Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-31 / 208. szám
8 Dunántúli Napló Magazin 1996. július 31., szerda ENSZ-jelentés Tőkebeáramlás Kelet-Európába Az elnökválasztás miatti politikai bizonytalanság ellenére is növekedett a külföldi működőtőke beáramlása Oroszországba a tavalyi év végén - az ENSZ elemzői szerint. A világszervezet Európai Gazdasági Bizottságának (ECE) legfrissebb jelentéséből a Reuter kiemelte, hogy a tőkebeáramlás legnagyobb haszonélvezője a térségben továbbra is Magyarország volt, a második Csehország, a harmadik Oroszország, Lengyelországnak pedig a negyedik hely jutott. Az ötödikre a gyorsan feltörekvő Kazahsztán került, amelynek hatalmas olaj- és földgázmezői nagyon vonzóak a külföldi cégek számára. A tavalyi utolsó negyedévben a külföldi tőke Oroszországban 14,5 százalékkal 5,5 milliárd dollárra nőtt, dacára, hogy az orosz parlamentben a kommunisták és szövetségeseik decemberben többséget szereztek, Borisz Jelcin elnök népszerűsége pedig akkortájt igencsak gyengült. Az ECE-nek nincsenek adatai az idei évrről, de elemzői feltételezik, hogy a tőkebeáramlás tovább nő Jelcin győzelme után, s prognózisuk szerint az idén 71 százalékkal nőhet tavalyhoz képest az Oroszországban lévő külföldi tőke. 1995-ben 51, 1994-ben 50 százalékos volt a gyarapodás. Magyarországon, amelyet a Reuter a volt keleti tömb 1989. utáni legnépszerűbb beruházási területének nevezett, tavaly október 1- én 11,2 milliárd dollár értékű volt a külföldi tőke, Csehországban pedig az idén január 1-én 5,6 milliárd. Lengyelországról a legfrissebb adat 1994 végi, 4,1 milliárd dollár, s ez 40,6 százalékos növekedés egy év alatt. Ukrajna, amely a gyakori kormányváltozások és a kommunisták uralta parlament miatt igencsak lemaradt a működő tőke beáramlása terén a térség többi államától, az idén úgy tűnik, gyorsan javít mutatóján - írták az ECE szakértői. Április 1-én már csaknem 1 milliárd dollár külföldi tőke működött Ukrajnában, fél év alatt kétszeresére nőtt, 1994 elejéhez képest pedig a négyszeresért. Kazahsztán 1996. január 1-én 2,6 milliárd dollárnyi külföldi működőtökét tudott felmutatni a tavalyi 27 százalékos gyarapodás után. A mérnöki és az építész kamara Az intézményrendszer alulról szerveződik Az építészek megvalósult álmai mindennapi életünk díszletei hosszú évtizedekig .. .fotó: Tóth A piacgazdaság egyik jelzője az országban lévő épületállomány és infrastruktúra értéke. Magyarországon - becslések szerint - 10 000 milliárd forintnyi összeget képvisel az épü- letvagyon, az utak, hidak, vasutak, közművek pedig kétszer ekkora összeget tesznek ki. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy ezt a hatalmas értéket, létrehozó-karbantartó építész- és mérnöktársadalmat nem ennek megfelelően kezelte az állam. MME Százharminc évvel ezelőtt alakult meg Magyarországon a Magyar Mérnök Egylet, amely 1923-tól kamaraként működött, egészen a második világháború végéig. Ekkor megszűnt. Évtizedekkel később, 1989-ben ismét megalakult a Mérnöki Kamara, azonban a kamarai név- használat jogi szabályozása miatt idén év elejétől Mérnök Egyletre kellett változtatni a hatósági jogkörök nélküli szervezet elnevezését. Ezzel szemben a fejlett demokratikus országokban a mérnöki és az építészeti tevékenységet mindig is hatósági jogokkal felruházott szakmai önkormányzatok felügyelték. Ezt figyelembe véve, illetve a tervezési jogosultság és a szakmai szervezet felemás módon szabályozott működési feltételei mára szinte követhetetlenné váltak, ezért mindenki fellélegzett, amikor az Ország- gyűlés idén június 25-én törvényt fogadott el két új köztestület létrehozásáról: a Magyar Mérnöki Kamaráról és a Magyar Építész Kamaráról. Dr. Bársony János, a műszaki főiskola főigazgató-helyettese, a Mérnök Egylet megyei elnöke elmondta, a törvény szerint 1997-től kezdődően kötelező kamarai tagság mellett folytathatók az eddig is miniszteri rendelettel jogosultsághoz kötött tervezői, illetve műszaki szakértői tevékenységek. 