Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-16 / 193. szám

6 Dhnántúli Napló Kistermelők 1996. július 16., kedd Gazdanapok Szentlőrincen Térségi találkozóra várja Szentlőrinc a mezőgazda­sággal kapcsolatban állókat augusztus 22. és 25. között. A gazdanapokat rendező Baranya Megyei Vállalko­zói Központ, valamint a szervezésben részt vevő MEGA-TAN Mezőgazda- sági Szaktanácsadó és Szol­gáltató Bt. szándéka, hogy a vidék gazdasági életét meg- pezsdítő események együt­tese legyen a kiállítás és vá­sár. Az 1994-es egynapos, majd a tavalyi négynapos gazdanapok tapasztalatait felhasználták a rendezők: idén már könnyebb lesz az eligazodás az események és a helyszínek között. Ugyanis egy helyen, a szent­lőrinci vásártéren zajlik majd minden. A közel öt hektáron fedett és szabad te­rületek bérelhetők és a szel- lős istállókban kis és nagy testű állatok egyaránt bemu­tathatok. Mint tavaly is, mos is lesz állatbírálat és árverés, sor kerül szakmai előadá­sokra, valamint szórakoz­tató programokra. A nemzetközi kiállításra és vásárra a rendezőknél le­het jelentkezni Pécsett a Rákóczi u. 24-26-ban (Vál­lalkozói Központ), illetve a Budai Nagy Antal u. 1-ben (MEGA-TAN Bt.). Nulladik évfolyam Gödöllőn Nulladik évfolyamot indít a Gödöllői Agrártudományi Egyetem azoknak a fiatalok­nak, akiket kevés pontszámúk miatt nem vettek fel egyetemre, főiskolára. Az egyéves képzés alatt biológia, kémia, matema­tika és fizika tantárgyakból szerzett többlettudás alapján megnő az esélyük más agrár­felsőoktatási, műszaki és tanár­képző egyetemre, főiskolára is a jövő évi sikeres felvételre. Összesen 31 karon fogadják el plusz pontokként az itt szerzett bizonyítványt, amely a debre­ceni, a szegedi és a keszthelyi agrár-felsőfokú intézmények­ben a négyes-ötös eredmény esetén automatikus felvételt je­lent. Kistermelők rovatunkkal legközelebb július 30-án jelentkezünk A paradicsomon és a paprikán is jól láthatóak a betegség jelei A zöldségfélék tápanyagzavarai Súlyos betegségeket okoz a növényekben a kalciumhiány mések is jól mutatják. Sok esetben a lombozaton még semmiféle elváltozás nem lát­ható, de a termés már mutatja a mészhiány betegséget. A burgonyaféléknél és a ko- bakosoknál súlyos esetben fel­léphet a hajtásvég-pusztulás is. Ennek első tünete a fiatal leve­lek fonákirányban történő pöd- rődése. Ezt követően a levéle­rek közötti szövetek megsár­gulnak, majd a levélszélek szá­radásnak indulnak. A hiány mértékétől függően a betegség az alsóbb levelekre is átterjed, amit a tenyészőcsúcs teljes pusztulása követ. Uborkánál, dinnyénél a párás, nedves fény­szegény viszonyok (pl. télen fó­lia alatt) esetén a beteg részek elnyálkásodnak. A káposztafé­léken a levelek csúcsi részén száradás formájában jelentke­zik először a mészhiány. A le­vélszél közelében apró beszá­radó foltok keletkeznek, majd idővel ezek egybefolynak. Salátánál a fiatal levelek ro- zetta szerűen, hullámosán nö­vekednek. A belső leveleken apró barna foltok, foltocskák alakulnak ki, amelyek idővel összefolynak. A levél szélétől kezdődően lágy barna, barnás­fekete foltok képződnek. Ké­sőbb a saláta közepe bamásfe- kete lesz. Megjegyzendő, hogy a tünetet nem mindig a talaj alacsony mésztar- talma, hanem gyakran a növény transpirációját za­varó tényezők is kiválthat­ják. Ilyen pl. a fólia alatti magas páratartalom. A spenót fiatal levelei sötétzöldek, amelyeken a szélektől kezdődően barna, sötétbarna foltok keletkez­nek. A tünet idővel az idő­sebb levelekre is átterjed. A mészhiány betegség mellett a talaj magas mész- tartalma is káros kihatással lehet a növényekre. Ez el­sősorban a mikroelemek (bór, vas, cink, réz stb.) felvehetőségének akadá­lyozásában nyilvánul meg, ritkábban még a nitrogén és kálium felvételét is megzavarhatja. Természetesen az egyes növények nem egyformán rea­gálnak a talaj mésztartalmára. A Solonaceae családba tartozó növények (paradicsom, pap­rika, burgonya) a savanyúbb - 4,6-5,2 Ph-értékű - talajokon is szépen díszlenek. A spárga, cékla és zeller pedig a lúgos ­7,5-8 Ph-értékű - talajokon is bőséges termést produkálnak. Ezek a növények tehát az úgy­nevezett mésztűrők. A legtöbb zöldségféleség azonban a gyengén savas és a semleges (6,5-7,4 Ph-értékű) talajon érzi jól magát. Legközelebb a már említett mikroelemekkel folytatjuk. Dr. Tamcsu József Folytatjuk a zöldségnövények táplálkozászavarával kapcsola­tos fontosabb tudnivalókat, ez­úttal a kálcium (Ca, mész) hiá­nyáról lesz szó. A kálciumra a növényeknek viszonylag nagy mennyiségben van szükségük. A másznék fon­tos szerepe van a növényi sej­tek stabilizálásában, va­lamint a sejt-differen­ciálódásban. A talaj termékenységének fenntartásában nagy a jelentősége, ezért igen fontos növényi táp­elem. Hiánya a talajban - közvetlen vagy köz­vetve - a legkülönbö­zőbb kedvezőtlen élet­tani folyamatokat in­díthatja el. A növények már szíkleveles korban jelentős mennyiségű meszet vesznek fel a ta­lajból, amely fokozza a betegségekkel szem­beni ellenállóképessé­güket. A mészhiány tünete már egész fiatal korban megfigyelhető a növé­nyeken és viszonylag nagy biztonsággal megkülönböztethető más betegségektől. A hiánytü­netek először a fiatal növényi részeken jelentkeznek, viszont a gyökéren előbb alakulnak ki, mint a földfeletti részeken. Sú­lyos hiány esetén a tenyésző­csúcsok elhalnak és a növény olyan benyomást kelt, mintha a tetejét - a hajtásvégeket - le­tördelték volna. A mészhiány tünete egy-egy növénycsaládra, vagy fajra igen jellemző. A paprika és paradi­csom termésein a nitrogén túl- trágyázásánál már ismertetett csúcsrothadás betegség tüneteit mutatja. A szövetelhalás már egész fiatal korban megindul, így a tüneteket az éretlen tér­Megjelent a fakórothadás és az orbánc Védekezzünk a szőlő betegségei ellen Az idei évben az időjárási vi­szonyok alakulása következ­tében olyan szőlőbetegségek is megjelentek, melyek csak 8-10 évenként fordulnak elő, egy-egy kisebb körzetre kon­centráltan. Ez sajnos az idén a szőlőtermő területeken általá­nossá vált. Közülük a legje­lentősebb a fakórothadás (Coniella dipsodiella). A gomba a fertőzött részek szö­veteiben, vagy talajban telel és a nyári esőzésekkel páro­suló jégverés, vagy szélverés után fertőz. Az első tünetek június végétől jelennek meg. Tünetek: Levélen - az első és másodrendű erek mentén - 3-4 cm hosszú, 1-1,5 cm szé­les, szabálytalan alakú foltok­ban a levélszövet barnára szí- neződik, elhal és ezek szöve­tében fejlődnek ki a kórokozó szemmel is jól látható, sötét­barna szaporító képletei. A fertőző szaporító sejtek eső és légmozgás segítségével gyor­san szétterjednek. A hajtások megbetegedése gyakoribb. A nóduszoknál kezdetben kicsi, hosszú, barna foltok képződnek, ame­lyek lassan az ízközre kiter­jednek, a beteg ízközök kissé elvékonyodnak, majd elhal­nak. Az elhalt és élő szövetek határán sötétbarna szegély, esetleg sejtburjánzás képző­dik. Az egyes ízközök elha­lása után a felsőbb hajtásré­szek hirtelen elhervadnak és elszáradnak. A hajtások megbetegedé­sének veszélyét növeli a csonkázás. A legáltalánosabb, leg­szembetűnőbb a fürtök fertő- zöttsége. A tünetek a fürt bármely részén megjelenhet­nek. A bogyók leggyakrabban a kocsány felől rothadnak. A betegség terjedését a bogyó­ban 2 mm szélességű szivár- ványos sáv jelzi, amely után a rothadó bogyó színe fehér faj­táknál fakó sárga, vörös fajták esetében világos kávébarnára színeződik, később a bogyók bebarnulnak, betöppednek. A fürtkocsány a fertőzés helyén megbámul, elsorvad, a tápanyagszállítás megszűnik, emiatt a kisebb-nagyobb fürt­részek zsugorodnak és össze­száradnak. A betegség egyes évjáratokban, főleg jég- és szélverés után a már érőfél­ben lévő fürtöket is akár 50- 100 %-ban is károsíthatja, sú­lyosabb esetben a fiatal tőkék pusztulását is okozhatja. Védekezésnél meghatározó a jégverés egyéb mechanikai és kártevők által okozott seb­zések beszárítása, illetve a kórokozónak kedvező párás mikroklíma megszüntetése (terület gyommentesen tar­tása), valamint a korai (június végi) csonkázás mellőzése. Kisebb zártkerti szolokban a védekezés megkezdése előtt ajánlatos a fertőzött bogyók, illetve fürtrészek eltávolítása. Kémiai védekezésre fel­használható készítmények: Buvicid F, Folpan, Ronilan, Sumilex 50 WP, Rovral (bo­gyórepedések esetén), pre­ventív (megelőző) védeke­zésre a Topsin-M 70 WP. Ja­vasolható a kontakt és a fel­szívódó (Topsin-M 70 WP) szerek együttes használata. Baranya megye egyes sző­Fakórothadás a fürtön lőtermesztő körzeteiben (Sik­lós, Villány, Pécsvárad) jelen­tős a szőlőorbánc fertőzés. Tünetei jellegzetesek, más betegség tüneteivel nem té- veszthetők össze, csupán a peronoszpóra olajfoltjai ha­sonlítanak valamelyest az or­bánc kezdeti tüneteihez. A kezdeti tünetek elhatárolása áteső fényben jól elkülönít­hető, mivel a szőlőorbánc foltja nem „olajos”. Tünetei a fehérszőlő faj­táknál a levélerek közti me­zők kivilágosodnak, vörös faj­táknál bevörösödnek. Alapo­sabb szemlélődés után a fer­tőzött levelek erein bámuló részeket találhatunk. A fertő­zött lomb lehullik. Erős fertő­zéskor teljes lombvesztést is okozhat ez a kórokozó. Védekezésre felhasznál­ható szerek: Antracol WP, Dithane M-45 (DG), Vondo- zeb Plusz (DG), a kombinált hatóanyag tartalmú készítmé­nyek közül a Cuprosan SD, Miltox Special. Réztartalmú szerekkel a fertőzés csak mér­sékelhető. Czigány Csaba Kora reggel, vagy az esti órákban szedjük a málnát FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Gyümölcstermesztés - korszerűen A málna szedése, csomagolása A málna nagyon gyorsan érő gyümölcs (a beérett termés a hajtásokon rövid idő alatt túl­érik, ekkor már le is hullanak), ezért szükséges, hogy a hőmér­séklet függvényében 2-3 na­ponként, de nagy hőség esetén naponta szedjük. Számolni kell azzal, hogy a málna nem utóérő gyümölcs, tehát a megfelelő színt, a töké­letes ízt, zamatot csak a termő­hajtásokon elért teljes érettségű állapotban éri el, ez akkor van, amikor a gyümölcsök beszíne- ződtek, a középső és hüvelykuj­jak közé fogva könnyen lehúz­ható a vacokkúpról. A málna - puha gyümölcs lévén - nagyon érzékeny a tö­rődésre, azért nem választhat­juk külön a szedés és a váloga­tás munkafázisát. A termés mi­nőségének megőrzését csak úgy érhetjük el, ha a leszedet bogyót a minőségének megfele­lően a csomagolóeszközbe tesszük közvetlenül, általában a friss fogyasztásra szántat 30-50 dkg befogadó képességű mű­anyag tálcába, abba, amibe majd egyenesen a vevőhöz, a fogyasztóhoz kerül. Az ipari vagy saját feldolgozásra szántat műanyag vödörbe tehetjük. Nagyon megkönnyíti a sze­dést, ha alkalmazzuk a testre függeszthető szedőedénytartót, aminek két előnye is van: az egyik, hogy egyszerre 2-6 sze­dőtálca helyezhető rá, a másik, hogy így mindkét kezünkkel szedhetünk, ami kevés gyakor­lással hamarosan könnyen fog menni. Ez meggyorsítja a sze­dést. Csak kora reggel, vagy az esti órákban szedjük a málnát, amikor még, illetve már hűvö­sebb az idő. Ha a túl meleg napszakban szedjük, amikor a gyümölcs nagyon át van mele­gedve, akkor számolnunk kell a gyors romlással. Soha ne hagy­juk a leszedett málnát a napon, a legkevesebb, amit meg kell tennünk, hogy árnyékos helyen tároljuk, de még jobb - a hűtő­tárolás lehetőségének hiányá­ban - ha pincébe levisszük és így hűtjük le. Szállítani is a kora reggeli, vagy az esti órák­ban célszerű. A legegyszerűbb hűtési lehe­tőségnek is óriás a jelentősége (árnyékba helyezés, pincébe tá­rolás), gondoljuk meg: ha 0 °C- on, 80-85%-os relatív páratarta­lom mellett tárolhatnánk, ott is csak 1-2 napot lehet biztonság­ban tudni! A szedés teljesítményét ter­mészetesen befolyásolja a gyümölcs mérete, a termőhajtá­sok sűrűsége, a támaszberende­zés módja, az, hogy a termés milyen erősen tapad a vacok- kúphoz, mindezektől függően az átlagos szüreti teljesítmény­nél ne számoljunk többel, mint 2-4 kg/óra. Gyakorlatlan szedő­től még ekkora teljesítményt se váljunk el. Buzássy Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents