Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-16 / 193. szám
6 Dhnántúli Napló Kistermelők 1996. július 16., kedd Gazdanapok Szentlőrincen Térségi találkozóra várja Szentlőrinc a mezőgazdasággal kapcsolatban állókat augusztus 22. és 25. között. A gazdanapokat rendező Baranya Megyei Vállalkozói Központ, valamint a szervezésben részt vevő MEGA-TAN Mezőgazda- sági Szaktanácsadó és Szolgáltató Bt. szándéka, hogy a vidék gazdasági életét meg- pezsdítő események együttese legyen a kiállítás és vásár. Az 1994-es egynapos, majd a tavalyi négynapos gazdanapok tapasztalatait felhasználták a rendezők: idén már könnyebb lesz az eligazodás az események és a helyszínek között. Ugyanis egy helyen, a szentlőrinci vásártéren zajlik majd minden. A közel öt hektáron fedett és szabad területek bérelhetők és a szel- lős istállókban kis és nagy testű állatok egyaránt bemutathatok. Mint tavaly is, mos is lesz állatbírálat és árverés, sor kerül szakmai előadásokra, valamint szórakoztató programokra. A nemzetközi kiállításra és vásárra a rendezőknél lehet jelentkezni Pécsett a Rákóczi u. 24-26-ban (Vállalkozói Központ), illetve a Budai Nagy Antal u. 1-ben (MEGA-TAN Bt.). Nulladik évfolyam Gödöllőn Nulladik évfolyamot indít a Gödöllői Agrártudományi Egyetem azoknak a fiataloknak, akiket kevés pontszámúk miatt nem vettek fel egyetemre, főiskolára. Az egyéves képzés alatt biológia, kémia, matematika és fizika tantárgyakból szerzett többlettudás alapján megnő az esélyük más agrárfelsőoktatási, műszaki és tanárképző egyetemre, főiskolára is a jövő évi sikeres felvételre. Összesen 31 karon fogadják el plusz pontokként az itt szerzett bizonyítványt, amely a debreceni, a szegedi és a keszthelyi agrár-felsőfokú intézményekben a négyes-ötös eredmény esetén automatikus felvételt jelent. Kistermelők rovatunkkal legközelebb július 30-án jelentkezünk A paradicsomon és a paprikán is jól láthatóak a betegség jelei A zöldségfélék tápanyagzavarai Súlyos betegségeket okoz a növényekben a kalciumhiány mések is jól mutatják. Sok esetben a lombozaton még semmiféle elváltozás nem látható, de a termés már mutatja a mészhiány betegséget. A burgonyaféléknél és a ko- bakosoknál súlyos esetben felléphet a hajtásvég-pusztulás is. Ennek első tünete a fiatal levelek fonákirányban történő pöd- rődése. Ezt követően a levélerek közötti szövetek megsárgulnak, majd a levélszélek száradásnak indulnak. A hiány mértékétől függően a betegség az alsóbb levelekre is átterjed, amit a tenyészőcsúcs teljes pusztulása követ. Uborkánál, dinnyénél a párás, nedves fényszegény viszonyok (pl. télen fólia alatt) esetén a beteg részek elnyálkásodnak. A káposztaféléken a levelek csúcsi részén száradás formájában jelentkezik először a mészhiány. A levélszél közelében apró beszáradó foltok keletkeznek, majd idővel ezek egybefolynak. Salátánál a fiatal levelek ro- zetta szerűen, hullámosán növekednek. A belső leveleken apró barna foltok, foltocskák alakulnak ki, amelyek idővel összefolynak. A levél szélétől kezdődően lágy barna, barnásfekete foltok képződnek. Később a saláta közepe bamásfe- kete lesz. Megjegyzendő, hogy a tünetet nem mindig a talaj alacsony mésztar- talma, hanem gyakran a növény transpirációját zavaró tényezők is kiválthatják. Ilyen pl. a fólia alatti magas páratartalom. A spenót fiatal levelei sötétzöldek, amelyeken a szélektől kezdődően barna, sötétbarna foltok keletkeznek. A tünet idővel az idősebb levelekre is átterjed. A mészhiány betegség mellett a talaj magas mész- tartalma is káros kihatással lehet a növényekre. Ez elsősorban a mikroelemek (bór, vas, cink, réz stb.) felvehetőségének akadályozásában nyilvánul meg, ritkábban még a nitrogén és kálium felvételét is megzavarhatja. Természetesen az egyes növények nem egyformán reagálnak a talaj mésztartalmára. A Solonaceae családba tartozó növények (paradicsom, paprika, burgonya) a savanyúbb - 4,6-5,2 Ph-értékű - talajokon is