1997-től-A legmagasabb szintű vezető tervezői jogosultságot és a műszaki szakértői engedélyt eddig a szakmailag illetékes minisztériumokban adták ki, és vezették a névjegyzéket, azonban a jövőben a mérnöki, illetve az építész kamarák bírálják el a jogosultságot, és itt is vezetik a névjegyzéket. A korábbi jogszabályok alapján már megszerzett jogosultságok továbbra is érvényben maradnak, azok a kamarai névjegyzékbe átvezetésre kerülnek, de a jogosultság alapján a mérnöki tevékenység 1997-tól kezdődően csak akkor gyakorolható, ha az illető a mérnöki vagy építész kamara tagja. A kamarai tagság annyiban nem új a tervezők és a szakértők számára, hogy eddig is kötelező tagságuk volt a gazdasági kamarák valamelyikében. A gazdasági kamarai tagságot váltja fel most a szakmai (hivatásrendi) kamarai tagság. A törvény hatálya a szellemi szabadfoglalkozású, illetve az egyéni vállalkozó mérnökökön kívül érinti azokat a gazdasági társaságokat, cégeket is, amelyek tervezői, műszaki szakértői tevékenységet végeznek. Az ilyen cégek ezen tevékenységükhöz eddig is vezető tervezői, illetve műszaki szakértői jogosultsággal rendelkező mérnököket alkalmaztak. Az új kamarai törvény értelmében a gazdasági társaságok ezen tagjai vagy alkalmazottai a mérnöki vagy az építész kamara tagjai lesznek. Ázok a cégek pedig, amelyek kizárólag tervezői, illetve műszaki szakértői tevékenységet végeznek, mentesülnek a gazdasági kamarai tagság alól. Elegendő helyette, hogy a cég minden felelősség- vállaló tervezője, illetve műszaki szakértője jogosultsággal rendelkező tag legyen. A kamarák etikai-fegyelmi jogkörrel rendelkeznek. Ä vevők és a társadalom érdekében kivizsgálják a beérkezett panaszokat, figyelemmel kísérik, hogy a tervezői és szakértői tevékenységet csak az arra jogosultak végezzék, szükség esetén eljárást kezdeményezzenek. A mérnöki kamara és az építész kamara megalakulásának felügyeletére a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 11 fős Mérnöki Tanácsot, illetve 11 fős Építész Tanácsot nevez ki. Ezen tanácsok felügyelete mellett - a törvény felhatalmazása alapján - a szervező munkát a Mérnök Egylet és a Magyar Építészek Szövetsége végzi. A kamarai intézményrendszer alulról szerveződik, minden megyében - területi illetékességgel -1- önálló személyiségű megyei mérnöki, illetve megyei építész kamara alakul. Névjegyzék A két kamara megalakulásáról szeptember 3-án jelenik meg a sajtóban részletes jogszabályi ismertetés. A tájékoztatók és a jelentkezési lapok október 4-ig vehetők át — megyei •szinten - Pécsett dr. Bársony Jánosnál, a műszaki főiskola főigazgatói irodáiban. (Akik eddig is tagjai voltak a Mérnök Egyletnek, azok a szeptemberi újsággal együtt megkapják a tájékoztatót és a jelentkezési lapokat is.) Az ideiglenes névjegyzék elkészítését követően november 8-án rendezik meg a megyei szintű alakuló közgyűlést, majd az országos alakuló ülésre 1997. január 11-én kerül sor. H. Zs. Megtalálni az értelmes munkát A munkanélküli járadékon levő, tehát a munkanélküli segélyezettek köréből korábban (még a járadék folyósítását két évben meghatározó törvény megjelenése előtt) kikerült polgárok legnagyobb gondja napjainkban: meg tudják-e szerezni a járadék további két évnyi folyósításához szükséges 90 napos folyamatos munkaviszonyt. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják: az Országos Munkaügyi Központ anyagilag is támogatta az ön- kormányzatokat a közmunkások foglalkoztatására, mégis sokan maradnak majd járadék nélkül. A foglalkoztatáspolitikával foglalkozó szakemberek abban a tudatban, hogy a gazdasági fejlődés beindulása lassú folyamat, úgy vélik, hogy a munkahelyteremtő beruházások, s egyáltalán a munkahely- teremtés támogatásán túl, a szakmai képzés, továbbképzés és átképzés mellett segítséget jelenthet a közmunka széle- sebbkörű bevezetése is. A közmunka a települések, önkormányzatok szintjén az esetek túlnyomó többségében a település rendbentartását, olykor utcaseprést, máskor árokásást, esetleg kertészkedést jelentett. A közmunkának lehet és van, magasabbrendű tartalma is. A néhány hónappal ezelőtt létrehozott Közmunka- tanácsnak, amelynek államtitkári rangú vezetőjét az elkövetkező napokban nevezik ki, éppen ez lesz a feladata: valódi értéket és tartalmat adni a közmunkának, a kényszerű munkanélküliség hasznosításával. Értesülések szerint a Közmunkatanács nem a most megszűnő Országos Munkaügyi Hivatal helyébe lép. Sokkal inkább egyfajta közvetítő kapocs lesz a kormány, munkaügyi kormányzat és a munkanélküliséggel foglalkozó megyei munkaügyi szervezetek között. Az egyes munkaügyi központok, illetőleg települési önkormányzatok nem ismerhetik például a kormány erdőtelepítéssel, vagy éppen a gátrendszer javítással kapcsolatos terveit. Márpedig ezek a munkák tökéletesen besorolhatók a közmunka kategóriájába, s a „felfedezett” közmunkák meghirdetése, a munkanélküliek foglalkoztatását felvállaló pályázatok támogatása már maga is munkanélküliség csökkentő tényező. A nyári statisztikai adatok a munkanélküliség csökkenéséről „szólnak”. Az idegenforgalmi szezonnak azonban hatalmas munkaerő-felvevő hatása van. így a valós munka- nélküliségről szóló adatok szeptember végén, októberben jelentkeznek. A különféle ingyenes oktatásokra, képzésekre, továbbképzésekre azonban igen. És másra is. Például kijelölt közmunkára, melyek köre lényegesen szélesebb lehet a fizikai munkánál. Az új munkaügyi szervezeti konstrukció, amely egyébként növeli a megyei munkaügyi központok önállóságát, az elgondolás szerint segít megtalálni az értékes és értelmes közhasznú munkát. Hangverseny a pápa tiszteletére Három magyar előadóművész is fellépett azon a hangversenyen, amelyet vasárnap este n. János Pál pápa tiszteletére adott a római székhelyű Pro Mundo Uno Zene- akadémia. A katolikus egyházfő nyári rezidenciáján, Castelgandolfóban tartott koncerten Marin Marais, Wolfgang Amadeus Mozart és Johann Sebastian Bach egy-egy művét adták elő. A nemzetközi előadógárdában Németh Judit (mezzoszoprán) és Laborfalvi Soós Béla (basszus) énekes, valamint Virágh András orgonaművész kapott helyet lengyel, szlovák és szlovén előadók mellett. A koncerten fellépett a Pozsonyi kórus és a Krakkói Rádió és Televízió zenekara. Az 1978-ban alapított Ottórino Respighi Zeneakadémia (AMOR) az idén vette fel a Pro Mundo Uno nevet. A római akadémia alapító-elnöke a magyar származású Giuseppe Juhar, alapítói közé tartozott Doráti Antal, Nino Albarosa, Nino Rota, Elsa Respighi, Monika Ryba, Carlo Zecchi és Molnár József. Első két tiszteletbeli elnöke Franco Ferrara, illetve Doráti Antal volt, jelenleg ezt a tisztet Yehudi Menuhin tölti be. Az akadémia kurzusokat, szakmai konferenciákat és koncerteket szervez Európában, Olaszországon kívül főként Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Svájcban. Tevékenységéből a legismertebbé az évente megrendezésre kerülő nyári fesztiválja vált, amelynek színhelyei: Cittá di Castello, Ass- sisi, Orvieto, illetve Róma. A bűnözés alakulása A hullám dagad Az ORFK szerint 1996 első félévében a bűnügyi helyzetet a következő adatok jellemzik: ismertté vált 214 710 bűncselekmény, 1,5 %-al több, mint 1995 hasonló időszakában. Ezekből a bűntettek száma 96 706, a vétségeké 11 944. A büntetőeljárások 98 %-át a rendőrség folytatta, a megmaradt 2 %-on az ügyészség, illetve a Vám- és Pénzügyőrség osztozik. A legtöbb bűncselekményt Budapesten és Hajdú-Bihar megyében követték el. A kétmilliós fővárosban (amely a bűntettek egyharmadának helyszíne) a tavalyihoz képest 4 %- al nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma. Baranyában és Fejér megyében is ez a negatív tendencia érvényesült: előbbiben 18, utóbbiban 15 %-os az emelkedés. Az érem pozitív oldala: Jász-Nagykún-Szolnok valamint Komárom-Esztergom megyében 21 %-al kevesebb bűntettet regisztráltak, mint tavaly ilyenkor. A többi megyében valamelyest csökkent a bűnözés, de legrosszabb esetben is az előző év azonos időszakának adatait rögzítették. A bűncselekmények négyötödét (az elmúlt évihez képes 4 %-os emelkedést mutatva) a vagyon elleniek teszik ki. Egy- tizedét a közrend elleni, huszadát a közlekedési, 3 %-át a személy elleni, 2 %-át az állam- igazgatás, igazságszolgáltatás és közélet tisztasága elleni törvénysértések képezték. A vagyon elleni bűncselekmények 38,3 milliárdnyi kárt okoztak, s ezekből az eljárások során 6,1 milliárd forint térült meg. Ez 16 %-os arány, ami csaknem kétszer annyi százalékpont, mint amennyi az elmúlt év hasonló időszakában volt. A lopások száma 72, a betöréses lopásoké 7,5 %-al nőtt. Negyedével kevesebbet sikkasztottak, de valamivel többet (5,2 %) csaltak, mint tavaly. A gépkocsilopások száma 20,7 %-al nőtt. 5,7 %-al kevesebb rablás történt. A gazdasági bűncselekmények száma 25,1 %-al, az általuk okozott károk értéke egy év alatt másfélszeresére, 11,2 milliárd forintra emelkedett. Számottevően, 10 %-al nőtt az eljárások során az elkobzások száma valamint az így biztosított érték. A személy elleni bűncselekmények sorában az ismertté vált, befejezett emberölések száma 146-ról 135-re csökkent. Az emberölés kísérletének száma 21-el nőtt, de a tavalyinál 18-al kevesebb, 57 halált okozó testi sértés volt. Idén 5, tavaly 9 emberrablás ügyében fejezték be a nyomozást. Összességében a bűnözés alakulásában drámai fordulat nincs. Az 1,5 %-al növekvő bűncselekményeket 2 %-al kevesebben követték el. Ez az összefüggés arra utal, hogy egy bűnelkövetőre, ha töredéknyivel is, de több bűncselekmény jut. Ez a rendőri eljárások némileg (mintegy 4 %-al) romló eredményességével is összefügg. Ennek alakulását befolyásolta az átlag feletti teljesítményt elérő Nógrád, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Bocsod-Abaúj- Zemplén, Tolna és Vas megye, de az országos átlag alatt teljesítő Pest megye valamint a főváros bűnüldöző rendőri állománya. (E két utóbbi területen az országban a legnagyobb a bűnügyi fertőzöttség.) A rendőrség a korábbinál jóval több szervezetten elkövetett bűncselekmény nyomozást fejezte be Csongrád, Fejér, Komárom-Esztergom, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyében, de a fővárosban is. A bűnügyek másik statisztikai rendszerében az adatok a nyomozás elrendelésének időpontjához kapcsolódnak. E nyilvántartás alapján a rendőrök gyorsabban észlelik a bűn világában az új jelenségeket, s hamarabb is reagálhatnak azokra. Információink szerint az első félévről ezen a bázison elemezve a gyilkosságokat tény, hogy a családon, rokonságon, baráti körön belül ölnek még mindig a leggyakrabban: a regisztrált esetek 80 %-ában. Kevesebb halált okoz a nyereség- vágy, változatlanul létezik viszont bérgyilkosság, leszámo- lás-jellegű ölés, az élet kioltását eltűnéssel leplező kísérlet. Ösz- szességében - a nyomozás elrendelések alapján - 1996 első félévében 114 emberölés történt, míg 1995 hasonló időszakában 131. (A nyomozás lezárását rögzítő adatok szerint ez az első félévben 135 volt.) A rablásokban növekvő szerepe van a fegyvereknek. Ezek között - bár nehéz ellenőrizni - meglehetősen sok a fegyvernek látszó tárgy. Kevesebb viszont a benzinkutak elleni támadás, ugyanis az új intézkedések miatt a súlyos évekkel járó rablás eredménye maximum 20 ezer forint lehet. Veszélyeztetettek viszont a posták, takarékszövetkezetek. Bizonyára a fokozott biztonsági intézkedéseknek is tulajdonítható, hogy az első félévben az OTP sérelmére rablást nem követtek el. Némethy Gyula
