Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-01 / 178. szám

6 DUnántúli Napló Közélet 1996. július 1., hétfő Nehogy „Ófalu” legyen a Zengőbői! Mint afféle önkormányzatok­kal, közvetlen demokráciával, lakossági részvétellel stb. (tár­sadalomtudományi kutatások­kal) foglalkozó szakember, őszinte érdeklődéssel olvastam egy, az Új Dunántúli Napló né­hány nappal ezelőtti számában megjelent cikket. A tudósítás a „Zengő és a katonai lokátor” címet kapta, ezért aztán még nagyobb figyelemmel böngész­tem a sorokat, úgyis, mint köz- vetlenül-közvetetten érintett ál­lampolgár (mint részben zengő- várkonyi lakos). Az anyag (valószínű, nem az újságíró hibájából) tulajdon­képpen mindenről ír, ami a jel­zett fórumon történt, de a „miér­tekről”, arról, hogy minek oká­ból jelölődött meg, mint egyet­len, vagy legalkalmasabb hely, vajmi keveset mond - a magas­ság megjelölésén túlmenően - a Zengőről, mely a Mecsek leg­magasabb, tán legszebb, a ráa­dásul a Kék Túra egyik kiemel­kedő, frekventált pontja. Keveset mond arról is, hogy kik voltak a fórum HM-en kí­vüli résztvevői, s hogyan, mi­lyen alapon történt a meghívás. Ismereteim szerint ugyanis pl. a térség ugyancsak érintett pol­gármesterei nem kaptak hivata­los meghívót. Tény, az egyik polgármester szóbeli értesítés alapján tudott ugyan a fórumról, de ez nem azonos azzal, ami ilyen esetben elvárható, neveze­tesen, hogy a fórum rendezői (a pécsváradi polgármesterhez ha­sonló módon) meghívták volna a hosszúhetényi, a zengővárko- nyi, az óbányai polgármestere­ket is. Még inkább rejtve marad az, hogy végül is mi volt ennek az összejövetelnek az értelme, eredménye, s hogy tehetnek-e bármit is a polgárok, az önkor­mányzatok, befolyásolhatják-e a döntést. A cikk azt sugallja, hogy az Országgyűlés által elfogadott légvédelmi program már meg­határozta a megteendő lépése­ket. Az azonban nem egyér­telmű továbbra sem, hogy eme országgyűlési határozat jelölte-e meg a Zengő csúcsát a telepí­tendő lokátor helyéül, avagy ezt már egy alsóbb szintű, vagy ép­pen egyedi, kormányzati vagy miniszteri,vagy még alacso­nyabb szintű döntés eredmé­nyezte. Az sem világos számomra, hogy a HM illetékesei mit kí­vántak szolgálni e fórum össze­hívásával. Ugyanis, ha „csu­pán” tájékoztatni akarták az érintetteket, akkor miért csak a pécsváradiak voltak azon jelen, hiszen maga a hegy annak elle­nére, hogy azt a pécsváradiak a maguk „Szent hegyének” neve­zik - ami külön is érdekes lehet a telepítés szempontjából nem e város kizárólagos „illetékes­ségi” területe alá tartozik, ha­nem tudomásom szerint leg­alább olyan, vagy nagyobb részben bír ott kompetenciával Hosszúhetény és nem lehet két­séges, hogy ilyen alapon Zen- gővárkony is e körbe tartozik. Szakmai, katonai szempont­ból nincs jogom, nem is kívá­nom vitatni a tervezett lépés in­dokoltságát, annyit azonban megjegyezni szükséges, hogy e hegycsúcshoz igen közel talál­ható a Hármashegy, ami - tény - valamivel ugyan alacsonyabb, de ott már most is vannak bizo­nyos objektumok. Kérdés, nem lehetne-e ugyanide tenni - kissé el is „bújtatva” a tervezett „szu­perfigyelőt”. A fórum meg kíván nyugtatni bennünket arról, hogy ne fél­jünk, a radarsugárzásnak sem­miféle egészségkárosító hatása nem lesz. Lehet, hogy a jelenlé­vőket sikerült erről valóban meggyőzni, engem - gondolom sokakkal egyetemben - ez a tu­dósítás nem tudott megnyug­tatni erről. Örülök annak is, hogy Auszt­riában, ahova a fórum házigaz­dáját,a pécsváradi polgármestert meghívták tanulmányozni