Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-21 / 198. szám
1996. július 21., vasárnap Magyarország - Dél-diimántil Dunántúli Napló 3 Panzió a Mecseken, avagy amire tízmilliókat érdemes költeni Felesleges pénzkidobás, vagy egy jó befektetés? (Folytatás az 1. oldalról) Zubán Ilona, a Pécsi Vagyonkezelő Kft. illetékese szerint nincs megközelíthetetlen helyen a panzió, hiszen a Donátusi templomtól már csak párszáz métert kell gyalogolnia (esetleg autóznia) annak, aki itt kívánja tölteni az éjszakát, vagy vacsorázni szeretne. A turistabuszok számára még az utat is kiszélesítik néhány kerítés elmozgatá- sával, sőt városszerte eligazító- táblák elhelyezését tervezik. A kft. 1993-ban még Vagyonkezelő Irodaként lépett be a környék közművesítésére létrehozott társulásba, s akkor nem sejtették, hogy a romos épületből egyszer panzió lesz.-Mi is csak most tudtuk meg, hogy a vendéglátó egységen túl nem történt meg a közművesítés, pedig nekünk semmiféle protekciónk nem volt. Zubán Ilona ez ügyben inkább az egyik szomszédos telek tulajdonosaira gyanakszik. A megnyitóra a vagyonkezelők a város prominens személyiségeit hívták meg - a környék lakói a drága autók kaval- kádjából elit vendéglátó egység kiépítésére következtettek. Farkas Károly, Pécs város jegyzője még a tanácsrendszer idejéről emlékszik a hatalmas épületre, amely később felkerült a vagyonkezelők apport-listájára, így a pécsi önkormányzat tulajdonába. A június 28-i megnyitóra őt is meghívták, de a testületi ülés elfoglaltságai miatt azon nem tudott részt venni.- Magam is rákérdeztem, miért van erre szükség és hozzátettem, hogy szeretném megélni, amikor a panziót sikerül bérleményként, megfelelő' díj ellenében értékesíteni - úgy tippelek, sokáig élnék. Zubán Ilona azt mondja, a bérleti jog meghirdetése előtt sokan érdeklődtek náluk, s a konkrét ajánlatok későbbi elmaradása mögött a pécsi vendéglősök összefogását sejti. Elmondása szerint azonban augusztus 1-től a pécsi Fore Kft. megkezdi a hely üzemeltetését - egyelőre alacsony bérleti díjért, melyet márciusban vizsgálnak majd felül. Rendes Zoltán Mohácson vagy Szekszárdon épülhet-e meg a Duna-híd? A Szekszárdi Duna-hídnak már állnia kellene, 1993-ban aláírták az építésről szóló szerződést. Az ügyek ballagtak a maguk módján: kisajátították a területet, a régészek megnézték... s aztán a közlekedési minisztérium hivatala, a Közlekedési Felügyelet nem adta ki az építési engedélyt. A bankok pedig olyan beruházásra nem adnak kölcsönt, melynek nincs építési engedélye. Dávid Ibolya, Tolna megyei országgyűlési képviselő többször fordult Lotz Károly miniszterhez a szekszárdi híd ügyében. A válasz mindig az volt, hogy nincs pénz. Csakhogy az államnak nem is kellene pénzt adnia, mivel a híd konceszszióban épülne. A jól értesültek azonban másról beszélnek. Ezek szerint két koncepció háttérviaskodásáról van szó. Az egyik a Déli Autópálya, a másik a Dunántúli Autópálya terve. Ez utóbbinak a nyomvonala az M 7-, estől indulna, Tamásin, Dombóváron és Pécsen keresztül eljutna Mohácsra, ahol megépülne a Duna-híd. Az ügybe a politikát is belekeverik. Azt mondják, Mohácsnak azért áll a zászló, mert Puch László (MSZP) és Wekler Ferenc (SZDSZ) képviselők erősebbek, mint a szekszárdi MDF-es és MSZP-s honatyák. Hazafi Zsolt Kutyakiállítás Szombathelyen Az ausztriai Felsőőrrel (Oberwart) közösen rendeznek ezen a hét végén Szombathelyen CAC Nemzetközi Kutyakiállítást és Versenyt az Oladi Művelődési Központban. Mint Gellén Tibor, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete szombathelyi szervezetének elnöke a távirati iroda munkatársának elmondta: a versenyre 