Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-18 / 195. szám

1996. július 18., csütörtök Politikai Vitafórum Dünántúli Napló 11 Az Új Vasárnapi Dunántúli Napló 1996. július 14-i szá­mában „Önkormányzati dísz­előadás Pécsett” címmel jelent meg cikk, mely a közgyűlés június 28-i napirendjén sze­replő díszpolgári cím adomá­nyozásával kapcsolatos vitáról szólt. Ketten szólaltunk meg az újságban, dr. Kékes Ferenc (a szocialisták frakcióvezetője) és jómagam. Engem a cikk szerzője keresett meg azzal, hogy Kékes Ferenc nyilatko­zott az ügyben és én ennek is­meretében mondjam el véle­ményemet. Mivel a cikkben a nyilatkozatok sorrendje - így a hivatkozás is - felcserélődött, ezért az írás alapján nehéz megfejteni, hogy mi is történt az ülésen valójában. Ennek tisztázásában szeretnék segí­teni. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése nyaranta dönt ar­ról, hogy kit javasol a város szeptember 1-jei ünnepi köz­gyűlésen különböző pécsi ki­tüntetésekre, így a díszpolgári címre is. Pécsett 1990 óta - a más tekintetben egymással éles vitát folytató pártok kö­zött is - mindig konszenzusos döntés született a kitüntető cí­mek odaítéléséről. Az idei előterjesztést élőké­Ahogy nem szabad díszpolgárt választani szítő jogi, igazgatási és ügy­rendi bizottság június 25-i ülé­sén a kormányzó MSZP- SZDSZ képviselői személyi javaslatot tettek a díszpolgári címre. Az ellenzéki frakciók (Fidesz, FKgP, KDNP, MDF) képviselői is megtették javas­lataikat, ezzel együtt egybe­hangzóan és félreérthetetlenül kinyilvánítottuk, hogy az MSZP-SZDSZ jelöltjét nem tudjuk támogatni a kitünte­tésre. Egyben kértük, hogy to­vábbi egyeztetések után, a he­lyi hagyománynak megfele­lően, a kormányzók és az el­lenzék - az 1990 óta megvá­lasztott nyolc díszpolgárhoz hasonlóan - közösen támogat­ható személyi javaslattal áll­junk a közgyűlés elé. Ennek elmaradása esetére a bizottsági ülésen hivatalosan bejelentet­tük, hogy nem fogjuk megsza­vazni az előterjesztést, így en­nek ismeretében a következ­ményekért az MSZP-nek és az SZDSZ-nek kell vállalnia a fe­lelősséget. A kérést visszautasították, s többségi szavazással döntötték el, hogy közös javaslatukat a június 28-i közgyűlés elé ter­jesztik. Ezzel egyértelművé tették, hogy a helyi hatalomát­vétel után az MSZP-SZDSZ ezen a téren is erőből kíván po­litizálni. Ez a módszer számunkra el­fogadhatatlan. Amikor mi ve­zettük a várost, akkor is elfo­gadhatatlan volt. Az említett bizottsági ülés után a kérdés a közgyűlés elé került. ígéretünket tartva nem támogattuk az előterjesztést. A 24 képviselőt számláló MSZP- SZDSZ frakciókból csupán 14-en(!) voltak jelen. így az MSZP-SZDSZ többség - a vá­rosi címek adományozásának rangját megkérdőjelező, mél­tatlan körülményeket te­remtve, jelöltjét megalázó helyzetbe hozva - nem biztosí­totta a szükséges szavazatokat a díszpolgár-választáshoz. 1990 óta ilyen még nem for­dult elő a pécsi testületben. E példátlan eset feloldása érde­kében javasoltuk, hogy a köz­gyűlés vegye le napirendjéről és küldje új eljárásra az előter­jesztést. Ezt a közgyűlés elfo­gadta, ezzel a díszpolgári címre történő javaslattétel elölről kezdődik. Ez még min­dig a kisebbik rossz, hiszen a díszpolgári és más városi cí­mek adományozása mindig a múltból táplálkozik és a jövő­nek szól, ezért az egyik legfon­tosabb helyi közügy. Több an­nál; szimbólum. Az általam leírtak a jogi, igazgatási és ügyrendi bizott­ság ez év június 25-i, valamint a közgyűlés június 28-i jegy­zőkönyveiből kiolvashatóak. Tehát rendkívül konzervatív szemléletmódunknak megfele­lően ismét a tényékhez ragasz­kodunk. Ebből viszont az kö­vetkezik, hogy az Új VDN cikkében Kékes Ferenc által elmondottak döntő része nem felel meg a valóságnak. Ez el­fogadhatatlan, de érthető, hi­szen ahhoz hasonló súlyos frakcióvezetői mulasztás (a többség biztosításának elma­radása ilyen fontos kérdésben), mint Papp Béla és Kékes Fe­renc fenti mulasztása, a pécsi testületben még nem fordult elő. Igaz, ez esetben nem gaz­dasági pozíciók betöltéséhez kellett a többséget biztosítani. Körömi Attila a Fidesz-MPP pécsi frakcióvezetője Kereszténydemokrata Néppárt Drogkérdés és nyugdíjak Torgyán József a kisgazdák vitájáról Pokol Béla, a Kisgazda- párt elnöki főtanácsadója és Horváth Béla, a párt ka­binetfőnöke továbbra is élvezi Torgyán József bi­zalmát. Ezt személyesen maga a pártelnök mondta el újságírói kérdésre szer­dán. Mint ismeretes, a két po­litikus hétfői sajtótájékoz­tatóját követően G. Nagyné Maczó Ágnes al- elnök úgy nyilatkozott, hogy Pokol Béla és Hor­váth Béla nem jogosult pártvélemény közlésére, ráadásul a tájékoztatóju­kon elhangzottak egy része ellentétes a párt hivatalos álláspontjával is. Torgyán József rámuta­tott, hogy az FKgP-ben gi­gászi munka folyik a párt programjának megvalósí­tása érdekében. Pokol Béla és Horváth Béla ennek a munkának egyik rész- eredményéről - az olcsó, de hatékony közigazgatás modelljéről - számolt be hétfői sajtótájékoztatóján. Az eddigi munkálatok eredményei megváltoztat­hatóak; hivatalos kisgazda állásponttá csak akkor válnak, ha a párt választott testületéi is igent monda­nak azokra. A kisgazda pártelnök le­szögezte: nem ismeri G. Nagyné Maczó Ágnes szakmai aggályait a ta­nácsadók által ismertetett kérdésekkel kapcsolatban. Az alelnökasszonyt ugyanis parlamenti tevé­kenysége eddig megakadá­lyozta abban, hogy részt vegyen az FKGP-ben fo­lyó, a program megvalósí­tását kísérő szakmai mun­kában. Torgyán József ehhez hozzátette, hogy szívesen veszi G. Nagyné Maczó Ágnes javaslatait a kis­gazda koncepcióval kap­csolatban. A pártelnök végül meg­erősítette, hogy a tanács­adók továbbra is megtart­ják hétfői sajtótájékoztató­ikat. (MTI) A Magyar Függetlenségi Párt válságkezelő programjának alapelvei A Magyar Függetlenségi Párt történelmi pártnak tekinti ma­gát, amely 1989 márciusában, a kibontakozást előidéző és támogató erőkkel egy időben újította fel tevékenységét. Legfontosabb feladatának a korábbi évtizedek bolsevista diktátorainak felelősségre vo­nását, jogtalanul szerzett va­gyonuk elszámoltatását te­kinti, hogy lehetővé váljon egy, a nemzeti öntudatra épülő program kidolgozása és meg­valósítása. Ennek érdekében 1989 április 10-én megalakí­totta az „Elszámoltatási Bi­zottságot”, amely a bukott rendszerért felelősséggel tar­tozók közhivatali szereplésé­nek a korlátozását és a megél­hetési színvonalat aránytalanul meghaladó, törvénytelen mód­szerekkel felhalmozott anyagi javainak lefoglalását és újra elosztását szorgalmazta. Mint később kiderült, az MFP ennek a bizottságnak a megalakítása miatt nem nyert felvételt az akkor folyó Ellen­zéki Kerekasztal tárgyaláso­kon való részvételre. Időköz­ben fellángoltak a pártok közti harcok, a készülő politikai paktum pedig végérvényesen rányomta a bélyegét a ma­gyarországi kibontakozás jö­vőjére. Az elkövetkezendő években az MFP a puszta élet­ben maradásért is kénytelen volt megküzdeni, s a polgári jólét, a szabadság és a függet­lenség eszméit is csak őrizni tudta, de terjeszteni és érvé­nyesíteni azokat nem állt mód­jában. Az ország jelenlegi válságos helyzete azonban az MFP tag­jait szorosabb együttműkö­désre és a problémák forrásá­nak fokozottabb kutatására késztette. Az eredmény egy, a jelenlegi tendenciáktól alapve­tően eltérő új politikai prog­ram és irányvonal kijelölése, amely röviden a következők­ben foglalható össze: Meg kell akadályozni a je­lenlegi erőviszonyok és anti­demokratikus jelenségek meg­szilárdítását célzó alkotmány- tervezet beiktatását. Az MFP kezdeményezné az ország adósságainak tárgyalá­sok útján történő radikális csökkentését azon az alapon, hogy a hitelek - nem tudni mi­lyen okból - egy bukásra ítélt rendszer tevékenységét, tehát üzleti szempontból is egy élet- képtelen vállalkozás finanszí­rozását szolgálták. Az MFP új, emberközpontú értékrend kialakítására törek­szik, a jelenleg uralkodó pénz­központú értékrenddel szem­ben. A fenntartható fejlődés kritériumait figyelembe véve olyan társadalom felépítését tűzi ki célul, amelynek alapja a család, és polgárai az önfenn­tartás és az önbiztosítás alap­ján rendezik be életüket. En­nek alapjait az Alkotmányban kell rögzíteni, és feltételeit a mindenkori kormányzatnak kell biztosítani. Másrészt a polgárok hozzájárulnak az ál­taluk meghatározott közkiadá­sokhoz, ami a társadalom mű­ködőképességét, megfelelő védelmét, polgárainak állam- polgári jogon járó (nyugdíj, egészségügyi alapellátás, a munkanélküliség kezelése stb.) juttatásait fedezi. A kor­mányzat pedig az utolsó fillé­rig évente köteles elszámolni a befizetett közpénzekkel. Az ezzel összefüggő és a polgár számára is áttekinthető adózási rendszernek biztosítania kell az adózó állampolgár szolid megélhetését, másrészről ösz­tönöznie kell a vállalkozói és alkotó kedvet. Fóris Béla az MFP baranyai ügyvezetője A Kereszténydemokrata Nép­párt növekvő aggodalommal tapasztalja a kábítószer fo­gyasztás emelkedését és ezzel párhuzamosan a leginkább érin­tett fiatal korosztály fokozódó veszélyeztetettségét. Egyes becslések szerint tavaly közel 50 milliárd forintot költöttek kábítószerekre, a drogokat minden tizedik fiatal kipró­bálta. A százezrek életét meg­keserítő probléma megoldásá­ért a törvényhozás gyakorlati­lag semmi érdemlegeset nem tett. A közoktatás és felsőokta­tás, az egészségügy és a szociá­lis ellátó rendszer súlyos válsá­gát a hatalmon lévő koalíció nem kezeli. A drogprobléma megoldásának feltételei is ne­hezedtek. A Kereszténydemokrata Néppárt Országos Elnöksége felkéri a párt parlamenti frakci­óját, nyújtson be törvényjavas­latot, mely a kábítószer-fo­gyasztás további terjedésének megakadályozása mellett a megelőzésre és a fiatalság vé­delmére helyezi a hangsúlyt, a beteget betegként, a bűnözőt bűnözőként kezelve. A Kereszténydemokrata Néppárt Elnöksége alapelvként szögezi le, hogy nem tesz kü­lönbséget lágy, illetve kemény drogok között. Határozott és kemény intézkedésekkel kell bármilyen drogfogyasztás ellen fellépni. Kormányzati felelős­ség kérdése az, hogy miközben a hatalmon lévők elismerik, Magyarország tranzitországból célországgá vált, nem tesznek semmit a kábítószer-fogyasztás terjedésének megakadályozá­sáért. A Kereszténydemokrata Néppárt Országos Elnöksége megdöbbenését fejezi ki amiatt, hogy a nyugdíjasok a közel­múltban szégyenletesen kis összegű, fél százalékos nyug­díjemelésben részesültek. Bár a vonatkozó törvény sze­rint a folyó évi nyugdíjemelé­seket az előző évi nettó bérkiá­ramlás százalékához kell igazí­tani, s most a törvény szerint járó maradék kiadására került sor, a kormánynak megfelelő időben törvénymódosítási ja­vaslatot kellett volna benyújta­nia a parlamentben. A reálbérek elmúlt évi 12 százalékos csökkenése már az év elején ismert volt, s így mód lett volna már ebben az évben beterjeszteni a pénzügyminisz­ter által a napokban ismertetett elképzelést, mely szerint az árak növekedésének alakulását is figyelembe kell majd venni a nyugdíjak emelésénél. Nem lett volna szabad előfordulnia an­nak, hogy a pénzügyminiszter­nek saját szégyenét kelljen kife­jezni a nyugdíjasok érdekkép­viseleti szervezetében. Mindezekre figyelemmel a KDNP Elnöksége felkéri a párt parlamenti frakcióját, hogy ké­szítsen elő és nyújtson be tör­vénymódosítási javaslatot, mely szerint a nyugdíjasok még az idén kiegészítő emelésben részesüljenek az infláció mér­tékéhez igazodóan. Ennek forrásaként a privati­zációból származó bevételeket is meg lehet jelölni, mivel az eladásra került, vagy kerülő va­gyonok értékéhez a nyugdíja­sok évtizedeken át végzett aktív tevékenységükkel nagyban hozzájárultak. Ursprung János Konszenzust a külpolitikában A magyar-magyar csúcsról A Fidesz üdvözli a ma­gyar-magyar csúcs alkalmá­val elfogadott záródokumen­tumot - jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Pol­gári Párt alelnöke szerdai saj­tótájékoztatóján. Véleménye szerint a nyilatkozattal kap­csolatban a szlovák és a ro­mán kormánykörök igyekez­nek hisztériát kelteni, amely egyáltalán nem szolgálja a térség stabilitását. Németh Zsolt azt is hozzá­fűzte, hogy a dokumentumban megfogalmazott elveknek a gyakorlatban meg kell jelen­niük. Úgy vélte, hogy ez a lé­pés végre ismét létrehozhatja azt a konszenzust az ellenzék és a kormány között, amely sajnálatos módon korábban megszakadt a külpolitikai kér­désekben. Kijelentette, hogy a Fidesz a jövőben partnere lesz a kormánynak, ha a magyar­magyar csúcson elfogadott dokumentum szellemében kí­ván tevékenykedni. A párt elengedhetetlennek tartja, hogy az alapszerződések ügyében kikérjék az adott or­szág magyar kisebbségi szer­vezeteinek véleményét, és mi­hamarabb létrejöjjön egy nem­zeti egyeztető fórum. A sajtó- tájékoztatón elhangzott, hogy július 21. és 28. között ismét sor kerül a romániai Bálvá­nyoson a Fidesz nyári szabad- egyetemére. A rendezvény előadói között Orbán Viktor, Markó Béla, Jeszenszky Géza mellett több magyar és román közéleti személyiség szere­pel. (MTI) Magyar Demokrata Néppárt Gazdaságfejlesztési programvázlatok A Magyar Demokrata Nép­párt ma nem tartja időszerű­nek, hogy önállóan átfogó gazdasági programot készít­sen. Ezt a feladatot szövetsé­geseivel közösen munkál­kodva látja célszerűnek elvé­gezni. A jelenlegi szociállibe- rális kormány számunkra el­fogadhatatlan gazdaságpoli­tikája azonban szükségessé teszi, hogy egyes területeken már most markáns gazdaság- fejlesztési elképzeléseket dol­gozzon ki. Államháztartási reform Az állam közhatalmon ala­puló funkciójának ellátást szolgáló gazdálkodási rend­szere, háztartása azonnali vál­toztatásokra szorul. Olcsóbb és hatékonyabb államot kívá­nunk, mely jelentősen mér­sékli a jövedelmek központosí­tását és újraelosztását. Az ál­lamháztartási reform a Nép­párt szerint is égető feladat, mert ellentmondás, hogy az ál­lam szerepe a versenyre épülő piacgazdaságban is ugyanaz legyen, mint a szocialista gaz­dasági rendszerben. Tévedés azonban az a kormányzati el­képzelés, mely az államháztar­tási reformot a költségvetési hiány csökkentésével és az ál­lamháztartás anyagi helyzeté­nekjavításával keveri össze. A szociális piacgazdaság megva­lósítását célul kitűző Néppárt azonban nem elégszik meg a régi jóléti-szociális rendszer juttatásainak mechanikus el­törlésével. Ezen túlmenően egy új, rászorultsági elven ala­puló, kisebb ellátási körre ki­terjedő, ezáltal olcsóbb és ha­tékonyabb jóléti rendszert kí­vánunk létrehozni. Államháztartási reformel­képzeléseink főbb elemei a következők:- Az államháztartás pénz­ügyi rendszerének átalakítása az átláthatóság, az ellenőrizhe­tőség és a közpénzekkel való pazarlás megállítása érdeké­ben.- A nyugdíjrendszer átalakí­tása, a nyugdíjkorhatár eme­lése és az önként nyugdíjbizto­sítási rendszer kiterjesztése. Hangsúlyozzuk az átmenet fo­kozatosságát az érintettek vá­lasztási lehetőségeinek fenn­tartásával.- Az egészségügyi rendszer reformja az európai normák­nak megfelelő ellátási rendszer fenntartása mellett.- Az oktatási rendszer fi­nanszírozásának átalakítása az eddigi központi normatív fi­nanszírozással szemben egy ösztönző, célorientált finanszí­rozási rendszerre. Kutatásfejlesztés Hazánk nyersanyagokban és termelési erőforrásokban sze­gény ország. S mint ilyen, kü­lönösen rá van utalva az áltá­lunk legfontosabbnak tartott termelési erőforrás, a munka­erő mobilizálására. Gazdasági fejlődésünk alapja az alkotó ember gazdasági teljesítőké­pessége és innovativitása, melyhez a szükséges tárgyi tu­dást az oktatás és képzés biz­tosítja. A Néppárt ezért prog­ramot kíván kidolgozni az ok­tatás, a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés feltételei­nek javítására. Aktív állami részvételt tartunk szükséges­nek a húzóágazatok fejleszté­sében, a magas technikai szin­tet elérő termelés elterjeszté­sében. A környezetbarát ter­mékek és technológiák kifej­lesztése és bevezetése sem nélkülözheti az aktív állami közreműködést és anyagi se­gítséget. Staub Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents