Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-24 / 200. szám

1996. július 24., szerda VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Diákmunkák nyáron? Nincs sok esély az elhelyezkedésre Gazdaságfejlesztő tanácskozás Július 25-én 14 órakor Cseszt- regen magyar országgyűlési képviselők a szlovén-magyar határmenti gazdasági övezet kialakításának lehetőségeiről tartanak fórumot, melyen töb­bek között a beremendi és a harkányi polgármesterek is részt vesznek. Az előadás so­rán példaként, már működő őrség-göcsej-hetési és a záho­nyi térségi területfejlesztési társulásokat is bemutatják. Szépségverseny Harkányban Július 28-án a Harkányi Nyár rendezvénysorozatban a bar­csi Boróka tánccsoport és a finn Lahtiból érkező nép­tánccsoport ad közös műsort 18 órától a szabadtéri színpa­don. Augusztus 4-én vasár­nap vízipóló szépségversenyt rendez a Kultúr-Center Kft. a harkányi strandon. A szépsé­gek vetélkedése mellett fel­lépnek: Sipos F. Tamás, a Forma I. tánccsoport és a Prima Torna csoport. Orvosi ügyelet A háziorvosi ügyeleti rend Siklóson július 24-től: 24-én. szerdán ügyel: dr. Szilágyi Imre, 25-én dr. Fülöp Erzsé­bet, 26-án dr. Tölgyesi Éva, 27-28-án dr. Fülöp Erzsébet és dr. Nagy Katalin, 29-én dr. Torbó Márta, 30-án dr. Fülöp Erzsébet. Az Új Dunántúli Napló sik­lósi ügynökségének új tele- fonszáma: 06-30/570-237. A terjesztéssel kapcsolatos problémákat ezen a szá­mon lehet bejelenteni So­vány Sándornénál. Az oldalt összeállította: Bíró Lajos A nyári szünet hagyományos „zsebpénzpótló” időszak: ilyenkor nyílik lehetőségük a fiataloknak arra, hogy megte­remtsék a szükséges pénzügyi alapot az áhított utazáshoz, egyébhez. És akkor felmerül a kérdés: hová forduljanak, hol van még munka? A Baranya Megyei Munkaü­gyi Központ Siklósi Kirendelt­sége dolgozóinak véleménye egybehangzó: kevés a lehető­ség. A helyi cégek, vállalatok nem jelentettek be igényt diák munkaerőre még a nyári idő­szakban sem. És sajnos már évek óta ez a szomorú tapaszta­lat. A munkanélküliség növe­Mint ismert, június 15-én új üzemeltetővel nyitotta meg ka­puit a siklósi strand: a városi polgármesteri hivatal és a me­gyei vízmű lett az idei szezonra a gazda. A strandon újdonság az is, hogy minden siklósi A MÚOSZ újságíró iskola mo­nopol helyzetének megszűné­sével az esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskola az elsők között vállalkozott újságírók képzésére is. Az 1991-ben vég­zett hallgatók egy csoportja immár negyedik alkalommal ta­lálkozott egymással a siklósi if­júsági táborban július 18-tól 21-ig. Ezúttal közel 15 tollfor­gató érkezett az ország külön­böző részeiből. Gomolla Tamás a Siklós és Siklósvidék című lap munkatársa, a találkozók fá­radhatatlan szervezője és házi­gazdája mondja:-Ezeknek az összejövete­kedésével párhuzamosan nem­hogy a diákok, de még a frissen végzettek sem tudnak könnyen elhelyezkedni. Sajnos meg­szűntek a környéken az építő­táborok is, ahol korábban nagy létszámban dolgozhattak a diá­kok. A kukorica címerezések korszaka is lejárt - esetleg egy- egy iskola szervezése révén le­het ilyen kereseti lehetőséget találni. Azért nem kell teljesen el­csüggedni: a kereskedelem, az idegenforgalom és a mezőgaz­daság területén eséllyel kutat­hatnak (idény)munka után az érdeklődők. Bár ez utóbbira csak a szüretek táján lehet szá­gyérmék és fiatal (18 éves ko­rig) ingyen léphet be hétfőtől péntekig. Egy hónap telt el a nyitás óta. Bíró László üzemvezető kalau­zol a területen, válaszol kérdé­seinkre. Mint megtudjuk, nyol­leknek a szakmai kapcsolattar­táson túl, a legnagyobb értéke a baráti kapcsolatok ápolása. Tu­dunk egymásról, nyomon kö­vethetjük egymás sorsát. Örömmel mondom, hogy a kol­légák nagy része megtalálta boldogulását a szakmában. Többen közülünk neves médi­áknál dolgoznak, megbecsült munkatársakká váltak.- Például?- Szellő' István a Panorámá­nál, Török Mónika a 168 óránál, de említhetném az Objektívet, a Tízórait, a Hetet, az Uj Dunán­túli Naplót, a Reformot. Mások önálló lapot alapítottak, vagy mítani. Addig is marad Har­kány, főleg a strand és környé­kének vendéglátó egységei. De ezeknél főleg az előző években is ott dolgozók, valamint a megfelelő kapcsolatokkal ren­delkezők számítsanak biztos ál­lásra - és jövedelemre. Mindenesetre érdemes a Munkaügyi Központ útbaigazí­tását kérni „állásvadászat” előtt. A fiatalok pedig készülje­nek fel arra, hogy esetleg több munkatapasztalatot szereznek, mint amennyi pénzt kapnak. És ez nem mindig képes fedezni még a szórakozóhelyeken ha­gyott számlák végösszegét sem. Abrahám Edit can tartják rendben a strandot, minden jel szerint eredménye­sen, mivel a vendégek nagyon elégedettek a környezet tiszta­ságával. A víz tisztaságát, ahogy ígérték, rendszeresen el­lenőrzik. A 23-26 fokos vizet Bíró László is többször méri, s rendszeres mérést végez a vízmű és az ANTSZ. Ami a szolgáltatásokat illeti: sajnos egyelőre csak a büfé üzemel, a polgármesteri hivatal felhívá­sára - várnak árusokat - ez- idáig senki nem jelentkezett. A látogatottság jónak mond­ható, s ha jó az idő is, elérik a napi 15 ezer Ft-os bevételt. A siklósi gyermekek alig veszik igénybe az ingyenes lehetősé­get. A napi maximum 60 helyi diák volt. A korábban ideszo­kott pécsi vendégkör változat­lanul kedveli a csodálatos kör­nyezetű siklósi strandot, van sok német vendég is, és a kör­nyék táborozóira is számíthat­nak, ha egyszer ellátogatnak a zöldövezetű „vízpartra”. Sz. A. önkormányzati újságokat szer­kesztenek.- Milyen programokat szer­veztetek erre az alkalomra?- Hajókirándulást a Drávára, siklósi városnézést, strandolást, meglátogatjuk a történelmi borvidéket. S természetesen vé­leményalkotásra is sor kerül a térség aktuális közéleti kérdése­iről, melyek valószínű „vissza­köszönnek” majd országos la­pokban is.- A találkozóknak lesz folyta­tása ?- Természetesen igen, de el­képzelhető, hogy legközelebb más helyszínen. Bíró Lajos A siklósi gyerekek és a strand A tisztasággal nagyon elégedettek a vendégek A gyerekek hétköznapokon ingyen vehetik igénybe a strand szolgáltatásait fotó: Müller a. Újságíró találkozó Harkányban A központban az érzelmi nevelés Azért lett végül tanítónő he­lyett óvónő, mert a 3-7 évesek korosztálya közelebb áll hozzá, s náluk az érzelmi nevelés méginkább domináns. Simon Pétemé hamarosan megkezdi tevékenységét a siklósi Dózsa György úti Óvodában, mint az intézmény vezetője. 1974-ben kezdte pályáját Nagyharsány- ban, aztán dolgozott a siklósi Köztársaság téri, utóbb tizen­négy évig a máriagyűdi óvodá­ban, s most ismét vált. Idén nyáron sikerrel pályázta meg a Dózsa György úti Óvoda veze­tői posztját. Miért határozta el, hogy megpróbálja? Úgy érzi: immár kellő tapasztalata van, s most végzi a budapesti tanító­képző menedzserképző szakát, ami a vezetés elméleti tudniva­lóival vértezi majd fel. Hogy nem tart-e attól: külső ember­ként nehéz lesz a beilleszke­dés? Az természetes, hogy a kollégák némi fenntartással fo­gadják majd. De hiszi: együtt, a mindennapok során legyőzik az akadályokat. Azt is a kollé­gákkal együtt döntik majd el, milyen koncepcióval folyik majd a nevelés, de az biztos: az érzelmi és anyanyelvi nevelés központba kerül, hisz e kettő mindent áthat a kisgyermekek életében is. Sz. A. - Fotó: Müller A. Versek magánkiadásban A napokban jelent meg Czérna Sándor beremendi pe­dagógus második verseskö­tete, Őszidő címmel. A kö­tetbe gyűjtött versek nagy ré­sze a felgyülemlett emlékek kitüremkedése, jól kifeszített, sokpróbás idegekkel”. A régi versek mellett, az élet kiszá­míthatatlan fordulatainak leg- frisebb élményeit feldolgozó írások is helyet kaptak a kö­tetben. Egy szívműtét előtt és után a halál árnyékában im­bolygó ember számvetése önmagával és a világgal: „megmutatom magam, nézzé­tek meg bennem az embert, nézzétek meg bennem a szé­pet és a rútat, a boldogságot és a szenvedést, a világot, az életet.” A versekben kifejezett életigenlés mozgatórugója gyermekeinek és kisunokái- nak féktelen, rajongó szere- tete. A kötet érzelemvilágától, az őszbe forduló életút di­lemmájától merőben eltérő záró vers az „Egy könny nyári emlék” játékosságával szinte kacagva suhan át minden átélt gyötrelmen. Muráth István kötetajánló­jában olvasható: „Az ízes szatmárias népnyelvi kifeje­zések beleszövése a versekbe külön értéket jelent. Fegyel­mezett, míves, szép konstruk­ciójú versekből áll a kötet. Tiszta szívvel ajánlom olva­sásra a szépet, igazat szere­tőknek”. Bíró Lajos Diplomás cserépkályhás A harkányi Molnár János dip­lomás cserépkályhás. Cserép­kályhásból kevés van, diplomás cserépkályhásból pedig még kevesebb. Diplomát azonban a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola mélyépítő szakán szerzett. Akkor, amikor a beru­házások, a nagy építkezések száma drasztikusan csökkent, így nem sikerült tanult szakmá­jában elhelyezkednie. Két évig családi vállalkozás­ban dolgozott, majd saját lábra szeretett volna állni. 1992-ben döntött a cserépkályhás mester­ség mellett. Polotár Imre ho- boli mesternél leste el egy év alatt a szakma csínját-bínját. Azóta már több száz kályhát is felépített, átrakott. A kezdetek­ben öt-hat napba is beletelt, mire elkészült egy-egy kályha, ma már sokszor egy nap is ele­gendő. Ez kézügyessége, ru­tinja mellett a technikának is köszönhető, a gyémántkoron­gos vizesvágónak. Mert a fiatal, 30 éves cserépkályhás sok pénzt áldozott a fejlesztésre. Most már saját teherautóval szállítja az anyagokat is. Rak hagyományos kályhát, de ka­zánosat is, és épített már rend­kívül jó hatásfokú szecessziós Zsolnay-kályhát. Nemcsak a környéken vállal munkát, dol­gozott már például Frankfurt­ban, Bécsben, Horvátország­ban. Szép, ám nehéz munka a cse- répkályhásság: ,Jdzsarolja” a karokat, a térdet. Mólnál; János is tudja ezt, nem szeretne innen nyugdíjba menni. Ám amíg cserépkályhás, addig szíwel-lé- lekkel az. Reichmesz Ádám Császári borok a villányi történelmi pincéből A baranyai vörösborok hazájá­ban, Villányban sok szőlőter­melő és pincegazda dicseked­het nemes termékével. A ka­darka, Oportó, Cabemet, Mer­lot, kékfrankos név hallatán már érezzük is szánkban a kü­lönleges ízeket. Ez Villány múltja és jelene, ez jelenti hírét itthon és határainkon túl is. Egy régi pince viszont haj­dani híréről is árulkodik. Keve­sen tudják, hogy a monarchia idején császári, királyi, főúri körökben villányi borokkal kö­szöntötték egymást a nagyurak. Erről tanúskodik a Schuth- pince falán egy oklevél: Wil­helm Schuth osztrák császári és magyar királyi udvari borszál­lító. Akkoriban különleges ran­got jelentett ez a Rajna-vidéki Rauenthal-ból elszármazott családnak, akik 1701-ben alapí­tották borászatukat, és Villány­ban telepedtek le. Perle von Villány - Villány Gyöngye néven védetté vált vö­rösboruk megjárta a világ sok­sok nemzetközi vásárát, kiállí­tását. Az 1896-os milleneumi ünnepségekre különleges buté- liákat készítettek, amelyek kö­zött még tízliteres üveg is volt. Ma is féltve őriznek ebből egy milleneumi palackot. A mai pincebirodalom közel kétszáz méter hosszú, 1870-ben építették ki. A korabeli okmá­nyok így jelölték: Schuth Vil­mos szőlőbirtokos és legrégibb borkereskedés Villányban. Sár­guló diplomák tanúskodnak nemzetközi borversenyeken el­ért eredményekről. 1888-ban a Melbourne-i Nemzetközi Kiál­lításon aranyérem, a Párizsi Vi­lágkiállításon 1900-ban ezüst­érem. Az 1888. évi Pécsi Mű-, Ipar-, Termény- és Állatkiállí­táson aranyérmet, 1911-ben a Pécs-B aranyai Kertészeti Egy­let díszokmányát kapták meg. Az első világháború után a monarchia megszűnésével vége szakadt az udvari borszállítás­nak. A piac csökkenését meg­érezte a mintegy harminc villá­nyi borkereskedő is, akik közül alig néhány maradt fenn. Az utódok közül most Schuth Ferenc, Gyula és Gábor együttes erővel támasztja fel a híres pincét. A Merlot, Caber­net, Oportó, Kékfrankos vörös­borok mellett az Eiswein nevű különlegesség már a német pia­con is megjelent. Rozvány Gy. Koccintás a híres villányi Schuth-pincében FOTÓ: MÜLLER A. HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a siklósi térség takarék­szövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.), valamint az újpetrei, a szalántai, a kozármislenyi, a vokányi és az egerági takarék­szövetkezeteknél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents