Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-05 / 182. szám
10 Dünántúli Napló Politikai Vitafórum 1996. július 5., péntek Carpe diem? Üj Alkotmány Előzetes népszavazással A Kereszténydemokrata Néppárt Országos Elnökségének álláspontja szerint az Alkotmány szabályozási elveinek módosító javaslatairól történő szavazással is bizonyítva látja azt a kezdettől fogva képviselt álláspontját, miszerint jelenleg nincsenek meg az ország életét hosszú időre meghatározó új Alkotmány megalkotásának politikai és társadalmi feltételei. Az új Alkotmánynak a nemzet valódi akaratát kell kifejeznie. A jelenlegi Alkotmány koncepció esetében nem hogy a nélkülözhetetlen társadalmi megegyezés, de a parlamenti pártok egyetértése is hiányzik. A KDNP ezért megismétli azt a korábbi követelését, hogy az új Alkotmány előkészítése során - érdemi társadalmi vitát követően - az alkotmányozás alapvető kérdéseiben előzetes népszavazást kell tartani. Az alapvető kérdések tekintetében a KDNP álláspontja: az Alkotmány fejezze ki az állam szociális jellegét, a szociális jogok alapjogként meghatározását, a társadalmigazdasági érdekegyeztetés alkotmányos szintre emelését, az Országgyűlés legyen kétkamarás és a köztársasági elnököt a nép válassza meg. A KDNP Országos Elnöksége kinyilvánítja: az új Alkotmány létrehozásában a magyar társadalom részvétele nélkül a Kereszténydemokrata Néppárt sem vesz részt. Ursprung János az Országos Elnökség tagja F ,elvesznek-e az egyetemre? Tudom majd fizetnei a tandíjat? Lesz-e munkám? Lesz annyi pénzem, hogy a hétvégi szórakozásomat magam fedezzem és ne kelljen mindig az „ősöktől” kémem? El tudok menni a barátnőmmel nyaralni, vagy egész nyáron húszezerért kell gürcölnöm valami bisztróban? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések nap mint nap foglalkoztatják a ma fiatalságát, nem csak a hétvégi bulizás ... Carpe diem! Állítólag ez a fiatalok jelszava, de egy tizenvagy huszonéves már a mának sem élhet, mert nem tud. Magyarországon ma a gyermekek és a pályakezdők vannak a legnehezebb helyzetben; a szegények, sőt a nyomorgók aránya a gyermekek között a legmagasabb. Egy átlag diáknak - szüleinek - manapság nincs annyi pénze, hogy egy normális farmert vehessen magának. Minek is, ott a turkáló. Ha meg felnő, majd turkálhat egy szép, narancssárga-színű konténerben, egy tanári diplomával (ha tudta fizetni a tandíjat). A kormánynak olyan alapkérdéseket kellene megnyugtató módon megoldania, mint a családtámogatás rendszere, az oktatás és képzés, a pályakezdők munkábaállása és segítése, a lakástámogatások rendszere, a lakáskérdés megoldása, a kultúra hozzáférhetősége és az ifjúságvédelem és nem utolsó sorban az egészség. Pontosan ezek azok a területek, amelyek az MSZP-SZDSZ kormány megszorító intézkedései miatt a leginkább leépültek. A fiatalok létbizonytalansága ennek „köszönhetően” csak fokozódott, ami egyúttal tovább erősíti az ország erkölcsi válságának további elmélyülését a már tovább mélyülni nem tudó anyagi válság mellett. A kormánynak nincs jövőképe, és ezért nem is állíthat jövőképet az ifjúság elé. A hatalmon levők megkérdőjelezik a hagyományos magyar és európai erkölcsi normarendszert, a keresztény, keresztyén kultúra értékeit, gyengítve ezzel a nemzeti azonosságtudatot és így a közösségi érzést is. Mindezzel párhuzamosan médiatámogatást - esetenként állami támogatást - kapnak a destruktív szekták és az áltudományok hirdetői. A fiatalok csak fogyasszanak (ha van miből), használják bátran a drogokat - hiszen ezt tanácsolta hazánk egyik „szépreményű írója” is, akit irodalmi Nobel-díjra jelöltek, de (talán szerencsére) nem nyerte el. Éljenek bátran szexuális életet, sőt minél előbb, annál jobb, mert ez „használ”, csak épp elfelejtik ezzel együtt felkészíteni őket a családi életre. Mostanság az utcákat kiégett fiatalok róják, akik képtelenek egy érzelmen is alapuló párkapcsolat