Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-03 / 180. szám
6 Dünántúli Napló Háttér 1996. július 3., szerda Oroszország sorsdöntő választása Oroszország sorsdöntő választás előtt áll szerdán. Borisz Jelcin elnök és kommunista ellenfele, Gennagyij Zjuganov párharcának tétje, hogy folytató- dik-e - ha szükségszerű kiigazításokkal is - az eddigi piacgazdasági reformfolyamat, vagy az elmúlt évek nyilvánvaló hibái miatti elégedetlenség kerekedik felül és Oroszország nem előre, hanem a múltba menekül. A szociáldemokrácia tisztítótüzét nem látott orosz kommunisták és az egykori apparátusi emberek hatalomba való visszakerülése a magát mérsékeltnek mutatni igyekvő Gennagyij Zjuganov minden igyekezete ellenére súlyos belső és külső kataklizmáikkal terhes. A tét ezért óriási. Az elnökválasztás első fordulójában 35 százalékos eredménnyel első Borisz Jelcin szerény három százalékos különbséggel előzte meg kommunista ellenfelét, miközben a választók kétharmada az elnök eddigi politikájával elégedetlen jelöltekre voksolt. Jelcin számára ebben a helyzetben két lehetőség maradt: a koalíció az első fordulóban alulmaradt ellenfeleivel, illetve a választók felrázása a kommunista visszarendeződés veszélyének sulykolásával. A nyári szabadságolások idején a részvételi arány döntőnek bizonyulhat, Zjuganov szavazói ugyanis közismerten fegyelmezettebbek. Jelcin kénytelen volt kezdeményezni. így az első fordulóban 15 százalékos eredménnyel harmadik helyen végzett Alek- szandr Lebegy tábornok megnyerése volt az első komoly fegyvertény, aminek ára a Lebegy ellenlábasának tartott Pavel Gracsov védelmi miniszter és környezetének menesztése volt. A Kreml egén üstökösként feltűnt és a befolyásos nemzet- biztonsági bizottság titkárává kinevezett karizmatikus tábornok gyors karrieije zavart okozott Jelcin környezetében. A választások elhalasztása mellett kardoskodó és Viktor Csemo- mirgyin kormányfő ellen áskálódó keményvonalasok intrikája puccshangulatot keltett, és Jelcin újabb tisztáldozatokra kényszerült: menesztette az addig mindenhatónak hitt Alekszandr Korzsakov elnöki testőrfőnököt, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) felügyelő Mihail Barszukovot, illetve Oleg Szoszkovec első miniszterelnök-helyettest. A palotaforradalom azonban aligha használt a stabilitást hirdető Jelcinnek. Egyelőre ugyancsak kérdéses, hogy hány szavazatot hoz a rendpárti programmal befutott Lebegy tábornokkal kötött szövetség. A Zjuganovtól és az ultranacionalista Vlagyimir Zsiri- novszkijtól jelentős számú szavazatot elvevő, a második fordulóban a mérleg nyelvének tartott tábornok választóinak egy része árulásnak tekinti, hogy Lebegy Jelcin mellé állt. Általános vélemény szerint Jelcin bízhat az első fordulóban 7 százalékkal negyedik liberális Grigorij Javlinszkijt támogatók többségében. Javlinszkij azonban nem állt Jelcin mellé, miután az elnök nem adott egyértelmű garanciákat arra, hogy a kívánt módon változtatja meg eddig politikáját, így valóban befejezi a csecsen háborút és alkotmányosan korlátozzák az elnöki hatalmat. Az ultranacionalista Vlagyimir Zsirinovszkij ugyan a kommunisták elleni szavazásra hívta fel híveit, de ez még nem jelenti feltétlenül, hogy Zsirinovszkij hívei Jelcint támogatják majd. Jelcin igyekezett a részvételt ösztönző lépéseivel is a maga javára eldönteni az erőviszonyokat. Az előzőhöz hasonló részvétel neki kedvez, hatvan százalék alatti megjelenés ellenben vereségét jelentheti. Jelcinnek mindenesetre sikerült elérnie, hogy hétköznap tartsák a voksolást. Másrészt teljesen egyértelmű propagandakampánnyal próbálja mozgósítani a Jelcin mellé állt sajtó a választókat. Időről időre bemutatják a tévécsatornákon a korabeli híradófelvételekből összevágott, a „vörös veszélyt” sulykoló klipet, amely a választók emlékezetébe idézi a múltat. A narrátor közli: senki sem gondolta 1917-ben, hogy éhség lesz az országban, ahol