Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-29 / 205. szám

2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. július 29., hétfő Pokolgép okozta tíz nappal ezelőtt a TWA légitársaság 800-as járatának felrobbanását - állítja a CNN hírtelevízió. Ér­tesülései szerint a bomba a re­pülőgép elülső rakterében volt. A robbanás leszakította a piló­tafülkét és az első osztályú sza­lont. A gép még több másod­percig repült az orr-rész nélkül. Bukarestbe készül Keleti György honvédelmi miniszter. Magyarország és Románia há­rom katonai jellegű egyez­ményt véglegesít: a haditeme­tők kölcsönös gondozásáról, a határ menti katonai mozgások­ról való kölcsönös tájékoztatási kötelezettségről és a hadititok kölcsönös védelméről. * Oroszország kikötőiben va­sárnap nagyszabású díszszem­léken és parádékon emlékeztek meg az orosz hadiflotta meg­alapításának 300. évfordulójá­ról. Borisz Jelcin elnök a hadi- tengerészekhez intézett üzene­tében Oroszország nemzeti büszkeségeként emlegette a ha­jóhadat, amely ma a világ egyik legerősebb haditengerészete. Belehalt sérüléseibe az az izraeli állampolgár, akinek csa­ládja életét vesztette a gépko­csijuk ellen pénteken végrehaj­tott támadás során. A FIAT személygépkocsira Jeruzsálem­től 25 kilométerre délnyugatra lőttek rá, a támadás elkövetői egyelőre ismeretlenek. Az iráni haderő Észak-Irak- ban megtámadta kurd harcosok támaszpontjait. A 2000 főből álló perzsa fegyveres erők ne­héztüzérséget vetettek be az Iránban működő Kurd Demok­rata Párt állásai ellen. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök többnapos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. Bili Clinton elnökkel és Warren Christopher külügyminiszterrel főképpen a közel-keleti hely­zetről tárgyal. Kairó támogatja a „területet békéért” elvet, az izraeli csapatok teljes kivonását Ciszjordániából, a Golán-fenn- síkról és Dél-Libanonból. Letartóztatás! hullám Irak­ban. A Szaddám Húszéin iraki elnök ellen elkövetett legutóbbi sikertelen merényletet köve­tően az iraki rezsim tömegével tartóztatta le az Al-Rasid kato­nai bázis tisztjeit - jelentette a kuvaiti hírügynökség. A német rendőrség magyar, román és török nyomozókkal szorosan együttműködve 20 ki­logramm heroint foglalt le Hannover közelében. A kábító­szer ottani piaci értéke 650 ezer márka. Az akció során négy csempészt - köztük egy 25 éves magyar nőt és egy 35 éves ma­gyar férfit - őrizetbe vettek a hatóságok. Súlyos zavargások Indonéziában Tömeges letartóztatások, halottak Az utóbbi 25 év legsúlyosabb összecsapásai voltak a hét végén az indonéz fővárosban ellenzéki tüntetők és a biztonsági erők között. A zavargások azt követően törtek ki, hogy több száz rendőr szombaton Dzsakartá- ban megrohamozta az ellen­zéki Indonéz Demokrata Párt (IDP) székházát. Hivatalos adatok szerint az összecsapá­sokban két ember vesztette életét, 87 személy megsebe­sült, közülük több sérült álla­pota súlyos. Suharto elnök va­sárnap a nemzethez intézett beszédében egységre szólí­totta fel az ország népét - je­lentette az AFP és a Reuter. A szombati utcai zavargá­sokban mintegy 10 ezer em­bert vett részt. A biztonsági erők - az elitegységek katoná­inak segítségével - 181 em­bert tartóztattak le. Sutiyoso vezérőrnagy, Dzsakarta kato­nai parancsnoka szerint a za­vargásokban 26 ember sérült meg, a tüntetők 22 épületet és 91 gépkocsit gyújtottak fel Sa- lemba negyedben, amelynek egy részét fekete füst bontja. Egy indonéz emberi jogi cso­port szerint a sérültek száma 46, az IDP azonban 87 híve megsérüléséről számolt be. Szemtanúk állítása szerint a rendőrség vasárnap könnygázt vetett be, és botokkal támadt a főként feldühödött fiatalokból álló tüntető csoportokra. A szabadságot és demokráciát követelő tüntetők - több száz ember - az IDP székháza kö­zelében gyűltek össze, és kormányellenes jelszavakat kiabáltak. Szemtanúk elmon­dása szerint többen megsérül­tek, legkevesebb tíz embert le­tartóztattak. Feisal Tanjung vezérkari főnök bejelentette, hogy „a vandalizmusért és a közrend megzavarásáért fele­lős személyeket bíróság elé ál­lítják”. Suharto elnök