kialakítására, nem tudják jól érezni magukat egy hétvégi bulin, ha nincs valami „szer”, ami felpörgetné őket. És nem hinném, hogy ezt valamiféle kó- borvírus okozza ... Élj a mának, ne törődj a holnappal! Ezt a kis jelmondatot súgják a reklámok, ezt hintik neked a médiák és a hatalmon levő pártok nem tesznek semmit egy jobb jövőért vagy csak alig. Talán jobb is, ha csak a mának élsz . .. Mégis vannak olyan fiatalok, akik hisznek abban, hogy ez a jelszó HAMIS. Olyan fiatalok, akik hisznek abban, hogy a jövő megteremthető, hogy van kiút a kilátástalanságból. Velük együttműködve fogalmazta meg az MDF megvalósítandó ifjúságpolitikáját; azaz a családok anyagi, erkölcsi támogatásával, megszilárdításával egészséges, lelkileg kiegyensúlyozott ifjúság nevelése; a pályakezdő munkanélküliek átképzési rendszerének erősítése; nemzeti hagyományaink megőrzése és ápolása identitástudatunk megszilárdítására; a fiatalok a lakásproblémáinak megoldása. A z MDF azonnali kormány- intézkedéseket követel a kábítószer-fogyasztás megakadályozása és visszaszorítása érdekében. Azonnali fellépést követel a prostitúció kormány által nem korlátozott, parttalan terjedése, kihívó jelenléte ellen. Követeli, hogy egyetlen fiatal se szorulhasson ki az oktatás bármely szintjéről csak, mert anyagi vagy más, hátrányos helyzetben van! Az MDF továbbra is felelősséget vállal a határokon túli magyarokért és ennek érdekében segíti a hazai és határon túli magyar fiatalok kapcsolatainak építését. Az MDF felvállalja a magyar fiatalság szebb jövője megteremtésének feladatát és munkálkodik azon, hogy ezután érdemes legyen a Holnapnak is élni! Mert aki csak a jelenben él, megöli a jövőt és maga is múlttá válik . . . Habjánecz Tibor, MDF Hauser Zsolt, IDF Az egészségügy reformja, de kinek a bőrére? Mint tudjuk, a parlament előtt fekszik - az Egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi ellátási normatívákról szóló törvény. A törvény esedékességét és szükségességét az egészségügyi ellátás csődje indokolja. A kormányzat az egészségügy katasztrofális helyzetét elsősorban strukturális zavarokra vezeti vissza. Holott az az igazság, hogy a finanszírozás nem követte a mindenkori inflációt! Ez a kényszerű helyzet sodorta az ellehetetlenülés állapotába az intézmények zömét. A törvény elsősorban az ágyak jelentős csökkentésére épül. Az ágyak számának és a jelenlegi finanszírozási rendszernek semmi köze egymáshoz, mivel a finanszírozás nem a meglévő ágyak számához kötött. Az teljesen az intézmény szuverén joga, hogy a területén jelentkező ellátandó betegeket hány ágyon tudja és akarja ellátni. Ha sarkítani akarok, akkor azt is mondhatom, előfordulhat olyan eset, amikor a törvény képlete és az egyeztetéseken megmaradt ágyszám még mindig „sok” az az adott területen. Az ágyszám csökkentés az egészségügyi közalkalmazottak jelentős számú elbocsátásával és intézmények bezárásával jár. Sajnos jelenleg még nincs megfelelően bizonyított adat a szükséges egészségügyi ellátás kapacitásáról. A törvény képlete, amely az egyes régiók ágyszám meghatározására hivatott, a fűnyíró elvet képviseli. A nevezett képlet elsősorban „valamilyen kitalációra” és pénzügyi elvekre épül. Ezért jelentős problémának ítéljük a törvény ágyszám/lakos arányát, mivel a megyehatárok nem képviselnek egészségügyi ellátási határt. Úgy gondom, mindenki tudja és elfogadja azt, hogy a társadalom egész területén takarékoskodni kell. Meg is kezdődtek az ezen irányú intézkedések. Sajnos, megint fordítva ülünk a lóra! A takarékosságot több intézményben úgy kezdték el, hogy különböző nyereségorientált szolgáltató cégeknek adták bérbe az egyes kisegítő ellátásokat, így jelentős közalkalmazotti létszám csökkentésére került sor, de igazából nincs pontos adat, hogy az így elvégzett feladatok mennyivel csökkentették egy-egy intézmény gazdálkodását. Jelentős fejtörést okoz az önkormányzatoknak és az intézmény vezetőinek, hogy az eladósodott intézmények konszolidálására nincs négy milliárd forintja sem a központi, sem a egészségügyi pénztár költségvetésének. A bankok konszolidálására több száz milliárdot fordított a központi költségvetés. Úgy látszik az egészségünk megóvásáért felelős intézmények nem érdemelnek négy milliárdot. Pontosabban mi magyar állampolgárok nem érdemelünk ennyit! Perényi József Munkástanácsok Egészségügyi Ágazata •I QIK KOTV QUÁSTOR JÚLIUS 8' RUGALMASAN ALAKÍTHATÓ KIS CÍMLETEKBEN VÁSÁROLHATÓ FOLYAMATOSAN JEGYEZHETŐ BÁRMIKOR VISSZAVÁLTHAT JEGYZÉSI HELYEK A QUAESTOR ÉRTÉKPAPÍR KFT. IRODÁI (PÉNZTÁRI ÓRÁK: HÉTFŐ-CSÜTÖRTÖK 9-15 ÓRÁIG, PÉNTEK 9-13 ÓRÁIG) BUDAPEST 1027 BEM RAKPART 33-34. TEL: 212-1964, 214-2291 • DEBRECEN 4025 KOSSUTH U. 2. TEL: 52-430-740 • EGER 3300 SÁNDOR IMRE U. 2. TEL: 36-428-410 • GYŐR 9021 JEDUK ÁNYOS U. 9. TEL: 96-324-324 • PÉCS 7621 JÓKAI U. 2. TEL.: 72-224-049 • SZEGED 6720 DEÁK F. U. 34. TEL: 62-312-260 • VESZPRÉM 8200 RÁKÓCZI U. 7. TEL: 88-420-298 Millecentenáriumi juliális Pusztavacson Egyre több önkormányzat érdeklődik a pusztavacsi millecentenáriumi juliális iránt, amelynek bevételét az úgynevezett „országkép” - Magyar- ország kicsinyített másának elkészítésére használják majd fel. Az önkormányzatok a július 18-28. közötti juliálison véglegesíthetik az országképpel kapcsolatos elképzeléseiket. Erről a rendező Golden Way ’93 Kft. tájékoztatta az MTI-t csütörtökön. Az Ekler Dezső Ybl-díjas építész tervei alapján elkészülő országkép 1:1100-as léptékű lesz, az M5-ÖS főút mellett épül meg több mint 230 ezer négyzetméteren. A Kárpát-medencét modellező országképen a magasabb helyeket 10-12 méter mágas, a dombságokat 4-5 méteres töltések képezik majd. Magyar Demokrata Néppárt Gazdaságfilozófiánk alapelvei „Visszaadjuk az embereknek a lehetőséget, hogy dönthessenek életükről és megélhetésükről és segítjük mindazokat, akik erre - önhibájukon kívül - képtelenek.” Az állam szerepe. A gazdaság irányításában az állam szerepe csak piackon- form lehet, azaz csak olyan beavatkozások fogadhatók el, melyek az erőforrások piaci fel- használását és a gazdaság szerkezetét nem torzítják. Csak annyi állami beavatkozás legyen, amennyi biztosítja a piaci verseny tisztaságát s a szociális juttatások igazságos elosztását. Utódaink érdekében ugyanakkor növelni kívánjuk az állam szerepét a természet és környezetünk értékeinek megőrzésében. Az állam ma túlzott mértékben telepedik rá a gazdaságra és káros mértékben szívja el a forrásokat a magángazdaság elől. Az átmenet problémáinak megoldásában azonban szükségesnek tartjuk az állam aktív közreműködését. Az állam legfontosabb szerepét a piacgazdaság hatékony működését segítő intézményi és törvényi háttér kialakításában látjuk. Teljesítményre ösztönző jövedelemelvonás. A Néppárt elutasítja az állam ma is jellemző túlzott szerepét a jövedelmek újraelosztásában. A teljesítmény visszafogásra és a közterhek viselésének elkerülésére ösztönző adók és járulékok szintjét jelentősen csökkenteni kívánjuk. Hisszük, hogy hatékonyabb és igazságosabb, a társadalom számára is hasznosabb ha az általa megtermelt jövedelem nagyobb részének felhasználásáról az állampolgár dönt. Felfogásunk szerint a társadalmi igazságosság elve megköveteli az arányos közteherviselést. Nem fogadható el az a gyakorlat, mely a túlzott adóelvonással azokat a becsületes állampolgárokat bünteti, akik munkájuk révén az átlagot meghaladó teljesítményt érnek el. Célunk az, hogy anyagiakban ne csak egy szűk réteg, hanem a társadalom minél szélesebb rétege gyarapodjon. A szociális juttatások elosztása. Az állampolgár erkölcsi kötelessége, hogy önmaga és családja megélhetését saját erejéből próbálja biztosítani. Sajnálatos, hogy míg a társdalom nagyobbik része nagy erőfeszítéseket tesz erre, mások egyre inkább az állami gondoskodást váiják. A gazdasági visszaesés és a növekvő adósságterhek