Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-10 / 187. szám
8 Dunántúli Napló Tudomány 1996. július 10., szerda Fogyasztói kosarunk 492 tételből áll Pécs társadalmi minimuma 1993 és 1995 között a Munkás- képviselet Alapítvány társadalmi-minimum számításai keretében fordult elő először, hogy vidéki városokban társadalmi-minimum értékeket számítottak. A vizsgálatba 1996 júniusától Pécs városa is bekapcsolódott. Elméleti és módszertani keretek Számításaink eredménye az adott város társadalmi minimuma, amely olyan összegű jövedelmet jelent, ami racionális gazdálkodás mellett biztosítja az emberi élet fizikai fenntartásán túl a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlettség adott szintjén alakult és általánosan törvényszerűvé vált javak és szolgáltatások szerény, de társadalmilag elfogadható színvonalú fogyasztását. Számításunkkal tükröt szeretnénk tartani a társadalom elé, hogy az ország különböző pontjaiban elhelyezkedő városokban mekkorák a megélhetés költségei. Tételes fogyasztói kosár alapján történik a számításunk. Jelenleg 492 tételből áll a kosarunk, amelyeket négy összetevőre bontva vizsgálunk - élelmiszer-, lakhatással kapcsolatos-, ruházati- és egyéb költségek. Ez a megbontás a minimum értékek összetételéről ad jellemző képet. Az élelmiszer összetevő a hús, a tej és tejtermékek, az édesipari termékek, a cereáliák, a zöldségek és gyümölcsök, a zsiradékok mellett élvezeti cikkek szűk körét is tartalmazza. Ezeket mértük fel. A lakhatási összetevőben a lakással kapcsolatos fenntartási, felújítási, karbantartási költségek, a lakbér és kölcsön- törlesztési kiadások mellett az energiahordozók árait, a lakás- textíliák, a tartós fogyasztási cikkek árait és ez utóbbiak javítási költségei szerepelnek, valamint a lakberendezési cikkek. A ruházati összetevő a felső-, az alsó- és a kötött ruházati termékeken túl a lábbeliket is tartalmazza. Az egyéb összetevőben a közlekedéssel, a társadalmi kapcsolatokkal, az oktatással, az egészségüggyel és testápolással kapcsolatos cikkek és szolgáltatások szerepelnek, valamint konyhafelszerelési áruk. Számításainkat 11 családtípusra vonatkozóan hozzuk nyilvánosságra, de a módszer lehetővé teszi bármely összetételű család minimumának meghatározását. Természetesen a fogyasztói kosárnak megfelelően fogyasztó háztartás nem létezik, a minimum értékek meghatározására és összehasonlítására azonban a módszer alkalmas. A társadalmi minimum összetétele A KSH megyei igazgatósága által készített rendszeres jövedelemstatisztikák adatai alapján a megyében 1996 első negyedévében az átlagkereset bruttó 36 273 Ft (Nettó 25 373 Ft). Felmérésünk alapján Pécsen egy egyedülálló férfi társadalmi-minimuma 32 751 Ft, amit valamivel meghaladnak az egyedülálló nők ezt az életszínvonalat biztosító kiadásai (34 889 Ft). Az egyes családtípusok társadalmi-minimumait a mellékelt táblázat mutatja. A táblázat adatait nézve látszik az, hogy a társadalmi-minimum eredményei családtípustól függően változnak, a nagyobb létszámú családoknak többe kerül a megélhetésük, mint a kevesebb főből állóknak. Ha figyelembe vesszük, hogy a fogyasztói kosár csak minimális fogyasztást enged meg, akkor szembetűnő, hogy még egy ilyen minimális fogyasztás is igen magas összegeket igényel. Kérdésként fogalmazódhat meg, hogy mi történik azokkal a családokkal, akik nem rendelkeznek akkora bevétellel, mint amekkora a nekik megfelelő családtípus mellett a minimális fogyasztáshoz szükségük lenne. Élelmiszer-összetevő Ha az élelmiszer-minimumot a társadalmi-minimum értékeihez viszonyítjuk, akkor megállapítható, hogy a család létszámának növekedésével növekszik az élelmiszerre költött jövedelemarány. Az élelmiszerre fordított kiadások részaránya családtípusoktól függően 17- 27% között mozog, a legalacsonyabb arányt az egyedülálló inaktív családtípusokban figyeltük meg, míg a legmagasabbat a két, illetve a három gyerekes házaspárok esetén. Az ő esetükben az élelmiszer kiadásaik már igen magasak, a kétgyermekes családoknál kb. 1500 Ft-tal, a háromgyerekes családoknál pedig 3500 Ft-tal haladják meg a 20000 Ft-ot. Lakás-összetevő A lakásra fordított kiadások képezik a társadalmi-minimum legnagyobb hányadát, ami mindenképpen összefüggésbe hozható az utóbbi időben történő energia-, fűtés-, melegvíz, csatornadíj, stb. emelésekkel. Ez esetben is családtípusoktól függően (30-40% között mozog) változik a lakásra fordított kiadások aránya a társadalmi minimumhoz viszonyítva. A legalacsonyabb a lakásra fordított részarány a háromgyerekes házaspároknál. Ez annak tudható be, hogy mivel nagyobb a háztartás létszáma, annál kevesebb az egy főre jutó lakásfenntartási költség (pl. ugyanannyi mosógépre, hűtőszekrényre, televízióra stb. van szükség egy egy fős háztartásban, mint egy öt fősben). Ennek következtében a legmagasabb a lakásösz- szetevő aránya az egyedülállóaknái, közülük is az inaktív férfi van e szempontból a legrosszabb helyzetben. Mindez azért érdemel nagyobb figyelmet, mert ha az élelmiszer ösz- szetevőt is hozzávesszük ehhez az arányhoz, akkor már a társadalmi-minimumnak közel 60%-át kell kifizetniük, úgyhogy közben még egy „fillért” sem költöttek ruhára, tisztálkodásra, mosásra, stb. Az összevethetőség kedvéért Pécs értékeit az egriekkel összehasonlítva megállapítható, hogy az egri lakásra fordított kiadásokhoz képest Pécsen jelentősen többet kell a lakásra fordítani (családtípustól függően 34- 41%-al többet). Ruházati összetevő A ruházati kiadások a többi összetevőhöz viszonyítva a minimum értékek legkisebb hányadát teszik ki. Családtípusoktól is függ azonban, hogy az összetevő aránya mekkora. A cikkek összetevőjét vizsgálva első ránézésre kitűnik az, hogy a nők jövedelmük nagyobb arányát kénytelenek ruházati cikkekre fordítani, mint a férfiak. A gyerekszám növekedésével egyenes arányban nő a ruházati cikkekre fordított kiadások aránya. Ez annál tudható be, hogy a városban a gyerek és csecsemő ruházati cikkek árai az utóbb időben igen megdrágultak. Azokban a háztartásokban, ahol gyerek és/vagy csecsemő van, a ruházati összetevőben alig lehet visszaszorítani a kiadásokat. Elsősorban arról lehet szó, hogy a felnőtt vásárol magának ritkábban ruhát, illetve ha több gyerek van, akkor ők a már kinőtt ruháikat adják tovább. Ha a ruházati értékeket összevetjük az egri értékekkel, akkor ezen összehasonlítás is igazolni látszik, hogy az egri értékekhez viszonyítva Pécsen - családtípusoktól függően - 22- 38%-kal kerülnek többe a ruhákra fordított kiadások (azokban a családokban, amelyekben gyerek is található). Egyéb kiadások Az egyéb kiadások minden esetben meghaladják a ruházati cikkekre fordított kiadások arányait. Minél nagyobb a háztartás létszáma, annál kisebb az egyéb kiadások részaránya a társadalmi-minimumhoz viszonyítva. Különösen erősen jelentkezik ez az inaktív családtípusokban. Ez azért is figyelemre méltó, mert ez az az ösz- szetevő, melyben a gyógyszerek és egészségügyi kiadások találhatók, mely ma igen kényes kérdés, hiszen állandó vita tárgya a gyógyszer és az orvosi ellátás költségei. Ugyanígy az oktatási költségek is a társadalmi-minimum ezen összetevőjében vannak (egyetemi tandíj, tankönyvek árai, beiskolázási költségek), melyek szintén a társadalmi kérdések középpontjában helyezkednek el. Kákái László szociológus Családtípusok: Társadalmi minimum Egy főre eső érték Élelmiszer Lakás Ruha Egyéb Egyedülálló férfi 32.751 32.751 6.834 15.237 2.371 8.309 Egyedülálló nő 34.889 34.889 6.834 15.237 3.994 8.824 Házaspár 53.912 26.956 13.668 19.133 6.366 14.745 Házaspár egy gyerekkel 67.027 22.342 17.583 22.315 9.461 17.667 Házaspár két gyerekkel 79.354 19.839 21.498 24.770 12.557 20.528 Házaspár három gyerekkel 89.817 17.963 23.456 26.785 16.048 23.529 Egyedülálló nő egy gyerekkel 48.793 24.396 10.749 19.145 7.090 11.808 Egyedülálló nő két gyerekkel 60.833 20.278 12.707 22.612 10.581 14.933 Inaktív férfi 30.910 30.910 5.467 15.237 1.897 8.309 Inaktív nő 32.723 32.723 5.467 15.237 3.195 8.824 Inaktív házaspár 49.905 24.953 10.935 19.133 5.092 14.745 A környezetvédelem előbb-utóbb önálló szakként is meg fog jelenni Kutató a katedrán Dr. Fodor István, a JPTE Természetföldrajzi Tanszékének most kinevezett professzora fotó: laufer László Tizennégy új professzorral büszkélkedhet a múlt hónap óta Pécs. Közöttük dr. Fodor 1st ónnal, aki több mint húsz éve „külső emberként”, kutatótevékenységének elismeréseként került a felsőoktatás berkeibe, a JPTE természet- földrajzi tanszékére. Az MTA Regionális Kutatóintézetében, melynek jelenleg is főmunkatársa, a környezetvédelem társadalmi és gazdasági oldalainak regionális és országos problémáival foglalkozik.- Előnyt jelenthet a hallgatók számára, ha egy kutató ok-, tatja őket?-Feltétlenül, hiszen a környezetvédelem olyan szakterület, melynek nincs tradicionális oktatási múltja, nincsenek kiforrott oktatási programjai, tankönyvei. A hallgatóknak így lehetőségük nyílik megismerkedni a tudományos kutatások infrastruktúrájával, módszereivel s nem utolsó sorban a legfrissebb eredményekkel, melyek közvetlenül a „műhelyből” kerülnek a katedrára.-A környezetvédelem tanításának milyen lehetőségei vannak ma a felsőoktatásban ?- A rendszerváltást megelőzően posztgraduális úton környezetvédelmi mérnöki , képesítést szerezhettek a földrajzból diplomázók. A 90-es évektől a nappali tagozatra került az oktatása, S' más szakterületek (jog, közgazdaságtudomány) oktatási programjába is , bekerült bizonyos formá- ( ban. A JPTE természetföldrajzi tanszéke két éve indította be a diplomát adó környezet- védelmi specializációs képzését, mely után igen nagy az érdeklődés. A négy félév során olyan szakembereket képzőnk, akik alkalmasak lesznek önkormányzatoknál, az oktatásban,^ gazdálkodó szervezeteknél a környezetügy képviseletére. Tervezzük emellett egy környezethasználati szakgeográfus képzés beindítását is 97-től, de a környezetvédelem előbb-utóbb önálló szakként is meg fog jelenni a felsőoktatási intézmények palettáján.-A környezetvédelem fontosságát egyre gyakrabban hangsúlyozzák, ám csak szerény lépések történnek.- A környezetvédelem még mindig a maradék-elv alapján részesül a költségvetésből, holott ha a környezetszeny- nyezés okozta egészségkárok költségeit nézzük (pl. egészségügyi szolgáltatások, gyógyszerek, a betegek kiesése a termelésből), ez 1992- ben mintegy 110 milliárd forintot jelentett az országnak. Hogy pozitív változás történjék ezen a téren, szükség lenne az egyes ember környezeti tudatosságának fejlesztésére. Ebben lehetne a médiának és az oktatásnak is igen nagy szerepe. Velősy G. Ajándék ez az úi Ford Fiesta Jól hangzik. Akárcsak a Ford Dal az Úton című kazetta, melyet július 1-26. között a márkakereskedőknél tett látogatásának emlékére kap ajándékba. Aki szerencsés csillagzat alatt született, és hirdetésünket, valamint jogosítványát magával hozza, akár még egy új Focust is nyerhet, vagy ott lehet a Hungaroringen, a Formula 1 magyarországi futamán. ... és most irány a legközelebbi Ford márkakereskedő (ÉfjSaSfc---------------------------------------------------------------------------------------------------*------------------------------I-------------J akon Kft. 7623 Pécs, Megyeri út 72. Telefon: 72/336-247 • Toponáry Autóház 7900 Szigetvár, József A. út 83/2. Telefon: 73/311-555 Az ajándékkazetták száma korlátozott. A Ford Hungária és az Ogilvy&Mather dolgozói, ill. hozzátartozóik az akcióban nem vehetnek részt. A sorsolást augusztus 1-jén közjegyző jelenlétében tartjuk. A nyertesek f listáját az augusztus 2-ai Népszabadságban tesszük közzé.
