Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-18 / 195. szám

6 Dtinántúli Napló Magazin 1996. július 18., csütörtök 100 frank bírság telefonálásért Száz frankos pénzbírsággal sújtják szeptember elsejétől Svájcban a vezetés közben történő telefonálást. A szigorú intézkedés alóli egyedüli ki­vételt azon programozható készülékek igénybevétele je­lenti, amelyek az emberi han­got felismerve, automatiku­san tárcsáznak, így a vezető mindkét keze a kormányon maradhat - közölte a svájci autóklub. A hatóságok azt remélik, hogy a büntetés megemelt összege növelni fogja a közlekedés biztonsá­gát, mert a telefon kézben tar­tása jelentősen csökkenti a vezető reakcióidejét. Az autóklub értesülései szerint szeptembertől Svájc­ban más közlekedési szabály- sértések esetén is mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába. A piros lámpán történő áthajtá­sért az eddigi nyolcvan frank helyett 250 frankot kell majd fizetni. A sebességkorlátozá­sok óránként tizenegy kilomé­terrel vagy ennél többel való túllépéséért kirótt bírságot 100 frankról 250 frankra emelték. A járdán való parko­lás a korábbi húsz frank he­lyett a jövőben 120 frankba kerül majd. Aki kanyarodás­nál elfelejti kitenni vagy visz- szavenni az indexet, annak 100 frankot kell leszurkolnia. A biztonsági öv becsatolásá­nak elmulasztása miatt 60 frankot kell fizetni. Európa legjelentősebb borostyánlelete Kora egyik leggazdagabb höl­gyének nyakát ékesíthette az a borostyánnyakék, amelyet a napokban találtak a bajoror­szági Ingolstadtban egy építke­zésen, s amelyet Európa legje­lentősebb borostyánleletének tartanak. A 2800 darabból álló nyakék Kr. e. 1600 körül ké­szülhetett. A tudósok az ékszer különlegességéből és gazdag­ságából arra következtetnek, hogy a bajor térség akkori lakói közötti húsz leggazdagabb csa­lád egyikének hölgytagja visel­hette. Oda, ahol most megtalálták, bronzból készült, lábra való ék­szerekkel és más értékes tár­gyakkal együtt egy tőzegmo­csár szélén helyezték el, áldo­zatként valamiféle istenségnek. A lelet értéke felbecsülhetet­len, de a szakértők szerint ma is legalább ötjegyű márkaösz- szegbe kerülne valami hasonló előállítása. Ingolstadtban egyébként az utóbbi években egyre gyakrab­ban akadnak különböző kor­szakokból származó, tulajdo­nosaik gazdagságát mutató ér­tékes leletekre a régészek. En­nek okát abban látják, hogy a térség kiváló minőségű termő­földje vonzotta és jól eltartotta a lakosokat, továbbá hogy már több ezer éve is itt keresztezte egymást az észak-déli, valamint a kelet-nyugati főútvonal. Törvényen kívül helyezett nevek A marokkói parlament hatá­rozata szerint az országban születő gyermekeknek csak arab, vagy marokkói eredetű nevet lehet adni. A honatyák által egyhangúlag elfogadott törvénynek állítólag elsőd­leges célja az alacsony isko­lai végzettségű szülőket megakadályozni abban, hogy mozi- vagy tv-filmek alakjairól nevezzék el cse­metéiket. A törvény - amely nem visszamenőleges hatá­lyú - ezen túlmenően meg­tiltja a törzsi, területi hova­tartozásra utaló, vagy rang­név vezetéknévként való anyakönyvezését is. Az et­nikumokban - így például a berbereknél - használt ne­vek továbbra is törvényesen adhatók az újszülötteknek. Elkopott a milliárdos hitelkártyája A manilai repülőtér egyik boltjának ellenőrző beren­dezése hibásnak találta a vi­lág tizedik leggazdagabb emberének American Ex­press és Visa arany hitelkár­tyáját. Tan Yu csokoládék­ból és likőrökből álló 2000 dolláros számláját akarta ki­egyenlíteni, amikor kártyái­nak fedezetét megkérdője­lezték. A bolt izgatott sze­mélyzetének minden egyes próbálkozására elutasító vá­lasz érkezett, végül telefo­non kapcsolatba léptek az American Express egyik hi­vatalnokával, aki tisztázta 7,7 milliárd dollár vagyonú ügyfelük személyazonossá­gát. A gyakori használattól a hitelkártyák mágnescsíkjai megsérülhettek - próbált magyarázatot adni a kelle­metlenségre egy reptéri hi­vatalnok. Női diplomaták a Szentszéknél A Fülöp-szigeteket kedd óta a hatgyermekes családanya, Henrietta Tambunting de Villa képviseli nagyköveti minőségben a Szentszéknél. Megbízólevelének átnyújtá- sakor a nagykövet asszony emlékeztetett a pápa leve­lére, amelyet tavaly a nők­höz intézett, rámutatva an­nak jelentőségére, hogy egyre fontosabb szerepeket töltsenek be a társadalom minden szintjén. A katoli­kus egyházfő hangsúlyozta, hogy a nők különösen a gyermekek védelmében te­hetnek sokat. A Vatikánban akkreditált nagykövetek kö­zül hatan vannak nők: Be­lize, Lettország, Mali, Szin­gapúr, Uganda és a Fülöp- szigetek képviselője. Az inkák kincsei nyomában Az inka fejedelemnő, Catalina Huanca kincseinek keresése közben újabb nyomra jutottak Peruban. A hivatalos közlés szerint a főváros El Augustino negyedében egy iskola épülete alatt folyosókra bukkantak, amely szerteágazó katakomba­rendszerhez - s a kincskeresők reményei szerint Catalina Hu­anca kincseihez - vezet. A kutatók másik csoportja szerint a katakombákat éppen az inkák kincseit keresők vájták ki a múlt században. A kincsekben hívők első fel- tételezései szerint a katakom­bákat a spanyol gyarmati ura­lom idején építették. Az iskola épületének helyétől eddig 200 méternyire jutottak el. Itt hat irányba vezetnek tovább a fo­lyosók, de még nem tudni, hová. A hagyomány szerint Cata­lina Huanca a spanyol hódítá­sok idején a mai Lima környé­kén ásatta el arany és ezüst kin­cseit, hogy azok ne juthassanak a hódítók kezére - jelentette a francia AFP hírügynökség. Az inka állam a XIII. század környékén alakult a perui An­dokban, Cuzco környékén, majd később hatalmas biroda­lommá terebélyesedett, amikor a kecsua nyelvet beszélő inka törzsek más törzsekkel szövet­ségre léptek. A XVI. század elején a Cuzcóból irányított, s kiváló utakkal behálózott biro­dalom területe közel egymillió négyzetkilométert tett ki, s a mai Ecuadortól a mai Chiléig és Argentínáig terjedt. A köz­ponti adminisztráció élén a Nap fia, az Inka állt. A spanyol hódí­tás éppen polgárháború által meggyengültén találta az inka birodalmat. Francisco Pizarro spanyol tiszt 1532-ben alig né­hány gyalogsági- és lovaskato­nával elfogta a polgárháború­ban győztes, trónkövetelő At- ahualpát, s kivégeztette. Ezen események nyomán és a spa­nyol hódítás során az inka biro­dalom széthullott, s az inkák milliószám pusztultak el. A ré­gészek mind a mai napig talál­nak kincseket, temetkezési he­lyeket, sőt, a hegyek csúcsán épült, vagy az őserdő által be­nőtt városok maradványait. Amennyiben tehát Catalina Huanca valóban elrejtett vala­mit az inkák mesés kincseiből, és a limai katakombákban va­lóban megtalálnak valamit eb­ből, akkor felbecsülhetetlen ér­tékű, XVI. századi remekmű­vek bukkannak fel újra. Ilyen az új Mercedes Benz „SLK” roadster. 1996. szeptemberétől megvásárolható - leg­alábbis Németországban. Az utolsó simításokat végzik a 4500 éves Szeneferu pira­mis kövein. 40 év elzártság után újra megtekintheti a nagyközönség a felbecsülhetetlen értékű emléket. Kitisztultak az amszterdami csatornák Néhány évvel ezelőtt a roman­tikus amszterdami csatorna­rendszer nem volt egyéb, mint egyetlen nagy emésztőgödör. A csatorna mentén fekvő házak mellékhelyiségeiből a szenny­víz közvetlenül, tisztítatlanul ömlött bele a vízbe, egészen úgy, mint 1838-ban, F. W. Dethmar német lelkipásztor idejében, aki ottjártakor a vá­rost „a világ legegészségtele­nebb helyének” titulálta. Az utóbbi években azonban sok minden megváltozott: oly­annyira, hogy a 160 csatornából álló rendszer ma állatparadi­csom. A tisztítással a vízben és annak mentén egyaránt egész­séges ökológiai rendszer ala­kulhatott ki. Bár a legtöbb állat csendben, a városlakók szá­mára észrevétlenül él, néhá- nyukat látni is lehet. Ki hinné például, hogy az éjszakai élet egyik központjában, a Leidse téren időnként denevérek húz­nak el. A víz alatt is virágzik az élet: a mintegy 3 méter mély csator­nákban 60 halfajta él, köztük tőkehal és hering is. A kör­nyező háztetőkön osztrigahalá­szok vernek tanyát. A sós víz az Amszterdamot a tengerrel összekötő északi-ten­geri csatornán át érkezik. Éj­szakánként 600 ezer köbméter friss tengervizet pumpálnak a csatornákba, míg az állott vizet zsilipeken vezetik el - írja a dpa. Moszkitókkal a malária ellen Ha a módszer beválik, akkor a ravasz tudomány éppen a saját fegyverével számolhatja fel a maláriát: a betegséget okozó mikrobák helyett éppen az ol­tóanyagot juttathatják célba az e célra „tenyésztett” génmani­pulált moszkitók. A moszkitók a fertőzés he­lyett nyálukkal egy olyan fehér­jét juttathatnak a megcsípett testébe, amely megbetegítés he­lyett oltóanyagként védi meg az áldozatot a maláriától. Az élő injekcióstűként funk­cionáló szúnyogfélék „létreho­zásának” gondolata brit kutatók fejéből pattant ki. Az elmélet a moszkitók nyálmirigyeinek génmanipulációval történő megváltoztatásán alapul. A kí­sérletet egereken próbálják ki. Az indiánregények atyja, Kari May - azaz May Károly - ra­jongói számára évtizedek óta zarándokhelynek számít a nagy német romantikus író szülőháza a Drezda melletti Radebeulban. Az indián hőskor szerelmesei néhány év múlva már nem csak passzív szemlélőként kerülhet­nek kapcsolatba a Kari May-i örökséggel, hanem maguk is élhetnek úgy, mint a szász írófe­jedelem több tucat könyvben megörökített rézbőrű hőse, s barátaik: Old Shatterhand, Old Surehand meg a többiek. Ehhez még Amerikába sem kell utaz­niuk. Egy belga cég vezetői ugyanis a fejükbe vették, hogy Kelet-Németország egy megle­hetősen mostoha vidékén vad­nyugati üdülőparadicsomot alakítanak ki. A nem kevesebb mint 16 ezer hektáros terület a Hoyerswerda-Senftenberg­Rézbőrűek, bölények, aranyásók és ekhós szekerek Turistaparadicsom May Károly földjén Spremberg közötti három­szögbe esik; a lausitzi barna­szén-medence évtizedek alatt kitermelt, ám az utóbbi négy évben rekultivált meddőhányói az ötletadó szerint már első pil­lantásra az Egyesült Államok nyugati felének prérijeire emlé­keztetnek. Ezt a benyomást lenne hi­vatva fokozni a létrehozandó természetvédelmi terület és vadrezervátum, amelyben bö­lények, jávorszarvasok, raga­dozó és vízimadarak élnének. A turisták elhelyezése öt, „echt vadnyugati kinézetű” városká­ban történne, ahol a „sápadtar- cúak” a pihenés mellett szóra­kozási lehetőségeket is találná­nak. Például az aranyásók West-Townjában az obiigát „saloon”-ok mellett farmernad­rág-múzeum és több dixieland zenekar szolgálná a látogatók épülését. Egy bányató mellé indiánfa­lut terveznek a European Tou­rism Coordination Center veze­tői: ebben a faluban rendeznék be a hagyományos indián ter­mészetgyógyászat módszerei­vel és anyagaival dolgozó in­tézményt. Aki pedig luxusra vágyik, az wigwam helyett a Governors Castle elnevezésű ötcsillagos fogadóban foglalhat magának szobát. A modem technikáról le kell mondania: a turistaparadicsom egész terüle­tén kizárólag gyalog, lóháton, ekhós szekéren, kenukkal vagy gőzmozdony vontatta kisvas- útón lehet közlekedni. A szászországi hatóságok vi­lágméretű kutatásba kezdtek olyan koncepciók után, ame­lyeknek segítségével hasznosí­tani tudnák az egykori külszíni fejtés által elcsúfított tájat. A pályázók közül végül a belga ETCC kapta a megbízást. Alap­elvük az volt, hogy a turistapa­radicsom révén félezer új mun­kahelyet teremtsenek a kelet­német átlagnál is jóval maga­sabb munkanélküliséggel küzdő lausitzi régióban. Szép­séghibája a dolognak, hogy a belgák csak ötletben voltak gazdagok, a koncepció kivitele­zéséhez bizony külső pénzfor­rásokra szorulnak. A becsvágyó elképzelés sze­rint ugyanis Kari May földjén egyedül a szálláshelyek meg­építése 250 millió márkát fog elnyelni. További 70 millió márkába kerülne az infrastruk­túra kiépítése. A belgák ennek csak egy kisebbik részét tudják felmutatni, ezért a tender meg­nyerése után gőzerővel nekilát­tak potenciális beruházók fel­hajtásának. Két céget már sike­rült is megfőzniük, ám a pénz még mindig kevés ... A létesítmény próbaüzemét mindenesetre már kitűzték: 1999-ben megtörténik a terület műszaki átadása és „beüzeme­lése”. Nem sokkal később már jöhetnek a turisták. Az ETCC számításai szerint ahhoz, hogy a vállalkozás kifizetődjön, évi félmillió vendégéjszakára van szükség. Ehhez mintegy 74 ezer látogatót kellene évente becsa­logatni a területre. Winnetou és társai tartós népszerűségét te­kintve, ez nem is tűnik irreális célkitűzésnek - írja az AFP.

Next

/
Thumbnails
Contents