1220 kutyát neveztek gazdáik. A nemzetközi mezőnyben a magyarokon kívül olasz, német, osztrák és svéd tenyésztők vezetik fel kedvenc állataikat. Több mint 160 fajta-kategóriában hirdetnek eredményt. A mezőny legjobbjai országos minősítést kapnak. (MTI) Égető gondok tűzoltóéknál (Folytatás az 1. oldalról) A pécsi tűzoltóság a működés határain mozog: nincs emelő- kosaras jármű, vízszállító autó és jó létráskocsi. Ami van, az 26 éves és egyszer már leselejtezték. Csak két új, kis kategóriájú jármű van, a többi komoly felújításra szorul. Az egyéni védőfelszerelések „szavatossága” is lejárt már. Kajsza Zoltán ehhez hozzátette, hogy a kormány még a tűzoltó foglalkozás életveszélyes mivoltát sem volt hajlandó elismerni, ők egyelőre betanított munkásként vannak regisztrálva. Horváth Sándor őrnagy elmondta, hogy szorult helyzetben van a szekszárdi tűzoltóság is. Gál Zsolt, a szigetváriak részéről nem tudott még a szeptember 10-i demonstrációról, de általában a többi parancsnok is csak a napilapokból értesült róla. Somogy megyében egy árnyalatnyival jobb a helyzet, itt inkább a siófoki tűzoltósággal kapcsolatban van némi csetepaté, mivel az önkormányzat a rendelettel ellentétben nem vette át a helyi tűzoltóság működtetését. A közigazgatási hivatal beperelte az önkormányzatot és a múlt héten meghozott döntés szerint kötelezte a határozat felülvizsgálatára. Egyébként pedig imádkozhatunk. Isten óvja a régiót egy katasztrófától, melynek elhárítására a bátorság már kevés. Rendes Z. í&tflCU? Csinszka, a nyolcéves labrador szuka szinte megérzi gazdája parancsait Vigyázó állati szemek Honnét tudja egy vakvezető kutya, hogy a hazafelé tartó gazdája nagyon fáradt, legszívesebben buszra szállna? Mert a legközelebbi buszmegállónál kérés nélkül megállt. És arra miből jött rá, hogy ezen a vasárnapon nem a gazdája édesanyját látogatják meg, hanem a vele azonos utcában lakó barátját és csak az ő házának a kapujában jelezte, hogy megérkeztek? Ilyen és ehhez hasonló szituációk magyarázataként mondta Vasteleki Péter, a csepeli vakvezető kutyaiskola igazgatója, hogy, ha öt percre vakvezető kutya lesz, akkor talán majd felelni tud ezekre a kérdésekre. Addig azonban ő is csak csodálkozik és csodálja azokat a kutyákat, amelyek kiképzésével már több évtizede foglalkozik. Elsősorban a labrador retviever, a golden retvi- ever és a német juhász alkalmas ilyen feladatra, de az óriás Schnauzer, az angol szetter, az újfunlandi, a drótszőrű magyar vizsla egyedei is alkalmasak lehetnek vakvezetésre. Alap- feltétel az emberszeretet, az intelligencia, a tanulékonyság, amit vizsgálatokkal határoznak meg. Egy-egy kutya kiképzése háromszázezer forint, amit nem a tb, hanem a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége finanszíroz. Nem is gyógyászati segédeszközhöz, hanem igazi társhoz juttatják a sorstársaikat. T. E. Csatornaépítés Bogláron Az idén 130 millió forintos, hároméves szennyvízcsatorna- építkezésbe kezd Balatonbog- lár. A költségek 30 százalékát pályázaton nyerték erre a célra. Ha az építkezés megvalósul, akkor a város 90 százaléka csatornázott lesz. Kaposvári sebész a főellenőr Dr. Seffer István kaposvári plasztikai sebészt bízta meg az Országos Tisztifőorvosi hivatal, hogy a Dél-Dunántúl négy megyéjében konzulensként kísérje figyelemmel a plasztikai sebészeti tevékenységet, és ellenőrizze a magánpraxist folytatók munkáját. Vezetőképző Cigányvezető képző tanfolyam indul a pécsi Gandi gimnáziumban július 25-től három napon át. Ónismereti tréning, rengeteg, a cigányok helyzetével foglalkozó előadás és a témakörhöz kapcsolódó filmvetítés szerepel a gazdag kínálatban. Az előadásokat egyetemi tanárok, a Népjóléti Minisztérium és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szakértői tartják. Utazás Paksról sorsolással Küldöttség utazik a jövő csütörtökön Paksról Bajorországba, hogy részt vegyen Paks testvérvárosa, Reichertshofen hagyományos ünnepén. Az utazásra jelentkezett paksiak közül húszat sorsolással választottak ki. Verdi Requiem-je a pécsi Bazilikában Verdi Requiem című zeneművét a 25. Pécsi Nemzetközi Zenei Tábor Zenekara adja ma este nyolc órakor elő Pécsett, a Bazilikában. Az esten közreműködik Felber Gabriella, Lukin Márta, Gulyás Dénes, Ko- váts Kolos. Vezényel Ligeti András. Fafaragó galéria Dunaföldváron Csepeli István népi iparművész kezdeményezésére Fafaragó Galéria nyílt tegnap Dunaföldváron. A 250 négyzetméteres csarnokban három kiállítást rendeztek. „A fa művészei ’96” című tárlaton fafaragó népművészek mutatkoznak be az egész országból. A „Népművészeti körkép” válogatást nyújt az országos népművészeti pályázatok alkotásaiból. A harmadik kiállításon a dunaföld- vári Csepeli István munkái szerepelnek. Barcsi kiállítások Július 28-ig tekinthető meg Barcson a Dráva Múzeumban a horvátországi vrboveci művészek egyesületének kiállítása. Ezt követően a Barcsi Nemzetközi Alkotótelep Zárókiállításának ad helyet a múzeum, a tárlatot Buták András grafikusművész nyitja meg. Siklós: visszakérik a pénzt (Folytatás a 1. oldalról) A Vékomnak sok volt a kintlévősége, ezért az önkormányzattól 11 millió forint fűtési támogatást kértek. A közgyűlés ezt meg is szavazta.-A Pétáv kirendeltség vagyona is hozzánk került - folytatja Vadon László -, de tavaly ősszel önálló lett a fűtőmű, egyszemélyes kft. alakult. A veszteségek miatt nem tudtuk a teljes bevitt vagyont visszaadni, 3 millióval adósak maradtunk. Tavaly 2 millió forint volt a nyereségünk, annak ellenére, hogy a szemétszállításon 9 milliót veszítettünk, ugyanis a városi önkormányzat másfél év után, csak idén májusban emelte fel a szemétdíjat. A visszafizetést illetően: készpénzünk nincs, de a vagyonúnkból fel tudunk ajánlani ennek megfelelő értékeket.- A képviselőtestület a Vékom Kft. egész tevékenységét vizsgálta, melynek csak egy szelete a visszafizetendő pénzmondja dr. Priol János, jegyző. - Az önkormányzat azt is elemezte, hogy működésképtelenné válnak-e, ha a kölcsönt visszaadják. Február óta folynak a tárgyalások a szakbizottságok részvételével. Nem az a cél, hogy megszűnjön a kft., csupán gazdaságossá kívánjuk tenni. Sz. K. Professzorok hátizsákkal Nemzetközi etológiái ifjúsági találkozó kezdődik július 22-én a Nógrád megyei Bércéi határában lévő Jákotpusztán. Az augusztus 1-ig tartó tudományos rendezvényt Keszthelyi Tibor egyetemi tanár szervezi. A konferenciára 22 ország tudósai, egyetemi hallgatói érkeznek, valamennyien az etológiával, a természetes állattartással, állattenyésztéssel, az állatvédelemmel, illetve a környezet és a természet megóvásával foglalkoznak. A jákoti völgy hajdani uradalmi birtokán Keszthelyi Tibor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára privát vállalkozásban állította helyre a vidéken egykor gyakorolt állattartást, gazdálkodást, s Dél-cserháti Ökológiai Tájközpont ETO-Farm néven egy letűnő kultúrát keltett új életre. Jákotpuszta az évek során mindinkább az oktatás, a kutatás, a nemzetközi tudományos élet egyik sajátos centrumává is vált. Európa-hírű rendezvényeire elsőrangú szaktekintélyként elismert professzorok érkeznek hátizsákkal, diákjaikkal együtt. Mint a szervezők elmondták, senkit nem zavar, hogy éjszakai szállásul pajtákat és szabad ég alatti tágas tereket kínálnak a vendéglátók. (MTI) t I
