Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-26 / 202. szám
1996. július 26., péntek A Mai Nap Dunántúli Napló 3 A 24. óra után A Duna Televízió Dunatáj című ökológiai magazinja soron következő adása vitaindító beszélgetést közöl a környezetvédelem hazai helyzetéről „A 24. óra után” címmel. Az adás ideje: 1996. július 27. szombat, 16 óra 55 perc. Ismétlés: 1996. július 29. hétfő, 16 óra 45 perc. Kovács Ádám, aki a Celladam feltalálója, egy új, filozofikus szemléleti megközelítésben gondolkodik - beszél a környezetvédelemről, ami mint tudjuk, a 24. óráját éli. Beszélgetőtársai Tamás Pál szociológus, MTA és Szlávik János kömyezetgazdász, BME. A rövid beszélgetés alatt sok kibontásra érett téma és gondolat vetődik fel:- Kinek az illetékessége a természetet gyógyítani?-Lehet-e egészséges az ember egy beteg környezetben?-A prevenciót meg kellene kezdeni.- Az emberek lassan nem csupán a vadkenderre és a macska szőrére allergiások, hanem egymásra is.-Mostanában divatos a bio- diverzitásról beszélni.- A városi környezetből kiirtják a természetet, mi lesz, ha kimegyünk a valódi természetbe?-Ha hozzászoktunk az állatkerthez, borzasztó nehéz lesz onnan a kiszoktatás. Pécs és Komló levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint a július 24-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 31,4%, nitro- géndioxid 38,2%, szénmonoxid 18%, szálló por 95,5%, ózon 41,7%. A légszennyező anyagok 30 perces átlagkoncentrációja - a szénmonoxid kivételével - több alkalommal meghaladta az egészségügyi normát. A déli városrészt délelőtt a kéndioxid, a város belterületeit a nitrogéndioxid, a szálló por és a talajközeli ózon szinte egész nap az egészségügyi normát megközelítő, illetve azt meghaladó mennyiségben szennyezte. Komló adatai: kéndioxid 17,3%, nitrogéndioxid 14,2%, szálló por 21,4%, ózon 26,7%. Állatvédők összejövetele A HÉROSZ megyei és városi szervezete július 31-én 17 órától összejövetelt tart Pécsett a TESZ Apáca utcai székházában. Az összejövetelen elsősorban az aktuális problémák megvitatására kerül majd sor. Az egyesület tervei között szerepel kisebb állatmenhely létesítése is. Felújítás előtt - A hidasi tájház külső felújítására az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőségtől 900 ezer forintos céltámogatást nyert. A múlt század végén készült épület föld- tapasztásos újravakolásához a nyár végén kezd hozzá az önkormányzat karbantartó brigádja, de ez idő alatt is látogatható lesz a gazdag gyűjtemény. fotó: tóth l. _____________________;______._______________________________ K egyelemkenyéren Néhány évvel ezeló'tt, amikor a megye szociális mutatóit kötöttük egy csokorba, egy adat folyamatosan csökkent. Szinte évről-évre kevesebb volt a rendszeres szociális segélyben részesülők száma. A csökkenés arra utalt, hogy lassan kikopnak annak a nemzedéknek a tagjai, akik jórészt rajtuk kívül álló okok miatt nem szereztek nyugdíjjogosultságot, s a megélhetés forrását a hónapról hónapra kapott rendszeres szociális segély jelentette számukra. Ha jól sejtem, belátható időn belül ismét növekedni fog a számuk. Erre lehet következtetni Hazai Istvánná népjóléti helyettes államtitkár szavaiból, aki a napokban a Népszabadságnak nyilatkozva többek között a szociális ellátórendszer fejlesztéséről szólva azt mondta, hogy a nyugdíjrendszerben tervezett változások, a nyugdíjkorhatár felemelése, a szolgálati idő' meghosszabbodása miatt azzal kell számolni, hogy nő a nyugdíjjogosultságot nem szerző időskorúak száma, s róluk a szociális ellátórendszernek kell gondoskodnia. Megnyugtató előrelátás. Kérdés, hogy számokban, forintban kifejezve milyen az összefüggés a korhatáremelés, a szolgálati idő, a munkanélküliség és a szociális segélyezés között. Lehet, hogy a nagy össztársadalmi kosarakat tekintve teljesen mindegy, hogy milyen címszó - nyugdíj, vagy rendszeres szociális ellátás - alatt fizetnek ki pénzeket, de az egyénnek nem. Főként akkor, ha önhibáján kívül nem járandóságot, hanem csak kegyelemkenyeret kaphat. T. E. Emesto szerint kell az opera Haramza László fotó: tóth l. Emesto szerepében a Pécsi Nemzeti Színház magánénekesét, Haramza Lászlót láthatta nemrég a közönség a Szentendrei Teátrum programjában előadott Don Pasquale című vígoperában. Az előadás - mondhatni - a Pécsett 1992-ben bemutatott darab szabadtéri adaptációja. Ismét Békés András rendezte, s Don Pasquale-t ezúttal is Gregor József zAakítottn. A Szentendrei Teátrum a ’70-es években indult, azzal a céllal, hogy ismert, népszerű művészek mellett helyet adjon tehetséges fiataloknak is.-A Donizetti-mű különlegesnek mondható a vígoperák között, témája ugyanis sokkal inkább gondolatébresztő, mint azt a vígoperától az ember várná - mondta Haramza László. - Nagyon jól megfelelt a helynek is, hiszen egyébként is szabadtéren játszódik, és kevés szereplőt mozgat. Kicsit furcsa, hogy olyan kirobbanó sikert aratott, hiszen Pécsett majdnem ugyanilyen felállással került színpadra, s kőszínház lévén talán még jobban is sikerült. Az bizonyos, Pécsett is szeretik az operát. Az operatársulat jelenleg kis létszámú, viszont jól felkészült. A legfontosabb a műfaj sikerének érdekében, hogy á szereplők saját hangkarakterükben énekeljenek. Haramza László - lírai tenor - mint mondja, e tekintetben elégedett, hiszen a pályán eltöltött eddigi négy éve alatt szerepkörének megfelelő, nagyon jó darabokban játszott. A közeljövőben Gábor JózseJ győri zongoraművésszel egy CD-lemez megjelentetését tervezik, Sütz- és Monteverdi-da- rabokkal, amelyek igényes szórakozást ígérnek az operakedvelőknek. Varga Kinga Szenzációk Thot hegyén Mint arról már írtunk: a magyar régészek hírnevét egy pécsi fiatalember öregbíti Egyiptomban. A huszonnégy esztendős Vörös Győző egyiptológus egy életre szóló koncessziót szerzett arra, hogy a Királyok Völgyének szélén a Thot-hegyi templomot feltálja. Már ez is szenzáció. Vörös Győző a napokban rövid időre hazaérkezett Pécsre.- Hogyan értékeli az első év munkáját?- Számomra örömteli és sikeres. Egyrészt a régészet világa érdeklődésének középpontjába kerültünk kollégáimmal, hiszen egy teljesen szűz, feltáratlan területen tettük meg az első kapavágásokat. Ötszáz köbméter törmeléket mozgattunk meg. Másrészt elképzelhető-e nagyobb boldogság annál, hogy az ember azt csinálhatja, amit szeret?- Engem, laikust az érdekelne elsősorban, hogy mi került elő a földből.- A templom legfontosabb felirata, amely elmondja, hogy ki emeltette és kinek a tiszteletére. Nos e feliratról egy érdekesség. A 170 centi hosszúságú sztélé 29 darabban került elő, s mint a puzzle-játékot, hiánytalanul és pontosan össze tudtam állítani. Már ez egy csoda. A 29 darabból 18-at én találtam meg, négyet 1904-ben Georg Schweinfurth, hetet pedig 1909-ben Sir William FI. Petrie, akik szintén megjárták a századelőn a Thot-hegyet.- Mi áll a feliraton?- A pontos szöveget is mondhatom, de a lényeg, hogy Felső- és Alsó-Egyiptom ura, Szanhkaré, a Nap Fia, MontuVörös Győző fotó: Müller a. hotep, az Örökkön élő készítette emlékeként Hórusz számára, élettel megáldva.- Mit találtak még ?- A templom kultusz szobrait, festett mészkőpáviánok darabjait. Kettő belőlük teljesen épre restaurálható. Előkerült egy képírásos himnusz-töredék, s előkerültek a templom alapítási áldozatai. A kérődző állatok csontjai mellett - melyeket a templomépítők áldoztak fel - 37 darab nagyméretű áldozati tál, 92 apróbb tálka, több tera- kotta állatka.- Legnagyobb öröme?- Minden nap ért öröm, s beigazolódott a feltevésem: a templom egy korábbi építményen, Théba legősibb épületének romjain áll. Tehát még sok csodát rejthet.-Egy-egy lelet hogy hat a régészre?- Gondolja el: amikor az ecsettel a még földben lévő pávián feje körül, óvatosan tisztítottam a homokot, szemével pontosan rám tekintett. Négyezer év távlatából! Beleborzong az ember. Kozma Ferenc A polgármester nem kapott pénzt (Folytatás az L oldalról)- A minisztérium már 1995. március 27-én kért egy elszámolást, majd október 19-én egy újabbat - folytatja Szarka Elemér. - Ezekben a tejprogram első tapasztalataira voltak kíváncsiak, majd erről kértek pénzügyi szakmai beszámolót 1995. november 20-án. A budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem munkatársai a folyamatterv elkészítését vállalták, az erről szóló szerződést 1995. január 18-án írták alá, amit a Kom(l)ép Kft. február 1-jén vett át. 1995. márciusában a terv elkészült, s még ugyanez év júliusában a Kom(l)ép kft. és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem keret- szerződést kötött a Komlótej Szövetkezet technológiája és gépészeti berendezésének kivitelezésére.- Minden eddigi kifizetésről megvannak a számlák, amelyeken egyetlen önkormányzati dolgozó, vagy komlói magán- személy neve nem szerepel. Azonban a számlaadók között megtalálhatók a programban közreműködő alvállalkozók, a berendezések prototípusait elkészítők - állítja a polgármester. - Az egészben a legérdekesebb az, hogy idén július 5-én adták fel azt a levelet, amelyben a minisztérium válságkezelő irodája felszólít, mint az önkormányzat vezetőjét, hogy két héten belül küldjék egy értékelő szakmai beszámolót, amit utoljára 1995. novemberében kértek. Úgy tűnt, hogy tudomásul vették: elhúzódik a beruházás megvalósítása az egyedi gyártású gépek miatt. Ilyen jellegű tejüzem az országban tudomásom szerint még nincs. A berendezéseket és technológiákat először ki kell kísérletezni, majd szabványo- síttatni. Sz. K. MSL/PSP INTERNATIONAL Megbízónk vezető nemzetközi áruházlánc, nagyszabású projekt keretében Magyarországon létesít szakáruházakat. A németországi központ megbízásából keresünk a három első egység élére ÁRUHÁZIGAZGATÓT. (építőanyag-barkácsáruházlánc) PÉCS Feladata az áruházak munkájának irányítása. A cég külföldön biztosít felkészítést a hálózat működésével, kereteivel és nemzetközi követelményeivel kapcsolatban. Ideális pályázónk jó szervező- és áttekintőképességű, kereskedelmi egység vezetésében gyakorlott szakember. Nem alapfeltétel a németnyelv-tudás, de előnyös némi alapfokú németnyelvismeret. Kérjük az egyéb idegennyelv-ismeret megjelölését a pályázatban. Kérjük, önéletrajzát - melyet bizalmasan kezelünk - fényképpel, bizonyítványmásolatokkal a 12045 pályázati számra hivatkozva az alábbi címre küldje: Siklóssy & Partner Vezetői Tanácsadó Kft. 1051 Budapest, József nádor tér 8. I. 2. Tel.: 266-5235, fax: 266-4072 A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Ezúttal a szokásosnál nagyobb utazásra invitáljuk hallgatóinkat a szombat délelőtti „Jó pihenést! magazinunkban. A honfoglalási évfordulót szervező emlékbizottság pályázatán 55 perces közös műsor elkészítésére kapott megbízatást az ország hét körzeti rádióstúdiója. Ez valamennyi helyen egyszerre hangzik el, a szerkesztését Pécsett végezték. Az összeállításból megtudhatják, hogy valamikor mekkora erdőség bontotta térségünket, megismerhetik a szabolcsi vár legendáját, figyelemmel kísérhetik, hogyan alakult ki a magyar pénz, és hogyan segítették a német papok a katolizációt. István király két nevezetes emlékhelyére is ellátogatunk - Székesfehérvárra és Pécsváradra - valamint Ópusztaszerre is elvisszük hallgatóinkat, az egyik kalauz az a muzeológus, aki annak idején kibontotta a tönkrement Feszty-körkép maradványait. Ez az összeállítás a 10 órás hírek után kezdődik. Első óránkban lapszemle, a Héten történt sorozat után Zeller Gyula jegyzetét hallhatják, majd ígérete szerint nyilatkozik stúdiónknak a kazánkirály, aki állítólag a kormány segítségével újra kutatja Petőfi temetkezési helyét. Egy bonyhádi kislány is énekel a Szuper Koncert kórusában, őt is bemutatjuk, a műsort Somogy- vári Valéria szerkeszti. Vasárnapi műsorunk 8-tól 10- ig tart: az információs részt Felső Pál gondozza, aki a térség hírein kívül az olimpia legfrissebb eseményeiről is tájékoztatást ad. A Vasárnapi Magazin riportjainak többsége ezúttal a kisebbségekről szól. A magyarországi nemzetiségek életéből megtudhatják egy bácskai kis falu Szent Anna kápolnájának felújítása történetét. De hallhatnak a pécsi Bachmann Zoltán építészprofesszor vezetésével Horvátországban készülő monumentális zarándokhelyről. A hétvégén Villányban a kitelepített svábok rokoni találkozójáról és az Eszéki Rádió napi 25 perces magyar nyelvű műsoráról, Kutin Zsuzsa beszél a kisebbségi rádiózás nehézségeiről. Nyilatkozik Hábel János, a Pécsi Lenau Ház igazgatója a német kisebbség katolizálási történetéről. Folytatjuk a pénteken megkezdett beszámolót a Spanyol- országban lezajlott zenei fesztiválról: ezúttal a Pécsi Testvérvárosok Téri Ének- és Zenetagozatos Általános Iskola kórusainak élményei alapján. Szerkesztőműsorvezető Kovács Zoltán. i 1