szépen díszlenek. A spárga, cékla és zeller pedig a lúgos 7,5-8 Ph-értékű - talajokon is bőséges termést produkálnak. Ezek a növények tehát az úgynevezett mésztűrők. A legtöbb zöldségféleség azonban a gyengén savas és a semleges (6,5-7,4 Ph-értékű) talajon érzi jól magát. Legközelebb a már említett mikroelemekkel folytatjuk. Dr. Tamcsu József Folytatjuk a zöldségnövények táplálkozászavarával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat, ezúttal a kálcium (Ca, mész) hiányáról lesz szó. A kálciumra a növényeknek viszonylag nagy mennyiségben van szükségük. A másznék fontos szerepe van a növényi sejtek stabilizálásában, valamint a sejt-differenciálódásban. A talaj termékenységének fenntartásában nagy a jelentősége, ezért igen fontos növényi tápelem. Hiánya a talajban - közvetlen vagy közvetve - a legkülönbözőbb kedvezőtlen élettani folyamatokat indíthatja el. A növények már szíkleveles korban jelentős mennyiségű meszet vesznek fel a talajból, amely fokozza a betegségekkel szembeni ellenállóképességüket. A mészhiány tünete már egész fiatal korban megfigyelhető a növényeken és viszonylag nagy biztonsággal megkülönböztethető más betegségektől. A hiánytünetek először a fiatal növényi részeken jelentkeznek, viszont a gyökéren előbb alakulnak ki, mint a földfeletti részeken. Súlyos hiány esetén a tenyészőcsúcsok elhalnak és a növény olyan benyomást kelt, mintha a tetejét - a hajtásvégeket - letördelték volna. A mészhiány tünete egy-egy növénycsaládra, vagy fajra igen jellemző. A paprika és paradicsom termésein a nitrogén túl- trágyázásánál már ismertetett csúcsrothadás betegség tüneteit mutatja. A szövetelhalás már egész fiatal korban megindul, így a tüneteket az éretlen térMegjelent a fakórothadás és az orbánc Védekezzünk a szőlő betegségei ellen Az idei évben az időjárási viszonyok alakulása következtében olyan szőlőbetegségek is megjelentek, melyek csak 8-10 évenként fordulnak elő, egy-egy kisebb körzetre koncentráltan. Ez sajnos az idén a szőlőtermő területeken általánossá vált. Közülük a legjelentősebb a fakórothadás (Coniella dipsodiella). A gomba a fertőzött részek szöveteiben, vagy talajban telel és a nyári esőzésekkel párosuló jégverés, vagy szélverés után fertőz. Az első tünetek június végétől jelennek meg. Tünetek: Levélen - az első és másodrendű erek mentén - 3-4 cm hosszú, 1-1,5 cm széles, szabálytalan alakú foltokban a levélszövet barnára szí- neződik, elhal és ezek szövetében fejlődnek ki a kórokozó szemmel is jól látható, sötétbarna szaporító képletei. A fertőző szaporító sejtek eső és légmozgás segítségével gyorsan szétterjednek. A hajtások megbetegedése gyakoribb. A nóduszoknál kezdetben kicsi, hosszú, barna foltok képződnek, amelyek lassan az ízközre kiterjednek, a beteg ízközök kissé elvékonyodnak, majd elhalnak. Az elhalt és élő szövetek határán sötétbarna szegély, esetleg sejtburjánzás képződik. Az egyes ízközök elhalása után a felsőbb hajtásrészek hirtelen elhervadnak és elszáradnak. A hajtások megbetegedésének veszélyét növeli a csonkázás. A legáltalánosabb, legszembetűnőbb a fürtök fertő- zöttsége. A tünetek a fürt bármely részén megjelenhetnek. A bogyók leggyakrabban a kocsány felől rothadnak. A betegség terjedését a bogyóban 2 mm szélességű szivár- ványos sáv jelzi, amely után a rothadó bogyó színe fehér fajtáknál fakó sárga, vörös fajták esetében világos kávébarnára színeződik, később a bogyók bebarnulnak, betöppednek. A fürtkocsány a fertőzés helyén megbámul, elsorvad, a tápanyagszállítás megszűnik, emiatt a kisebb-nagyobb fürtrészek zsugorodnak és összeszáradnak. A betegség egyes évjáratokban, főleg jég- és szélverés után a már érőfélben lévő fürtöket is akár 50- 100 %-ban is károsíthatja, súlyosabb esetben a fiatal tőkék pusztulását is okozhatja. Védekezésnél meghatározó a jégverés egyéb mechanikai és kártevők által okozott sebzések beszárítása, illetve a kórokozónak kedvező párás mikroklíma megszüntetése (terület gyommentesen tartása), valamint a korai (június végi) csonkázás mellőzése. Kisebb zártkerti szolokban a védekezés megkezdése előtt ajánlatos a fertőzött bogyók, illetve fürtrészek eltávolítása. Kémiai védekezésre felhasználható készítmények: Buvicid F, Folpan, Ronilan, Sumilex 50 WP, Rovral (bogyórepedések esetén), preventív (megelőző) védekezésre a Topsin-M 70 WP. Javasolható a kontakt és a felszívódó (Topsin-M 70 WP) szerek együttes használata. Baranya megye egyes szőFakórothadás a fürtön lőtermesztő körzeteiben (Siklós, Villány, Pécsvárad) jelentős a szőlőorbánc fertőzés. Tünetei jellegzetesek, más betegség tüneteivel nem té- veszthetők össze, csupán a peronoszpóra olajfoltjai hasonlítanak valamelyest az orbánc kezdeti tüneteihez. A kezdeti tünetek elhatárolása áteső fényben jól elkülöníthető, mivel a szőlőorbánc foltja nem „olajos”. Tünetei a fehérszőlő fajtáknál a levélerek közti mezők kivilágosodnak, vörös fajtáknál bevörösödnek. Alaposabb szemlélődés után a fertőzött levelek erein bámuló részeket találhatunk. A fertőzött lomb lehullik. Erős fertőzéskor teljes lombvesztést is okozhat ez a kórokozó. Védekezésre felhasználható szerek: Antracol WP, Dithane M-45 (DG), Vondo- zeb Plusz (DG), a kombinált hatóanyag tartalmú készítmények közül a Cuprosan SD, Miltox Special. Réztartalmú szerekkel a fertőzés csak mérsékelhető. Czigány Csaba Kora reggel, vagy az esti órákban szedjük a málnát FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Gyümölcstermesztés - korszerűen A málna szedése, csomagolása A málna nagyon gyorsan érő gyümölcs (a beérett termés a hajtásokon rövid idő alatt túlérik, ekkor már le is hullanak), ezért szükséges, hogy a hőmérséklet függvényében 2-3 naponként, de nagy hőség esetén naponta szedjük. Számolni kell azzal, hogy a málna nem utóérő gyümölcs, tehát a megfelelő színt, a tökéletes ízt, zamatot csak a termőhajtásokon elért teljes érettségű állapotban éri el, ez akkor van, amikor a gyümölcsök beszíne- ződtek, a középső és hüvelykujjak közé fogva könnyen lehúzható a vacokkúpról. A málna - puha gyümölcs lévén - nagyon érzékeny a törődésre, azért nem választhatjuk külön a szedés és a válogatás munkafázisát. A termés minőségének megőrzését csak úgy érhetjük el, ha a leszedet bogyót a minőségének megfelelően a csomagolóeszközbe tesszük közvetlenül, általában a friss fogyasztásra szántat 30-50 dkg befogadó képességű műanyag tálcába, abba, amibe majd egyenesen a vevőhöz, a fogyasztóhoz kerül. Az ipari vagy saját feldolgozásra szántat műanyag vödörbe tehetjük. Nagyon megkönnyíti a szedést, ha alkalmazzuk a testre függeszthető szedőedénytartót, aminek két előnye is van: az egyik, hogy egyszerre 2-6 szedőtálca helyezhető rá, a másik, hogy így mindkét kezünkkel szedhetünk, ami kevés gyakorlással hamarosan könnyen fog menni. Ez meggyorsítja a szedést. Csak kora reggel, vagy az esti órákban szedjük a málnát, amikor még, illetve már hűvösebb az idő. Ha a túl meleg napszakban szedjük, amikor a gyümölcs nagyon át van melegedve, akkor számolnunk kell a gyors romlással. Soha ne hagyjuk a leszedett málnát a napon, a legkevesebb, amit meg kell tennünk, hogy árnyékos helyen tároljuk, de még jobb - a hűtőtárolás lehetőségének hiányában - ha pincébe levisszük és így hűtjük le. Szállítani is a kora reggeli, vagy az esti órákban célszerű. A legegyszerűbb hűtési lehetőségnek is óriás a jelentősége (árnyékba helyezés, pincébe tárolás), gondoljuk meg: ha 0 °C- on, 80-85%-os relatív páratartalom mellett tárolhatnánk, ott is csak 1-2 napot lehet biztonságban tudni! A szedés teljesítményét természetesen befolyásolja a gyümölcs mérete, a termőhajtások sűrűsége, a támaszberendezés módja, az, hogy a termés milyen erősen tapad a vacok- kúphoz, mindezektől függően az átlagos szüreti teljesítménynél ne számoljunk többel, mint 2-4 kg/óra. Gyakorlatlan szedőtől még ekkora teljesítményt se váljunk el. Buzássy Lajos