következtében az állam teherbíró képessége egyre korlátozottabb. Csökkenő gazdasági teljesítmény mellett a jóléti szolgáltatásokból is csak kevesebb juthat. A társadalmi igazságosság elve megköveteli, hogy akik nem hajlandók lehetőségük és képességüknek megfelelően dolgozni és teljesítményt elérni, ne részesüljenek azokból a jövedelmekből, melyeket tisztességes honfitársaik külön áldozatvállalással és többletmunkával teremtenek elő. Ma azok is elszegényednek, akik minden erejükkel törekszenek a tisztességes megélhetésért. A Néppárt nagyon fontos kérdésnek tekinti, hogy elszegényedésüket megakadályozza és felemelkedésükhöz segítő kezet nyújtson. A minimális megélhetést minden érintett polgár számára az öntevékenységet és kötelezettségvállalást ösztönző módon biztosítani kell. Staub Ernő A garéi égetőműről A Független Kisgazdapárt Baranya Megyei Elnökségének állásfoglalása Mindenek előtt fontosnak tartjuk elmondani: ma Magyarországon a képződött veszélyes hulladékok 80%-a(!) eltűnik szem elől, erdőkbe, folyókba stb. illegális lerakóhelyekre kerül. A környezetért, az utókorért felelősséget érzőknek ezen állapotmegszüntetését, s már a gyártási folyamatokba olyan technológiai szintű beleszólást kell elérniük, hogy a képződött veszélyes hulladékok mennyisége eleve kevesebb legyen. Rendkívül fontosnak tartjuk szakszerű tárolók illetve megfelelő kapacitású veszélyeshulladék megsemmisítő kapacitás létrehozását. Ilyen alapállásunkból kiindulva mégis miért ellenezzük a garéi égetőmű felépítését, miért vannak aggályaink az ezzel kapcsolatban készült tanulmányterv korrektségével. 1. Az égetésnél létezik korszerűbb, ún. hidegeljárásos technológia az ilyen jellegű TCB (tet- rachlorbenzol) tartalmú veszélyeshulladék megsemmisítésére. Áz Egyesült Államokban, Kanadában csak ezt engedik már használni, mert a folyamat teljesen zárt, a környezetet nem terheli, s a képződött végtermék salakanyag is csak kb. 40-ed része az égetéses eljárásnak. Drágább, de megnyugtató megoldás lehetne. A tanulmány ezen lehetőséget fel sem veti. összehasonlító szakértő elemzéssel nem szolgál. 2. A Hungaropec Rt. többségi francia tulajdonú, az égetőművet építeni akaró cég megfelelő referencia üzemmel nem rendelkezik, ilyen 50-60%-os töménységű tetrachlorbenzolt tartalmazó veszélyeshulladékkal még nem dolgozott. A csúsztatással referencia üzemként bemutatott francia üzemben 10% alatti töménységű és nem TCB tartalmú hulladék megsemmisítése folyik. 3. A garéi hulladék a Budapesti Vegyiművek „terméke”. Ezen üzem privatizálás alatt van, a legkomolyabb vevőjelölt a francia Rhone-Dulance. Szinte biztos, hogy égetőműve birtokában olyan technológiát hozna, mely veszélyeshulladék termelő, másrészt az itteni leányvállalata számára alapanyagnak feltüntetve ide exportálhatná veszélyes hulladékát. 4. A bázeli egyezmény jelenleg az Európai Union kívüli országokat védi az unióból történő veszélyes hulladékok átszállításától, de EU tagságunk esetén ez megszűnne, s az előző pontban leírt módon történő „veszélyes hulladék export”-tól pedig még jelenlegi formájában sem véd bennünket. 5. Az égetőmű mellett érvelő tanulmány nem korrekt, nem egymással logikai kapcsolatban lévő adatokat hasonlít össze. Összehasonlítja az égetőmű beruházási költségét a dorogi égetőműbe történő átszállítás költségével. Összehasonlítani a dorogi (fele kapacitással) működő égetőmű alkalmassá tételéhez szükséges 1,5 milliárd forintot kell a garéi beruházás 6 milliárdjával szemben. A szállítási költségeket pedig szállítási költségekkel kell szembeállítani. A garéi X ezer tonna veszélyes hulladék elszállítását Dorogra, a Budapest környéki alföldi és borsodi vegyi cégektől 20-30 évig történő, Garé helyett 200 km-rel rövidebb útra eső költségekkel 30 szór X ezer tonnával. Összefoglalva: megnyugtató és garanciákat is adó megoldást szorgalmazunk. Dr. Sütő László a Bm. Szervezet elnöke
