Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-03 / 180. szám
10 Dhnántúli Napló Gazdaság 1996. július 3., szerda Péktanács alakult Szakmai tanácskozást tartottak az elmúlt napokban Pécsváradon a baranyai pékek, amelyen részt vett az Országos Pékipartestület munkatársa is. A fórumon foglalkoztak az élelmiszer- törvénnyel, de szó volt az élelmiszer kódexről is, valamint megvitatták a szakmunkás- és a mesterképzés helyzetét. Megalakították a Péktanácsot, mert a dömpingárat alkalmazókkal szemben egységesen szeretnének fellépni. Ez volt az első alkalommal, hogy egy asztalhoz ültek a kicsik és a nagyok, a megbeszélésen a nagy sütőipari cégek is képviseltették magukat. A part menti évszázados erdők is a nemzeti park részeit alkotják fotók: laufer László Szép dolog a környezetvédelem, de ne más kárán A megélhetés záloga az erdő, a föld Borexport. Az első negyedévben mintegy 150 ezer hektoliter bort exportáltunk literenként 1 dollár körüli áron, amit jó eredménynek tartanak a szakemberek. A piackutatást érdemes folytatni, mert az idén elég jó szőlőtermés ígérkezik, így szüret után várhatóan 3-3,5 millió hektoliter bor kerül majd a hordókba. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. bevételei május végéig 40,296 milliárd forintra emelkedtek. Az év első öt hónapjában a privatizációs szervezet kiadásai 239,805 milliárd forintra rúgtak, beleértve azt a 192 milliárd forintot, amelyet a tavalyi rekordbevételekből közvetlenül a költségvetésnek utaltak át az év elején 1996. évi befizetési kötelezettségként és többletbevételként. Pénteken lezárni az ÉMÁSZ részvényjegyzési akció elszámolási időszaka. Július 5-e lesz az utolsó nap, amikor még átvehetik részvényeiket azok a kárpótlási- jegy-tulajdonosok, akik jegyeztek az Eszak-Magyar- országi Áramszolgáltató Rt. részvényeiből. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 238,70 Görög drachma (100) 63,89 Német márka 100,56 Olasz líra (1000) 100,01 Osztrák schilling 14,29 Spanyol peseta (100) 119,54 USA-dollár 153,29 Több, mint nyolcszáz éve telepítették az erdőt és művelik a földeket a Felsőszentmártonban élő horvátok. Az egykori őserdőből és bozótosból nemes erdőt alakítottak ki, s a földeket is folyamatosan művelésbe állították. Aztán egyik napról a másikra eldöntötték a fejük felett, hogy ez a terület a Duna- Dráva Nemzeti Park része lesz.-A 197 hektáros erdőben nagyon sok helybelinek van részaránytulajdona - mondja Szilovics Mihály, a Zrínyi Mezőgazdasági Termelő- és Szolgáltató Szövetkezet elnöke. - Folyamatosan tárgyalunk a Természetvédelmi Hivatallal, hogy valami módon kárpótoljanak bennünket, hiszen ezek az erdők és termőföldek soha nem voltak állami tulajdonban. Annyit már tudunk, hogy a szántókra nem lesz elidegenítési tilalom, a nevesítésből nem veszik ki, de művelési korlátokat várhatóan bevezetnek. A Dráva menti területeken elsősorban babot termesztettünk, mert könnyen megoldható volt az öntözés. Az itt élő emberek nem pénzre vágynak, amit megváltás fejében kapnának, hanem a földjükre, mert ebből élnek, ezt hagyják örökül a gyerekeiknek, amit ők is a szüleiktől, nagyszüleiktől kaptak. A felsőszentmártoniak nagy része a téli tüzelőjét az erdőből szerezte be. Folyamatosan rendben tartották, felújították, újra telepítették. A földjeiken a szövetkezet gazdálkodik, ami a környékben a legjobb bérleti díjat fizeti. Ez sok idős embernek a megélhetést jelenti.-Április 17-én védetté nyilvánították ezeket a területeket - folytatja Gulyás Pál, Felső- szentmárton polgármestere. - Úgy tűnik, se tárgyalások legalábbis azt bizonyítják, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium hajlandó a kompromisz- szumra. Hajlanak arra, hogy a nemes nyárasokra és a szántókra nem rendelnek el tilalmat. Azonban most az a legnagyobb kérdés, hogy hol működik erősebb lobby, a minisztériumban, vagy helyben, ezek az erdők pedig részaránytulajdonban vannak, nem az államé ez a terület. Mint a község gazdasági vezetőinek, véleményem szerint mindent meg kell tennünk azért, hogy megőrizzék a helybeliek értékeit.- Most az a helyzet állt ezzel elő, hogy a saját tulajdonunkban lévő területeket csak a Természetvédelmi Igazgatóság engedélyével művelhetjük. A tervek szerint ezentúl csak őshonos fafajtákat telepíthetünk- folytatja a szövetkezet elnöke. - Á Természetvédelmi Törvény értelmében a fejünk fölött más intézkedik a saját tulajdonunkban. Nagyon félünk, hogy mi lesz a vége, ha a helyzetet nem rendezik korrekt módon. A várhatóan cserében felajánlható területen alig néhány éve telepített fiatal erdő van, amit majd csak a következő generáció élvezhet igazán, mert csak akkorra lesz alkalmas végkitermelésre, de a gyérítés, tisztítás során legalább fához juthatnának a helybeliek.-Nekünk föld kell, ami itt marad. Némely ember abból él, hogy a bérlemény címén terményt kap, amelyből állatokat nevel. Jó lenne, ha pont kerülne az ügy végére és nyugodtan tudnánk termelni. Á bérleti szerződéseket 10 évre megkötöttük, ezeket nem lehet egyik napról a másikra felbontani. A kártérítést sem tudjuk megfizetni. A vetésterveink is öt évre készültek, ennek a közepén tartunk, a vetésforgót is meg kellene bolygatnunk, ha nem veszik figyelembe a mi érdekeinket is. Áz erdőket, s a földeket eddig is rendben tartottuk, higgyék el nekünk, hogy ezután is megtesszük - fejezi be beszélgetésünket Szilovics Mihály. Sz. K. A kitűnő homokos talajban szinte minden növény jól terem Gyorsítják a kisebbségi részvények értékesítését Eladósorban lévő bankok, és állami konszernek A világpiacon nagy a kereslet a kelet-európai részvények iránt, mintegy 100-120 intézményi befektető már most is a kelet-európai és a fejlődő piacra koncentrál - hangzott el tegnap a Magyar Privatizációs Társaság és az ÁPV Rt. által rendezett konferencián. Salgó István, a MeesPierson EuroAmerica befektető, tanácsadó cég igazgatója elmondta: az intézményi befektetők - köztük a biztosítók, a nyugdíjalapok, a kockázati és befektetési alapok, a befektetési bankok - szerepe a magyar piacon a következő időszakban minden bizonnyal megnő. Az sem kétséges, hogy főként olyan cégek részvényei iránt érdeklődnek majd, amelyek már fel tudnak mutatni piaci eredményeket, s megfelelő menedzsmenttel rendelkeznek. Benczúr Zsuzsanna, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. PR-mene- dzsere a privatizációs szervezet idei feladatait ismertette. Elmondta: napirendre került a Magyar Hitel Bank és a Kereskedelmi Bank Rt. privatizációja. Jelentős lépéseket tettek a nagy ipari konszernek magánosítása érdekében is. Kormány-előterjesztés készül az Ikarus helyzetének rendezésére, hogy megfelelő döntések után sikeresen privatizálható legyen. Az év második felében értékesítik a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárat. Úgynevezett decentralizált privatizációra kerül sor a BHG és a Mahart esetében. A szervezet feltétlenül gyorsítani kívánja a portfoliójában lévő kisebbségi részvények értékesítését. Az ÁPV Rt.-hez jelenleg 280 olyan cég tartozik, amelynek legfeljebb 49 százalékos tulajdonrésze van már csak állami kézben, és 187 társaságban 25 százalék alatt van az állami részesedés. A jogszabály szerint a maradékrészvényeket felajánlják a többi tulajdonosnak, de mód van arra is, hogy a részvény- csomagokat egy-egy portfolióba helyezve értékesítsék. Ebben az esetben készpénzes és kárpótlási jegyes eladásra is lehetőség lenne. Megsínylette a gabona a telet és a késői tavaszt Közepes minőség és termés A termésátlagok ugyan egyelőre csupán becsülhetők, annyi bizonyos, hogy a kemény telet, s a későn érkező tavaszt, majd az azt követő kánikulát többnyire megsínylette a gabona - összegezte a betakarítás első tapasztalatait lapunknak adott nyilatkozatában Király Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes főosztályvezetője. A nagy nyári munkák még csak a kezdet kezdetén tartanak, két hete, hogy - a déli megyékben - megkezdődött az őszi árpa aratása. A búza betakarításával Bács-Kiskun és Csongrád megye nyitott. Őszi árpát tavaly még 186 ezer, az idén viszont csupán 150 ezer hektár termőföldön vetettek, így a hozam - a várható hektáronkénti 3,5 tonnás termésátlaggal számolva - összességében eleve kevesebb lesz a tavalyinál, minősége pedig eddig közepesnek ígérkezik. Eddig a betakarítás negyedével végeztek. Ha nem is sokkal, mintegy 50 ezer hektárral nőtt a búza vetésterülete. De hogy az immár 1 millió 150 ezer hektárról mennyi és milyen szem jut majd kenyérnek, azt nehéz megbecsülni. Eddig Bács- Kiskunban és Csongrádban is csak kisebb mennyiséget takarítottak be, a többi megyében pedig ezután rajtolnak. Tavaly hektáronként 4,2 tonna volt az átlagos hozam, most kevesebb lesz. Országos átlagot meghaladó termésre csupán a dunántúli megyékben lehet számítani. Az utóbbi napok csapadékos időjárása több helyütt még jótékonyan hatott a tavaszi árpára. Ám az ország nagy részébe késve érkezett az eső, s azt is nagy károkat okozó vihar és jégverés előzte meg. A terméskilátásokat erősen rontja, hogy pénzszűke nehezíti a gazdák dolgát. Az idén még a korábbinál is kevesebben engedhették, engedhetik meg maguknak, hogy a kedvezőtlen időjárás hatásait a jó minőséget garantáló, ám igen költséges fémzárolt vetőmaggal, továbbá gyakorta megismételt növényvédelemmel enyhítsék. Cs. Benkő Szünetel a „Bogárhátú” gyártása - Brazíliában A világon ebből a típusból készült a legtöbb A Volkswagen brazíliai leány- vállalata az elmúlt hét végén felfüggesztette a híres „Bogárhátú” gyártását, mely a latinamerikai ország történetében a gépkocsik között a legnagyobb népszerűséget vívta ki magának. Az AFP szerint a hírt hivatalos forrásból tették közzé pénteken, a jelentésből viszont nem derül ki, hogy mi tette szükségessé a lépést. A Volkswagen do Brasil szóvivője szerint egyébként Brazíliában a Bo- gárhátú-gyártás kezdete, azaz 1959 óta 3,4 millió darabot adtak el e típusból. A termelést 1986-ban leállították, de később, Itamar Franco köztársasági elnök kérésére, újraindították. A „Népautó” alaptípusa még . 1929-ben fogant meg konstruktőre, a legendás Ferdinand Porsche agyában. Azóta több mint 21 millió került forgalomba a minden földrészen népszerű járműből. Áprilisban tovább csökkent az inflációs ráta Örvendetes tény, áprilisban tovább csökkent az infláció, az viszont már nem szívderítő adat, hogy a termelés még az elmúlt év azonos időszakához képest is mérséklődött. A Budapest Bank felmérése szerint a márciusi termelés 1,6 százalékkal maradt el az 1995. év harmadik hónapi eredménytől, de februárhoz képest is visszaesett. Á gépipar az elmúlt év márciusához képest jócskán veszített a lendületéből, alig több mint 2 százalékos a növekedése a vizsgált időszakban. A hónapok óta gyengélkedő vegyipar továbbra sem éri el a múlt évi termelési szintet, márciusban viszont helyzete nem romlott. Az építőanyagipar dekonjunktúrája változatlanul tovább tart, több mint 4 százalékkal maradt el a tavalyi teljesítménytől. Ugyancsak visszaesett az élelmiszeripar kibocsátása is. A várakozásoknak megfelelően áprilisban is folytatódott az inflációs ráta markáns mérséklődése. Az év eleje óta a fogyasztói árindex csökkenése 3,9 százalékos volt. Ennek ellenére a tavalyihoz képest több mint 24 százalékos a növekedés. A lakossági megtakarítások áprilisban az előzetes adatok szerint 27,7 milliárd forintot tettek ki, ami ugyan megközelítően csak fele az előző két hónap rendkívül magas tényleges havi értékének, de két és félszeresen múlja felül a tavalyi hasonló időszak adatát. A takarékbetétek állománya 17,5 milliárd forinttal, míg az értékpapíroké csak 9,2 milliárd forinttal gyarapodott, a devizabetétek 4 milliárd forinttal csökkentek. A nem pénzintézeti értékpapírok szenvedték el a legnagyobb veszteséget, áprilisban 4 milliárd forinttal csökkent az állományuk. B. G.