egy hasonló radarállomást, eltűntek az aggályok, sőt - ahogy a cikk úja - „turisztikai látványosság lett belőlük”. Sajnos a tudósí­tásból nem derül az ki, hogy mik voltak a polgármester ottani tapasztalatai, s az sem, hogy az egész ügyről mi az ő vélemé­nye, nem is beszélve a fórum résztvevőinek. Magam is tisztában vagyok azzal, hogy vannak olyan or­szágos érdekű ügyek, amelyeket valamilyen módon és valahol meg kell oldani (atomtemető, szemétégető stb.) korántsem mindegy azonban, hogy ezt mi­lyen eljárással tesszük és ho­gyan. Ahogy Kakas Sándor polgármester fogalmazott „ha már megépül a lokátor, szol­gálja az ország érdekei mellett a helyiekét is”. Remélem azon­ban, hogy jelen esetben a „helyi érdek” alatt nem csupán Pécsvá­radét, hanem a fentebb már jel­zett három másik települését avagy Püspökszentlászlót, Ki- sújbányát, a Dombay-tó és kör­nyékét is értette, főként ami az infrastrukturális beruházásokat, kompenzációkat illeti. Végül, de korántsem utolsó­sorban. Nem nyugtattak meg a HM képviselőinek a németor­szági példákra szóló utalásai sem, hiszen ezzel ellentétben lehetne hozni más országokat, ahol korántsem csak „tájékoz­tatni szokták a lakosságot”. Úgy vélem, igen kevés információ­val rendelkeznek továbbra is a potenciálisan érintettek, nem­csak a telepítés körülményeiről, hanem annak várható követ­kezményeiről, az építés hatásai­ról. Kérdés az is, hogy így (mi­ként az a cikkben, mint elvi le­hetőség fölvetődik), van-e ér­telme és mi ellen a tiltakozás­nak, főként ha összevetjük ezt a cikk első részében is jelzett or­szággyűlési döntéssel. A tilta­kozásnak sokféle formája lehet (petíció, demonstráció, levél, fölvonulás stb.), lehet továbbá lobbizni is, avagy a térség or­szággyűlési képviselőjén ke­resztül interpelláltatni stb., de mindezeknek akkor lehet létjo­gosultsága, ha ezen „akciók­nak” ereje van, ha érdemben le­het ezek által befolyásolni a döntést. Pontosan a hivatkozott katonapolitikai érvek, indokok ezt kizáiják, akkor nem sok ér­telme van. Vagy ki tudja? Lehet, a fórum szervezőit jó szándék vezette. Sőt, megtettek mindent annak érdekében, hogy minél többen legyenek ott, így aztán, mondhatjuk, nem hibáz- tathatók a gyér számú „közön­ség” miatt. Ez azonban nem le­het akadálya annak, hogy a to­vábbiakban - a fentebb jelzet­tekre is figyelemmel - részletes, alapos, írásos tájékoztató, több­szöri egyeztetés, lakossági fó­rumok (valamennyi települé­sen) s az adott önkormányzatok képviselőtestületeinek, tisztség- viselőinek bevonásával, végül is a térség lakossága véleményé­nek figyelembevételével szüles­sen döntés - elkerülendő az el­kerülendőket. Csefkó Ferenc Alapáron klimatizált POROTHERM® N+F A POROTHERM® nútféderes tégla a hőszigetelés világbajnoka. Télen tartja a meleget, nyáron óv a túlzott felmele­gedéstől. így 28%-kal kevesebb fűtési energiát használ majd és most 10%-kal kevesebbért megvásárolhatja. Nyáron hűt, télen fűt Forduljon helyi építőanyag kereskedőjéhez! * Az árak az ÁFA-t és a szállítási költséget nem tartalmazzák! Az ajánlott fogyasztói áraktól kereskedelmi partnereink eltérhetnek. 4 WIENERBERGER Téglaipari Rt. 1113 Budapest, Bartók Béla út 152/h. Fax: 203-9988 Tel.: 203-9990/217 POROTHERM®38 N+F nedb/m', régi ár* 21 26j" új ár* 1914, (Ft/m2) (Ft/m2) POROTHERM®30 N+F (i6db/m2) 1 regi ar (Ft/m2) új ár* (Ft/m2) POROTHERM®25 N+F (u db,mi régi ár* 1 242,“ új ár* 111 8,” (Ft/m2) (Ft/m2) POROTHERM® 10 N+F (8db/m2) régi ár* 706,“ új ár* 636,­(Ft/m2) (Ft/m2) Az 1997. évi költségvetési irányelvek A kormány megtárgyalta az 1997. évi költségvetési irányel­veket. Az 1997. évi költségvetés­nek, a középtávú gazdaságpoli­tikai célkitűzéseknek megfele­lően, az infláció csökkenését segítő követelményeket kell ér­vényesítenie. Ehhez az szüksé­ges, hogy az államháztartás el­sődleges egyenlegének többlete elérje a GDP 3,7 százalékát, egyensúlyban legyenek a társa­dalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok. Az infláció idén decemberre 20 százalékos lesz (a tavaly de­cemberihez viszonyítva). Jö­vőre pedig az átlagos fogyasz­tói áremelkedés 17-19 százalék között alakul. Azt követően, hogy 1995- ben és 1996-ban jelentősen mérséklődtek a reálbérek, jö­vőre megáll a reálbérek csök­kenése, és szinten marad a fo­gyasztás. 1998-ban már kismér­tékű növekedésre lehet számí­tani. A következő években a folyó fizetési mérleg hiánya nem le­het nagyobb, mint az országba beáramló működő tőke ösz- szege. Ugyanis csak így bizto­sítható, hogy ne növekedjék a külföldi eladósodás. A fizetési mérleg hiánya jövőre 1,5-2 milliárd dollár körül alakul. A szociális ellátások rend­szerét úgy kell alakítani, hogy egyfe inkább érvényre jusson a rászorultság elve. A családi pótlék olyan átala­kítása szükséges, amely a két és három gyerekes családok szá­mára az ellátás évközbeni, dif­ferenciált emelését biztosítja. 1997. évben mérsékelni kell mind a vállalkozások, mind pe­dig a lakosság közterheit. To­vább kell csökkenteni az ál­lamháztartás kiadásainak GDP- hez viszonyított arányát. A szükséges állami feladatellátás feltételeit az intézmények és a működési mechanizmusok gyors racionalizálásával is kell segíteni. A költségvetési poli­tika hosszabb távú mozgásteré­nek növelése érdekében mérsé­kelni kell az államadósság ter­heinek a GDP-hez viszonyított arányát. Ugyanakkor a szűkös lehető­ségeken belül kiemelten fej­lesztendő terület lesz a felsőok­tatás, a kutatás, a közbiztonság. Ugyancsak e körbe tartoznak a központi beruházások. A ren­delkezésre álló 95 milliárd fo­rintos keretből az átlagosnál nagyobb támogatásban része­sülnek, az infrastruktúra fej­lesztések mellett, a gazdaságpo­litikával összhangban álló, szakmailag megalapozott, a gazdasági növekedést, az ex­portcélú termelést és a területi kiegyenlítést segítő beruházá­sok. A lehetőség szerint növelni kell - meghatározott követel­mények teljesítése esetén a fe­kete gazdaság visszaszorítása céljából - az adó és pénzügyi ellenőrző szervek, valamint a munkaügyi ellenőrzéssel fog­lalkozó intézmények támogatá­sát. Prioritást kap az euro-atlanti csatlakozás előkészítéséhez el­engedhetetlenül szükséges sza­kembergárda kiképzése is. Az önkormányzatok eseté­ben a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrá­sok - az állami támogatások és hozzájárulások, valamint a személyi jövedelemadó együttesen 6 százalékkal emel­kedhetnek. Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai a Magyar Nemzeti Banknál: Dátum 1996. 06. 28. Értékpapír vét nettó Eladási Felh. kamat árf. (%) nettó árf. (%) (%) ÁK 1996/A 94.22 95.59 8.23 ÁK 1996/K 99.65 100.78 2.66 ÁK 1996/0 101.48 102.80 0.59 AK 1996/P 101.98 103.74 34.19 ÁK 1996/AA 97.14 100.07 3.41 ÁK 1997/C 92.16 93.84 4.89 ÁK 1997/D 99.50 101.50 15.51 ÁK 1997/E 99.50 101.50 7.56 ÁK 1997/H 97.69 99.92 2.19 ÁK 1997/J 99.00 101.00 0.28 ÁK 1997/K 100.00 102.00 12.66 ÁK 1997/L 99.50 101.50 12.83 ÁK 1996/S 99.00 101.00 0.50 ÁK 1997/T 101.76 103.27 13.59 ÁK 1997/U 102.35 104.33 31.34 ÁK 1997/V 104.52 107.17 11.21 ÁK 1997/W 106.36 110.05 28.59 ÁK 1997/X 99.50 101.50 7.32 ÁK 1997/Y1 102.65 104.58 5.84 ÁK 1997/Y2 102.78 105.30 21.67 ÁK 1997/Z1­­­ÁK 1997/Z2 104.19 107.10 14.30 ÁK 1998/A 99.00 101.00 8.58 ÁK 1998/D 98.20 100.20 2.55 ÁK 1998/G 98.50 100.50 6.53 ÁK 1998/G2 98.50 100.50 6.53 ÁK 1998/H 97.10 100.67 6.51 ÁK 1998/1 96.21 100.02 2.70 ÁK 1999/B .­­ÁK 1999/C 94.02 99.17 3.34 ÁK 2000/B 98.50 100.50 0.95 ÁK 2000/C 98.50 100.50 29.02 ÁK 2005/C 98.50 A legkisebb megvásárolható címlet: 10.000 Ft 100.50 25.94 Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + esedékesség napjáig felhalmozott kamat. Esedékesség: készpénzfizetés esetén a tárgynap, átutalással történő fizetés esetén a szerződés megkötését követő 5. naptári nap. Az MNB 5.ÓÖ0.000 Ft névértékű Államkötvény vételére, valamint 20.000.000 Ft névértékű Államkötvény eladására vállal kötelezettséget. Az államkötvények megvásárolhatók: MNB Baranya Megyei Igazgatóság Pécs, Apáca u. 6. Bővebb felvilágosítással szolgálunk a 213-433-as telefonszámon. A 6 és 12 hónapos lejáratú Diszkont Kincstárjegyek vételi és eladási árfolyamai a Magyar Nemzeti Banknál 6-12 hónapos Lejárat Hátralévő Vételi Vételi Eladási Eladási DKJ-kóir időtartam árfo. hozam % árfo. hozam % Dl 1996. 07. 18. 20 98.56 26.68 . 23.68 D2 1996. 08. 01. 34 97.56 26.86 97.83 23.86 D3 1996. 08. 15. 48 96.58 26.89 96.95 23.89 D4 1996. 08. 29. 62 95.63 26.91 96.10 23.91 D5 1996. 09. 12. 76 94.69 26.93 95.25 23.93 D6 1996. 09. 26. 90 93.76 26.97 23.97 D7 1996. 10. 10. 104 92.85 27.03 93.59 24.03 D8 1996. 10. 24. 118 91.95 27.09 92.77 24.09 D9 1996. 11.07. 132 91.06 27.15 91.97 24.15 D10 1996. 11.21. 146 90.18 27.22 91.17 24.22 Dll 1996. 12. 05. 160 89.32 27.28 90.38 24.28 D12 1996. 12. 19. 174 88.47 27.34 89.60 24.34 K14 1996. 07. 19. 21 98.49 26.71 98.65 23.71 K15 1996. 08. 02. 35 97.49 26.87 97.76 23.87 Kló 1996. 08. 16. 49 96.52 26.89 96.89 23.89 K17 1996. 08. 30. 65 95.56 26.91 96.04 23.91 K18 1996. 09. 13. 77 94.62 26.94 95.17 23.94 K19 1996. 09. 27. 91 93.70 26.97 94.36 23.97 K20 1996. 10. 11. 105 92.79 27.03 93.53 24.03 K21 1996. 10. 25. 119 91.88 27.10­24.10 K22 1996. 11.08. 133 90.99 27.16 91.91 24.16 K23 1996. 11.22. 147 90.12 27.22 91.11 24.22 K24 1996. 12. 06. 161 89.26 27.28 _ 24.28 K25 1996. 12. 20. 175 88.41 27.35 89.55 . 24.35 K26 1997.01.03. 189 87.59 27.37 88.79 24.37 KI 1997.01. 17. 205 86.78 27.39 88.06 24.39 K2 1997.01.31. 217 85.99 27.41 87.33 24.41 K3 1997. 02. 14. 231 85.21 27.43 86.61 24.45 K4 1997. 02. 28. 245 84.44 27.45 85.98 24.45 K5 1997. 03. 14. 259 83.69 27.47 85.21 24.47 K6 1997. 03. 28. 273 82.95 27.49 84.52 24.49 K7 1997. 04. 11. 287 82.22 27.50­24.50 K8 1997. 04. 25. 301 81.50 27.52­24.52 K9 1997. 05. 09. 315 80.80 27.54 82.52 24.54 K10 1997. 05. 23. 329 80.10 27.56 81.87 24.56 Kll 1997. 06. 06. 343 79.42 27.58 81.24 24.58 K12 1997. 06. 28. 357 78.74 27.60­24.60 Esedékesség: államkötvények vásárlása esetén készpénzfizetéssel a tárgynap, átutalással történő fizetés esetén a szerződés megkötését követő 5. naptári nap. Diszkont kincstárjegyek vásárlása csak készpénz ellenében történhet. Az MNB fiókhálózatában 5.000.000 Ft névértékű állampapír vételére, valamint 20.000.000 Ft névértékű állampapír eladására vállal kötelezett­séget. A kereslet-kínálat változásának függvényében a napközbeni árfolyamváltoztatás jogát az MNB fenntartja. Magyar Nemzeti Bank Pénz és Devizapiaci Főosztály 4 k A Zengő egyelőre érintetlen ... fotó: kóródi Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents