Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-26 / 202. szám
1996. július 26., péntek Politikai Vitafórum Dünántúli Napló 7 Félúton, tévúton!? „A Magyar Köztársaság kormánya a társadalmi békére törekszik. A válságból való kilábalás érdekében társadalmigazdásági megállapodást kíván kötni a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleteivel: világos egyezséget az elérendő célokról, a terhek megosztásáról. ” Kormányprogram 1994-1998 Egy magát szakértőnek kikiáltó kormány valószínű, hogy már a hivatali idejének felénél felvillant valamilyen reménysugarat a társadalom számára a fenti célok érdekében. Ezzel szemben a társadalmi béke helyett, egy teljes szintű társadalmi apátiába menekült az ország. Az emberek egyre szélesebb körben fordulnak el a politikától, mivel teljesen kilátástalannak látják úgy a saját,, mint az ország helyzetét. A kilátásta- lanság okát elsősorban a „politikát csinálókban” lelik meg. A családok közel egyharmada a létminimum alatt tengődik, miközben egy szűk réteg óriási vagyonra tett szert és szinte kérkedik a gazdagságával. A nagyobbik kormánypárt vezetői és tagjai a választások idején azt ígérték, hogy „nem lehet tovább terhelni a lakótelepek népét”. Sajnos azt látjuk és napról-napra meg is éljük, hogy pont ezt a réteget sújtja legjobban a kormány egyoldalú gazdaságpolitikája. 1995 márciusa óta egy háromoldalú prés szorítja a „lakótelepek népét”: közel hatvan százalékkal csökkent a bérek reálértéke, csökkent a szociális juttatások köre, növekedett a járulékok (adók) fizetésének mértéke. A kormány tagjai „varázsi- geként” használják a stabilizáció szót. Ez a fogalom jelenthet megszilárdítást és jelenthet mozdulatlanságot is. Az emberek napjainkban ezt a varázsigét negatívan, vagyis visszafejlődés gyanánt élik meg. Ilyen megszorítások és ellehetetlenítések után nem lehet társadalmi béke, csak a jobbik esetben apátia! Egy társadalom életében az apátia is nagy probléma! Általában a mindenkori hatalom idézi elő és a feloldását is neki kell elvégeznie. A kormány megalakulása után két-három Jiónapra, a szociális partnerekkel meg kívánt kötni egy társadalmi-gazdasági megállapodást. Mint tudjuk, ez nem valósult meg, mivel még a vezető kormánypárt soraiban ülő szakszervezeti vezetők is elutasították az egyoldalú megállapodás-tervezetet. A sikertelen egyezkedés után a kormány „csendes” támadást indított a szakszervezetek ellen. Ez a támadás az Érdekegyeztető Tanácsot (ÉT) célozta meg úgy, hogy a kormány nem vette figyelembe az ott folyó munkát. így az ÉT csak nagyon ritkán tudja betölteni azt a feladatkört, amit annak idején szántak neki. Napjainkra pedig kialakult egy olyan, nem kívánatos folyamat, amelyik rendszerváltás idején alakult érdekképviseleti szervezeteket el akarja - még ebből a látszat érdekegyeztetésből is - távolítani. A Munkástanácsok tagszervezetei úgy ítélik meg, hogy ezen folyamat sem vezet a társadalmi béke irányába, és így nem teljesül a kormányprogram ezen fontos és alapvető része. Megítélésünk szerint a megtett út felénél még meg lehet nézni a térképet és megtalálni a helyes utat. Perényi József Mecseki Munkástanácsok Szövetsége Pécs, 1994. október 26., Kis Flórián utca 8-10. A városi tanács 1979-ben a Papnövelde utcai óvoda udvarának bővítése céljából kisajátította a Kis Flórián u. 8-10. sz. alatti magántulajdonban lévő lakóházingatlanokat és a velük, szomszédos házak udvarának egy részét. Az önkormányzati vagyonátadás során az óvoda a hozzá tartozó udvarral együtt a pécsi önkormányzat tulajdonába került. 1994-ben beépítés céljából érdeklődések mutatkoztak a Kis Flórián utcáról nyíló óvodai udvarrész iránt. A közgyűlés az 1994. évi 19. sz. rendeletében az óvoda udvarának korábban magántulajdonosoktól kisajátított részére az érvényben lévő részletes rendezési tervet módosította. A módosítás kizárólag csak városépítészeti szempontból szabályozta az udvarrész beépíthetőségét. A fenti 341 m2-es udvarrészre 400 000 Ft-os összegben adásvételi szerződést kötött a város előző, SZDSZ-es polgármestere 1994. október 26-án. A képviselőtestület az ügyet nem tárgyalta és a polgármestert nem hatalmazta fel az udvarrész eladására. Az eladáskor már hatályban volt a közgyűlés 1993. évi 55. sz. rendelete az önkormányzat vagyonával kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól. Ez a jogszabály egyértelműen meghatározza az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon eladásának szabályait. A rendelet szerint a forgalomképes vagyonról (az említett udvarrész idetartozik) 1 millió Ft forgalmi értékhatárig a polgármester önállóan, érdemben rendelkezik, 1 millió Ft-os értékhatár felett a közgyűlés jogosult dönteni. Mivel értékbecslés nem készült és a vételár feltűnően alacsony volt, ezért állampolgári megkeresések után az ügyet a közgyűlés június 27-i ülése elé vittük. Az ott elhangzott kérdéseinkre azóta hivatalos válasz érkezett, mely szerint a telek 1994. őszi - értékcsökkentő szempontokat is figyelembe vevő - értéke 2 200 000 Ft volt. A telek vételára ennek csupán 18,2 %-a, azaz 400 000 Ft volt. A telek egyik vásárlója és egyben az egyik építtető a polgármesteri hivatal főépítészetén dolgozó köztisztviselő testvére. Az ügyben szintén építtetőként érintett az előző polgármester frakciójának egyik tagja is. A forgalmi érték ismeretében kijelenthető, hogy egyrészt az 1994. októberében kötött adásvételi szerződés jogszabálysértő volt, így azt semmisnek kell tekinteni. Másrészt a feltűnő értékaránytalanság esete áll fenn. A város a Pécsi Közüzemi Rt. hasonló értékaránytalanságé telekügyletei esetében az ügyészséghez fordult. Most sem tehet másként. Pécs, ezerkilencszázkilencvenhat, július huszonnégy. Nagy Csaba Körömi Attila Fidesz Ennek a gurunak ne legyen igaza! Jeffrey Sachs vagy tíz éve a kelet-európai gazdaságok avatott szakértője, sőt alakítója (nevéhez fűződik a lengyel gazdasági reform, amely sokkal sikeresebb volt a miénknél), s régiónk gazdasági viszonyairól több köpyvet is írt. Nos, Sachs, ez a széles körben elismert pénzügyi zseni jóslatot mondott. Amint az a gurukkal gyakran megesik. Sachs saját lengyelhoni sikerei ellenére is azt jósolta: Lengyelország csak 78 év múlva éri utol a Nyugatot. Csehor- szágnak ehhez elég lesz 49 év, véli. Ami szíven üthet bennünket, az a jóslat harmadik mondata. Sachs szerint Magyarországnak a felzárkózásra, ha ebben az ütemben folytatja, 94 évet kell várnia! Más kérdés, hogy nálunk az ilyen jósolgatásokra, számítga- tásokra nem figyel oda senki. Vagy odafigyel, de úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Hátha alaptalan az egész. De mi van, ha mégis igaz? Akkor csak unokáink öregkorában, vagy azután leszünk mi is olyanok. 2090-ben keresünk majd any- nyit, mint egy német vagy egy francia. 2090-ben lesznek olyan szép, ápolt házaink, mint a hollandoknak. Olyan útjaink, mint az amerikaiaknak. Akkorra tűnnek el az utak szélén mindenfelé vadul burjánzó gyomok, és addigra lesznek elviselhető állapotú nyilvános toalettjein ... És lehet, hogy belül is még sokáig tart ez az átalakulási folyamat. Lehet, hogy további majd száz évbe kerül, mire elhisszük, hogy az államszervezet már nem az ellenségünk. Nem idegenek sugallatára, parancsára és hasznára tevékenykedik. Kilencvennégy év még, és mi, Nyugat-Ázsia fiai és leányai máris levetjük kelet-európainak is mondható ruháinkat, szokásainkat, mozdulatainkat. Ruháinkat, melyekről a nyugatiak most is felismernek bennünket. Szokásainkat, köztük a szinte már genetikus kiskapukeresést. 2090 körül érkezik el az az idő, amikor már nem leszünk irigyek másokra azért, mert szebb házuk, jobb kocsijuk (helikopterük?) van, mint nekünk. Amikor igazából szabadok leszünk. Mert nem elég eldobni a képletes vagy valós láncokat. Az igaziak, az igazán bilincselők ott vannak belül, régóta. Vajon Mr. Sachs látott-e bennünket, embereket is (legalább lelki szemeivel), vagy csak számoszlopok, ijesztő összegű tartozások, lepusztult gyárépületék képe járt a fejében? Mindenesetre köszönjük, Mr. Sachs ezt a jókor ránkzúdított hidegzuhanyt. Mától kezdve kételkedéssel hallgatjuk a minisztereket és a megyei gurukat. Ez a 94 év nagyon kemény figyelmeztetés. Szóval azt mondja, 2090-ig ne is várjuk a Kánaánt? Szép. De muszáj nekünk ebben a tudatban elkezdeni a harmadik évezredet, kedves Mr. Sachs? Vagy lesz valaki, aki odafigyel az On jóslatára, s tesz valamit annak érdekében, hogy mégse Önnek legyen igaza? Nemere István A 3,60-as kenyérről Sokmindent ígértek, sokmindennel hitegettek. És sokan el is hitték. Sajnos. Elhitték, hogy az elmúlt négy év miatt „tönkre ment az ország” - addig persze kishazánkban uralkodott a jólét - mint ahogy azt is: ezután majd minden „máskép” lesz. Elhitték, hogy az új kormány helyreteszi mindazokat a „hibákat”, amit az előző elkövetett. Mert „azok” csak hibát hibára halmoztak, sőt minden mostani baklövés is „nekik” köszönhető, és „mi” csak megpróbálunk enyhíteni azokon a bajokon, ami „Antallék politikájának” a következménye. ígérgettek is sok szépet és jót: szociális biztonságot, igazságosabb adórendszert, közbiztonságot stabil rendőrséggel, a családok támogatását, felvirágzó települési önkormányzatokat, alacsony inflációs rátát, munkahelyeket és alacsony munkanélküliséget, elviselhető gyógyszer- és élelmiszerárakat és reformokat, reformokat, reformokat. No meg suttogtak a 3,60-as kenyérről... A választópolgárok pedig a legértékesebb „valutával” fizettek: a szavazatukat jelentő bizalmukkal. Mit kaptak cserébe? Bokros-csomagot, inflációt, munkanélküliséget, kórházi ágyak csökkentését, emelkedő gyógyszerárakat, korrumpálható rendőrséget egyre növekedő bűnözési mutatókkal, ellehetetlenült helyi önkormányzatokat, az alanyi jogon járó családi pótlék megszüntetését, tandíjat az egyetemeken, meggondolatlan energiaszektor privatizációt, elfuserált szlovák-magyar alapszerződést, teljesíthetetlen adókat és nagystílű adócsalókat, megalázóan alacsony közalkalmazotti fizetéseket és 100 Ft-os kenyeret. Ne búsulj magyar, lesz az még 3,60 is, csak épp dollárban. Vajon mennyit lehet még kisajtolni a szerencsétlen állampolgárból? Lehet-e még húzni a nadrágszíjon? Hátha van rajtunk még egy nyolcadik bőr is, tán már az is kellene? Ez a nép eltűrné még ezt is, csak a napi betevő meglegyen. De ha az sem lesz meg? Félidőben vagyunk. Most már talán eltelt annyi idő, hogy lemérhessük, mit ígért és mit valósított meg az MSZP- SZDSZ koalíciós kormányzat. Talán tanulságos elővenni néhány szórólapot, választási programot és megnézni, mi mindennel hitegettek minket, választókat és hogy ebből mi mindent nem tett meg a Hom- kormány... Hamarosan újra „bevásárolni” megyünk, hogy „elkölt- sük” a szavazatunkat. Azonban jól gondoljuk meg, mit is akarunk „venni”, mert ebben a „boltban” sincs reklamáció a pénztártól való távozás után. Hauser Zsolt, MDF Egyetértünk A Kereszténydemokrata Néppárt Országos Elnöksége- egyetért a magyar orvostársadalom és a Magyar Orvosi Kamara állásfoglalásával, kiemelten az alábbi megállapításokkal, rpelyek szerint a törvénytervezet- az egészségügyet a helyi és országos politika harci területévé teszi, ami beláthatatlan következményekkel jár az ellátó rendszerre,-a normativ szabályozás túlságosan részletekbe menő, elfogadása esetén nem lehet figyelembe venni a helyi sajátosságokat,- szétveri a szakmai, oktatói centrumok, decentrumok rendszerét;- egyetért a Budapesti Orvosi Kamara állásfoglalásaival, kiemelten az alábbiakkal, melyek szerint- a szociális ellátottság mellett végrehajtott hirtelen ágyszám- csökkentés emberek orvosilag indokolatlan halálát fogja okozni,- a törvénytervezet mai formájában végrehajthatatlan és hiteltelenné teszi az alapvetően helyes és fokozatosan végre is hajtható egészségügyi reformelképzeléseket,- a fentiek elviselhetetlen terhet zúdítanak az orvostársadalomra, az orvosperek, felelősségperek tömegeit indítják el;- egyetért az orvosegyetemek és az egészségtudományi egyetem vezetőinek beadványával, hogy-a törvénytervezet ellehetetleníti az egyetemeket, főiskolákat, az egész magyar egészség- ügyi felsőoktatást, továbbá- a törvényjavaslat politikailag visszatérést jelent a tervutasításos államirányítás világába,-elveszi a települési önkormányzatok anyagi és jogi függetlenségét. A Kereszténydemokrata Néppárt az egészségügy terén olyan törvények meghozatalát szorgalmazza és támogatja, amelyek- nem hozzák kilátástalan helyzetbe a betegeket és rászorultakat, és- nem hozzák kilátástalan helyzetbe a gyógyítás, a betegellátás, és az egészségügyi ellátás intézeteit és az egészségügyben dolgozókat. Ursprung János az Országos Elnökség tagja '.'T'-iM ólmává Dunántúli Napló Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak Előfizetés díja Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban 6 forintban 210 1950 Ft 3900 Ft 12 420 36 1260 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb július 29-éig. Az új előfizetők között 5 db 1000 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. Szerencsejáték qz Dunántúli Napló előfizetőinek Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. 30« heti ajándék; p°staautő gépjárműjavító és Ön a nyertes: ? SZOLGÁLTATÓ KFT. Pécs, Diósi út 51. Tel.: 324-400 Díjmentes környezetvédelmi mérés.