vasárnapi be­szédében „az ország legna­gyobb tőkéjének” nevezte a nemzet egységét, ám egyetlen szóval sem utalt a szombati és vasárnapi utcai zavargásokra. Nyugati diplomaták szerint az összecsapások a 75 éves Su­harto utódlása körüli hatalmi harcok kezdetét jelentik. Véget ért a török éhségsztrájk. Az ankarai kormány részben elfogadta a börtönben uralkodó állapotok javításáért harcoló politikai foglyok követeléseit. Az önként vállalt éhe­zésbe tizenkét rab már belehalt, 150 embert kórházban ápolnak. fotó: feb/reuter Kritikus értékelés egy irigyelt társadalom helyzetéről A kor bűnei - hat pontban összegezve A német közvéleményt hat „bűnös” dolog foglalkoztatja mostanában - állapítja meg egy minap napvilágot látott igen tanulságos, ám lehangoló értékelés. Az első: növekvő profit — tö­meges elbocsátások. Miköz­ben a cégtulajdonosok jöve­delme az egekbe csap, dolgo­zók ezrei kerülnek az utcára. A második: a képviselők, a jog és az ipar korrumpáló­dása. Az utca emberét a legki­sebb szabálytalanság miatt megbüntetik, a nagy halak vi-' szont mindent megúsznak. A harmadik: a nők még mindig másodosztályú állam­polgárok. Több mint 15 millió német nő ugyanazért a mun­káért a férfi fizetésének egy- harmadát kapja kézhez. A há­zimunkák a nőknél heti 35, a férfiaknál 19,5 órát tesznek ki. A negyedik: csúszómászó stréberség a munkahelyen és a politikában. Korunk ifjú né­met vállalkozói egy kaptafára készülnek: divatos, pasztell­színű öltöny, zselézett haj, a fülön mobiltelefon. Az ötödik: a humortalan- ság. A németek szeretnek jó­kat mulatni, de nem tudnak nevetni. Az amerikaiak szerint a viccet sem ismerik. A hatodik: adósság, nyug­díj, környezet. A háborút kö­vetően Németország romjai­ból épült újjá, a mai generáció viszont súlyos örökséget ad át az ifjúságnak. A 2300 milliárd márkás államadósság rekor­dokat döntöget, a nyugdíjak mindinkább elértéktelened­nek. A környezet állandó szennyezése visszafordíthatat­lan folyamatokat vált ki. Tanulság: ha más tükrébe nézünk, gyakorta találkozha­tunk önmagunkkal. Gy. Z. A légikatasztrófák után sem kevesebb az utas Félünk, de mégis repülünk A TWA gépének katasztró­fája érthetően fokozta a repü­léstől való szokásos félelmet, ám a légiutasok száma nem csökken. Mindenki fél a repüléstől - akár bevallja, akár nem. Ez az aggó­dás már a jegyek megvásárlá­sakor elkezdődik, és csak a si­keres földet érés után enyhül, szűnik meg. Ráadásul egy-egy repülőkatasztrófát követően hi­hetetlen mértékben eluralkodik ez a szorongás, és csak hetekkel később hagy alább. Ám a légiutasok száma ilyenkor sem csökken. Igaz, mostanában mind több ameri­kai gondol arra, hogy külföldi utazásához ne valamelyik hazai légitársaság járatát válassza. Más alternatíva aligha jöhet szóba. Némelyek nagy malíciá- val hozzáfűzik: „Biztos, hogy hajóval a jövőben sem fogok átkelni az óceánon...” Pedig a gigászi Titanic és modem Es­tonia elsüllyedése között csak­nem egy évszázad telt el, s mára a repülő is sokkal bizton­ságosabb közlekedési eszköz lett, mint az autó. A New York-Párizs járat Boeing 747-esének katasztró­fája a szokásosnál nagyobb sokkot váltott ki, és ennek min­den bizonnyal egy nem sokkal korábbi szerencsétlenség - a ValueJet lezuhanása - is oka. Akkor technikai hiba okozta 130 ember halálát, a TWA ese­tében ma már szinte biztos, hogy pokolgép. (gyulay) Szélhámosban bíztak a Bugattinál Hajléktalan az álherceg A nagy múltú, de szinte meg­oldhatatlan anyagi gondokkal küszködő Bugatti autógyár tavaly ősszel kapcsolatba ke­rült egy elegáns, őszes férfiú­val. Úgy tűnt, ő lesz a várva várt megmentő. A 60 éves úr Shivchandra Vik- ramant Chagos Cola Ramaro harmadik hercegének, egy ősi indiai fejedelmi család sarjának nevezte magát. Közölte, hogy összeköttetései révén képes olyan vevőket felhajtani, akik előteremtik azt a harmincmilli- árd forintnak megfelelő össze­get, amely a Bugatti-gyár megmentéséhez szükséges. S valóban: megindult a sür­gés-forgás, potenciális vásár- lók-beruházók egymásnak ad­ták a gyárkapu képzeletbeli ki­lincsét, miközben „hercegi” vendéglátásban volt részük. A nem csekély „megvendégelési” költségeket természetesen a Bugatti állta. Aztán a Benetton is jelentke­zett, de ők nem mulasztották el a diszkrét érdeklődést a közve­títő személyét illetően. Az „in­diai herceg” hamar leleplező­dött: korábban Londonban több csalási ügyben folytattak ellene eljárást. Az álherceg, megneszelve a bajt, eltűnt, mint a kámfor. Sokmilliós, kifizetetlen szám­lákat hagyott maga mögött az amúgy is anyagi gondokkal küszködő Bugattinak. A nagy múltú cég a Scotland Yardhoz fordult Cola Ramaro letartózta­tása végett, mert feltételezések szerint a szélhámos ismét Ang­liában bujkál. Lekapcsolása nem lesz könnyű: az álherceg ugyanis hajléktalan. Ferenczy Europress Egy brit kutató szerint számít a testméret Aki magas, tovább él A magasabbak tovább élnek - állítja dr. Bemard Harris brit társadalomtörténész. A professzor felmérései szerint a nagyra nőtt emberek ellen­állóbbak a betegségekkel szemben. A várható élettartammal kap­csolatban végzett vizsgálatok eredménye szerint a 45^49 éves, 160 centiméternél maga­sabb nők halandósági mutatója jelentősen kedvezőbb, mint a náluk alacsonyabbaké. A 40-47 éves, legalább 167 centis höl­gyek halandósága pedig még a felét sem éri el a hasonló korú, de 20 centiméterrel alacso- nyabbakénak! Harris professzor szerint a magasabb termetű emberek an­nak köszönhetik méreteiket, hogy eleve egészségesebbek, mert gyermekkorukban jobban táplálkoztak. De az „egészséges testmé­retnek” is megvannak a maga határai. A 185 centiméter feletti urak esetében például már nem mutatható ki a várható életkor növekedése. Századunkban az emberek tovább élnek, mint bármikor korábban. A brit tudós ezért előállt a maga (természetesen a szigetországban sem népszerű) javaslatával: emeljék fel a nyugdíjkorhatárt, ellenkező esetben 2003-ra már nem lesz elegendő aktív korú munka­erő. (FEB) Kasszasiker a Dagadt professzor Eddie Murphy esete az amerikai kövérek >„szakszervezetével” Eddie Murphy legújabb filmkomédiája ellen jelentette be til­takozását egy amerikai szövetség, amelynek fő feladata, hogy támogassa a komolyan túlsúlyos (mondhatni nagyon kövér) emberek társadalmi beilleszkedését A fekete filmsztár új mozija a vádak szerint sztereotípiákra, klisékre alapoz, és szaftos vic­ceket csinál a kövérek valós problémáiból. Az egyik jele­netben például a 200 kilós pro­fesszort alakító Murphy hiába próbálja tanítványainak bemu­tatni egy matematikai egyenlet megoldását, mert az eredményt mindig letörli a tábláról - ha­talmas pocakja. A nézők min­denesetre tolonganak a pénztá­rak előtt: a Nutty Professor (Dagadt professzor) a bemuta­tása óta eltelt három hét alatt 80 millió dollár (!) bevételt hozott. Úgy tűnik tehát, nemcsak a kóros soványságúak kíváncsiak Eddie Murphy poénjaira. A filmben a túlsúlyos professzor a géntechnika segítségével álom­lovaggá karcsúsodik, hogy el­bűvölje szíve hölgyét. De rájön, ez mégsem az ő élete, és ha va­laki szeretni akarja, fogadja el kövéren is. A hölgy szintén erre a konklúzióra jut, és utána bol­dogan élnek (együtt), míg meg nem halnak. Az amerikai kövérek szövet­sége szerint a film célközön­sége egyáltalán nem fogékony a társadalmi problémákra, csak „egy jót akarnak röhögni” a moziban. Például a kövéreken, ha ez a téma. Más kérdés, hogy miért kellene a nézőket minden egyes filmben problémákkal terhelni. Elvégre az átlagember azért jár moziba, mert kikap­csolódni akar - éppen hétköz­napi problémáit elfeledni. A szövetség felszólította tag­jait, hogy bojkottálják a filmet. Erre nem is kell nagyon buzdí­tani őket, hiszen még a túlsú­lyosak őshonának számító Ámerikában sincsenek a mo­zikban kövérek számára terve­zett, különösen strapabíró ülő­helyek. Meg aztán minek fizes­senek hét dollárt a jegyért, ha az utcán ingyen is kifigurázzák őket. Ferenczy Europress Tisztasági intézkedések Japánban. A O-157-es baktérium által okozott tömeges ételmérgezés miatt a japán óvodásoknak fertőtlenítő lében kell kezet mosniuk étkezés előtt. A baktérium már hét ember halálát okozta, több ezer gyerek megbetegedett. fotó: feb/reuter l { t A.

Next

/
Thumbnails
Contents