Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-08 / 185. szám

10 Dunántúli Napló Gazdaság 1996. július 8., hétfő Megjelent a Magyar Építőanyagipari Katalógus ’96 terméktájékoztatója Információk már CD-ROM-on is A gyakorlatban jól hasznosítható tanácsokat ad a katalógus az építőknek is fotó: löffler A települések keveslik a 40 százalékot Vita a részvényekről Az új időpontig megegyezés születhet a gáz- és villamos- energia-szolgáltató rész­vénytársaságok magánosí­tásából származó bevételek elosztásáról az érintett ön- kormányzatok között. A törvény szerint tavaly november végéig kellett volna a gázszolgáltató rész­vénytársaságok privatizáció­jából származó pénzek 40, a villamosenergia-szolgáltató társaságok eladásából befolyó összegek 25 százalékát meg­kapniuk az érintett öt régióba tartozó önkormányzatoknak. Az összesen 47 milliárd forint értékű értékpapírok egymás közötti elosztásában azonban a legtöbb helyen nem tudtak megegyezni az egyes telepü­lések. Sokan közülük perre mentek az APV Rt.-vel, mert kevesellték a 40 százalékos részesedést. Suchman Tamás privatizá­ciós miniszter és az SZDSZ képviselői nemrégiben Száz­halombattán rendezett ta­nácskozásukon elhatározták: rövid időn belül szakmai kon­ferenciát rendeznek a patt­helyzetbe került érintettek részvételével, hogy újabb időpontot tűzzenek ki a rész­vények elosztásáról. Azt java­solják majd az önkormányza­tok liberális és szocialista vezetőinek, hogy mielőbb egyezzenek meg. A Befektetési Banktól a Távközlési Kutató Intézetig „Tizenötök” klubja Terítéken a burgonya Bemutatóval egybekötött burgonyatermesztési ta­nácskozás lesz július 10-én Bicsérden a faluházban. A szakmai fórumon a mező- gazdaság aktuális kérdései­ről tart előadást Gráf József, a vetőburgonya-termesztés gyakorlati kérdéseiről Berki Gyula, a bicsérdi Burgonya­termesztő Kft. és dr. Bárány Sándor, a szabadszentkirá­lyi Agroméda Kft. ügyveze­tői, de bemutatkoznak nö­vényvédőszert gyártó cégek is. A résztvevők megtekin­tik a bicsérdi vetőmagsza­porító területeket, valamint a szabadszentkirályi nö­vényvédelem-technológiai fejlesztési kísérleteket. Táljegyzés. Az Észak-ma­gyarországi Áramszolgáltató Rt. cserére felajánlott rész­vénycsomagját túljegyezték a kárpótlási jegyek tulajdonosai. A felkínált 375 058 darab, egyenként 10 ezer forint névér­tékű törzsrészvényre 585 108 igény érkezett. Az önkormány­zatok az általuk igényelt 122 418 részvény 48 százalé­kához, a mezőgazdasági szö­vetkezetek 55 százalékához juthatnak hozzá. Francia gyógyszerek. Nö­velte gyógyszereladásait ha­zánkban Franciaország harma­dik legnagyobb magángyógy­szercége, a Laboratoires Four­nier. A Richter Gedeon Gyógy­szergyár tavaly 400 millió fo­rint értékben forgalmazott, il­letve gyártott a francia cég ter­mékeiből. Elsősorban a koleszterinszintet szabályozó Lipidil nevű készítményből, to­vábbá szív- és érrendszeri be­tegségek elleni szerekből. Német pénzintézet. A Német Szövetkezeti Bank a napokban hivatalosan is megkezdte tevé­kenységét hazánkban. A frank­furti székhelyű pénzintézet a német szövetkezeti szervezet csúcshitelintézete. A magyar- országi képviselet fő feladata lesz, hogy segítse a Németor­szággal folytatott export, illetve import finanszírozását, s javítsa a két ország közötti külkeres­kedelmi kapcsolatok fizetési feltételeit. Feljövőben az Expressz. Az év első öt hónapjában 30 száza­lékkal növelte bevételét az Ex­pressz