Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-13 / 190. szám

1996. július 13., szombat A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Gyűd és az idegenforgalom Bajor ízek a hírneves pincében A Tenkes völgyében lévő má- riagyűdi kegytemplom turis­tacsalogató és turistamarasz­taló látványosság (lenne). A hazánk távoli tájairól és kül­földről érkező vendégek talán csak az idegenvezetők kímé­letlen utasítására („nincs idő, sietni kell”) nem töltenek itt hosszabb időt ezen a szemet gyönyörködtető tájon. Egyébként a templom, a kör­nyezetében lévő borospince, étterem, és a pihenést-kikap- csolódást szolgáló park meg­érinti az idetévedő szívét: nyugalmat ígér és ad. A neves máriagyűdi pince hosszú ideig a siklósi terme­lőszövetkezet tulajdona volt. Az átalakuló tsz, már régóta árulta, ám nem igen akadt vállalkozó, aki a bérlőcserék idejében igen lelakott pincét megvásárolta volna. Ez év elejéig. Mert idén nyélbe ütötték a vételt: az egyik leg­ismertebb siklósi szőlő- és bortermelő, Bajor Péter és családja megvásárolta a bo­rozót. A felújítás után pár hete nyitották meg a mária­gyűdi idegenforgalom egyik, immár reprezentánsnak mondható centrumát, a Bajor pincét. A pince két különleges­séggel biztosan rendelkezik: 10 fele, kizárólag a helybeli borvidékről származó, de leginkább bajorék szőlőjéből készült bort kínálnak, mely­nek minősége, ismerve a borversenyeken elért sikere­ket, garantált. A másik, hogy a pincébe betérő vendégeket a pult és a bokszok közötti részben szőlészeti- borászati kiállítás is várja. Nem egy gyermekcsoport felkereste már őket, csak azért, hogy ezt az anyagot megtekintsék. A pincében újra le lehet ülni a bokszok­ban és ismét megnyílt a kü­lönterem, amelyből hamaro­san vadásztermet fognak va­rázsolni. S hogy milyen az idegen- forgalom? Bár már érkeztek vendégek hazánk, Németor­szág, Horvátország, Nagy- Britannia, sőt Kína és Spa­nyolország tájairól is, még nem az igazi. Bajor Péter mondja: a szomszédos Har­kányban ugyanerre panasz­kodnak. Ám ők, a máriagyűdi ide­genforgalom alakítói, Bajo­rék csak úgy, mint a szem­közti étterem gazdája, az is­mert vendéglátós, Illés Já­nos, mindent megtesznek, hogy kellemes és emlékeze­tes órákat szerezzenek az ideérkező turistáknak, ven­dégeknek. Sz. A. Lánycsók már nem körzete Mohácsnak A fogorvosi ellátást szeptembertől helyben biztosítja az önkormányzat Évtizedek óta a várostól öt ki­lométerre levő Lánycsókról Mohácsra járt a lakosság fog­orvoshoz. Az OEP-finanszí- rozás ez év július elsejei vál­tozásával viszont a község fölmondta a megállapodást és Dunaszekcsőhöz pártolt. Mint Hadra József, lánycsóki pol­gármester elmondta, koráb­ban is tervezték, hogy hely­ben alakítanak ki egy fogor­vosi rendelőt, s e lépéshez most kedvezőek a feltételek. A lakosság arányában adott térítés így, hogy Dunaszek- csővel megosztva foglalkoz­tatnak egy orvost, fedezi a várható költséget. Lánycsókon az egészség- ügyi centrumban kisebb át­alakítással a már meglévő gyermek- és felnőtt házior­vosi, valamint a védőnői ren­delők mellett önálló fogorvosi rendelőt hoznak létre. A munkák minimális kiadást je­lentenek az önkormányzat­nak, mert a helyiség felszere­lését dr. Faludi Ilona vállalta magára. A tervek szerint szeptem­ber elejétől a doktornő Duna- szekcsőn kívül Lánycsókon is rendel, és addig sem kell sen­kinek 32 kilométert utazni Dunaszekcsőig, mert megál­lapodtak, hogy Mohácson, a Ponty utcai magánrendelőjé­ben látja el a betegeket. A változás nem általánosan ismert sem a városban, sem Lánycsókon, bár a lehetőség­hez mérten igyekeztek tájé­koztatni az embereket. Júni­usban ennek ellenére a mohá­csi rendelőben 89 lánycsóki részesült valamilyen fogászati ellátásban, amelyeknek a költségeiről várhatóan szám­lát nyújt be a városháza Lánycsóknak. Berta M. Tófűn a vihar szinte minden fát tönkretett, kicsavart a földből FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Az időjárás-módosítás lehetőségei (Folytatás az 1. oldalról) Az említett szerzővel, valamint Bereczki Károllyal, a NEFELA Dél-Magyarországi Jégesőelhá­rítási Egyesülés igazgató-he­lyettesével a súlyos viharkárok­ról, jégverésekről beszélget­tünk. Mindketten határozottan állították, hogy a bekövetkezett természeti csapások ellenére igen is nagy jelentősége van a jégesőelhárítási egyesülés fenn­tartásának, amely jelenleg Ba­ranyán kívül Tolna és Somogy megye egy részét fedi le. Ezek a területek pedig mindig foko­zottan jégveszélyes térségnek számítottak.-Érthető' az emberek elvá­rása, ha már működik a rend­szer, akkor ne legyen a védett területen jégeső'- mondotta Be­reczki Károly -, ám ezt teljes mértékben kivédeni egyelőre megoldhatatlan feladat. A statisztikák alapján a rend­szer mintegy 40 százalékos ha­tékonysággal működik, vagyis a várható károk 40 százalékkal csökkenthetők. A térségünkben jelenleg alkalmazott francia (ezüstjodidos, talajgenerátoros) technológia hatékonyságának vizsgálatakor az egymáshoz közel eső védett, illetve nem védett területek jégkáradatait hasonlítják össze, és természe­tesen a védekezés költségeit is figyelembe veszik. A végered­mények eddig a rendszer fenn­tartásának szükségességét iga­zolták. A jégesőelhárítás működte­tése éves szinten mintegy 25 millió forintba kerül, amely bő­ven megtérül, ha figyelembe vesszük, hogy csak Baranyában évente több száz millió forintos jégkárral lehetne számolni. Sajnos a jégkárok mellett az egyéb viharkárokat is figye­lembe véve idén ez az adat az időjárás szeszélyei miatt meg­haladhatja az egymilliárd forin­tot is, mert bár a védekezés elvi alapjai teljes mértékben tisztá­zottak, a technológia terén még előbbre kellene lépni. Ez utób­bit bizonyítja, hogy egyes or­szágokban a rakétás jégesőel­hárításra, míg másutt a repülő­gépes, ismét másutt pedig a ta­lajgenerátoros módszerre es­küsznek a szakemberek. Ha pedig nem lenne jégeső­elhárítás, és a gazdák, a terme­lők csak a biztosítási alapon próbálnának védekezni, akkor a biztosítási díjak lennének meg­fizethetetlenek. A rendszert Dél-Magyaror- szágon jelenleg elsősorban a mezőgazdasági termelők, va­lamint az önkormányzatok és a biztosítótársaságok egy része tartja el. Szemben több más nyugati és tőlünk délre eső or­szággal, amelyekben a jégeső­elhárítás nagyrészt (vagy egé­szében) állami finanszírozással történhet. E téren azonban ha­zánkban eddig nem sikerült a rendszerhez csatlakozóknak si­kert elérniük. Kérdés, vajon meddig kopogtatnak hiába az illetékesek ajtaján . . . Dr. Geresdi Istvánnal szót ej­tettünk a csapadékkeltés tudo­mányos lehetőségeiről is, ám túlzottan biztató eredményekről a kutatók nem tudnak beszá­molni. Felhős időben a hóesés megindítása még csak megold­ható, ám a mi éghajlati viszo­nyaink között általában a nyári aszályok idején lenne szükség „esőcsinálásra”. Felhők nélkül pedig ez megoldhatatlan fel­adat. Balog Nándor A baranyai viharkárok utóhangja Mennyit fizettek a biztosítótársaságok ? Ezt az évet a jégverések esz­tendejének nevezhetjük. Há­romszor söpört végig megyén­kén jégverés, vihar, a lakosság­nak nagy károkat, a biztosítók­nak sok kártérítési kifizetést okozva. Mintegy húsz települé­sen volt alkalmi patakáradat, tíz faluban jég pusztított. A Garancia Biztosító 397 esete között háromféle kár - elektromos készülékben má­sodlagos villámcsapás, jégve­Hungária Biztosítóhoz 650 kárbejelentés érkezett, ezek öt­ven százaléka növényi kultú­rára, ötven pedig épületekre vonatkozik. Előbbire Szászvár környékéről jelentkezett sok károsult, utóbbira Siklós, Komló, Szászvár-Tófű vidéké­ről. Minderre 40 millió forint kártérítést fizettek ki. Sok bajba jutottnak nem volt biztosítása, pedig most szük­sége lenne rá. Cs. E. rés, vihar által okozott tetőbeá­zás, alagsorok elöntése - volt a jellemző: kifizettek közel 5 mil­lió forintot. Az ÁB AEGON- nál 270 káresetet jelentettek be - ezek fele villámcsapás, fele tetőrongálódás - kétmillió fo­rint értékben. A mezőgazdasági kártételeket még most is ösz- szegzik, hiszen ebben az eset­ben hosszabb időnek kell eltel­nie, hogy a kár megmutatkoz­zon a növény fejlődése során. A Méreggel kezelték az ellopott uborkát Pécsváradon a Szászvölgyi mezőgazdasági területről nagy mennyiségű uborkát loptak el, mely előző nap lett permetezve gyomirtó- és rovarirtószerrel, ezért emberi fogyasztásra veszé­lyes. A pécsváradi rendőrál­lomás felhívja a állampolgá­rok figyelmét, hogy nem megbízható helyről ne vásá­roljanak uborkát. A lopással kapcsolatban esetleges in­formációkat, bejelentéseket a pécsváradi rendőrségen tegyék meg. Tel.: 465-004. Nyílt túrák a Pap-rétről Természetjáró tábort ren­deznek immáron harmadik éve a Mecseken a budapesti MOM Természetjáró Egye­sület tagjainak részvételé­vel. A Zobák-puszta felől vezető, kék kocka turistajel­zésen megközelíthető Pap­réten ütött tanyát a hatvan főből álló csoport, melynek tagjai között a legfiatalabb 4 éves, a legidősebb 80 is el­múlt. A túrázó közösség ve­zetője Maulis János, aki a fővárosi egyesület tisztelet­beli elnöke. A Mecsek lát­nivalóival megismertető tú­rákkal bejárták a Jakabhe- gyet, Püspökszentlászlót és a Zengőt. A Keleti-Mecsek- ben felkeresték a Halász-pa­tak völgyét. Megismerked­tek Pécs nevezetességeivel. Tegnap a villányi Szobor­parkba látogattak. A vasárnap záruló tábor különböző kirándulásai nyilvánosak, az érdeklődő­ket táborhelyükön várják minden nap 9 óráig. Cs. E. mozaikjátékunk Postaautó Gépjárműjavító és . Pécs. Dióst út 51 Jel: 324-400 által felajánlott vizsgálat.-Kézi-és gépi forróvizes mosás-Teljes szerviz, olajcserék - Autóápolás, autókozmetika Postaautó Pécs Kft. Ön a nyertes: Hajdú Zsolt 7633 Pécs, Körösi Cs. S. u. 1/c. vuvsomm Daru emeli ki öt méter mélyből a roncsot FOTÓ: LANG RÓBERT Páncélosokat lőtt, a Balatonba zuhant A Luftwaffe Junkers vadász­bombázója éles kanyart vett a Balaton fölött. Buder főhad­nagy látta a tó déli vonala alatt felvillanó fényeket. Társai a Somogybán előretörő szovjet páncélosokat lőtték, akik heves elhárító tűzzel válaszoltak. Bohler altiszt vette észre az imént, hogy egy repesz elta­lálta a gépet, és gyorsan csök­ken az olajnyomás. Akkor vet­ték az irányt Bécsújhely felé. A két motor bőgött, de nem bírta már a gép súlyát. Pörögve zu­hantak a tóba ... Talán így tör­tént. A II. világháborúban mint­egy negyven sérült repülőgép zuhant a Balatonba. Felét a vi­lágégés után kiemelték, azt kö­vetően először 1973-ban, majd 1994-ben hoztak a felszínre szovjet géproncsokat. Tegnap emelték ki az első német harci repülő egy részét a Balatoni Vízügyi Kirendeltség és az Amphora Búvárklub szakem­berei. A Junkers Gl-es négy-öt méter mélyen volt az iszapba ágyazódva. A gép egy igazi ritkaság, egy éjszakai vadász, amiből feltehetően nincs több a világon. Egy 14 hengeres BMW motor hajtotta, 573 km/ órás sebességgel volt képes szelni az eget, tankolás nélkül mintegy 5 órán át, akár 8840 méteres magasságban. A repü­lőben épen maradt a pilóták oxigénmaszkja, az ülések, sőt az egyik vadászpilóta földi ma­radványait is meglelték. A hadinaplóból a Luftwaffe hatodik éjszakai vadászrepülő­ezrede 3. osztályának beveté­seit rögzítő korabeli feljegyzé­sek hiányoznak. Egyetlen ki­egészítő feljegyzés található mindössze: „1944. 12. 5. Plat­tensee Ju 88-GI 714628 2Z+BR 7 St. Obit. Helmut Bu- der/Uffz. Hans Bohler Ver­messt Schlachteinsatz” . Ma­gyarul: „a 7. századhoz tar­tozó, 2Z+BR jelzésű, 714628 gyári számú Ju 88 G-l típusú géppel csatarepülés során el­tűnt Buder főhadnagy és Boh­ler altiszt”. Ha a megtalált alkatrészek erre módot adnak, akkor a gépet feltehetőleg Magyarországon fogják rekonstruálni. A kutatás­ról, illetve a megelőző munkák­ról bővebb riport hangzott el a Petőfi Rádió hétfői műsorában is. Stefanits Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents