Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-17 / 194. szám
6 Dunántúli Napló Honismeret 1996. július 17., szerda Hogyan alakult ki a „modern” Sellye? Megismételt rendelkezések A törökvilág idején a középkori várral rendelkező Sellye különösen nehéz napokat ért meg. Először közvetlenül a mohácsi csata után a Balatonig fosztogató akindzsik dúlták fel, azután a Kőszeg elleni 1532. évi hadjárat során hamvasztották el Szulejmán parancsára. „Ahány feslett erkölcsű gonosz volt a próféta szent törvényének gyűlölői közül - írta Dzselalzade Musztafa történetíró - kívül és belül a házakban, egyaránt kígyók és hangyák eledelévé tették. Azután az egész települést felgyújtván, oly sötétté tették, amilyen a fekete hitetlenek kebele.” 1664-ben az északi Dráva- völgy valamennyi településével együtt Zrínyi Miklós parancsára azért kellett Sellyének is elhamvadnia, hogy benne se találhassanak a török megszállók emberi élelmet, vagy állati takarmányt. Sellye „modem” település- szerkezete azonban csak az 1767. évi úrbéri rendelet végrehajtása során többször is megismételt „rendbeszedések” során alakult ki. Ez a kis írás ennek a folyamatnak világítja meg néhány mozzanatát. Alapját is csak Nagy Imre földmérő két bizalmas levele adja, amelyekben az uradalom igazgatóját tájékoztatja a soron következő földmérésről. Az 1801. december 13-án írt első irat azzal a mentegetőzéssel kezdődik, hogy a sellyei vártól Iványi felé a tervezett 12 öles útat már kijelölte, de az „a sok vizek miatt fel nem hányatott”, mert előbb a vizet kellett elvezettetni a jobbágyokkal. A vár előtt elterülő rétből azonban kihasította már azt a hat és fél holdnyi területet, amelyet alkalmasnak talált a tervezett katolikus templom, tovább a Granarium (Magtár) és különböző gazdasági épületek számára. Azt is megtudjuk, hogy a korábban kapott „házi fundusunk rövidsége miatt pa- naszolkodó” jobbágyoknak és a Fölső-Soron lakó mesterembereknek kettő kivételével int- ravillánumként emlegetett belső fundusát rét hozzáméré- sével meghosszabbította. A két utóbbi iparos kívánságát is csak azért nem teljesítette, mert a telkük végében lévő „paraszti épületek miatt, ezekkel killebb menni nem lehetett”. A geometra úgy tervezte, hogy december közepén a sellyei határban „minden földbéli osztálok meg tétetnek”, de minthogy az árvíz miatt „a rétek nagyobb részént vízben vannak, nem lehet dűlőzni míg nem apad.” Felvetette ebben a levélben a Sellyén már a századelőn is szép számban élő iparosok telekvásárlásainak kérdését is. Ebből tudjuk, hogy az uradalom rendszerint engedélyezte azok vásárlásait, csak azt kötötte ki, hogy telkeiket ne vegyék fel az úrbéri tabellákba. Minthogy erre a levelére választ nem kapott, 1802. január 20-án konkrétebben fogalmazott. A probléma ugyanis az volt, hogy ha a rétek a hivatalos telkiállományhoz tartoztak, akkor azoknak szerepelniök kell az úrbéri tabellában, ha pedig irtással nyert területek lettek volna, mint azt a vásárlók és a jobbágyok is állítják, akkor továbbra is meg kell hagyni azokat a tulajdonosok birtokában. Hasonló gondokról számolt be 1802 februárjában sellyei Nagy István is, akinek a mérés előtt a Lázi-Mezőben olyan három darabban lévő föld volt birtokában, amelyet nem maga irtott ugyan, hanem az irtás munkájáért a mészárosnak fizetett 90 forintot, azután robotolt és tizedet adott használatáért az uradalomnak. Most az a veszély fenyegeti, hogy az osztásnál nem veszik figyelembe ennek a földnek az irtás jellegét, hanem mint közönséges úrbéres föld kerül „közosztásra”. A sellyei ispánnak viszont olyan problémát okozott a felmérés, hogy az édesapja által két kaszás réttel együtt vásárolt ház rétje, amely irtás- földből származik, a mérés során három részre szakadt. Egynegyed része most az uraság rétjébe esik, egy negyedét az iványi út vonalának kimérésekor vették igénybe, az ő használatában maradt fele pedig az új út mentében fekszik. Most azért könyörög, hogy rétjét - az érte fizetendő szolgáltatások fenntartásával - egy tagban hasítsák ki. Végül megtudhatjuk e levélből azt is, hogy Nagy Imre a térképek tetszés szerinti méretben történő másolásához használni szokott „instrumentum pantograff ’ után kétszer is hiába járt Pécsen, mert nem tudott igényeinek megfelelő eszközt szerezni. Végül „más móddal” ugyan, de maga szerkesztett egy készüléket, mely- lyel „a mappákat a legnagyobb accuratioval (pontossággal) lehet reducálni, vagy is kisebbíteni. Dr. Kiss Z. Géza történész Földmérő az 1800-as évek elejéről A huminanyag-kutatas szaktekintélye A közelmúltban húnyt el Pécs különös tudósegyénisége, Jur- csik István oki. erdőmémök és vegyész, a hazai humusz- és huminanyag-kutatás nemzetközileg is elismert szaktekintélye. Magánlaboratóriuma a József u. 19. sz. alatt volt. Élete szinte egybefont kutatómunkájával. 1941-ben érettségizett a Nagy Lajos Gimnáziumjban, majd erdőmémöki tanulmányokat folytatott Sopronban, ahol több tudós tanára között volt Fehér Dániel, a világhírű magyar talajbiqjógus. Jurcsik István kémia iránti vonzalma hamarosan megszabta életpályájának alakulását. A frontról visszakerülve megszerezte az erdőmémöki oklevelet, majd a Tőzegkutató Intézethez, később pedig az országos Földméréstani Intézethez került. 1951-ben az Erdőmémöki Kar (Sopron) Kémia Tanszékére kapott meghívást. Az oktatás mellett ekkor kezdte el a hazai tőzegekből és lignitfélékből előállítható hu- minsavak kutatását. 1953-ban aspirantúrára vették fel. így kerülhetett Szegedre, a világhírű (ma külföldön élő) Fodor Gábor kétszeres Kossuth-díjas akadémikus által vezetett Szerves Kémiai Intézetbe, ahol aktívan vett részt élettanilag aktív szerves vegyületek térszerkezeti kutatásában. A forradalmi eseményeket követő zűrzavaros állapot miatt tanulmányai félbeszakadtak. Eleinte a soproni egyetem kémia tanszékén vette át az oktatás irányítását, majd hazakerült Pécsre. Itt az Uránércbánya Kísérleti, Kutatási és Automatizálási Üzemében kutatóvegyészként helyezkedett el. Elmélyült búvárkodása az egyre romló körülmények miatt abbamaradt, 1967-ben kénytelen volt nyugdíjba vonulni. Ettől kezdve minden energiáját és megtakarított pénzét az általa létrehozott Agrokémiai Laboratórium felvirágoztatására fordította. Korát megelőzve saját laboratóriumában olyan kutatásokat folytatott, amelyeket a humuszanyagokkal foglalkozó hazai szakemberek mellett neves külföldi tudósok is elismertek. Hazai pályázatok elnyerése révén számos nemzetközi és hazai konferencián számolt be a mezőgazdaságban és a gyógyászatban is felhasználható értékes huminanyagok új előállítási lehetőségeiről, kémiai vizsgálatairól és sejtbiológiai hatásáról. Viszonylag későn, 1979-ben a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen avatták műszaki doktorrá „Humin anyagok szerkezetének és élettani hatásának vizsgálata” c. disszertációja alapján. Dr. Jurcsik István halkszavú, de határozott egyéniség volt. A Mecseket annyira szerette, hogy hamva - kívánsága szerint - a Kis-Tubes alatti karszt- bokorerdő humuszos talajába került. Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár Vízi emléktúra A Védőszárny Szervezet Sportköre és a „Legyen a betű jó barát” Alapítvány dunai vízi emléktúrát szervez a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére. A július 19-től augusztus 9-éig tartó utat Mosonmagyaróvár - Budapest - Mohács útvonalon rendezik, zömében dyslexiás gyermekek részére. „Több szem.. „Több szem ...” címmel, ötvennégy fotós munkái tekinthetők meg a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Fotótagozata és a Magyar Fotóművészek Szövetségének közös bemutatóján a Vigadó Galériában. Az érdeklődők a „visz- szatekintő” tárlaton követhetik nyomon a testületekbe 1991 és 1996 között felvételt nyert alkotók munkásságát. Az új tagok között látható például Assai H. Péter, Bozsó András, Cros Kárpáti Zsuzsa, Eck Imre Gábor, Fábry Péter, Göbölyös Luca felvétele. I stván nádor, hogy Magyarországot megismerje és népszerűséget szerezzen, körutazást tett. Baranyába is eljutott. 1847 szeptember 17-én szállt ki a hajójából Mohácson. Egy órát időzött, megnézte Dorfme- istemek a mohácsi vészt ábrázoló festményét, szemlét tartott a vasas-németek fölött. Este 10 órakor érkezett Pécsre, ahol már a város határában fogadták. A kivilágított városon keresztül a püspöki palotába hajtattak, ahol az ünnepélyes fogadtatás történt. A másnap tisztelgésekkel, ünnepi ebéddel és táncmulatsággal telt el. Szeptember 19-én reggel a nép éljenzése közben Siklós felé távozott a nádor és kísérete, hogy Eszékre érjen. Ez volt a mindig kormányhű Baranyának a legutolsó lojális üzenete. Megyénkben ekkor már igencsak működött az ellenzék, amelynek vezére Batthyány Kázmér gróf. Az 1847/48-i országgyűlés előtt az volt a célja, hogy Baranya ellenzéki követeket küldjön az országgyűlésre. Majláth gróf, a vármegye feje mindent elkövetett, hogy ezt megakadályozza. A vármegye közgyűlését 1847 október 11-re hívták ösz- sze. Batthyány a választás sikerét a szabadszentkirályiakban látta. A gyűlés előtti napon Szent-Királyra ment - de csalódott, mert még a kíséretét sem engedték be a faluba. Ő maga mikor bement a faluba és meghallotta, hogy másnak adták a szavukat, csak annyit mondott: „Jól van, urak, tartsák meg szavukat, mint becsületes emberek.” Zeneszóval kísérték ki a faluból, de visszafelé elénekelték az akkori kortesnótát: Nem kell nekünk galagonya, Sem a Batthyány bora, magyar nemes testem, vérem. Szabadságom nem cserélem. (T.i.: Szabadszentkirály nemesi kiváltságokkal rendelkezett). Másnap Batthyány Perczel Miklós kíséretében, akit 40 vörösszalagos követett, ment a gyűlésterembe, ahol a fehérek (konzervatívak) voltak. Ott szót emelt, vitatta Majláth pártatlanságát, kérte a választás 15 nappal történő elhalasztását. Perczel is nagyon erélyesen beszélt. A beszéde annyira felkavarta a kedélyeket, hogy az elégedetlenek a főispáni kormányzó felé tódultak, aki az asztalra ugrott és menekülni igyekezett. Majláthot saját pártja védte meg és vitte ki a gyűlésteremből. Másnap megtörtént a szavazás, ekkor még Majláth két emberét megválasztották. Batthyány Kázmér választási kudarca mellett is az ellenzék előretört, eszméi mély nyomokat hagytak az emberekben. Az 1848 januári tisztújító választáson már a szavazatszedő bizottságban ott látjuk Batthyány Kázmért és még néhány emberét. Másodalispánnak Perczel Imrét választották meg. A másik embere Bésán János báró, alig maradt le a főispáni székről. Ez volt a fehérek utolsó győzelme a pirosak fölött. Az ellenzéki, a Batthyány- szellem oly nagy volt ebben az időben, hogy azt megállítani már nem lehetett. Az események viharosan követték egymást és jutottak el 1848 március 15-ig. Perics Péter Szerencsejáték az Dunántúli Napló előfizetőinek Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. A>Őn nyerőszáma: / C Jjm M hofi ajándék" POSTAAUTÓ GÉPJÁRMŰJAVÍTÓ ÉS Ön a nyertes: ? SZOLGÁLTATÓ KFT. Pécs, Diósi út 51. Tel.: 324-400 Díjmentes környezetvédelmi mérés. QUÄSTOR RUGALMASAN ALAKÍTHATÓ KIS CÍMLETEKBEN VÁSÁROLHATÓ FOLYAMATOSAN JEGYEZH BÁRMIKOR YISSZAVÁLTHA A QUAESTOR ÉRTÉKPAPÍR KFT. IRODÁI (PÉNZTÁRI ÓRÁK: HÉTFŐ-CSÜTÖRTÖK 9-15 ÓRÁIG, PÉNTEK 9-13 ÓRÁIG) BUDAPEST 1027 BEM RAKPART 33-34. TEL: 212-1964, 214-2291 • DEBRECEN 4025 KOSSUTH U. 2. TEL: 52-430-740 • EGER 3300 SÁNDOR IMRE U. 2. TEL.: 36-428-410 • GYŐR 9021 JEDUK ÁNYOS U. 9. TEL.: 96-324v324 • PÉCS 7621 JÓKAI U. 2. TEL: 72-224-049 • SZEGED 6720 DEÁK F. U. 34. TEL: 62-312-260 • VESZPRÉM 8200 RÁKÓCZI U. 7. TEL: 88-420-298 Batthyány - az ellenzék vezére