Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-05 / 182. szám

10 Dünántúli Napló Politikai Vitafórum 1996. július 5., péntek Carpe diem? Üj Alkotmány Előzetes népszavazással A Kereszténydemokrata Néppárt Országos Elnöksé­gének álláspontja szerint az Alkotmány szabályozási elve­inek módosító javaslatairól történő szavazással is bizo­nyítva látja azt a kezdettől fogva képviselt álláspontját, miszerint jelenleg nincsenek meg az ország életét hosszú időre meghatározó új Alkot­mány megalkotásának politi­kai és társadalmi feltételei. Az új Alkotmánynak a nemzet valódi akaratát kell ki­fejeznie. A jelenlegi Alkot­mány koncepció esetében nem hogy a nélkülözhetetlen társadalmi megegyezés, de a parlamenti pártok egyetértése is hiányzik. A KDNP ezért megismétli azt a korábbi kö­vetelését, hogy az új Alkot­mány előkészítése során - ér­demi társadalmi vitát köve­tően - az alkotmányozás alapvető kérdéseiben előzetes népszavazást kell tartani. Az alapvető kérdések te­kintetében a KDNP állás­pontja: az Alkotmány fejezze ki az állam szociális jellegét, a szociális jogok alapjogként meghatározását, a társadalmi­gazdasági érdekegyeztetés al­kotmányos szintre emelését, az Országgyűlés legyen két­kamarás és a köztársasági el­nököt a nép válassza meg. A KDNP Országos Elnök­sége kinyilvánítja: az új Al­kotmány létrehozásában a magyar társadalom részvétele nélkül a Kereszténydemok­rata Néppárt sem vesz részt. Ursprung János az Országos Elnökség tagja F ,elvesznek-e az egyetemre? Tudom majd fizetnei a tan­díjat? Lesz-e munkám? Lesz annyi pénzem, hogy a hétvégi szórakozásomat magam fedez­zem és ne kelljen mindig az „ősöktől” kémem? El tudok menni a barátnőmmel nyaralni, vagy egész nyáron húszezerért kell gürcölnöm valami bisztró­ban? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések nap mint nap foglal­koztatják a ma fiatalságát, nem csak a hétvégi bulizás ... Carpe diem! Állítólag ez a fiatalok jelszava, de egy tizen­vagy huszonéves már a mának sem élhet, mert nem tud. Ma­gyarországon ma a gyermekek és a pályakezdők vannak a leg­nehezebb helyzetben; a szegé­nyek, sőt a nyomorgók aránya a gyermekek között a legmaga­sabb. Egy átlag diáknak - szülei­nek - manapság nincs annyi pénze, hogy egy normális far­mert vehessen magának. Minek is, ott a turkáló. Ha meg felnő, majd turkálhat egy szép, na­rancssárga-színű konténerben, egy tanári diplomával (ha tudta fizetni a tandíjat). A kormánynak olyan alap­kérdéseket kellene megnyug­tató módon megoldania, mint a családtámogatás rendszere, az oktatás és képzés, a pályakez­dők munkábaállása és segítése, a lakástámogatások rendszere, a lakáskérdés megoldása, a kul­túra hozzáférhetősége és az if­júságvédelem és nem utolsó sorban az egészség. Pontosan ezek azok a területek, amelyek az MSZP-SZDSZ kormány megszorító intézkedései miatt a leginkább leépültek. A fiatalok létbizonytalansága ennek „kö­szönhetően” csak fokozódott, ami egyúttal tovább erősíti az ország erkölcsi válságának to­vábbi elmélyülését a már to­vább mélyülni nem tudó anyagi válság mellett. A kormánynak nincs jövő­képe, és ezért nem is állíthat jö­vőképet az ifjúság elé. A ha­talmon levők megkérdőjelezik a hagyományos magyar és eu­rópai erkölcsi normarendszert, a keresztény, keresztyén kul­túra értékeit, gyengítve ezzel a nemzeti azonosságtudatot és így a közösségi érzést is. Mind­ezzel párhuzamosan médiatá­mogatást - esetenként állami támogatást - kapnak a destruk­tív szekták és az áltudományok hirdetői. A fiatalok csak fogyasszanak (ha van miből), használják bát­ran a drogokat - hiszen ezt ta­nácsolta hazánk egyik „szép­reményű írója” is, akit irodalmi Nobel-díjra jelöltek, de (talán szerencsére) nem nyerte el. Él­jenek bátran szexuális életet, sőt minél előbb, annál jobb, mert ez „használ”, csak épp el­felejtik ezzel együtt felkészíteni őket a családi életre. Mostanság az utcákat kiégett fiatalok ró­ják, akik képtelenek egy érzel­men is alapuló párkapcsolat ki­alakítására, nem tudják jól érezni magukat egy hétvégi bu­lin, ha nincs valami „szer”, ami felpörgetné őket. És nem hin­ném, hogy ezt valamiféle kó- borvírus okozza ... Élj a mának, ne törődj a hol­nappal! Ezt a kis jelmondatot súgják a reklámok, ezt hintik neked a médiák és a hatalmon levő pártok nem tesznek sem­mit egy jobb jövőért vagy csak alig. Talán jobb is, ha csak a mának élsz . .. Mégis vannak olyan fiatalok, akik hisznek abban, hogy ez a jelszó HAMIS. Olyan fiatalok, akik hisznek abban, hogy a jövő megteremthető, hogy van kiút a kilátástalanságból. Velük együttműködve fogalmazta meg az MDF megvalósítandó ifjúságpolitikáját; azaz a csalá­dok anyagi, erkölcsi támogatá­sával, megszilárdításával egészséges, lelkileg kiegyensú­lyozott ifjúság nevelése; a pá­lyakezdő munkanélküliek át­képzési rendszerének erősítése; nemzeti hagyományaink meg­őrzése és ápolása identitástuda­tunk megszilárdítására; a fiata­lok a lakásproblémáinak meg­oldása. A z MDF azonnali kormány- intézkedéseket követel a kábítószer-fogyasztás megaka­dályozása és visszaszorítása ér­dekében. Azonnali fellépést követel a prostitúció kormány által nem korlátozott, parttalan terjedése, kihívó jelenléte ellen. Követeli, hogy egyetlen fiatal se szorulhasson ki az oktatás bármely szintjéről csak, mert anyagi vagy más, hátrányos helyzetben van! Az MDF továbbra is felelős­séget vállal a határokon túli magyarokért és ennek érdeké­ben segíti a hazai és határon túli magyar fiatalok kapcsolatainak építését. Az MDF felvállalja a magyar fiatalság szebb jövője megte­remtésének feladatát és mun­kálkodik azon, hogy ezután ér­demes legyen a Holnapnak is élni! Mert aki csak a jelenben él, megöli a jövőt és maga is múlttá válik . . . Habjánecz Tibor, MDF Hauser Zsolt, IDF Az egészségügy reformja, de kinek a bőrére? Mint tudjuk, a parlament előtt fekszik - az Egészségügyi el­látási kötelezettségről és a te­rületi ellátási normatívákról szóló törvény. A törvény ese­dékességét és szükségességét az egészségügyi ellátás csődje indokolja. A kormányzat az egészség­ügy katasztrofális helyzetét elsősorban strukturális zava­rokra vezeti vissza. Holott az az igazság, hogy a finanszíro­zás nem követte a mindenkori inflációt! Ez a kényszerű helyzet sodorta az ellehetetle­nülés állapotába az intézmé­nyek zömét. A törvény elsősorban az ágyak jelentős csökkentésére épül. Az ágyak számának és a jelenlegi finanszírozási rend­szernek semmi köze egymás­hoz, mivel a finanszírozás nem a meglévő ágyak számá­hoz kötött. Az teljesen az in­tézmény szuverén joga, hogy a területén jelentkező ellá­tandó betegeket hány ágyon tudja és akarja ellátni. Ha sar­kítani akarok, akkor azt is mondhatom, előfordulhat olyan eset, amikor a törvény képlete és az egyeztetéseken megmaradt ágyszám még mindig „sok” az az adott terü­leten. Az ágyszám csökkentés az egészségügyi közalkalmazot­tak jelentős számú elbocsátá­sával és intézmények bezárá­sával jár. Sajnos jelenleg még nincs megfelelően bizonyított adat a szükséges egészségügyi ellátás kapacitásáról. A törvény képlete, amely az egyes régiók ágyszám meghatározására hivatott, a fűnyíró elvet képviseli. A ne­vezett képlet elsősorban „va­lamilyen kitalációra” és pénz­ügyi elvekre épül. Ezért jelen­tős problémának ítéljük a tör­vény ágyszám/lakos arányát, mivel a megyehatárok nem képviselnek egészségügyi el­látási határt. Úgy gondom, mindenki tudja és elfogadja azt, hogy a társadalom egész területén ta­karékoskodni kell. Meg is kezdődtek az ezen irányú in­tézkedések. Sajnos, megint fordítva ülünk a lóra! A taka­rékosságot több intézményben úgy kezdték el, hogy külön­böző nyereségorientált szol­gáltató cégeknek adták bérbe az egyes kisegítő ellátásokat, így jelentős közalkalmazotti létszám csökkentésére került sor, de igazából nincs pontos adat, hogy az így elvégzett feladatok mennyivel csökken­tették egy-egy intézmény gaz­dálkodását. Jelentős fejtörést okoz az önkormányzatoknak és az in­tézmény vezetőinek, hogy az eladósodott intézmények kon­szolidálására nincs négy mil­liárd forintja sem a központi, sem a egészségügyi pénztár költségvetésének. A bankok konszolidálására több száz milliárdot fordított a központi költségvetés. Úgy látszik az egészségünk megóvásáért fe­lelős intézmények nem érde­melnek négy milliárdot. Pon­tosabban mi magyar állam­polgárok nem érdemelünk ennyit! Perényi József Munkástanácsok Egészségügyi Ágazata •I QIK KOTV QUÁSTOR JÚLIUS 8' RUGALMASAN ALAKÍTHATÓ KIS CÍMLETEKBEN VÁSÁROLHATÓ FOLYAMATOSAN JEGYEZHETŐ BÁRMIKOR VISSZAVÁLTHAT JEGYZÉSI HELYEK A QUAESTOR ÉRTÉKPAPÍR KFT. IRODÁI (PÉNZTÁRI ÓRÁK: HÉTFŐ-CSÜTÖRTÖK 9-15 ÓRÁIG, PÉNTEK 9-13 ÓRÁIG) BUDAPEST 1027 BEM RAKPART 33-34. TEL: 212-1964, 214-2291 • DEBRECEN 4025 KOSSUTH U. 2. TEL: 52-430-740 • EGER 3300 SÁNDOR IMRE U. 2. TEL: 36-428-410 • GYŐR 9021 JEDUK ÁNYOS U. 9. TEL: 96-324-324 • PÉCS 7621 JÓKAI U. 2. TEL.: 72-224-049 • SZEGED 6720 DEÁK F. U. 34. TEL: 62-312-260 • VESZPRÉM 8200 RÁKÓCZI U. 7. TEL: 88-420-298 Millecentenáriumi juliális Pusztavacson Egyre több önkormányzat ér­deklődik a pusztavacsi mille­centenáriumi juliális iránt, amelynek bevételét az úgyne­vezett „országkép” - Magyar- ország kicsinyített másának el­készítésére használják majd fel. Az önkormányzatok a július 18-28. közötti juliálison végle­gesíthetik az országképpel kap­csolatos elképzeléseiket. Erről a rendező Golden Way ’93 Kft. tájékoztatta az MTI-t csütörtö­kön. Az Ekler Dezső Ybl-díjas építész tervei alapján elkészülő országkép 1:1100-as léptékű lesz, az M5-ÖS főút mellett épül meg több mint 230 ezer négy­zetméteren. A Kárpát-meden­cét modellező országképen a magasabb helyeket 10-12 méter mágas, a dombságokat 4-5 mé­teres töltések képezik majd. Magyar Demokrata Néppárt Gazdaságfilozófiánk alapelvei „Visszaadjuk az embereknek a lehetőséget, hogy dönthes­senek életükről és megélheté­sükről és segítjük mindazo­kat, akik erre - önhibájukon kívül - képtelenek.” Az állam szerepe. A gazdaság irányításában az állam szerepe csak piackon- form lehet, azaz csak olyan be­avatkozások fogadhatók el, me­lyek az erőforrások piaci fel- használását és a gazdaság szer­kezetét nem torzítják. Csak annyi állami beavatkozás le­gyen, amennyi biztosítja a piaci verseny tisztaságát s a szociális juttatások igazságos elosztását. Utódaink érdekében ugyanak­kor növelni kívánjuk az állam szerepét a természet és környe­zetünk értékeinek megőrzésé­ben. Az állam ma túlzott mér­tékben telepedik rá a gazda­ságra és káros mértékben szívja el a forrásokat a magángazda­ság elől. Az átmenet problémá­inak megoldásában azonban szükségesnek tartjuk az állam aktív közreműködését. Az ál­lam legfontosabb szerepét a pi­acgazdaság hatékony működé­sét segítő intézményi és törvé­nyi háttér kialakításában látjuk. Teljesítményre ösztönző jö­vedelemelvonás. A Néppárt elutasítja az állam ma is jellemző túlzott szerepét a jövedelmek újraelosztásában. A teljesítmény visszafogásra és a közterhek viselésének elkerü­lésére ösztönző adók és járulé­kok szintjét jelentősen csökken­teni kívánjuk. Hisszük, hogy hatékonyabb és igazságosabb, a társadalom számára is haszno­sabb ha az általa megtermelt jövedelem nagyobb részének felhasználásáról az állampolgár dönt. Felfogásunk szerint a tár­sadalmi igazságosság elve megköveteli az arányos közte­herviselést. Nem fogadható el az a gyakorlat, mely a túlzott adóelvonással azokat a becsüle­tes állampolgárokat bünteti, akik munkájuk révén az átlagot meghaladó teljesítményt érnek el. Célunk az, hogy anyagiak­ban ne csak egy szűk réteg, ha­nem a társadalom minél széle­sebb rétege gyarapodjon. A szociális juttatások elosz­tása. Az állampolgár erkölcsi köte­lessége, hogy önmaga és csa­ládja megélhetését saját erejéből próbálja biztosítani. Sajnálatos, hogy míg a társdalom nagyob­bik része nagy erőfeszítéseket tesz erre, mások egyre inkább az állami gondoskodást váiják. A gazdasági visszaesés és a nö­vekvő adósságterhek következ­tében az állam teherbíró képes­sége egyre korlátozottabb. Csökkenő gazdasági teljesít­mény mellett a jóléti szolgálta­tásokból is csak kevesebb jut­hat. A társadalmi igazságosság elve megköveteli, hogy akik nem hajlandók lehetőségük és képességüknek megfelelően dolgozni és teljesítményt elérni, ne részesüljenek azokból a jö­vedelmekből, melyeket tisztes­séges honfitársaik külön áldo­zatvállalással és többletmunká­val teremtenek elő. Ma azok is elszegényednek, akik minden erejükkel törek­szenek a tisztességes megélhe­tésért. A Néppárt nagyon fontos kérdésnek tekinti, hogy elsze­gényedésüket megakadályozza és felemelkedésükhöz segítő kezet nyújtson. A minimális megélhetést minden érintett polgár számára az öntevékeny­séget és kötelezettségvállalást ösztönző módon biztosítani kell. Staub Ernő A garéi égetőműről A Független Kisgazdapárt Baranya Megyei Elnökségének állásfoglalása Mindenek előtt fontosnak tartjuk elmondani: ma Magyarországon a képződött veszélyes hulladékok 80%-a(!) eltűnik szem elől, er­dőkbe, folyókba stb. illegális le­rakóhelyekre kerül. A környeze­tért, az utókorért felelősséget ér­zőknek ezen állapotmegszünteté­sét, s már a gyártási folyama­tokba olyan technológiai szintű beleszólást kell elérniük, hogy a képződött veszélyes hulladékok mennyisége eleve kevesebb le­gyen. Rendkívül fontosnak tart­juk szakszerű tárolók illetve meg­felelő kapacitású veszélyeshulla­dék megsemmisítő kapacitás lét­rehozását. Ilyen alapállásunkból kiin­dulva mégis miért ellenezzük a garéi égetőmű felépítését, miért vannak aggályaink az ezzel kap­csolatban készült tanulmányterv korrektségével. 1. Az égetésnél létezik korsze­rűbb, ún. hidegeljárásos techno­lógia az ilyen jellegű TCB (tet- rachlorbenzol) tartalmú veszé­lyeshulladék megsemmisítésére. Áz Egyesült Államokban, Kana­dában csak ezt engedik már használni, mert a folyamat telje­sen zárt, a környezetet nem ter­heli, s a képződött végtermék sa­lakanyag is csak kb. 40-ed része az égetéses eljárásnak. Drágább, de megnyugtató megoldás le­hetne. A tanulmány ezen lehető­séget fel sem veti. összehasonlító szakértő elemzéssel nem szolgál. 2. A Hungaropec Rt. többségi francia tulajdonú, az égetőművet építeni akaró cég megfelelő refe­rencia üzemmel nem rendelke­zik, ilyen 50-60%-os töménységű tetrachlorbenzolt tartalmazó ve­szélyeshulladékkal még nem dolgozott. A csúsztatással refe­rencia üzemként bemutatott fran­cia üzemben 10% alatti tömény­ségű és nem TCB tartalmú hulla­dék megsemmisítése folyik. 3. A garéi hulladék a Buda­pesti Vegyiművek „terméke”. Ezen üzem privatizálás alatt van, a legkomolyabb vevőjelölt a francia Rhone-Dulance. Szinte biztos, hogy égetőműve birtoká­ban olyan technológiát hozna, mely veszélyeshulladék termelő, másrészt az itteni leányvállalata számára alapanyagnak feltün­tetve ide exportálhatná veszélyes hulladékát. 4. A bázeli egyezmény jelen­leg az Európai Union kívüli or­szágokat védi az unióból történő veszélyes hulladékok átszállításá­tól, de EU tagságunk esetén ez megszűnne, s az előző pontban leírt módon történő „veszélyes hulladék export”-tól pedig még jelenlegi formájában sem véd bennünket. 5. Az égetőmű mellett érvelő tanulmány nem korrekt, nem egymással logikai kapcsolatban lévő adatokat hasonlít össze. Összehasonlítja az égetőmű be­ruházási költségét a dorogi ége­tőműbe történő átszállítás költsé­gével. Összehasonlítani a dorogi (fele kapacitással) működő ége­tőmű alkalmassá tételéhez szük­séges 1,5 milliárd forintot kell a garéi beruházás 6 milliárdjával szemben. A szállítási költségeket pedig szállítási költségekkel kell szembeállítani. A garéi X ezer tonna veszélyes hulladék elszállítását Dorogra, a Budapest környéki alföldi és bor­sodi vegyi cégektől 20-30 évig történő, Garé helyett 200 km-rel rövidebb útra eső költségekkel 30 szór X ezer tonnával. Összefog­lalva: megnyugtató és garanciá­kat is adó megoldást szorgalma­zunk. Dr. Sütő László a Bm. Szervezet elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents