Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-01 / 148. szám
8 Dunántúli Napló Magazin 1996. június 1., szombat A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti (1.) A gazdálkodás főbb jellemzői A KSH egyik alapvető feladata,hogy a begyűjtött statisztikai adatok elemzése és közreadása útján tájékoztasson a megfigyelt társadalmi jelenségekről, illetve folyamatokról. E célt szolgálják a negyedéves területi statisztikai tájékoztatók, amelyek ez évtől új szerkesztéssel, bővített tartalommal, esztétikusabb megjelenéssel készülnek. A KSH Baranya Megyei Igazgatóságán is a napokban készült el az idei első statisztikai tájékoztató, amelyből az alábbiakban közlünk néhány megállapítást. A megye gazdaságának állapotát, valamint a lakosság élet- körülményeit 1996 első három hónapjában az alábbi általános tendenciák jellemezték: • az ipari termelésben hosszú ideje tapasztalt negatív irányvonalat nem sikerült jelentősen megváltoztatni. Az 50 fő feletti szervezetek bruttó termelési értéke - összehasonlítható áron számítva - ezúttal ugyan 2%- kal meghaladta az egy évvel korábbit, de e növekedés így is elmaradt az e körben mért országos átlagtól (3%); • az ipari termelés szerény mértékű növekedésétől elmaradt az első negyedévi értékesítés: 2%-kal csökkent az egy egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a belföldi értékesítés volumene 4%-kal csökkent, az exporté viszont 12%-kal növekedett. A kivitel élénkülése valamelyest javított a megye e téren kedvezőtlen pozícióján, de még így is csak 13% az ipar export hányada Baranyában; • az 50 fő feletti építőipari szervezetek produktuma az országos csökkenésnél is nagyobb mértékben romlott. A korábbi nagy építőipari szervezetek lemorzsolódása még mindig folytatódik a jelentősebb megrendelések hiánya miatt; • a mezőgazdaságban a vetésszerkezeten belül nőtt a gabonafélék aránya. A búzavetés 5, a kukorica 2%-kal nagyobb területet foglal el, mint tavaly. Az állatállományon belül a szarvasmarhák száma tovább fogyott, a többi főbb állatfajból (sertés, tyúkfélék, juh) többet tartottak, mint egy évvel előbb; • a születések számának csökkenése és a halandóság egyidejű emelkedése következtében a baranyai népesség tovább fogyott; • az 50 fő feletti szervezetek további megszűnése következtében az e körben foglalkoztatottak száma 9%-kal csökkent. A keresetek átlagos nagysága és növekedése elmaradt az országostól. A tulajdonosváltás Baranya megye iparszervezeteinek megfigyelt - 50 fő feletti létszámot foglalkoztató - körében a bruttó termelési érték (24,1 milliárd forint) összehasonlítható árakon számítva 2%- kal meghaladta a tavaly ilyenkorit. A növekedés azonban részben készletemelkedésben testesült meg, az értékesítés volumene ugyanis nem érte el az egy évvel korábbit. Az iparhoz tartozó gazdasági ágak helyzetében jelentős eltérések voltak.- A bányászatban folytatódott a jelentős termeléscsökkenés, míg az energiaellátást biztosító gazdasági ágban az elmúlt év nagyon kedvezőtlen első negyedévéhez képest jelentős termelésnövekedés következett be;- a feldolgozóipar és az energiaszektor számos gazdasági szervezeténél történtek tulajdonosváltások 1995-ben. A tulajdonosváltások, s az azokat követően megtett intézkedések ma már több területen éreztetik pozitív hatásukat. Ezek azonban egyrészt az időtáv rövidsége miatt még nem tekinthetők tartósnak, másrészt nem voltak képesek ellensúlyozni a más gazdálkodói körökben továbbra is változatlanul fennálló nehézségeket, melyek a termelés, értékesítés további jelentős csökkenésében, újabb felszámolások megindításában nyilvánultak meg ez év első három hónapja során is;-a feldolgozóipar vállalkozásainak eredményei ugyanakkor rendkívül különbözőek voltak. A tavaly nagymértékben csökkenő eredményekhez képest a gépipar termelésének volumene idén közel 10%-kal emelkedett, míg más ágazatokban 18%-os termelés visszaesés is mérhető. Visszafogott kereslet A megyei székhelyű iparszervezetek értékesítésének eredményeiben továbbra is erőteljesen tükröződik - a kilencvenes évek mindegyikére jellemző - visszafogott belföldi kereslet. Az értékesítés árbevételének 2%-os csökkenését ez év első negyedévében egyértelműen a belföldi értékesítés volumenének 4%-os visszaesése okozta. A hazai piacokon realizált árbevétel csökkenése a feldolgozóipari ágazatok legnagyobb részére jellemző volt. A kivitelt ugyanakkor több iparág is növelni tudta, így hosszú idő óta újra emelkedett a külpiaci értékesítés a megfigyelt körben. A megyei székhelyű szervezetek számára azonban nagyon alacsony szintről kell az exporttevékenységet újra lendületbe hozni, 1990 óta ugyanis - az 1993. évi kivételével - az elmúlt év közepéig évről évre csökkent a kivitel összehasonlítható árakon számítva. Élénkülés az 1995. év III. negyedévétől kezdve figyelhető meg, s ez év eltelt három hónapjában mintegy 12%- kal volt magasabb az export- volumen, mint egy évvel előbb. A megyében e növekedés ellenére is csupán 13% volt az export árbevételnek az ipari ösz- szes árbevételen belüli aránya. A feldolgozóiparban már kedvezőbb, 25%-os volt a kiviteli hányad, azonban ez még mindig alacsonyabb az ipar 50 fő feletti vállalkozói körében jellemző országos 35%-nál. A vetések A mezó'gazdaságban az év első három hónapja szinte teljes egészében a munkálatok megkezdéséhez alkalmas időjárásra történő várakozással telt. Csapadékban nem volt hiány, a vízkészletek a talaj mélyebb rétegeiben is felteltek. Az őszi vetések kipusztulása nem volt jelentős, összesen 752 hektár, amiből 682 hektár a búza. A vetésszerkezet struktúrája már kialakult, mely szerint a legfőbb növénycsoport (a gabonafélék) az előző évivel szinte azonos nagyságú területet foglal el. A gabonafélék közül a búzavetés (közel 52 000 ha) mintegy 5%-kal, a kukorica várhatóan 2%-kal lesz több a tavalyinál. A kukoricából a hibridkukorica vetés - valószínűleg a tavalyi kedvezőtlen tapasztalatok hatására - 40%-kal csökken, a 84 600 hektár kukoricából mindössze 2600 hektárt tesz ki. Az őszi árpát 20%-kal, a tavaszi árpát pedig 25%-kal kisebb területen vetették. Csökkent a már egyébként is kis területű cukorrépa vetése 35%-kal (nem éri el a 2900 hektárt), jelentősen nőtt viszont a repcéé (84%-kal), megközelítve a 4600 hektárt, és a borsó vetése is (22%-kal), most közel 7700 hektárt foglalva el. Kedvelt növénynek mutatkozik a gazdálkodók körében a szója is - elsősorban az előbbiekhez hasonlóan jó piaca miatt -, területe 22%-kal nőtt és így közel 7300 hektárt tesz ki. A burgonya vetésterülete több éve szélsőségek között mozog, követve a piac ármozgásait. Idén a tavalyi terület 73%-án került földbe, az 1100 hektárt alig meghaladva. Számos termelő az előző évi termést levermelte és várta a tavaszi kedvező árakat, azonban a minden eddiginél alacsonyabb árkondíciók mellett sem fogytak a készletek. A 230 600 hektárnyi szántónak várhatóan mintegy 1,7%-a marad vetetlenül. Az állatállományon belül a fontosabb fajokból csak a szarvasmarha-állomány volt kisebb ez év első negyede végén, mint egy évvel korábban, országosan a tyúkféle és a juhállomány maradt el a 12 hónappal korábbitól. A szarvasmarhák száma alig haladta meg a 38 000-et, ebből a teheneké aló 000-et. (Országosan mind a szarvas- marhák egésze, mind a tehénállomány a tavalyi szinten maradt.) A sertések száma több volt az egy év előttinél és több a három hónappal korábbinál is, ugyanez jellemző a kocák számára is. A 326 400 sertés és a közel 30 000 koca 19, illetve 18%-kal volt több, mint 1995 márciusa végén. Az országos állományadatok változásának üteme szinte teljesen megegyezett a baranyaival. Az idei év első hónapjaiban kedvezőtlenül alakuló vágósertés felvásárlási körülmények (főként az egyéni gazdálkodóktól a késve történő felvásárlás egyre nyomottabb árakon) nem biztatnak a korábbi kedvezőtlen állományalakulási tendencia tartós irány- változásával. (A lakosság életkörülményeit ismertető' jelentést hétfó'i számunkban közöljük.). Magyarul magyarán Államnyelv Sikeres fellépés Pécsi fúvósok ausztriai vendégszereplése A pécsi Gyárvárosi Gyermek és Ifjúsági Fúvószenekar Ausztriában, a Stájerország délnyugati részén fekvő Ties- chen városkában vendégszerepeit. A meghívó az ottani fúvószenekar volt, akik a város napja mellett ekkor rendezték meg új egyenruhájuk avatóünnepségét is. A nemzetközi találkozón három nap alatt harmincnál több zenekar vett részt. Több osztrák és szlovén zenekar mellett Auth Vilmos és Kerekes Csaba karnagyok vezetésével Szerepeltek fiataljaink. Az első napon a fogadózenekar szerepét töltötték be, ahol tizennyolc fúvós együttes adott tiszteletet egymásnak. A következő napon a fesztiválsátorban muzsikáltak, majd a vasárnapi ünnepélyen több mint egyórás koncertet adtak. A hallgatóság és a jelenlevő muzsikusok egyaránt nagy elismeréssel fogadták az előadást. A sok szereplés mellett szabad programra, városnézésre is jutott idő. Az egyik nap lehetőségünk nyílott arra is, hogy felkeressük Riegensburg festői szépségű várát is. Szekeres Imre A bel- és külpolitikában sűrűn előforduló szó az államnyelv. A magyart az 1844. évi II. törvénycikk nyilvánította államnyelvvé a reformkor eszméinek kibontakozása eredményeként. A közvetlen előzmény a felvilágosodás, amelynek eszméi között kiemelt hangsúlyt kapott az anyanyelvi kultúra, a nemzeti nyelv használata. Ehhez kapcsolódott Herder borús jóslata a magyar nyelv kipusztulásáról. Ennek emlékét őrzi a Herder-díj. II. József nyelvren- delete is ezt látszott elősegíteni. A kalapos királyt elsősorban a birodalom kormányzásának megkönnyítését szolgáló praktikus szempontok vezérelték. De amikor látta, hogy a nyelvkérdés szorosan összekapcsolódik az emberi jogokkal, a nemzeti identitástudattal, halála előtt ezt a rendeletét is visszavonta. Előtte viszont az államalapítástól fogva a XIX. század közepéig a latin lett az államnyelv: a kancellária, a hivatalosság, a fontos iratok, a szellemi műveltség közvetítő nyelvévé, a hazai nyelvvé, patria lingvává. Ami csodával határos, az a magyar nyelv fennmaradása nem államnyelvi helyzetben több ezer éven át. A latin nyelv különleges magyarországi helyzete a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása után még egy évszázadig fennmaradt, s ennek a kiemelt nyelvi szerepnek a maradványai napjaink nyelvhasználatában is kimutathatók sokszor a helyes magyarság elleni vétségek formájában. Ezeket nevezi a nyelvművelés latinizmusoknak. Erre sorolok fel néhány közismert példát gazdag gyűjteményemből. A magyar - latin „kétnyelvűség” egyszerűbb esetei: a kiexportál és a beimportál, mivel a latin szavak az ex-sze\ és az ún-mel már önmagukban is pontosan jelölik meg a nemzetközi kereskedelem e két fontos fogalmát. Valamivel nagyobb tájékozottságot kíván a következő hibák elkerülése: leredukál ’visz- szavezet, csökkent’ jelentésben a Ze-nélkül is pontos jelölője a fogalomnak. A re- mint prae- verbium (magyarul igekötőnek mondjuk), ugyanis azt jelenti: ’vissza, le, hátra’. Ugyanez fordul elő a visszareagál szó használatában. A gyakran emlegetett reakció magyarul ’visszahatás, ellenhatás’. A lefixál a Zenéikül is ’lerögzít, megrögzít, nyomatékosan megállapít’ értelmet hordoz. Az áttranszformál a trans által magában foglalja a magyar át igekötőt. A szétdijfundál-ban a difdis prae- verbium kifejezi a ’szét’ fogalmát. A diffundál ugyanis önmagában is ’szétszóródik, szétterjed’ jelentésű. Ez a jelenség, amint a felsorolt esetek mutatják, főként a latin vagy latin eredetű szavakkal kapcsolatban fordul elő. A kétnyelvűség ehhez hasonló eseteiről is érdemes lesz szólni, különben Karinthy közismert paródiája: Hát maga mindent kétszer mond? - ránk is vonatkozik. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés június 7-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34., VII. em. A május 25-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Meggondoltam magam, sokkal jobb lesz ha te mész vissza az apádhoz.” Utalványt nyertek: Bors Tibomé, Pécs, Tildy Z. u. 45/6., Czink Tibor, Görcsöny, Aszódi u. 27., Garami Péter, Pécs, Törpe u. 2., Gyöngyös János, Pécsvárad, Radnóti u. 5/c., Nagy Istvánná, Zengővárkony, Jókai u. 10. Az utalványokat postán küldjük el. A mérleghiány elkerülése végett a patinás Zsolnay Gyár is „karcsúsításra ” kényszerült fotó: Tóth László