Utazási és Szálloda Rt. a múlt év hasonló időszakához képest. A kiutazás 33, a bel­földi forgalom 88 százalékkal nőtt eddig az idén. A társaság azt tervezi, hogy nettó nyeresé­gét ebben az évben a tavalyinak hatszorosára emeli. Negyedik kiadásban jelent meg az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. gondozásában a Magyar Építőanyagipari Kata­lógus Terméktájékoztató kötet­sorozata, s újdonságként ez az anyag a pécsi dr. Orbán József tanszékvezető főiskolai tanár (JPTE Műszaki Főiskolai Kar) gyűjtő és összeállító munkájá­nak köszönhetően CD-ROM- on is napvilágot látott. A több évtizedes hagyo­mánnyal rendelkező Magyar Építőipari Katalógus termékin­formációs rendszer 1992-től el­sőként vállalkozott arra, hogy erről az egyre szélesedő piaci kínálatról adjon szakszerű, a gyakorlatban jól hasznosítható tájékoztatást az építőipari ter­vezőknek, beruházóknak, ke­reskedő cégeknek, önkormány­zatoknak, kivitelezőknek, ma­gánépítkezőknek. Az évente megjelenő, igényes kivitele­zésű kiadvány igyekszik bemu­tatni a hazai forgalmazású épí­tőipari termékeket, ezek gyár­tóit, forgalmazóit, az építési te­vékenységgel kapcsolatos szol­gáltatókat. Nem is oly rég az építőanya­gok többsége még hiánycikk­nek számított. Mára már a gaz­daság átalakulása és számos külföldi cég megjelenése sok­színűvé tette a hazai kínálatot. Az idei két kötet szakmai rendszerben, könnyen kezel­hető formában tartalmaz lé­nyegi információkat az építési termékekről, a hasonló rendel- tetésűek információi egymás mellett jelennek meg, meg­könnyítve azok összehasonlítá­sát és a megfelelő ajánlatok ki­választását. A 30 fejezeten be­lül 195 termékcsoport (ezeken belül mintegy ezerféle termék): építési alapanyagok, épület- szerkezetek, épületgépészeti- és épületvillamossági termé­kek, munkaeszközök, építőgé­pek, az építéssel és a termékek­kel kapcsolatos szolgáltatások sorakoznak, de a betűrendes termék-, márkanév- és cég­jegyzék is segíti a tájékozódást. B. M. L. A törvényhozás múlt heti, rendkívüli ülésszakának utolsó napján döntött arról, hogy mely cégek alkotják a nemzetgazdaság működőké­pessége szempontjából jelen­tős, állami tulajdonú társasá­gok körét. Az országgyűlési határozat ér­telmében a kiemelkedően fon­tos szerepet betöltő vállalatok tizenötös listájára a következők kerültek fel: Magyar Befektetési és Fej­lesztési Bank Rt., Magyar Olaj és Gázipari Rt., Magyar Villa­mosművek (ez utóbbi különös tekintettel a tulajdonolt Paksi A világ ötven legnagyobb multinacionális cége közül negyven már jelen van a ma­gyar piacon, a külföldi érde­keltségű vegyes vállalatok száma pedig meghaladja a huszonötezret. A külföldi befektetők tudják, hogy érdemes nálunk beruházni - nyilatkozta Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter. Flangsúlyozta: a tőkebefekteté­sek kiemelkedően fontosak számunkra, mert ösztönzik az átalakuló magyar gazdaság modernizációját és világgazda­sági integrációját. A megvaló­sult beruházások enyhítik a gazdaság nagyfokú tőkehiá­nyát, emelik a műszaki techni­kai színvonalat, javítják a ver­senyképességet, s a piacgazda­ság értékrendjét hozzák be ha­zánkba. Atomerőmű Rt.-re és az Or­szágos Villamos-távvezeték Rt.-re); Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádió Hírközlési Rt., Mahart Magyar Hajózási Rt., Magyar Légiköz­lekedési Rt. (Malév), Volán Társaságok; Dunaferr Dunai Vasmű Rt., Hungalu Magyar Alumíniumipari Rt., Ikarus Járműgyártó Rt., Rába Magyar Vagon és Gépgyár Rt., Tiszai Vegyikombinát Rt.; Bábolna Mezőgazdasági Termelő, Fej­lesztő és Kereskedelmi Rt., Martonseed Martonvásári Me­zőgazdasági Kísérleti Gazda­ság Rt. és Távközlési Kutató In­tézet Innovációs Rt. Magyarország változatlanul meglévő vonzerejét bizonyítják a számok is. Amíg 1990-ig mindössze 1,5 milliárd dollár értékű külföldi beruházás való­sult meg hazánkban, addig 1995 végére a beáramló idegen tőke értéke meghaladta a 13 milliárd dollárt. Az idei esz­tendő első három hónapjában pedig további 500 millió dollár érkezett az országba. A külföldi tőke fele a feldolgozóiparba és az élelmiszeriparba áramlott, jelentősen segítve a magyar ag­rárgazdaság versenyképességé­nek javulását. A takarmány- gyártásban egyelőre mindössze 10 százalékkal részesedik a külföldi tőke. Az Agrokomplex Central Soya Rt. 700 millió fo­rintos költséggel felépített és a napokban átadott új üzeme azonban ehhez is számottevő többletet ad. Áram az államban Az energiatermelésben nincs piaci verseny, amely az árakra nyomást gyakorolna. Amint nincs olyan ország sem, amely energiaellátásá­ban kizárólag vagy túlnyomóan importra tá­maszkodna - egy vagy néhány külföldi ellátóra -, s ezáltal kiszolgáltatná magát azok kénye- kedvére. Az energiaimport az esetek nagy ré­szében az idény szerű csúcsigények kielégítésére szolgál, s rendszerint kölcsönös. Ilyen az oszt­rák-magyar „áramcsere”: a túlnyomóan vízi energiára épülő, gleccservizeket igénybevevő osztrákok alacsony vízhozam idején magyar áramot importálnak, s mi is felhasználunk csúcsidőben osztrák áramforrást. Belföldön sem szoktak óriási költséggel több­letkapacitásokat létesíteni csupán a verseny kedvéért. Tehát ahol ez a természetes jellegű monopólium van, ott az államnak kell hatósági­lag gondoskodnia arról, amiről egyébként a piaci verseny gondoskodik. Ezért jogos az áramdíjak kalkulációinak fe­lülvizsgálata és a díjemelések engedélyhez kö­tése. Ez nem ellentétes a piacgazdaság köve­telményeivel - ellenkezőleg: éppen a piaci ha­tást pótolja. Ugyanakkor a politika, illetve az alárendeltségben levő államigazgatás - bármi­lyen népszerű lépés lenne is - nem állapíthat meg irreálisan alacsony árakat. Ez ugyan meg­felelne a fogyasztók (és a választók) rövid távú érdekeinek, de közép- és kivált hosszú távon éppen ők fizetnének legjobban rá. Az árnak ugyanis nemcsak a folyó költségeket és az ér­tékcsökkenést kell fedeznie, hanem akkora tiszta nyereséget is kell hoznia, hogy abból jus-, son elegendő pénz a fejlesztésekre, például a kapacitások és a vezetékhálózat bővítésére. Csak ezen a módon érhető el, hogy az áram­ellátás alakulása ne legyen akadálya az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatások fejlesztésé­nek, valamint a háztartási igények kielégítésé­nek. Ezért a szabályozás egyik buktatója a túl magas, a másik pedig a túl alacsony energiaár. E két kátyú valamelyikében már sok helyütt megakadt a gazdaság szekere. Bácskai Tamás Változatlan a vonzerőnk Félmilliárd dollár három hónap alatt Adókedvezmény eltartottak után Jövőre átlag másfél százalékkal csökken a személyi jövedelemadó Az adórendszerben tervezett jövő évi változtatások fő célja az, hogy a vállalkozások a jelenleginél kedvezőbb hely­zetbe kerüljenek, megszüntessék a közteherviselés arány­talanságait, valamint kiszélesítsék az adózók körét. Az egyik legjelentősebb módosítás, hogy a három- és többgye­rekes