Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-19 / 196. szám

1996. július 19., péntek Hazai Körkép Dünántúli Napló 7 ígéretes idénykezdés Kevesebbet utazunk, hozzánk többen jönnek Az idén minden bizonnyal to­vább emelkednek az idegen- forgalmi bevételek - állapí­totta meg legutóbbi ülésén az Országos Idegenforgalmi Bi­zottság. Katona Béla, a testület elnöke tegnap elmondta az újságírók­nak: a nemzetközi turizmusból származó devizabevételek vár­hatóan meghaladják majd a 2 milliárd dollárt. Ez a két évvel ezelőttihez viszonyítva 50 szá­zalékos növekedés. Az összeg az év első négy hónapjában 29 százalékkal nőtt, és elérte a 482 millió dollárt. Nemzetközi versenyképes­ségünket kedvezően befolyá­solta, hogy a szállodai árak mérsékelten emelkedtek, sőt némely kategóriában visszaes­tek. Mindezzel szemben a ma­gyar lakosság az év első négy hónapjában 16 százalékkal ke­vesebbszer, összesen 3,3 millió alkalommal utazott külföldre. Ennek oka a hazai reáljövedel­mek csökkenése és a forint fo­lyamatos leértékelése. Erdei János, a Magyar Tu­risztikai Szolgálat Rt. vezér- igazgatója hozzátette: megol­datlan a hazai lakosság üdülte­tése. A Magyar Nemzeti Üdül­tetési Alapítvány segítségével az idén csak körülbelül 200 ezer magyar állampolgár nya­ralhat kedvezményesen. Ezen segít majd az OIB: új rendszert dolgoznak ki, hogy az elkövet­kező hat évben legalább ötször ennyien, mintegy 1 millióan vehessenek részt kedvezmé­nyes üdülésben. A Zemplényi-ügyről, a gazdaságpolitikáról Ellenzéki vélemények Elfogadhatatlan, az igazság­szolgáltatás megcsúfolása, hogy Zemplényi György, az úszószövetség egykori elnöke szabadlábon védekezhet. Ami Zemplényi ügyében történik, az arra jó, hogy elterelje a figyel­met az összeomló költségvetés­ről - jelentette ki tegnap Tor- gyán József. A Kisgazdapárt elnöke sajtótájékoztatóján a többi között kitért arra is: az FKGP kiáll a magyar-magyar csúcstalálkozón megfogalma­zott autonómia koncepció mel­lett. Torgyán József ugyanak­kor rámutatott: nem hallgatható el a magyar kormány felelős­sége, hiszen a dilettáns külpoli­tika hozta olyan helyzetbe a magyarságot, hogy most ma­gyarázkodnia kelljen. Ezért a Kisgazdapárt felszólítja a kabi­netet, hogy az eddigieknél hatá­rozottabban álljon ki a magyar­ság érdekei mellett. Az MDF csütörtöki tájékoz­tatóján Bethlen István, a párt elnökségének tagja azt fejte­gette, hogy Magyarországnak nincs hosszú távú, megbízható és követhető gazdaságpoliti­kája, mert a gazdaságot a min­denkori pénzügyminiszter irá­nyítja. Az ellenzéki politikus szerint gazdaságügyi minisz­terre lenne szükség, aki távlati gazdaságpolitikát vázolna fel és valósítana meg. Pongrácz Tibor elnökségi tag a kormány kétéves tevé­kenységét értékelve kijelen­tette: a kabinet gazdasági prog­ramja politikai propaganda­anyag, amelyből semmi sem valósult meg. A parlamenti fiaskó után jobb folytatást remélnek Alkotmányozás - másképp A parlamenti pártok körében és a koalícióban is politikai vihart kavart, hogy fiaskóval zárult az alkotmányozás foly­tatását meghatározó ország- gyűlési szavazás. A Civil Kerekasztal képviselői viszont örömmel regisztrálták a koncepció tervezetéhez benyúj­tott módosító indítványcsomag elutasítását. A tömörülés alkot­mány-előkészítő társadalmi bi­zottságának tegnapi tájékoztató­ján Havas Miklós szóvivő elis­meréssel nyugtázta, hogy a tör­vényhozók egy része is arra kö­vetkeztetésre jutott: az ország új alaptörvénye még nincs kellően előkészítve. A koncepcióból hi­ányoznak a közvetlen demokrá­cia, a társadalom részvételének alkotmányos biztosítékai. Ke­mény László még kevesellte is a történteket. A bizottság képvise­letében kijelentette: „Azzal még nem történt semmi, hogy megál­lították a szekeret, ha ugyanazzal a rakománnyal folytatják az utat”. Arra van szükség, hogy az alkotmánykoncepcióban az ér­dekegyeztetés és a szociális kér­dések témaköre is helyet kapjon. Bizottságuk egyébként foly­tatja a munkáját. Kedvező vá­laszt várnak arra a javaslatukra, hogy csökkentsék az Országgyű­lés létszámát és hozzanak létre kétkamarás parlamentet. Az al­kotmánykoncepciót pedig csak széles körű társadalmi vita után tartják véglegesíthetőnek. Életmentő műtét nem maradhat el Pénzhiány miatt nem marad­hat el életmentő műtét - nyi­latkozta Horn Gyula minisz­terelnök, miután megbeszélést folytatott a Szent László Kór­ház főigazgatójával, és látoga­tás tett a kórház csontvelő­transzplantációs részlegén csütörtökön. A kormányfő el­mondta: hétfőn véglegesítik azokat az új kereteket, ame­lyek alapján folytatódhat a munka a kórház csontvelő­transzplantációs részlegén. Szabó György népjóléti mi­niszter úgy vélekedett, hogy e célra nem csak az egészség- biztosítás tartalékkeretét lehet felhasználni, hanem a összes műtétre rendelkezésre álló 130 milliárdon belüli átcsoportosí­tásokkal is előteremthető a szükséges pénz. A miniszter szerint az a 150 millió forint, ami szükséges lenne a további 10-15 műtét elvégzésére a kórházban, elenyésző összeg a 130 milliárdhoz képest. Az át­csoportosítás az Országos Egészségbiztosítási Önkor­mányzat elnökségének hatás­köre, s a tárca vezetője szerint mára az önkormányzat veze­tése is elfogadta, hogy erre a lépésre szükség van. Mint ismeretes, a Szent László Kórház erre az évre 20 csontvelő-átültetésre kötött szerződést az egészségbiztosí­tóval, ám az intézmény veze­tői már korábban jelezték, hogy szakmai és technikai ka­pacitásuk ennél több beavat­kozás elvégzését is lehetővé tenné. Az előírt húsz átültetést június elejéig végrehajtották, a további ötven napban nem vé­geztek ilyen műtétet, miután az OEP hónapokon át nem re­agált a megkeresésre. A mi­niszterelnöki látogatáson részt vevő Cser Ágnes, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója elmondta: változ­tatni kell az eddigi módszeren, amellyel meghatározták az adott évben elvégezhető költ­séges műtétek számát. Véle­ménye szerint a jövőben az ilyen műtétekre felkészült kórházak kapacitása alapján kell megállapítani a pénzügyi kereteket. Árra a kérdésre, hogy a Szent László Kórház ügyét a miniszterelnök látoga­tása mozdította-e előre, a fői­gazgató nemmel válaszolt. Elmondta: már hétfőn megál­lapodtak a kórház vezetésével a csontvelő-transzplantációs műtétek folytatásában. Hozzá­tette: előterjesztést készít az önkormányzat vezetése szá­mára a pénzügyi háttér előte­remtéséről. Reform előtt a gyermek- és ifjúságvédelem rendszere Intézetből családias lakásotthonba Várhatóan őszi ülésszakának elején megvitatja a Ház a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló tör­vényjavaslatot. A gyermek- és ifjúságvédelem intézmény- rendszerének reformja - a törvénytervezet szellemében - már megkezdődött, ám végrehajtása legalább öt-hét eszten­dőt vehet igénybe. Gáspár Károly, a népjóléti tárca szakfőosztályának veze­tője elmondta lapunknak, hogy a szervezeti átalakítás során a nagy létszámú intéz­ményeket családias, kisebb egységekké, úgynevezett la­kásotthonokká alakítják át. A reform célja az, hogy egységes szemlélet alapján ga­rantálja a támogatásra szoruló 24 év alatti fiatalok jogainak és érdekeinek érvényesítését. Jelenleg a népesség egyhar- mada tartozik e korosztályok­hoz. Közülük mintegy 22-25 ezren bentlakásos intézmé­nyekben élnek, s legalább 300 ezerre becsülhető a veszélyez­tetett körülmények között élők száma. A tárca tavasszal - az in­tézményi hálózat megújításá­nak jegyében - pályázatot írt ki gyermek- és ifjúságvédelmi szakmai programokra. Erre több mint 700 pályamunka ér­kezett - zömmel kisebb-na- gyobb települések önkor­mányzataitól. Jelentkeztek azonban karitatív egyesületek és alapítványok is. Á többség a hatékonyabb megelőzésre, a kicsinyek napközbeni ellátá­sára, az intézmények korsze­rűsítésére, klubok, megőrzők, lakásotthonok kialakítására kér anyagi támogatást. Összesen egymilliárd forint igényt nyújtottak be, de egy­előre csak 320 millió forint áll a tárca rendelkezésére. Ősszel azonban újabb pályázatot hir­detnek, s annak legjobbjai to­vábbi 320 milliós kereten osz­tozhatnak. (cs. b. j.) Kétmilliárd forint a nehéz helyzetben levő önkormányzatoknak Sok az igénylő, kevés a pénz A parlament önkormányzati bizottsága tegnapi ülésén tu­domásul vette a belügyminiszter és a pénzügyminiszter közös döntését arról, hogy az önhibájukon kívül hátrányos hely­zetbe került önkormányzatok között miként osszák szét a rendelkezésre álló 2 milliárd forintot. A pályázatot benyújtó 734 ön- kormányzat összesen mintegy 6,2 milliárd forintot igényelt. A szakmai felülvizsgálat után azonban kitűnt, hogy csak 3,2 milliárdnyi támogatási kére­lem felel meg az előírásoknak. Akar László, a PM politikai államtitkára jelezte, hogy a megállapított forráshiánynak most csak kétharmadát tudják pótolni; a további juttatásra a novemberi elbírálást követően számíthatnak az érintettek. Felvetette, hogy a pénzek elosztásáról a jövőben nem ki­zárólag tárcavezetői szinten lehetne dönteni. Célszerű lenne az is, ha ezentúl nem augusztusban, hanem korábbi időpontban kaphatnának elő­leget az önkormányzatok. Kara Pál, a BM helyettes államtitkára bejelentette, hogy az újabb igényeket szeptember végéig lehet benyújtani. Hoz­záfűzte, hogy az eddigi tapasz­talatok alapján indokolt mér­legelni az elosztási rendszer továbbfejlesztését. Lamperth Mónika, a bizott­ság alelnöke azt fejtegette, hogy a pénzekről a jövőben decentralizáltan, például a te­rületfejlesztési tanácsok rész­vételével lehetne dönteni. A parlamenti testület tagjai egyébként egyöntetűen úgy vélték, hogy mielőbb szükség volna az önkormányzati finan­szírozás új modelljének kiala­kítására. Elismeréssel szóltak a tár­cák által végzett munkáról, s fölvetették: módosítani kell a költségvetési törvényt, hogy több támogatási igényt is ki lehessen elégíteni. A kormányfő üzenete. Horn Gyula levélben fejezte ki rész­vétét a Franciaországban alig 25 évesen szerencsétlenül járt Torda István barlangász szülei­nek. Az expedíció szerencsésen hazatért tagjaihoz címzett üze­netében pedig hangsúlyozta: „A világnak az marad meg az emlékezetében, hogy a várat­lan, kiszámíthatatlan természeti katasztrófa közben is megőriz­ték tartásukat, emberségüket a magyar barlangászok.” Nincs mitől tartani. A Bal­kánon kitört száj- és körömfá­jás kapcsán felröppent a hír, hogy emberre is veszélyes lehet a betegség. Az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékese viszont kö­zölte: a lakosságnak nincs mitől tartania. A megelőző intézke­déseknek köszönhetően a szá­zad első fele óta nem volt példa arra Magyarországon, hogy ember kapja meg a száj- és kö­römfájás-betegséget. Sommás kritika. A liberális kormánypárt kezébe került közoktatási tárca egy betanít­ható vazallustömeg, illetve ma­gas képzettségű szűk janicsár­értelmiség kialakítására törek­szik, s ez „majdnem aljas társa­dalompolitika” - hangzott el a KDNP tegnapi tájékoztatóján. A fórumon azt is bejelentették: az ellenzéki programegyeztető tárgyalások első eredményei őszre várhatók. Pesti lövöldözés. Csütörtö­kön egy ismeretlen, csuklyás személy hat lövést adott le Bu­dapesten, az Astoria aluljáró­ban zenélő dél-amerikaiakra. Egy bolíviai és két ecuadori ze­nész súlyos, de nem életveszé­lyes sérülést szenvedett. A lö­völdöző a muzsikát hallgató tömegből lépett elő, s négy-öt méterről lábra célzott. A rend­őrség tájékoztatása szerint nincs ok annak feltételezésére, hogy a lövöldözésnek rasszista motivációja lett volna. Jogerős döntés. Szabadlábon védekezhet Zemplényi György, ugyanis a Fővárosi Bíróság helybenhagyta az előzetes letar­tóztatást elutasító első fokú döntést. A másodfokú határozat indokolása szerint nem kell tar­tani a Magyar Úszószövetség volt elnökének szökésétől, el­rejtőzésétől, vagy hogy akadá­lyozná, megnehezítené az ügyében folyó büntetőeljárást. Gyógyítják a tájat. Mintegy 1,9 milliárd forint jut az idén a különböző térségekben a kül­színi bányászat okozta sebek begyógyítására, illetve a rehabi­litációs tervek elkészítésére. A bányajáradékból képzett alap tőkéjéből 146 millió forint igé­nyelhető a tervezéshez. A kivi­telezést 1,8 milliárd forinttal támogatják. Zene minden korosztálynak Eterétlap, nyári rádiós kínálat a Petó'fin A Petőfi rádió a nyáron szórakoztató műsort sugároz útra ke­lőknek, úton lévőknek, programjainak többsége azonban az otthonülőknek szól. Sokkal inkább és nagyobb arányban, mint bármikor korábban a meleg évszakban. Mind többen pihennek a sza­badságuk alatt lakásuk falai kö­zött, hiszen széles rétegek szá­mára már-már megfizethetetle­nek a hazai és a külföldi üdülő­helyek; ezt figyelembe vettük a műsorok összeállításánál - mondotta Vas István Zoltán, a Petőfi rádió szórakoztató osztá­lyának vezetője.- Persze, közben a saját zse­bünkben is aprópénz után koto­rászunk, mert a szűkös költség- vetésből már nem tudunk szí­nészgázsikat fizetni, drága ve­télkedőket szervezni. így mind gyakrabban kerülnek elő az ar­chívumban fellelhető anyagok, és kívánságműsorokkal próbál­juk feledtetni saját szegénysé­günket.- Kifejezetten az utazóknak, nyaralóknak szóló magazinmű­sor az Iránytű, amely szomba­tonként délelőtt 9 órától jelent­kezik. Remélhetőleg kellemes perceket szerez a népszerű, hét­főnként délután 2-től 5-ig hall­ható kívánságműsor és a szom­bat délutánonként 2 órától su­gárzott Szívküldi. Új, nyári vállalkozása a Pe­tőfi adónak a szombatonként délután négy óra húsz perckor kezdődő Társasági Magazin, amelyben hölgyek és urak me­sélnek hódításaikról, megszó­lalnak társkeresők, bemutat­koznak közösen kártyázó vagy egyéb hobbit űző társaságok. Szintén új műsor a Forgószín­pad, amely vasárnaponként délután 2-től 4-ig „forog” az éterben, és népszerű riporterek válogatnak kollégáik műsorai­ból. A zenés programok között . valamennyi korosztály talál kedvére valót. Naponta 12 órá­tól szól a nóta az idősebbeknek. A dzsessz szerelmeseinek este 8 órakor érdemes bekapcsol­niuk a rádiót. A fiatalok köré­ben kedvelt a vasárnap esti Poptarisznya. (n. zs.) Hajrá, magyarok! Törzsén ezzel a felirattal emelkedett tegnap a magasba a Malév 1996. számú járata, amely leszállás nélkül, 12 órai légi út után Atlantában landolt sportolóink népes csoportjával. S már a következő óriásgép is készülődik. fotó: feb/láng mticzky andrás

Next

/
Thumbnails
Contents