt ablak mellett szenvedtünk a panelben, vagy kénytelenek voltunk a gyülekezet programját hallgatni. Nem értjük, az engedélyek beszerzésénél, miért volt szükség a hatóságok megtévesztésére. A DÉDASZ ugyanis a lakók engedélyére hivatkozva a mi lépcsőházunkból szolgáltatta az áramot, holott ilyen felhatalmazást tőlünk senki nem kért és nem is kapott. A Közüzemi Rt. úgy adta ki a területfoglalási engedélyt a Pünkösdi Gyülekezet részére, hogy a rendezők és a közönség az Anikó utcai iskola illemhelyeit használhatják engedéllyel, amit már tavaly is megtagadott az iskola. Maradt tehát a bokor. Félreértés ne essék, nem a program ellen van kifogásunk, de kérjük, jövőre ki szeretnénk maradni belőle. Ha lehet, jövőre körültekintőbben adják ki az engedélyeket, mert a jelek szerint a vallás önmagában még nem jelent őszinteséget. A Maiéter Pál utca 32. lakói Igényes kabarét! Szokásomhoz híven, most is az idősebb generáció, vagyis a nyugdíjasok nevében tiltakozom. Kisebb közvélemény kutatást is tartottam ismerőseim körében, akik egyet értettek velem a június 17—i tévé kabaré megítélésében. A Farkaskázy Tivadar és Verebes István nevével fémjelzett Zártosztály című kabaré sugárzásakor egy jó nevetés reményében ültem le a tv elé. Ez az előadás színvonala miatt nem jött be. Régi kiváló humoristáink szégyellték volna magukat, ha láthatták volna utódaik teljesítményét. Ez már az önérzetünket sértő szint volt. Véleményünk szerint a tévé nézők óriási tábora és a színházba járó közönség is elvárja, hogy a kabaré előadás után kellemes, jó érzéssel álljon fel a tv készülék elől, illetve térjenek haza lakásukba. Ez az igény most hatványozottan mutatkozik, mert az emberek hangulata általában nem túl rózsás. Keszthelyi István Javaslatok a viador kutyák tenyésztésére Kormányrendelet már tiltja az állatviadalt fotó: löffler Gábor Az állatvédelmi törvénnyel, pontosabban az úgynevezett viadorkutyák tenyésztésével kapcsolatban írta meg véleményét Szilágyi János, a MEOE Pécs, Szentlőrinci Kutyakiképző Iskola vezetője. Kormányrendelet már tiltja az állatviadalt, de mint tenyésztő még számos gondot lát a különböző terrierek tenyésztésének és tartásának szabályozásában. Javaslatai a következők: A terrier fajtákkal rendelkező ku- - tyatulajdonosoknak be kellene jelenteniük az illetékes rendőrállomáson a kutya fajtáját és, s azt, hány kutyát tartanak. A kutyatenyésztő az ellenőrzés érdekében jónak tartaná az igazolványok bevezetését is. Ha valaki nem biztos a kutya fajtájában, vagy nincs törzskönyve, lehetősége lenne írásos kyno- lógiai véleményt kérni. A hatóság így gyorsan nyomon tudná követni a bejelentéseket. Szilágyi úr tanácsosnak tartaná a tenyésztés szabályozását, beleértve a tenyésztői engedélyek bevezetését. Egy további lépcsőfokként a kutyák kötelező kiképzésére is gondolt. A vizsgát tett kutyák a gazdik felügyelete mellett „szalonképesek” lehetnének. Végezetül a szakember a különböző kutyatragédiák hátterében az emberi mulasztást emeli ki. Néhány megszívlelendő tanács: Soha nem szabad kutyára bízni a gyermeket, mert ha a gyermek fájdalmat okoz az állatnak, vagy annak játékához nyúl, a kutya fogaival tudatja nem tetszését. Kikötött, főleg láncon lévő kutyához még a felnőttek se menjenek oda bátorságukat fitogtatni. Mesebeli történet Van egy hentesüzlet a Szabadság utcában, ahová havonta egyszer bevásárolni járunk, mert az áru friss és szép, de nem utolsósorban a kedves kiszolgálás miatt. Történt egyszer ebben a hentesboltban, még karácsony előtt, hogy nem találtuk a pénztárcánkat, amikor fizetni akartunk. Sajnos, haza kellett mennünk pénzért, pedig messze lakunk az üzlettől. Ezután hosszú ideig, talán fél évig sem mentünk oda vásárolni, mert télen hosszabb időt töltöttünk vidéken, illetve egy műtét is közbejött. Mikor újra megjelentünk az üzletben, boldogan újságolták: a pult alatt, a földön megtalálták a pénztárcánkat, s azóta vártak bennünket, mert sem a nevünket, sem a lakáscímünket nem tudták. A boltban mindennemű há- lálkodást és köszönetét elhárítottak. Nyugdíjból élő idős emberek vagyunk, akik nagyon örülnek, hogy mindennek dacára vannak még nagyon becsületes emberek. P. J. és neje Símak-e a fák? 137 A halálra ítélt hársfák A Széchenyi téren nyolcvanas éveit taposó nénike nézelődött. Megindult, majd tétován megállt, aztán megszólított.- Nem tudja megmondani, hol találom a hatóságot? - Mielőtt visszakérdeztem volna folytatta: Azokat keresem, akik aláírták a fák halálos ítéletét. Nem várt választ, tovább mondta. - A szomszéd nem tűri tovább a hársfámat, útban van neki, pedig még szegény jó uram ültette. Hogy örültünk, amikor növekedett, lombot eresztett. Alig vártuk, hogy virágozzon, télen ittuk a teáját. Szegény fa! Hát szabad ilyent csinálni? Az a fa is él! - mondta könnyes szemmel. Azután elindult a hatósághoz. Néhány év eltelt azóta, de a néni mostanában újra eszembe jut, az események ugyanis megismétlődnek. A belvárosban, a Kis Flórián utcában is kimondták a gyönyörű virágzásban lévő hársfákra a halálos ítéletet. A fák mintha bizonyítani akarnák az élethez való jogukat, illatukkal betöltik az utcát, az óvodát. Lombjaik alatt nem rég még 165 óvodás hancúrozott, mivel az óvodához tartozott ez a terület. Hogy miért kell meghalniuk a fáknak? A területre öt darab garázst kell építeni valakiknek. Tudják-e a fák, hogy a szülők, az utcabeliek küzdenek értük? Hogy nem akarják a lombok helyett a betont, a hársillat helyett a kipufogógázt? Úgy tűnik, a hatóságnak ez nem okoz szívfájdalmat, a tulajdonos sem csinál kérdést az ügyből. És a fák? Vajon símak-e, ha megjelenik törzsükön a fűrész? M. K. Rongálás a templomban A Postavölgyi Szent László templom egyházközségi képviselője id. dr. Kapitány István egy sajnálatos eseményről számolt be a levelében. A közelmúltban ismeretlen tettesek a templom bejárati műkő padozatát és pihenő padját, valamint külső hirdető faliszekrényét mélyvörösre festett sátánista jelképekkel megrongálták és kihívó módon még- becstelenítették. A felvezető lépcsősor közvilágítását teljesen használhatatlnná tették. Az esemény nyugtalanságott váltott ki a környék lakói között, mert a templomba már korábban betörtek. Indokoltnak tartják tehát a templom védelmét. Jogi tanácsadó Gy. J. olvasónk a társasház létesítése iránt érdeklődik. Polgári törvénykönyvünk 149. §-ában meghatározottak szerint épületen úgy is lehet közös tulajdont létesíteni, hogy az épület meghatározott részei - elsősorban a lakások - a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak. A társasháztulajdon létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratba foglalt megállapodása és a társasháztulajdon- nak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése szükséges. A közös tulajdonnak a tár- sasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Ekkor az alapító okiratot a bírósági ítélet pótolja. A társasháztulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Horváth T. kérdezi, mennyi a betegszabadság ideje, kell-e hozzá orvosi igazolás? A jogszabályi előírások szerint a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére -ide nem értve az üzemi balesetet és a foglakozási betegség miatti keresőképtelenséget- naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. A munkavállaló keresőképtelenségét- a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezések szerint- a kezelő orvos igazolja. Nem kell a keresőképtelenséget igazolni évente egy alkalommal, legfeljebb három munkanapig terjedő betegszabadság esetén. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére átlag- keresetének hetvenöt százaléka jár. Az év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Ez azonban - ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban álltnem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része. A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később nem igényelhető. T.N. kérdése, mikor szűnik meg a bérlet? A szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével a bérlet megszűnik. Megszűnik a bérlet akkor is, ha a dolog elpusztul. Nagy T. és H.J-né kérdése, mik tekinthetők hagyatéki tartozásnak? A Polgári Törvénykönyv 677 paragrafusa szerint a hagyatéki tartozások: a/ az örökhagyó illő eltemettetésének költségei, b/ a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó költségek, valamint a hagyatéki eljárás költségei, cl az örökhagyó tartozásai, d/ a kötelesrészen alapuló kötelezettségek, e/ a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek. A hagyatéki tartozásnak ezen minőségén és fennállásán nem változtat, hogy az- akár az öröklés megnyílta előtt, akár utóbb- az örökös, mint hitelező javára keletkezett. A hagyatéki tartozások sorrendje: az előbb álló csoportok tartozásainak kielégítése megelőzik a hátrább álló csoportba soroltakat. Kovács B. és V.L. az iránt érdeklődik, hogy ki jogosult árvaellátásra és az hány éves életkorig jár? A hatályos társadalombiztosítási törvény szerint árvaellátásra annak a gyermeke és mostohagyermeke jogosult, aki haláláig az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg. Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. Árvaellátás jár a nevelt gyermeknek, a testvérnek és az unokának is, ha őt a meghalt saját háztartásában eltartotta és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás az árva 16. életévének betöltéséig jár. Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár. Ha az árva jogosultságának megszűnése előtt megrokkan, a rokkantság tartamára az árvaellátás életkorra való tekintet nélkül megilleti. Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha az árva vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy az árvát örökbe fogadták. Ha az elhalt nem volt még nyugdíjas, akkor az árvaellátás iránti kérelmét a lakóhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni. Ha nyugdíjas volt, akkor Budapestről, nyugdíjfolyósítási igazgatóságtól kell kérni a folyósítási törzsszámra hivatkozva. S. Á.