családok kedvezményben részesülnek. A pénzügyi tárca azt tervezi, hogy a legnagyobb mértékben a vámpótlék eltörlése csök­kenti majd a vállalkozók ter­heit, és várható a tb-járulék további mérséklése is. Az el­képzelés szerint az átalányadó fennmarad, ám azt nem bevé- telarányosan, hanem összeg­szerűen kell majd fizetni. A személyijövedelemadó- tábla kialakításánál nem a leg­felsőbb adókulcs csökkentése, hanem az adómérték átlagá­nak mérséklése a legfontosabb feladat. Ennek megfelelően a mostani átlagos 22,5 százalé­kos adómérték mintegy 21 százalékra csökken, és a leg­felsőbb adókulcs sem fogja meghaladni a 44 százalékot, de elképzelhető 42 százalékos mérték is. Figyelembe veszik az eltar­tottak számát is, ennek megfe­lelően a három- és többgyer­mekes, illetve fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében, minden eltartott után havi 1000 forint adókedvez­mény járna majd. Jövőre korlátozni kívánják a készpénzforgalmat: a vállal­kozói körben egymillió forint felett tilos lesz készpénzzel fi­zetni. Ez alatt ugyan maradhat a „kápé”, de akkor nem igé­nyelhető vissza az áfa, és a költségeknek is csupán a 80 százaléka számolható el. Szigorúbban fogják ellen­őrizni az alapítványok gazdál­kodását. A terv az, hogy olyan nonprofit felügyeleti szervet hoznak létre, amely megvizs­gálja, mérlegeli, és végül el­dönti, melyik alapítvány ér­demes adókedvezményre és melyik nem. A feketegazdaság titkai nyomában Nyomozási jogot az adóhatóságnak és a társadalombiztosításnak ? A fejlett nyugat-európai országokban körülbelül 5 százalékkal részesedik a feketegazdaság a gazdaság egészéből; nálunk ez az arány eléri a 30 százalékot. A tavalyi 5700 milliárdos hazai összterméket alapul véve ez annyit jelent, hogy megközelíti a 2000 milliárdot az az érték, amely illegális csatornákon, adó­zatlanul kering a nemzetgazdaság érrendszerében. Vértes Andrásnak, a Gazdaság- kutató Rt. vezérigazgatójának véleménye szerint irreális cél az informális gazdaság teljes megszüntetése. A tiltó és ösz­tönző módszerek megfelelő összehangolásával azonban az elérhető, hogy aránya ne növe­kedjen tovább. Ä fekete jövedelemszerzés legáltalánosabb módszere az, hogy eltitkolja a legális gazda­sági szervezetek keretében elért jövedelem egy részét. Merőben más „változat” az atevékeny­ség, amelynek egyetlen célja a törvénytelen haszonszerzés. Az egyértelműen bűncselekmény­nek számító kategóriába tarto­zik a fiktív áfa visszaigénylése, vagy a fogyasztási adó vissza­tartása. Az adóeljárás korszerű­sítésével, az ellenőrzések haté­konyságának növelésével le­hetséges csökkenteni ezek ará­nyát. A harmadik csoportba sorol­hatók a nem gazdasági jellegű és törvényellenes tevékenység­hez fűződő jövedelemszerzési módok. Ezek visszaszorításá­ban elsősorban a rendészetnek vannak feladatai. A Gazdaságkutató Rt. vezér- igazgatója szerint a rejtett jöve­delmek főként a kereskedelem­ben, a vendéglátásban, az építő­iparban, valamint a gazdasági tevékenységet segítő szolgálta­tások területén kiemelkedőek. Csekélyebbek viszont a kül­földi tőke által keresett ágaza­tokban, például a pénzügyi szolgáltatásokban, a hírközlés­ben és a feldolgozóiparban. A rejtett gazdaság rövid távú visszaszorítása rendészeti esz­közökkel kezdhető meg. Szük­ségessé válhat tehát az APEH nyomozási és a tb ellenőrzési jogának bevezetése is - véli Vértes András. i 1 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents