Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-26 / 202. szám

1996. július 26., péntek A Mai Nap Dunántúli Napló 3 A 24. óra után A Duna Televízió Dunatáj című ökológiai magazinja soron kö­vetkező adása vitaindító beszél­getést közöl a környezetvédelem hazai helyzetéről „A 24. óra után” címmel. Az adás ideje: 1996. július 27. szombat, 16 óra 55 perc. Ismétlés: 1996. július 29. hétfő, 16 óra 45 perc. Kovács Ádám, aki a Celladam feltalálója, egy új, filozofikus szemléleti megközelítésben gondolkodik - beszél a környe­zetvédelemről, ami mint tudjuk, a 24. óráját éli. Beszélgetőtársai Tamás Pál szociológus, MTA és Szlávik János kömyezetgazdász, BME. A rövid beszélgetés alatt sok kibontásra érett téma és gon­dolat vetődik fel:- Kinek az illetékessége a természetet gyógyítani?-Lehet-e egészséges az em­ber egy beteg környezetben?-A prevenciót meg kellene kezdeni.- Az emberek lassan nem csupán a vadkenderre és a macska szőrére allergiások, ha­nem egymásra is.-Mostanában divatos a bio- diverzitásról beszélni.- A városi környezetből kiirt­ják a természetet, mi lesz, ha ki­megyünk a valódi természetbe?-Ha hozzászoktunk az állat­kerthez, borzasztó nehéz lesz onnan a kiszoktatás. Pécs és Komló levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint a jú­lius 24-én mért 24 órás átlagér­tékek alapján Pécs légszennye­zettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százaléká­ban: kéndioxid 31,4%, nitro- géndioxid 38,2%, szénmonoxid 18%, szálló por 95,5%, ózon 41,7%. A légszennyező anya­gok 30 perces átlagkoncentrá­ciója - a szénmonoxid kivéte­lével - több alkalommal meg­haladta az egészségügyi nor­mát. A déli városrészt délelőtt a kéndioxid, a város belterületeit a nitrogéndioxid, a szálló por és a talajközeli ózon szinte egész nap az egészségügyi normát megközelítő, illetve azt megha­ladó mennyiségben szennyezte. Komló adatai: kéndioxid 17,3%, nitrogéndioxid 14,2%, szálló por 21,4%, ózon 26,7%. Állatvédők összejövetele A HÉROSZ megyei és városi szervezete július 31-én 17 órától összejövetelt tart Pécsett a TESZ Apáca utcai székházában. Az összejövetelen elsősorban az ak­tuális problémák megvitatására kerül majd sor. Az egyesület tervei között szerepel kisebb ál­latmenhely létesítése is. Felújítás előtt - A hidasi tájház külső felújítására az Országos Műemlékvédelmi Fel­ügyelőségtől 900 ezer forintos céltámogatást nyert. A múlt század végén készült épület föld- tapasztásos újravakolásához a nyár végén kezd hozzá az önkormányzat karbantartó brigádja, de ez idő alatt is látogatható lesz a gazdag gyűjtemény. fotó: tóth l. _____________________;______._______________________________ K egyelemkenyéren Néhány évvel ezeló'tt, amikor a megye szociális mutatóit kö­töttük egy csokorba, egy adat folyamatosan csökkent. Szinte évről-évre kevesebb volt a rendszeres szociális segélyben részesülők száma. A csökkenés arra utalt, hogy lassan kikop­nak annak a nemzedéknek a tagjai, akik jórészt rajtuk kívül álló okok miatt nem szereztek nyugdíjjogosultságot, s a megélhetés forrását a hónap­ról hónapra kapott rendszeres szociális segély jelentette számukra. Ha jól sejtem, belátható időn belül ismét növekedni fog a számuk. Erre lehet következ­tetni Hazai Istvánná népjóléti helyettes államtitkár szavai­ból, aki a napokban a Népsza­badságnak nyilatkozva többek között a szociális ellátórend­szer fejlesztéséről szólva azt mondta, hogy a nyugdíjrend­szerben tervezett változások, a nyugdíjkorhatár felemelése, a szolgálati idő' meghosszabbo­dása miatt azzal kell számolni, hogy nő a nyugdíjjogosultsá­got nem szerző időskorúak száma, s róluk a szociális ellá­tórendszernek kell gondos­kodnia. Megnyugtató előrelá­tás. Kérdés, hogy számokban, forintban kifejezve milyen az összefüggés a korhatáremelés, a szolgálati idő, a munkanél­küliség és a szociális segélye­zés között. Lehet, hogy a nagy össztársadalmi kosarakat te­kintve teljesen mindegy, hogy milyen címszó - nyugdíj, vagy rendszeres szociális ellátás - alatt fizetnek ki pénzeket, de az egyénnek nem. Főként akkor, ha önhibáján kívül nem járan­dóságot, hanem csak kegye­lemkenyeret kaphat. T. E. Emesto szerint kell az opera Haramza László fotó: tóth l. Emesto szerepében a Pécsi Nemzeti Színház magánéneke­sét, Haramza Lászlót láthatta nemrég a közönség a Szentend­rei Teátrum programjában elő­adott Don Pasquale című víg­operában. Az előadás - mond­hatni - a Pécsett 1992-ben be­mutatott darab szabadtéri adap­tációja. Ismét Békés András rendezte, s Don Pasquale-t ez­úttal is Gregor József zAakítottn. A Szentendrei Teátrum a ’70-es években indult, azzal a céllal, hogy ismert, népszerű művészek mellett helyet adjon tehetséges fiataloknak is.-A Donizetti-mű különle­gesnek mondható a vígoperák között, témája ugyanis sokkal inkább gondolatébresztő, mint azt a vígoperától az ember várná - mondta Haramza László. - Nagyon jól megfelelt a helynek is, hiszen egyébként is szabadtéren játszódik, és kevés szereplőt mozgat. Kicsit furcsa, hogy olyan kirobbanó sikert aratott, hiszen Pécsett majdnem ugyanilyen felállással került színpadra, s kőszínház lévén ta­lán még jobban is sikerült. Az bizonyos, Pécsett is szeretik az operát. Az operatársulat jelenleg kis létszámú, viszont jól felkészült. A legfon­tosabb a műfaj sikeré­nek érdekében, hogy á szereplők saját hangka­rakterükben énekelje­nek. Haramza László - lírai tenor - mint mondja, e tekintetben elégedett, hiszen a pá­lyán eltöltött eddigi négy éve alatt szerep­körének megfelelő, na­gyon jó darabokban játszott. A közeljövőben Gábor JózseJ győri zongoraművésszel egy CD-lemez megjelentetését ter­vezik, Sütz- és Monteverdi-da- rabokkal, amelyek igényes szó­rakozást ígérnek az operaked­velőknek. Varga Kinga Szenzációk Thot hegyén Mint arról már írtunk: a magyar régészek hírnevét egy pécsi fia­talember öregbíti Egyiptom­ban. A huszonnégy esztendős Vörös Győző egyiptológus egy életre szóló koncessziót szer­zett arra, hogy a Királyok Völ­gyének szélén a Thot-hegyi templomot feltálja. Már ez is szenzáció. Vörös Győző a napokban rö­vid időre hazaérkezett Pécsre.- Hogyan értékeli az első év munkáját?- Számomra örömteli és si­keres. Egyrészt a régészet vi­lága érdeklődésének közép­pontjába kerültünk kollégáim­mal, hiszen egy teljesen szűz, feltáratlan területen tettük meg az első kapavágásokat. Ötszáz köbméter törmeléket mozgat­tunk meg. Másrészt elképzel­hető-e nagyobb boldogság an­nál, hogy az ember azt csinál­hatja, amit szeret?- Engem, laikust az érde­kelne elsősorban, hogy mi ke­rült elő a földből.- A templom legfontosabb felirata, amely elmondja, hogy ki emeltette és kinek a tisztele­tére. Nos e feliratról egy érde­kesség. A 170 centi hosszúságú sztélé 29 darabban került elő, s mint a puzzle-játékot, hiányta­lanul és pontosan össze tudtam állítani. Már ez egy csoda. A 29 darabból 18-at én találtam meg, négyet 1904-ben Georg Schwe­infurth, hetet pedig 1909-ben Sir William FI. Petrie, akik szintén megjárták a századelőn a Thot-hegyet.- Mi áll a feliraton?- A pontos szöveget is mondhatom, de a lényeg, hogy Felső- és Alsó-Egyiptom ura, Szanhkaré, a Nap Fia, Montu­Vörös Győző fotó: Müller a. hotep, az Örökkön élő készí­tette emlékeként Hórusz szá­mára, élettel megáldva.- Mit találtak még ?- A templom kultusz szob­rait, festett mészkőpáviánok da­rabjait. Kettő belőlük teljesen épre restaurálható. Előkerült egy képírásos himnusz-töredék, s előkerültek a templom alapí­tási áldozatai. A kérődző álla­tok csontjai mellett - melyeket a templomépítők áldoztak fel - 37 darab nagyméretű áldozati tál, 92 apróbb tálka, több tera- kotta állatka.- Legnagyobb öröme?- Minden nap ért öröm, s be­igazolódott a feltevésem: a templom egy korábbi építmé­nyen, Théba legősibb épületé­nek romjain áll. Tehát még sok csodát rejthet.-Egy-egy lelet hogy hat a régészre?- Gondolja el: amikor az ecsettel a még földben lévő pá­vián feje körül, óvatosan tisztí­tottam a homokot, szemével pontosan rám tekintett. Négy­ezer év távlatából! Beleborzong az ember. Kozma Ferenc A polgármester nem kapott pénzt (Folytatás az L oldalról)- A minisztérium már 1995. március 27-én kért egy elszá­molást, majd október 19-én egy újabbat - folytatja Szarka Ele­mér. - Ezekben a tejprogram első tapasztalataira voltak kí­váncsiak, majd erről kértek pénzügyi szakmai beszámolót 1995. november 20-án. A budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem mun­katársai a folyamatterv elkészí­tését vállalták, az erről szóló szerződést 1995. január 18-án írták alá, amit a Kom(l)ép Kft. február 1-jén vett át. 1995. márciusában a terv elkészült, s még ugyanez év júliusában a Kom(l)ép kft. és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem keret- szerződést kötött a Komlótej Szövetkezet technológiája és gépészeti berendezésének kivi­telezésére.- Minden eddigi kifizetésről megvannak a számlák, amelye­ken egyetlen önkormányzati dolgozó, vagy komlói magán- személy neve nem szerepel. Azonban a számlaadók között megtalálhatók a programban közreműködő alvállalkozók, a berendezések prototípusait el­készítők - állítja a polgármes­ter. - Az egészben a legérdeke­sebb az, hogy idén július 5-én adták fel azt a levelet, amely­ben a minisztérium válságke­zelő irodája felszólít, mint az önkormányzat vezetőjét, hogy két héten belül küldjék egy ér­tékelő szakmai beszámolót, amit utoljára 1995. novemberé­ben kértek. Úgy tűnt, hogy tu­domásul vették: elhúzódik a be­ruházás megvalósítása az egyedi gyártású gépek miatt. Ilyen jellegű tejüzem az or­szágban tudomásom szerint még nincs. A berendezéseket és technológiákat először ki kell kísérletezni, majd szabványo- síttatni. Sz. K. MSL/PSP INTERNATIONAL Megbízónk vezető nemzetközi áruházlánc, nagyszabású projekt keretében Magyarországon létesít szakáruházakat. A németországi központ megbízásából keresünk a három első egység élére ÁRUHÁZIGAZGATÓT. (építőanyag-barkácsáruházlánc) PÉCS Feladata az áruházak munkájának irányítása. A cég külföldön biztosít felkészítést a hálózat működésével, kereteivel és nemzetközi követelményeivel kapcsolatban. Ideális pályázónk jó szervező- és áttekintőképességű, kereskedelmi egység vezetésében gyakorlott szakember. Nem alapfeltétel a németnyelv-tudás, de előnyös némi alapfokú németnyelv­ismeret. Kérjük az egyéb idegennyelv-ismeret megjelölését a pályázatban. Kérjük, önéletrajzát - melyet bizalmasan kezelünk - fényképpel, bizonyítvány­másolatokkal a 12045 pályázati számra hivatkozva az alábbi címre küldje: Siklóssy & Partner Vezetői Tanácsadó Kft. 1051 Budapest, József nádor tér 8. I. 2. Tel.: 266-5235, fax: 266-4072 A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Ezúttal a szokásosnál nagyobb utazásra invitáljuk hallgatóinkat a szombat délelőtti „Jó pihenést! magazinunkban. A honfoglalási évfordulót szervező emlékbizott­ság pályázatán 55 perces közös műsor elkészítésére kapott meg­bízatást az ország hét körzeti rá­dióstúdiója. Ez valamennyi he­lyen egyszerre hangzik el, a szerkesztését Pécsett végezték. Az összeállításból megtudhatják, hogy valamikor mekkora erdő­ség bontotta térségünket, meg­ismerhetik a szabolcsi vár legen­dáját, figyelemmel kísérhetik, hogyan alakult ki a magyar pénz, és hogyan segítették a német pa­pok a katolizációt. István király két nevezetes emlékhelyére is el­látogatunk - Székesfehérvárra és Pécsváradra - valamint Ópuszta­szerre is elvisszük hallgatóinkat, az egyik kalauz az a muzeológus, aki annak idején kibontotta a tönkrement Feszty-körkép ma­radványait. Ez az összeállítás a 10 órás hírek után kezdődik. Első óránkban lapszemle, a Héten tör­tént sorozat után Zeller Gyula jegyzetét hallhatják, majd ígérete szerint nyilatkozik stúdiónknak a kazánkirály, aki állítólag a kor­mány segítségével újra kutatja Petőfi temetkezési helyét. Egy bonyhádi kislány is énekel a Szuper Koncert kórusában, őt is bemutatjuk, a műsort Somogy- vári Valéria szerkeszti. Vasárnapi műsorunk 8-tól 10- ig tart: az információs részt Felső Pál gondozza, aki a térség hírein kívül az olimpia legfrissebb eseményeiről is tájékoztatást ad. A Vasárnapi Magazin riportjai­nak többsége ezúttal a kisebbsé­gekről szól. A magyarországi nemzetiségek életéből megtud­hatják egy bácskai kis falu Szent Anna kápolnájának felújítása tör­ténetét. De hallhatnak a pécsi Bachmann Zoltán építészpro­fesszor vezetésével Horvátor­szágban készülő monumentális zarándokhelyről. A hétvégén Villányban a kitelepített svábok rokoni találkozójáról és az Eszéki Rádió napi 25 perces ma­gyar nyelvű műsoráról, Kutin Zsuzsa beszél a kisebbségi rá­diózás nehézségeiről. Nyilatko­zik Hábel János, a Pécsi Lenau Ház igazgatója a német kisebb­ség katolizálási történetéről. Folytatjuk a pénteken megkez­dett beszámolót a Spanyol- országban lezajlott zenei feszti­válról: ezúttal a Pécsi Testvérvá­rosok Téri Ének- és Zenetagoza­tos Általános Iskola kórusainak élményei alapján. Szerkesztő­műsorvezető Kovács Zoltán. i 1

Next

/
Thumbnails
Contents