egész családok esnek a megtorlások áldozatául, majd megjegyzi: a kommunisták még a nevüket sem változtatták meg. Végezetül megemlíti: még van lehetőség a kommunista visszarendeződés megakadályozására. Gennagyij Zjuganov az ellenpropagandára helyezte a hangsúlyt. Miután nem sikerült megnyernie Lebegyet, igyekezett azt lejáratni. Zjuganov koalíciós kormány, illetve paritásos alapon egy nemzeti egyetértési tanács létrehozását javasolta, megpróbálva a kezdeményezést átvenni. Jelcin tábora azonban gyorsan semlegesítette a próbálkozást egy politikai konzultatív tanács felállításával. Zjuganov naponta tartott sajtóértekezletein utóbb mind nyíltabb támadásba ment át, pocskondiázva és polgárháború szításával vádolva a kétségtelenül részrehajló sajtót. Kihasználta Zjuganov Jelcin gyengélkedését is a sorsdöntő szerdai forduló előtt és kétségbe vonta, hogy a 65 éves elnök két szívinfarktusa után alkalmas lenne az ország vezetésére. Noha a választás előtti utolsó közvéleménykutatások Jelcin győzelmét jósolják, az eredmény valószínűleg szoros lesz, sőt nem vehető biztosra a jelenlegi elnök sikere. Nem lehet viszont kizárni Jelcin meggyőző győzelmét sem, miután túlzás nélkül Oroszország jövője a tét, ami mozgósító erőnek bizonyulhat. Kóti Lóránt Alekszandr Lebegy tábornok: a tankok embere Mi legyen a kutyákkal? Kutya Világkiállítás Budapesten és horrorba illő beszámolók az úgynevezett harci-kutyák „rémtetteiről”. A kutyák napjaink főszereplői lettek. Egyrészről, mint minden fogyasztói társadalom jellemzői, másrészről, mint az önvédelem és idomított támadás eszközei. Van azonban, amikor a szellem kiszabadul a palackból. Amikor a kutyák felébresztett támadói ösztöne erősebb az idomításnál. Az utóbbi másfél évben tucatnyi életveszélyes támadásról szóltak a jelentések. A megtörtént esetek egy része nyilvánosságot kapott. És a többi támadás? Sokan úgy vélik: csak a jéghegy csúcsát látjuk - az igazi veszélyt még nem. Erre a lappangó veszélyre kívánta felhívni a figyelmet a FIDESZ Magyar Polgári Párt, amikor képviselői rendelet meghozatalát kezdeményezték a harci kutyák tartásának szabályozására. Javaslatuk szerint a rendeletben meghatározott harci kutyák tartásához, a fegyverviselési engedély kiadásához hasonló vizsgálatokat és ellenőrzéseket kellene lefolytatni, azaz pszichológiai és erkölcsi feltételekhez kötni a kutyatartási jogot. No nem a palota-pincsikét. Az újabb és újabb támadások azonban kikényszerítették: a belügyminiszter és a tárca szakemberei már törvényi szabályozásra gondolnak. Á meglevő törvény - hiszen paragrafusok tiltják a meghatározott fajtájú harci kutyák behozatalát az országba - kibővítését a tenyésztési tilalommal, s mint Nyíri Sándor helyettes államtitkár a tévében is nyilatkozta: az országban levő harci kutyák ivartalanításával. A szakemberek véleménye szerint a törvény megszületésével és betartásával tíz év alatt megszűnne a probléma. Megszűnik-e? Bízzunk benne. De azért tudni kell, hogy a „harci kutyák” nem véletlenül kapták az összefoglaló elnevezést. Hogy a világban több száz éve zajló, s ma már mindenhol betiltott kutyaviadalok főszereplőiről van szó. Azokról az állatokról, amelyek felébresztett ösztöneiknek megfelelően cselekszenek. S persze nemcsak azokról. A gazdák hűséges és megszerethető - házőrzésre szánt - kutyáiról, amelyek a tulajdonosok meggyőződése szerint ok nélkül nem támadnak. Csak hát mi az oka? És lehet-e elfogadható „okot” találni, ha egy kutya eltépi láncát, s egy gyerekre támad? A nem hivatalos statisztikák százezres nagyságrendűre becsülik a Magyarországon levő kutyák számát. A harci kutyák száma ennek csak töredéke. Nem a kutyákról - a harci kutyákról van szó. Törvény kell, mert elszakad a lánc. Nemcsak egy esetben, valóságosan, hanem jelképesen is. S. Boda András Atlantai milliárdok, magyar milliók Az atlantai olimpia tévéközvetítéseit az előzetes becslések szerint mintegy négy milliárdan nézik majd. Atlantába 197 nemzet tízezer sportolója hivatalos. Egy- egy ország vagy város anyagilag már erőtlen a rendezvény finanszírozásához. Erősebb náluk a multinacionális tőke - így nagyon is racionális érdekházasság köttetett a sport és az üzlet között. A frigy alapja a szenvedély: valamennyien látni szeretnénk az olimpiát. Még szerencse, hogy így van, mert a montreáli olimpia pénzügyi csődje rádöbbentette a rendezőket és a NOB vezetőit: ha nem találnak szponzorokat, veszélybe kerül a rendezvény. 1984-ben Los Angelesben már voltak sikeres próbálkozások az Olimpia vállalkozói alapon való megszervezésére - Atlantára pedig „beérkezett” a vállalkozói olimpia. A „Minden idők legnagyobb rendezvényeként” hirdetett atlantai olimpia szervező bizottságának egyik tagja mintegy 3 milliárdos bevétellel számol. Ez nagyon jól hangzik, hiszen a hivatalos költségvetés 1,7 milliárdról szól. Az üzemeltetés költségei nemcsak a tízezer sportoló, hanem további ötezer edző, kísérő elhelyezését is magukban foglalják. A költségvetésnek három fő kiadási rovata van: az infrastruktúra 106 millió, az olimpiai falu működtetése 514 millió, a versenyek megrendezése pedig 964 millió dollárból jön ki. Az atlantai ohmpia nem lesz fényűző. Az olimpiai falu lakosztályainak berendezése puritán, a színhelyeket a takarékossági szempontok figyelembevételével válogatták. Felépült egy nagy stadion és egy sportcsarnok, de a legtöbb esetben a meglévő sportlétesítményeket korszerűsítették, s tucatnyi teremsportágat helyeztek el a város hatalmas kongresszusi központjában. Az olimpia legnagyobb bevételi forrása a közvetítési jogok eladása 600 milliótól 1 milliárd dollárig terjedő értékben. A jegyeladások - 11 millió jegyet adnak el - 122 millió dollár bevételt jelenthetnek. A bevételek fennmaradó részét az ún. top-szponzoroktól várják. A tiszta nyereség 6%-a a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot illeti. A 6 százalék feletti összeg pedig a 197 résztvevő nemzet olimpiai bizottságának és 32 nemzetközi sportszövetségnek a kasszáját gyarapítja. A Magyar Olimpiai Bizottság 726 millió forinttal gazdálkodhatott az ohmpia évében. A hivatalos állami támogatás összege 422,5 millió forint, a költségvetés másik fele-harmada a hivatalos szponzoroktól jött. Hogy ez a „sok” pénz mire elegendő? Az olimpiai falu három kétágyas szobából, nappahból és mellék- helyiségekből álló apartmanjaiban minden „extráért” - a televízióért, de még a ruhafogasért is - fizetni kell. Külön költség a kísérők egy részének atlantai tartózkodása, mivel a szervező bizottság korlátozta a létszámot, s aki létszámon felül utazik, annak összes költségét a külső ország fedezi. Pénzbe kerül a kajakosok és kenusok szállása is, mivel őket a versenyek színhelyétől alig egy kilométerre kellett elhelyezni egy folyóparti villában. Ennyi áldozatot a MOB-nak vállalnia kellett, hisz aranyérmek múlhatnak a sportolók nagyobb kényelmén és jobb idegállapotán. A plusz pénzzel az ohmpiai faluból való másfélórás buszozást váltották ki és a helyszíni edzés lehetőségét „vásárolták meg”. A végelszámolás tételei között jutalmak is lesznek. Egy ohmpiai pont 350 ezer forintot jelent majd sportolóinknak. Az olimpiai arany egymilliót, az ezüst 700 ezer, a bronz 500 ezer forintot hoz a magyar fiúk és lányok kasszájába. A MOB javaslata alapján az állam 174 pontra biztosított fedezetet, azzal az ígérettel, hogy - lehet néhány ponttal több is. S. B. A. Háromezer éves obeliszk Az országos antropológiai intézet diákjai háromezer évesnek tűnő obeliszkre bukkantak Mexikó déli részében - jelentette be Mario Perez, a terület feltárásáért felelős régész. Szerinte ez a lelet elősegítheti az első prehispán kultúrálj megértését Mexikóban. A négy méter magas, rovásokkal ékesített obeliszk Cuicu- ilco régi, köralakú piramisában volt betemetve. Mellette három emberi csontvázat találtak. Előkerültek továbbá jade kövek és kukoricaszemek. Perez elmondta még, hogy az újabb leleteknek köszönhetően pontosan megállapíthatják, mikor volt a Xitle vulkán kitörése, amelynek lávája betemette a piramist. Az emberi csontok genetikai vizsgálata pedig megerősítheti azt a feltevést, hogy a prekolumbiai társadalmak a mexikói völgyben alakultak ki. Amerikai kutatók az ötvenes években arra a megállapításra jutottak, hogy Krisztus előtt 2000-ben Cuicuilcót elfoglalta egy esetleg az olmékokkal rokon ismeretlen törzs, kialakítva az első nagy közép-amerikai kultúrát. Tűzelhalás Mohácson Veszélyben az alma- és körtefák Már a körtefákon is megmutatkoznak a betegség jelei (Tegnapi cikkünk folytatása) A kórokozó mentes területeken a felderítéseket az intenzív hajtásnövekedések idejére kell időzíteni, amikor a hajtásvégek pásztorbotszerű meghajlása, a hajtásvégi levelek bámulása igen szembetűnő. A betegség tüneteinek észlelésekor az esetet az önkormányzati hivatalban, vagy a területileg illetékes növényegészségügyi állomásnak jelenteni kell. Az alma- és körtefajták között a betegséggel szembeni fogékonyság tekintetében különbségek vannak, amit a telepítéskor érdemes figyelembe venni. Rendkívül fontos és semmi mással nem helyettesíthető eljárás a fertőzött növényi részek rendszeres eltávolítása. A fertőzésre .fogékony időszakban az ültetvények heti legalább két alkalommal történő bejárása indokolt. A fertőzött hajtást, vagy más beteg növényi részeket a tünetmentes rész alatt 30-40 cm- re kell kimetszem, összegyűjteni és elégetni (vagy mélyen elásni). A metszőolló rendszeres fertőtlenítésére a kereskedelmi hypó 10-szeresre hígított oldata, vagy alkoholos (denaturált szesz) le- lángolás javasolható. A tűzelhalás ellen hatékony vegyszeres védekezés az európai gyakorlatban nem ismeretes. Az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott antibiotikumos védekezések Nyugat-Eu- rópa országaiban a termő gyümölcsösökben humánegészségügyi okokból nem engedélyezettek. A védekezésre szóba jöhető, itthon engedélyezett készítmények köre korlátozott. Az idei vegetáció hátralévő részében az intenzív hajtásnövekedések időszakában esetlegesen bekövetkező fertőzés megelőzésére indokolttá válhat a vegyszeres kezelés, amelyre az engedélyezett növényvédő szerek közül a réztartalmú készítmények (pl. Champion 50 WP, Bordói Por, Bordóilé FW) kisebb dózisai alkalmasak, alkalmazásukat azonban az általuk okozott perzselő hatás korlátozhatja. A vegyszeres védekezéssel kapcsolatban tudni kell, hogy azok csak megelőző jelleggel elvégezve lehetnek hatékonyak. A gyümölcsösök rovarkártevők elleni védelme a betegség elleni védekezést is szolgálja, hiszen számos kártevő a betegség terjedésében jelentős szerepet játszik mint vektor, valamint az általuk okozott sérülések által, amelyek a fertőzésnek utat nyitnak. Az, hogy hogyan került a betegség a mohácsi szőlőhegyre, jelenleg még nem ismeretes. A betegség felszámolására irányuló mentesítés hatékony véghezvitele a betegség megakadályozása szempontjából rendkívül fontos. Az európai tapasztalatok és az eddigi hazai megfigyelések alapján azonban számolni kell azzal is, hogy az erőfeszítések nem járnak megfelelő eredménnyel, és a betegség tovaterjed a Mohácstól északra és nyugatra eső területekre is. Éppen ezért a termelők saját növényeiken végzett felderítő tevékenységének rendkívül nagy a jelentősége. Mivel ismereteink szerint a betegség a horvátországi Eszék környékén már az elmúlt év(ek)ben megjelent, a veszélyeztetett növények fokozott figyelemmel kísérése a Dráva menti körzetben is indokolt. A betegség hazai elteijedé- sét tisztázó országos felmérés jelenleg folyik. Baranya megye jelenleg mentes területeire a betegség a fertőzött országrészekből származó fertőzött szaporítóanyaggal is bekerülhet, ezért a szaporítóanyag eredetére, minősítésére fokozott figyelmet célszerű fordítani. Dr. Németh József
