Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-16 / 193. szám

1996. július 16., kedd A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Megváltozott a közúti baleseti járadék folyósítása A Hungária Biztosító Rt. érte­sítette az érintett ügyfeleket, hogy 1996. március 1-jétől megváltozott a közúti baleseti járadékok folyósításának rendszere. A változást köve­tően félreértések történtek, többen nem kapták meg idő­ben a pénzt. Az értesítésben azt is kö­zölték, hogy 1996. március 1- jéig a Hungária Biztosító Rt. fizette ki az 1991. július 1-je előtt bekövetkezett balesetből eredő, de a kötelező gép­jármű-felelősségbiztosítás alapján folyósított járadéko­kat! 1996. március 1-jétől vi­szont a kérelmekkel, kárigé­nyekkel, kifizetésekkel kap­csolatos észrevételekkel a Budapesten működő Támoga­tásokat és Járadékokat Kezelő Szervezethez kell fordulni. Az erről szóló pénzügymi­niszteri rendelet értelmében „az állam azoknak a szolgál­tatásoknak a nyújtására vál­lalt kötelezettséget, melyeket az 1991. július 1. napja eló'tt bekövetkezett káresemények időpontjában hatályos jog­szabályok szerint még nem teljesítettek”. Addig a biztosí­tási fedezet a benzinárba volt beépítve, amit megszüntetése után az állami költségvetés vállalt át. Sajnos, az új kifizető szer­vezet több esetben adós ma­radt a baleseti járadékkal. Il­lés Ferenc pécsi nyugdíjas még mindig nem kapta meg a júniusi és júliusi járadékot. Panaszosunk négy reklamáló levél után kétségbeesésében már közvetlenül a pénzügy- miniszterhez fordult, mert a szolgáltatók nem voltak tekin­tettel az állam tartozására. Időközben jelezték, hogy gond van a takarékszövetke­zeten keresztüli átutalással. Érdeklődésünkre a Támo­gatásokat és Járadékokat Ke­zelő Szervezet igazgatója, Se­bestyénné Balázs Erzsébet elmondta, hogy a számítógé­pes adatfeldolgozásnál követ­tek el hibákat. A Magyar Nemzeti Bank e hibákra hi­vatkozva többször is vissza­küldte az átutalásokat, köztük Illés Ferencét is. Panaszosa­ink ezért nem kapták meg a pénzüket. E miatt nem tudták időben átutalni a takarékszö­vetkezeti betétszámla-tulaj­donosoknak sem a járadékot. Pótlólag az ügyfél kívánsá­gára postán elküldik. Országosan 15 000 közúti baleseti járadékost tartanak nyilván. Éz a szám nem azo­nos a társadalombiztosítás ál­tal megállapított baleseti jára­dékban részesülőkkel. A kifizető szerv ígérete szerint az átállással járó hibá­kat mára megszüntették. A jú­lius végén és későbbiekben átutalandó járadékoknál már nem lesz késés, sem hiba, és az augusztusi pénzt mindenki időben megkapja. Rozvány Gy. Idén is lesz tűzijáték Minden eddiginél látványo­sabbnak ígérkezik az idei bu­dapesti tűzijáték augusztus 20-án. A műsor művészi meg­tervezése Jancsó Miklós fel­adata volt, a tűzijáték zenei aláfestését Benkő László stú­diója vállalta. A millecentenáriumi tűzijá- téjc félórás programja alatt 2218 töltetet lőnek fel - ez azt jelenti, hogy a teljes program alatt átlag 1,2 töltet robban majd másodpercenként a Duna fölött. A tűzijáték szer­vezése - a kormány 1996. ja­nuárjában kiadott rendelete alapján - a Honvédelmi Mi­nisztérium hatáskörébe tarto­zik, a lebonyolítására kiírt pá­lyázatot a NIKE Fiocchi cég nyerte el. A nem mindenna­pos látványosság idén közel 40 millió forintjába kerül a HM-nek, mely kiadásnak a minisztérium saját bevétele szolgál forrásul. K. Sz. Ö. Petrovics Emil a Mundus Cantatról Petrovics Emil, a legkiválóbb magyar zeneszerzők egyike a vasárnap véget ért Mundus Cantat, a 16. Pécsi Nemzetközi Kamarakórus Fesztivál zsűrijé­nek elnöke volt. Ebben a minő­ségében beszélgettünk vele.- A kórustalálkozók szerte a világon bizonyos mértékig át­alakulóban vannak. Az elmúlt három évtized rendkívül gaz­dag és sokszínű, nagy létszámot mozgató, élénk kórusélete ki­csit kifáradt. A kultúra, mely­nek valamennyi szférája átala­kulóban van, sokkal inkább a közönség széles rétege érdek­lődésének a nyomába szegő­dött. Eluralkodik az a piacgaz­dasági szemlélet, ami nyugaton már régóta nagyon is perifériá­lis területre szorította a kulturá­lis értéket.- Miképp érződik mindez a kórusmuzsikálásban ?- A kóruséneklésnek az a lé­nyege, hogy közösségi élményt ad. Ha most valami nincs di­vatban a világon, akkor az a közösséghez való tartozás él­ménye; a fiatalok között a meg­szállottakon kívül kicsit bla- mázs, hogy valaki kórusba jár.-Mi a véleménye a pécsi fesztiválról?- Az a benyomásom, hogy a pécsi fesztivált meg kellene újí­tani. A fesztivál-formáció a legkevésbé jelent vonzerőt, mert egyrészt nagy a rizikója annak, hogy óriási különbségek alakuljanak ki a jó és az éppen elfogadható társaságok között. Verseny esetén el kell küldeni az anyagot, és eleve kiesnek azok, amelyek várhatóan ran­gon alul szerepelnének. Ennek ellenére az idei találkozó ro­konszenves képet mutat, de a kórusmozgalom virágzása ide­jén ez a színvonal nem elégített volna ki bennünket. Mert annak azért nincs értelme, hogy egy falusi dalárda mérje össze ere­jét mondjuk egy olyan magyar kórussal, mint a Monteverdi Kamarakórus, amely Európa összes díját megnyerte már. — A magyar kórusok hely­zete?- Az itthoni kórusélet nincs vert helyzetben az biztos, de azért egy csomó válságjel mu­tatkozik itt is, ugyanakkor olyan szerzőgamitúrája van a magyar kóruszenének, amellyel versenyeket lehet nyerni. Én nem vagyok termékeny kórus­szerző, de még én is gyakran kapok leveleket külföldi verse­nyekről, hogy a darabommal sikerült megnyerni az első díjat.-Mi az oka, hogy ön nem termékeny kórusszerző, hiszen nagy műveiben fontos szerep jut az emberi énekhangnak?- Lényegében az életművem vokális. Én itt az a capella, te­hát a kíséret nélküli kórusmű­vekre gondoltam. Talán a mon­dandómat, ha kórus is van, többnyire tágabb, irodalmi, fi­lozófiai, bibliai anyagokkal fe­jezem ki. Az ember ízlése, kedve is változik az élete során. Egy időben sok művet írtam női karra. Ma már nem szeretek férfi kar nélkül írni, mert hi­ányzik a férfi zengés. De férfi­kar alig akad egy-kettő. Érde­kességként említem meg, hogy egy párizsi Chagall kiállításon számolgattam a nézőket, száz közül 90-92 nő volt, a maradék férfi. Érdemes megnézni egy hangversenyen is ezt, túltenge­nék a nők.- Min dolgozik most?- Egy Vörösmarty anyagon, de most éppen elakadtam, ezen kívül dalokat írok Szabó Lőrinc verseire. A filozófikusság ke­vésbé érdekel ma már, mint a hatvanas években, amikor lét­elméleti problémák foglalkoz­tattak, magyarra fordítva: ho­gyan kell a világban élni.- Mára ezt már tudja?- Egyre kevésbé, éppen ezért nem foglalkozom vele. Cseri László - Fotó: Müller Motorizált tortúra Magyarországon Az autózás és a motorozás sze­relmesei bizonyosan hallottak már az I. Autós és Motoros tour-túráról, mely augusztus 21. és 25. között zajlik majd. A vágta fantasztikus kalandot ígér a résztvevőknek. Mint azt Kenyeres Zsolttól, a szervező Tour Túra Kft. ügyve­zetőjétől megtudtuk, a ver­senyre 500 autós és 300 moto­ros nevezését fogadják el. Az előbbiek 75 ezer forintért, az utóbbiak 40 ezer forintért ve­hetnek részt a kalandban. Au­gusztus 16-án kisorsolják azt a 18 várost (a 19. Budapest), ahol az ellenőrzési pontok lesznek. Ezután mindenki saját maga, ti­tokban szerkesztheti meg az út­vonalát, mivel csak a rajt és a cél közötti időkülönbség ér­dekli a szervezőket. Az autó­soknak (min. két sofőr) mind a 19 pontot teljesíteniük kell, a géplovasoknak csak nyolcat. A nyertesek értékes autókat és motorokat vihetnek haza. A tú­rát ezentúl évente kétszer sze­retnék megrendezni, terepjárós változatban is. A szervezők szerint a leg­gyorsabbak akár két nap alatt is meg tudják majd tenni a kétezer kilométert, persze azért a gyor­saságon kívül a taktika is sokat számít. A kft. egyeztetett az il­letékes hatóságokkal, hogy erre az időre sűrítsék a közúti ellen­őrzéseket, hiszen a KRESZ szabályainak megsértése a ver­senyből való kizárást eredmé­nyezi. Azt még nem lehet tudni, hogy a 800 keresztül-kasul szá­guldó kalandort mennyire sike­rül majd kordában tartani az út­vonaluk ismerete nélkül, de remélhetőleg ez a túra nem lesz az országnak is tortúra. R. Z. Másoddiploma területfejlesztésből A következő tanévben is in­dít terület- és településfej­lesztési szakot a pécsi Janus Pannonius Tudományegye­tem. Az MTA Regionális Kutatások Központjával együttműködésben egyúttal kiegészítő, másoddiplomás továbbképzést indítanak. Az elméleti és módszertani kérdések között a regionális fejlesztés és a településirá­nyítás hazai és nemzetközi eredményeire is szerepel­nek. Az érdeklődők - köz­gazdászok, jogász, műszaki, pedagógus, államigazgatási szakemberek - jelentkezését augusztus közepéig a pécsi MTA-központban (Papnö­velde u. 22) várják. Sellyéi alkotótábor A hét végén ért véget a III. Ormánsági Nemzetközi Festő- és Faszobrász Tábor Sellyén. A résztvevő finn, angol, ukrán, horvát, ma­gyar vendégművészek kö­zött volt Szatyor Győző, Trischler Ferenc, Colin Fos­ter, Sisko Zelimir, akiknek alkotásaiból kiállítás nyílt a helyi Múzeumgalériában. Elektroszmogszűrő A számítógépek által kibo­csátott elektroszmog szűré­sére alkalmas berendezés, va­lamint az allergiások és más légúti megbetegedésben szenvedők részére kifejlesz­tett ionizátor bemutatójára kerül sor július 17-én 11 óra­kor Pécsett az Iparosházban. Az orvosi terápiás kisegítő készülék segítségével az al­lergiában szenvedők akár tü­netmentessé is válhatnak. Súlyos baleset a gyalogátkelőn Tegnap reggel egy IFA te­hergépkocsi, amely Pécsett, a belváros felől közeledett a belső sávban, a Pécsi Bőr­gyár előtti gyalogos átkelőn elütött egy 47 éves hölgyet, akit súlyos sérülésekkel - agyrázkódás, törések - vit­tek a Honvéd Kórházba. Csőtörést észleltek tegnap Pécsett, a Hunyadi és Káptalan út kereszteződésénél, az Aranyos kút szomszédságában. A lakossági bejelentést követően a Pécsi Vízmű dolgozói a helyszínre érkeztek és rövid időn belül orvosolták a bajt. fotó: müller andrea Szakmai gyakorlaton Angliában Először adatott meg pécsi diá­koknak, hogy az Európai Unió segítségével Angliában végez­hessenek szakmai gyakorlatot. A pécsi JPTE Földrajzi Tan­székének és a PMMF Műszaki Főiskolai Kar hallgatói Glou- cesterben, a helyi Természettu­dományi Főiskola meghívására hat héten át tanulmányozhatták az angol közigazgatási rend­szert és működését. Nálunk is ismert már a TEMPUS Program, amit az Eu­rópai Unió oktatási szervezete hozott létre a kelet-európai or­szágok felsőoktatási intézmé­nyeinek részére abból a célból, hogy cserelehetőséget biztosít­sanak a diákoknak Nyugat-Eu- rópa jobb megismerésére. A tanulmányút alatt Wilhelm Zoltán és Erdélyi András a Glo­ucester megyei tanácsnál, Pap Norbert és Béres Gábor a Glou­cester városi tanácson külön­böző osztályokon megismerhet­ték az igazgatási rendszer mű­ködését, amit pécsi szemmel fi­gyeltek, hogy hazaérkezve ta­pasztalataikat továbbadhassák. Az angol tanácsok Planning- System nevű összetett program­jaiban helyi és regionális szin­ten azonos hangsúllyal szerepel a kutatás, a fejlesztés, a tájékoz­tatás, a bányászat, a település­tervezés, a környezetvédelem, turizmus, régészet, műemlék- védelem és más témakörök. A hallgatók tapasztalata szerint a megyei és városi politikai dön­tések mögött rendkívül erős szakértői gárda áll, minden döntés előtt kiterjedt felméré­seket készítenek. Személyesen láthatták, hogy mennyire kiemelten kezelik a természet és az épített környe­zet egységét, mennyivel szigo­rúbb az építési engedélyezési eljárás. Például egy bolti tábla átfestésére is engedély és bírá­lat szükséges. Sokkal több szervtől kell szakvéleményt be­szerezni, és döntő a lakosság véleménye. A rendezési tervek­ről és nagyobb építkezésekről nyilvános bemutatókat tarta­nak. A tanács külön informá­ciós irodát működtet a lakosság tájékoztatására. Sok ingyenes kiadvány is ezt szolgálja, de be­tekinthetnek a tervekbe, doku­mentációkba is. A diákok az angliai tapaszta­latokat, mint új európai szemlé­letet igyekeznek tanulmánya­ikba beépíteni. R. Gy. Kárpótlási jegyért — TITÁSZ Rt. részvényt! Jegyzés: 1996. június 28-tól augusztus 1­A jegyzés során 10 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegy 1 db 10 ezer Ft címletértékű, névreszóló törzsrészvényre cserélhet • ■1^ (Túljegyzés esetéi fi n előbb lezárható) ÁLLAMI I I PRIVATIZÁCIÓS ÉS 1 m VAGYONKEZELŐ RT.

Next

/
Thumbnails
Contents