Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-04 / 181. szám
6 Dünántúli Napló Közélet l 1996. július 4., csütörtök Idegen-e a vendég Baranyában? Elkerülhetetlen az érdekeltek összefogása, tenni akarása Újszerű támogatási formák fiataloknak Tapasztalatszerző foglalkoztatás A tapasztalatszerző foglalkoztatáson kívül több más új lehetőség is segíti július 1-jétől a fiatalok elhelyezkedését. A munkaügyi központok különféle csoportos foglalkozásokat indítanak. Ezek egyike az impulzus-tanfolyam. Ez egy olyan eligazító foglalkozás, amely megköny- nyíti a munkanélküli fiatalok és a munkaügyi központok dolgozóinak együttműködését, a munkahelykeresést. A fiatal ennek során elkészítheti saját egyéni elhelyezkedési tervét. A pályaorientációs program azoknak nyújt eligazítást, akik nem rendelkeznek szakmai végzettséggel, és nem döntöttek arról, milyen szakmát válasszanak. A tanfolyamon a pályaválasztást megalapozó képzésen vehet részt a fiatal. Pályamódosító programot is kínálnak, amennyiben a szakmai képesítés nem eléggé piacképes, vagy a pályakezdő nem a szakképesítése szerinti munkakörben kíván dolgozni. A csoportos foglalkozáson elemezheti pályaválasztása okait, kidolgozhatja a pályamódosítás tervét. Azok a fiatalok, akik a szakmai képzettségüknek megfelelő pályán kívánnak elhelyezkedni, azt elemezhetik, hogy mi szükséges a sikeres pályafutáshoz. Azok is segítséget kaphatnak a programok során, akik piacképes szakmával rendelkeznek, de hiába tárgyaltak a munkaadókkal, nem tudják "eladni" ezt a szakképesítést. Az elhelyezkedést segítő tanfolyamokon olyan technikákat, gyakorlati ismereteket sajátíthatnak el a fiatalok, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a sikeres elhelyezkedéshez. A legnagyobb várakozás a tapasztalatszerző foglalkoztatást előzi meg. Ennek lényege, hogy a napi négyórás foglalkoztatás munkabérét a Munkaerőpiaci Alap fizeti ki a munkáltatóknak, nekik csak a társadalombiztosítási járulékot kell vállalniuk. A munkáltatók ilyen feltételekkel szívesebben alkalmaznak majd gyakorlat nélküli pályakezdőket. Azok, akik a támogatott csaknem egy éves időszak alatt bizonyítanak, számíthatnak a további alkalmazásra. Fejleszt a bauMax Az idén dupla forgalmat terveznek Aligha valószínű, hogy a Baranyába látogató hazai és külföldi vendégek ne találnának maguknak kellő „elfoglaltságot”, s még csak az sem állítható, hogy hiányoznának a szükséges információk, megfelelő színvonalú tájékoztató kiadványok. Tehát a vendégeink egyáltalán nem idegenek e kitűnő adottságokkal megáldott tájon, s biztos, hogy a hozzánk látogató sok-sok turista többsége kellemes emlékekkel utazik haza. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy Pécs és Baranya megye nem igazán képes közösen cselekedni ebben az egyre inkább jövedelem termelővé váló ágazatban, s mindkét önkormányzat a saját útját járja. Sarkadi Eszter - tavaly óta dolgozik Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának idegenforgalmi marketing referenseként - nagyon fontosnak tartja, hogy az elmúlt egy-két esztendőben igen intenzív turisztikai fejlesztésbe kezdett városokhoz - például Eger, Debrecen, Kaposvár, Szeged - hasonlóan a baranyai megye- székhely önkormányzata is gyorsan és határozottan cselekedjen. Alapvető feladatként fogalmazódik meg, hogy a városnak minél előbb legyen turisztikai fejlesztési koncepciója, amely többek között meghatározná a folyamatos piackutatás szempontjait, Pécs vendégforgalmi arculatát, marketing stratégiáját. (Hozzátette, ennek a koncepciónak természetesen találkozni kell a megyei törekvésekkel, sőt a kistérségek és a kamarák elképzeléseivel is.) Ennek megszületését követően természetesen a szükséges Úgy hozta a sors, hogy az utóbbi évben egy vidéki kábel- televíziónak sorozatban készítettem interjúkat úgynevezett „nagyjainkkal". Általában élő adásban, minden különösebb előkészület nélkül. Vezető politikusaink, akiket naponta láthatunk a tévéhíradóban, a kisvárosba lényegesen kisebb kísérettel, nemegyszer mindenféle testőrök, sofőrök és egyéb vigyázok nélkül érkeztek, és kivétel nélkül igyekeztek joviálisak, kedvesek, közvetlenek lenni. Egy idő után éppen a közvetlenségük vált gyanússá. Mindnyájan azok voltak, még a sajtó által a legszélsőségesebbnek tartott politikai alakulatok vezetői is. Ám egy év után világossá lett számomra az is, hogy ők mindnyájan ugyanúgy joviálisak, pontosan ugyanúgy közvetlenek, vagy viselkedésük, a struktúra és intézményrendszer létrejötte is elkerülhetetlen, amely „ráépülhetne” a meglévőkre, de az mindenképpen cél, hogy hatékonyan és összehangoltan működjenek. Persze pénz nélkül ebből semmi nem valósulhat meg, s az is hiú álom lenne, hogy mindezt csupán a városi önkormányzat finanszírozza. Éppen ezért lenne indokolt, hogy közösen az érdekeltekkel - s ebbe sorolandók a vállalkozói központok, a kamarák is - minden lehetséges pályázaton részt vegyenek. Milyen idegenforgalmi együttműködés van jelenleg a város és a megye között? Tusemleges polgárok között tanúsított magatartásuk tökéletesen egyforma. Ezzel nem azt mondom, hogy ugyanabba a „tánc- és illemtaniskolába” jártak mind- ahányan. A helyzet ennél rosz- szabb, gyanítom, a gyakori közszereplés hatására önma- guktól jöttek rá a szükségesnek tartott viselkedés szabályaira. Lehet, mi is ilyenek lennénk, ha odajutnánk? Mi is azt hinnénk, így kell viselkedni? Viccelődni, hogy kedélyes és kedves embernek tartsanak bennünket, kezet fogni mindenkivel, aki csak elénk kerül, nehogy azt higgyék, fennhordjuk az orrunkat ... És persze bárkivel futnak össze, azok is kedvesek hozzájuk. így aztán esélyük sincs, hogy lajdonképpen semmilyen, hiszen a város központjában lévő turisztikai információs irodát - amely a megyei közgyűlés néhány hónapja hozott határozata értelmében megszűnt, mint önálló hivatal, s a megyei kulturális központhoz került - csakúgy, mint eddig, a megyei önkormányzat tartja fenn. Igaz, a pécsi önkormányzat tavaly 3 millió forinttal támogatta működtetését, de idén eddig még nem született döntés a városi turisztikai kínálatot is reprezentáló szervezet dotálásáról. Holott a színvonalas fenntartása Pécsnek legalább olyan érdeke, mint a tudomást szerezzenek a falról. Ami köztük és közöttünk me- redezik. Semmit sem jelent ugyanis, hogy olykor átnyújtjuk a kezünket, hogy ők azt megszorítják, és úgy tetszik, minden rendben van, szurkolunk nekik, tőlük várjuk a megváltást. Legtöbbjük ezt el is hitte már - vettem észre. Pedig a fal magas, és több száz éves alapokon és példákon nyugszik. Akik idelent élnek, az a nyolc-kilencmillió nem kedveli a politikusokat és akkor még finoman fejeztem ki magamat. A „lentiek” nem is értik, miről szól a politika, sőt lelkűk mélyén ott ül a szilárd meggyőződés: az egészre egyáltalán nincs is szükség! Nem szeretik azokat „odafent”, és még szerencsés lehet, megyének, a kistérségeknek, a kamaráknak, sőt, a turisztikából valamilyen módon részesedő vállalkozóknak is. Utóbbiak viszont - s egyáltalán nem oktalanul - azt vallják, ők különféle adókkal jelentősen hozzájárulnak a város költségvetéséhez. A megye idegenforgalmi koordináló szerepe igen korlátozott, az viszont tény, hogy az elmúlt időszakban több reprezentatív baranyai, kistérségeket bemutató kiadvány elkészültéhez a megyei önkormányzat hozzájárult. Tehát arról nincs szó, hogy a közgyűlés ne tartaná fontosnak a turisztikát, mint ahogy arról sincs vita, hogy a megye együttműködni óhajt ebben a kérdésben is a megyeszékhely önkormányzatával. Az is kétségtelen, hogy az ez irányú szándék Pécs részéről sem hiányzik, de valahogy az igazi és hatékony együttműködés még nem valósult meg. Bár a megyei önkormányzatnak nincs idegenforgalmi stratégiája, dr. Kovács Katalin, a megyei közgyűlés hivatalának tanácsosa szerint készül Baranya komplex területfejlesztési koncepciója, amelynek része lehet az idegenforgalom. Reméljük, hogy lesz is, mert hiszen ezt az ágazatot nagyon nehéz külön kezelni, ugyanis már a koncepcióban szereplő infrastrukturális elképzelésekben helyet kellene, hogy kapjon a turizmus. Mint ahogy a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács létrejöttével talán az idegenforgalom is jobban „képbe” kerül, s valóban segíti az érintettek együttgondolkodását. Roszprim Nándor akit csak pojácának tartanak, akit csak lesajnálnak. De elemi harag buzog bennünk látva- hallva a parlamenti vitákat. Mert őket nem érdekli, hogy pártokon keresztül fejeződik ki a demokrácia (milyen sokan nem is tudják, mit jelent a szó!) hogy azok ott fent állítólag értünk ágálnak. Számukra nincs érdekektől független képviselő, minden polgármester lobbizik valakiért, netán önmagáért. A tömegnek elege van mindebből és még csak az sem mondható, hogy kiábrándultak a politikából - hisz soha nem voltak „be- leábrándulva”. Ha egyszer valamelyik pártelnök nem saját hívei által jól előkészített és persze abszolút „belterjes” találkozón venne részt, rádöbbenne a fal létezésére. így viszont látszólag nincs fal és két oldalán zajlik az élet. A mi életünk. Nemere István Idén a bauMax barkácsáruház- lánc a tavalyi forgalom megkétszerezését tűzte ki célul. A múlt évben az osztrák érdekeltségű cég hazánkban mintegy 1,8 milliárd forintos forgalmat ért el. Ez 80 százalékkal nagyobb mint az 1'994-es évi volt. A múlt év júniusa és októbere között a bauMax Magyar- országon a már meglévő három áruháza mellett további 5 új áruházat nyitott. A hasznos eladótér ezzel 9 ezer négyzetméterről 27 ezer négyzetméterre növekedett. Az új áruházak építése 4 milliárd forintos beruházással járt. Ezzel az összeggel a bauMax a magyar kereskedelmi szektor egyik jelentős befektetőjévé vált. Míg 1992-ben az első bauMax áruházak megnyitásakor a magyar áruk aránya az árukészletből csupán 5 százalékot tett ki, addig a belföldi beszerzések aránya 1995- ben már mintegy 40 százalékos volt. A cég magyar érdekeltségeinél azt tervezik, hogy az idén elérik az 50 százalékos magyar beszállítói arányt. A bauMax tervei között az is szerepel, hogy további két áruházát nyit Magyarországon. Az egyiket Budapesten a Soroksári úton, a másikat pedig Budaörsön az Ml-es autópálya közelében, így az idén további egy- milliárd forintot fektet be a cég Magyarországon. A tervekkel ellentétben az év első öt hónapjában forgalmuk növekedése csupán 80 százalékos volt a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Ez a vártnál mintegy 20 százalékkal kevesebb. A lemaradás okát részben a vásárlóerő csökkenésével, részben a hosszú tél miatt később induló kerti szezonnal magyarázzák. Ugyanakkor bíznak benne, hogy az év hátralévő részében behozzák a lemaradást. Az osztrák érdekeltségű bauMax-csoport 1995-ben 6,75 milliárd schillinges forgalmat ért el összességében. Ez az előző évhez képest 62,8 százalékos növekedésnek felel meg. Ezzel a bauMax 20 éves fennállásának eddigi legsikeresebb fejlődési szakaszát tudhatja maga mögött. A nagyarányú forgalomnövekedés a cég vezetői szerint a Büttinghaus vállalkozási csoport felvásárlásának, illetve a nagymértékű Ausztrián kívüli terjeszkedésnek tudható be. Az apró településeket is szívesen keresik fel a vendégek megyénkben. Túrony (képünkön) különösen a falusi turizmust kedvelők körében népszerű. fotó: laufer László Tíz kérdés - tíz felelet (1.) Új vadászati törvény Az Országgyűlés június 18-án elfogadta a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényt. Miért van szükség a törvényre? Azért, mert - miként a törvényben olvashatjuk - valamennyi vadon élő állatfaj a Föld megújuló természeti erőforrásainak, valamint a biológiai élet- közösségnek pótolhatatlan része. A vadon élő állat esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai értékek hordozója, s ezért - mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét - természetes állapotban a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a magyar vadállomány az őzek, dámok, gímszarvasok kiemelkedő minőségének köszönhetően - Európában és a tengeren túlon is keresett termék. Évente 25-27 ezer - többségében nem kis pénzű, a pénz- és üzleti világban befolyásos - külföldi vadászt vonz országunkba. A vadászat 43—45 ezer sportvadász egész évi szórako- zását-kikapcsolódását-szabad- idős tevékenységét jelenti. A vadgazdálkodás, a vadásztatás és a vadkereskedelem közel 10 ezer munkaalkalmat teremt. Milyen előzményei voltak a törvénynek? Már a 16-17. században - a „török időkben” - a három részre szakadt országban felmerült a vadászat jogi szabályozásának gondolata. Az úgynevezett statútumokban, törvényhatósági rendeletekben kezdték el szabályozni a vad elejtésének - szaporodási idő alatti - kíméleti idejét. Az erdélyi törvényhozás például 1653-ban korlátozta a csapdázást. Áz első vadászati törvény III. Károly uralkodása alatt került megalkotásra. Az 1729. évi jogszabály egyik cikkelye „A vadászatról és a madarászairól” szól, s megerősíti a nemesség majdnem korlátlan vadászati jogát. Rendelkezik a tilalmi időkről és a mezőkön, a vetésekben a vadászat által okozott károk megtérítéséről. 1802-ben ismét megjelenik egy törvénycikk, amely viszont szűkíti a nemesség jogát. A föl- desúr most már birtokának felét is letilthatja a nemesi szabad vadászat elől. 1872-ben született meg az első, korszerű vadászati törvény. Ezt módosította az 1883. évi XX. törvénycikk, amely 1945-ig volt érvényben. Ezek a törvények kimondták, hogy a vadászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan tartozéka! Részletesen szabályozták a tilalmi időket, a vadkárok megtérítését és gondoskodtak a vadászat büntetőjogi védelméről. 1945-ben a 4640-es Miniszterelnöki rendelet a nagybirtok- rendszer megszüntetésének folyományaként kimondta, hogy a vadászati jog az egész ország területén a Magyar Államot illeti, és a vadászatot ezentúl csak valamilyen vadásztársaság tagjaként lehet gyakorolni. 1957-ben egy törvényerejű rendelet szabályozta a vadászati jogot, s megszüntette az 1883. évi törvény még hatályban lévő rendelkezéseit. 1961-ben - az európai jogrendszertől eltérően - a vadászati jog az alapvető rendelkezések erejéig beépült az akkor kiadott Erdőtörvénybe. Mi a törvény legfőbb célkitűzése? Az új vadászati törvény nem keret-törvény. 100 paragrafusában szinte mindent részletesen igyekszik szabályozni. Legfőbb célkitűzése a vad védelme. Ennek a vezérelvnek rendeli alá a gazdálkodás és a vadászat valamennyi feladatát. Ezért tartja meg állami tulajdonban a vadászható vadfajokat, miközben a vadászat jogát - mint vagyonértékű jogot - a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a föld-, illetőleg vízfelület esetében a meder tulajdonosának biztosítja. A földtulajdonost azonban - a vadállomány óvása és fejlesztése érdekében - a vadászati jog részletesen szabályozott alkalmazására kötelezi. Mekkora lehet minimálisan a vadászterület? A vadászterületek minimális nagyságát 3000 hektárban határozta meg a törvény. Ez a területnagyság az úgynevezett apróvadas vadászterületen, ahol zömében fácánra, mezei nyúlra, vízivadra és legfeljebb őzre lehet vadászni, akár nagy is lehet. De a szarvasoknak, vaddisznóknak, muflonoknak, a nagyvadnak - migrációjuk, a búvó-pihe- nőhely és a táplálkozási hely között megtett napi több tízkilométeres mozgásuk miatt - kicsinek bizonyulhat. A földtulajdonosok azért küzdöttek, hogy ennél tízszer kisebb legyen a minimális vadászterület, mivel akkor könnyebben szerezhettek volna önálló vadászati jogosultságot. A vadászok a vadgazdálkodás szakmai szempontjai alapján kialakított 5000 hektárban szerették volna meghatározni a minimális vadászterületet. (Az elmúlt évtizedekben 4000 ha volt a vadászterületek minimális nagysága.) Csekő Sándor I * t A fal
