Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-03 / 180. szám

1996. július 3., szerda A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Egy város és a disznók A bűz elviselhetetlen, a légy­invázió minden képzeletet fe­lülmúló. A „disznó ügy” nem most kezdődött, és nem is ér véget a közeljövőben. Faluból város lett, és a váltás nem egy­szerű feladat, ezt bizonyítja az az ellenségeskedés és állandó­sult viszály, ami Pécs-Málom- ban kialakult. A szomszédok háborognak, a disznótartók alaptalan rá­galmaknak minősítik az észre­vételeket. Az Alsó utca az élő állat tartására vonatkozó sza­bályok tekintetében minden­képpen kényes terület. Az utca egyik részén engedélyezett a disznók tartása az előírások be­tartása mellett, míg a másikon tilos. Ez a különbség már me­legágya az ellenségeskedés­nek. Az utca egyik fele bele­nyúlik a szántóföldbe, és a csa­lád eltartása céljából legfeljebb öt sertés tartása engedélyezett, mosható, tisztított és betono­zott ólakban, ha a trágyatárolás is szivárgásmentes. Mit tesz­nek a hivatalos szervek, hogy az előírásokat mindenki be­tartsa? Ha feljelentés érkezik, megkezdődik az eljárás. Meg­vizsgálják az ügyet, majd fel­szólítanak az állatok elszállítá­sára. Persze ez rendszerint nem hoz semmilyen ered­ményt. Ekkor jönnek a bünte­tések, de ezek még mindig nem elég kemények ahhoz, hogy változtatásra bírják a szabálysértőket. Maximálisan 10 000 forint bírság szabható ki egyszerre, viszont ezt több­ször megismételhetik. Aki nem fizet, annak a fizetéséből vonják le az összeget, de akár az ingatlanára is ráterhelik. Úgy tűnik, amíg az állatokat nem vitetik el erőszakkal, az önkormányzat senkit nem tud meggyőzni arról, hogy ne tart­son disznókat városban. Meg­oldás nincs, büdös viszont lesz még egy ideig. Pálmai E. Na ne, ez tényleg csak beton? Báró Biedermann öröksége Az Almamelléki kisvasút egyike a Magyarországon még működő keveseknek Miért csapnának be? Ez beton! Pedig tisztára úgy néz ki, akár a márvány, a macskakő, a téglapadozat, a padlólap, a par­ketta, a zúzott kő, a bazalt, a ha­jópadló, a kőlap borítás, asze­rint, hogy színben, mintában és „anyagban” ki mit kér. A sásdi Legátus Forsz cégnél az amerikai hadicélra kifejlesz­tett találmány révén kiderül, békés célokra is mennyire sok­rétű és életképes. A préselt, színezhető betont eredetileg a vietnami háborúban használták álcázott repülőterek építésére, most meg az Angol-Magyar Kft. termékeit nézve csak ámu- lok, hogy például a szigetvári Szulejmán-emlékmű élethű homokkő burkolata is csak időtnálló Pressbeton. A titka? A normál betonba négyszeres szilárdságot adó fibrinszálakat (akár betonacélt vagy hálót) és habosító anyagot tesznek, elsimítják, rászórják a megrendelő kívánta 15-20 féle speciális festékpor valamelyi­két, aztán a púderport, hogy a beton ne ragadjon össze a présmintával, benyomják a tet­szőleges (macskakő stb.) min­tát, majd 1-2 napi kötés után magas nyomású vízzel lemos­sák a 3-9 négyzetméteres felü­letet, lelakkozzák és már be is építhetik az olcsó, lényegében az ötévenkénti újralakkozással örökéletű, mutatós felületet. Aztán ember legyen a talpán, aki megmondja a szín, minta, forma alapján, hogy az nem márvány, bazalt avagy parketta, hanem „csak” beton. Pressbe­ton. Ez a haditechnológia a polgári életben is megkezdte hódító útját. B. M. L. MÁV-menetrend, 308-as mező. Vajmi kevesen forgatják ide a kötetet. Végül is, kinek mond valamit: Almamellék-Lukafa- Sasrét-Lukafa-Almamellék? Az talán többet: a menetidő 45 perc, az apró vagonokat húzó „gyerekmozdony” papírsíneken zakatol. Ha nem is játék-, de kisvas­úiról van szó. Egyike a Ma­gyarországon még működő na­gyon keveseknek, s egyike a ta­lán legszebb környezetben fu­tóknak. Báró Biedermann örök­sége, ő építtette még 1901 -ben, vagyis közel 100 esztendeje kattognak kerekei. A Mecseki Erdészeti Rt. jóvoltából: újab­ban - szinte főnixi poraiból kelve - várhatóan még hosszú ideig és remélhetően nagyon sokak örömére. Papírsín? A szakma zsar­gonja, egy méternyi vaspálya súlya 5-7 kilogramm. A kis­Bár a hétvégiház- és pincefel­töréseknek igazán a tél a sze­zonja (amikor a tulajdonosok hetekre távol maradnak bir­tokuktól), jónéhány gazdát nyáron is kellemetlen megle­petések érhetnek. Pécsett például a kertvárosi, az uránvárosi és a gyárvárosi rendőrállomáshoz tartozó kül­területi részeken egyaránt elő­fordultak hétvégiház- és pince­feltörések az elmúlt hetekben. A csertetői pincéket foszto­gató betörőcsapat éppen tegnap bukott le - tudtuk meg Nagy János nyomozótól. A két negy­vasút nyomtávja mindössze 600 milliméter, ilyenként az egyetlen üzemben lévő az or­szág 14 erdei kisvasútja között. Ki, s főleg melyik gyerek ne szeretne ilyenen utazni? A személyvagonok, a két kis mozdony frissen festve. A megújuláshoz nemcsak a köze­ledő centenárium, de apropót adott az is, hogy Sasréten a kö­zelmúltban megnyitotta a rész­vénytársaság immár második erdei iskoláját. Mindössze 7 kilométeres a pályája, a már említett papírsí­nek kezdettől szolgálnak, éppen ideje volt a cserének. Végül is - mondja Horgos László, az Er­dészeti Rt. szakembere - Diós­győrből sikerült szerezni, de „csak” 9 kilósakat. Az idézőjel magyarázata: a normál sínpálya súlya méterenként meghaladja a 20 kilót. Annak idején még lovak húz­ven év körüli és egy húszéves férfira akkor terelődött a nyo­mozók gyanúja, amikor azok a György-aknai betörések ügyé­ben folytattak felderítést. A György-aknán működő cégeknél több százezer forintos kárt okoztak a gyanúba kevere­dett személyek, és a náluk tar­tott házkutatás során bukkantak a nyomozók a pincékből eltűnt tárgyakra is. Míg az említett cégektől fűnyírókat, hűtőszek­rényeket, alkatrészeket és kábe­leket loptak el, addig a hétvégi házakból vittek mindent, ami kezük ügyébe került. Csertetőn ták a szerelvényt, csak 1955- ben váltottak apró dízelmozdo­nyokra, a menetrend szerinti személyszállítást pedig 1961- ben indították. Az Almamellék- Szentmártonpuszta-Sasrét fő­vonalon és az egy kilométeres lukafai szárnyvonalon a kis vo­natok munkanapokon egész évben közlekednek. Kitűnő lehetőséget biztosít az erdészet a megye egyik leg­szebb völgyében a természetjá­rást romantikával, egy kis ipar- történettel és csak ilyen alkal­makkor fellelhető sajátos han­gulattal fűszerezett kirándulá­sokra - akár különvonatként is megrendelhető. Egyébként a közeli napokban jelenik meg a részvénytársaság által kiadott új ismertető, amelyik töviről- hegyire — ide illőbben: domb- háttól-völgyölig - ismerteti Bi- dermann báró zakatoló öröksé­gének történetét. Mészáros A. a zsákmány (ruhák, plédek, va­dásztrófeák) összértéke mint­egy 100 ezer forint volt. Az Uránvárosi Rendőrállo­más nyomozói is sikerrel jártak a közelmúltban, ők alagsori he­lyiségek fosztogatóját csalták tőrbe. Ez utóbbi személynek csaknem 50 behatolás, besurra- nás miatt kell felelnie. Ő főleg kerékpárokat „lovasílott meg”. Ami a védekezést illeti, 'a rendőrség kézenfekvő taná­csokkal szolgál: ügyelni kell a nyílászárók, a zárak állapotára, és figyelnünk kellene szomszé­daink értékeire is. Balog N. Területi stratégiaépítés A Pécsi Akadémiai Bizott­ság Székházában ’ kedden került sor „A területi straté­giaépítés gyakorlata az Eu­rópai Unióban” c. vitaü­lésre. A program célja, hogy a magyar településfejlesz­tési koncepcióalkotásban a hazai sajátosságokon kívül vegyék figyelembe az euró­pai tapasztalatokat, a fejlett piacgazdaságok regionális fejlesztésének prioritásait, s ennek kipróbált módszereit. A fő kérdések e témában: milyen tevékenységeket kell előnyben részesíteni a terü­letfejlesztésben, miképp le­het e fejlesztés szereplői kö­zött a kapcsolatokat meg­szervezni, hogyan lehet az eszközöket összegyűjteni és felhasználni, milyen infor­mációs forrásokra van szük­ség. A JPTE Közgazdaság- tudományi Kara és az MTA Regionális Kutatások Köz­pontja közös TEMPUS programja keretében ezekre a kérdésekre reflektáltak spanyol, francia, brit szakér­tők, előadásaikat a Baranya megyei területfejlesztési koncepció várható témakö­reihez igazítva. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Me­gyei Intézetének adatai sze­rint a július 1-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jelle­mezték az egészségügyi ha­tárérték (100%) százaléká­ban: kéndioxid 19,5%, nit- rogéndioxid 36,0%, szén- monoxid 16,5%, szálló por 47,7%, ózon 12,5%. A vá­ros levegőjének minősége az előző napokhoz viszo­nyítva romlott. A belváros­ban a kéndioxid, a nitrogén- dioxid és a szálló por kon­centrációja a nap folyamán többször elérte, illetve meg­haladta az egészségügyi ha­tárértéket. A szénmonoxid és a talajközeli ózon mért értékei viszont egész nap a határérték alatt maradtak. Múzeumi kalauz Második alkalommal látott napvilágot a Múzeumi Ka­lauz. A budapesti kiállítások népszerűsítését, a folyama­tos tájékozódást, valamint hasznos információkat egyaránt tartalmazó kiad­ványt a Reforma Bt. adta közre. A nyári-téli progra­majánló a Belváros, a Budai Várnegyed, a Városliget legnagyobb múzeumainak állandó és időszaki bemuta­tóiról kínál tudnivalókat. Másfél tonna hamis Pick-szalámi Tizenhét üzletben összesen 1,5 tonnányi ismeretlen eredetű és gyártmányú Pick Rt. emblémás celofánba csomagolt szalámit foglaltak le kedden a Zala me­gyei kereskedelmi egységek­ben tartott ellenőrzések során. A szakvélemény szerint a cso­magolás módja megtévesztésig hasonlít az eredeti szegedi téli­szalámiéhoz. A nyomozók még a nap fo­lyamán kiderítették, hogy az áru forgalmazásával és szállítá­sával foglalkozó betéti társaság egy Keszthelyhez közeli ma­gánlakásban végeztette bér­munkában a hamis termék csomagolását. A ház fészer jel­legű melléképületében több ezer rúd szalámi „egyedi kisze­reléséhez” elegendő celofánt foglaltak le. Áru hamis megjelölése és a fogyasztók megtévesztése bűn­tettének alapos gyanúja miatt a megyei rendőr-főkapitányság ismeretlen tettesek ellen kez­deményezett eljárást. Mivel to­vább folytatják a kereskedelmi ellenőrzést, csak ezután be­csülhető fel, hogy mennyi ha­mis téliszalámi kerülhetett for­galomba. Lebuktak a csertetői pincefeltörők Képernyő Előtt ___________________________________________________________________________jegyzet H umor helyett nevetség Néha roppant nehéznek, más­kor egyszerűnek tűnik vála­szolni a kérdésre, hogy ma­napság miért fulladt be az a fajta humor, amit Komlós Já­nos, Árkus József idejében még politikainak nevezhet­tünk? A többpártrendszer kialaku­lása, a nézőpontok elfogadott, szociológiailag is meghatároz­ható kuszasága lenne az apály egyik alapvető oka? S mert ez­zel együtt megszűnt és végre funkcióját vesztette az a meta- nyelv, amely az egypártrend- szerben még a passzív rezisz­tencia kifejeződése volt? Vagy apály helyett apátiáról beszél­jünk, okai közt arról a ciniz­musra szoktató fölényről, amely az erkölcs öröknek hitt, íratlan értékeit is kiradírozó pénzvilágból árad, s amely a politikára, a „szegény állam” hatalmi csinadrattáira is meg­vetéssel néz? Nem felejthető, hogy az „átkos” idők udvari bolondjá­nak titulált Hofi Géza még egy mozdíthatatlannak hitt vörös Gólemmel szemben csem­pészte be a Mikroszkóp Szín­padra a kültelki vagányok kvázi-szókimondását, hiszen az a fajta kabaré még minden újszülöttet arra is tanított, ho­gyan kell a sorok'között ol­vasni. De mivel a „hatalom akarását”, az ideológia ab­szurddá, utóbb már erőtlenné vált játékait mégiscsak burkol­tan minősítette komolytalan­nak, sokan nem is szerették őt e paradox - tulajdonképpen „kvázi” - képmutatás miatt. És igazságtalanok is lennénk e humor zseniális csínytevései­vel szemben, ha nem hangsú­lyoznánk tipikusan vadkeleti vonásait és nagyságát a vádolt kétarcúságában is. Hofit hatvanadik éve és hat- vanadik kitüntetése alkalmá­ból szombaton „Az éjszaka” külön összeállítással is kö­szönti. A humor múltból elő- dübörgő nehéztüzérsége vonul fel előttünk, amihez képest az Uborka nevű „politikai saláta” az újabb ötleteivel is csak a dugóspuska szerepét tölti be; és láthatjuk, hogy az Árkus­féle malíciát mímelő Szatelit is bizonytalan műfajú, viccekkel tarkított show-vá szelídül. Ahogy viszonylag könnyen le­cserélhető sakkfigurákká, a nyilvánosság céltábláivá szelí­dültek politikusaink is. A feszültségek ebben az ér­telemben kioltódtak, ma a jól­nevelt polgári mosoly, a bu­rokban születettek gyengéi fölötti derű dívik. A humor he­lyett az, ami már a felszíne szerint is nevetséges. Ez az üdezöld komikum ma olyan egynyári növényeket kínáló műsorokban keresendő, mint a Szeszélyes évszakok, amely­ből a Hofi-féle kalandorok hi­ányoznak. Pedig a tét ma sem kisebb. Bóka Róbert „Hogyhogy ez a város nincs lebombázva?” Szarajevói gyerekek üdülnek Pogányban A kérdést egy kisfiú tette fel hétfőn, mikor meglátta Pécset. A 22 gyerek mindegyike átélt már egy háborút azok közül, akik hétfőn este érkeztek Po- gányba. Minden lövést, akna­robbanást, kiáltást hallottak, és láttak vért, romokat, fegyvere­ket és gyűlöletet. Ők Szaraje­vóban a háború mindennapjait élik meg még mindig, ez adta az okot arra, hogy nyaralást szervezzenek számukra, amivel ha teljesen nem is, de legalább kis időre feledtetni tudják az át­élt borzalmakat. Az út szerve­zői szerencsére nem maradtak magukra, barátra és segítőre lel­tek Pogány önkormányzatában és lakosaiban, így indulhattak útnak hétfőn hajnalban. Hely­beli családok látják vendégül két hétig az apróságokat és kí­sérőiket, ami nagy esemény a valamivel több mint 900 lélek­számú település életében is. Ennyi vendég nem mindennap érkezik hozzájuk, ennek megfe­lelően mindenkit az foglalkoz­tat, hogyan tegyék felejthetet­lenné az itt eltöltött rövid időt. Kirándulás a Balatonhoz, hor­gászás, lovaglás, és hála a szponzori támogatásoknak, minden, amit a térségből meg tudnak mutatni a két hét alatt, szerepel a programok között. Talán most egy kis időre tény­leg gyerekek lehetnek, akik most ideutaztak. Pálmai E. 4 4 4 t

Next

/
Thumbnails
Contents