Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-04 / 151. szám
8 Dunántúli Napló Közélet 1996. június 4., kedd Fiúk, de jó, hogy vagytok! Korosztályunk hullik, akár a légy, s mi még élünk, fiúk! Igaz, a hogyanra válaszolva már nem vagyunk ilyen lelkesek. Akad köztünk nem egy munkanélküli, van három agglegény és nyugdíjasunk is, akad, aki válás, megözvegyülés okán maradt magára, s kárpótlásul most hozza meg neki az élet a tavaszt. Gyermektelenként, apaként, nagypapaként még legjobb tudomásunk szerint valamennyien élünk a hajdan érettségizők közül. Sokak szerint ez csodaszámba megy manapság. Harmincöt év előtti tablónk fotóján alig kivehető huszonhatunk, az igazgatónk, osztályfőnökeink, tanáraink fotója, és még a neveket is át kellett írni golyóstollal, hogy azok olvashatók maradjanak. A képeken a mostani fizimiskánkhoz képest tejfölösszájú, vékonyka legénykéknek tűnünk. Az idő elröpült, de mi ötvenhárom éves öreglegényként is megis- meijük egymást, arcról, névvel, becenévvel. Jókat nevetünk azon, hogy reálpolitechnikásként mi valójában kísérleti nyulak voltunk. Valójában még most is örülünk annak, hogy a kötelező tanul- nivalókon kívül belekóstolhattunk a fotózás, egy éven át heti két órában az asztalos és a kőműves, majd két évig heti egy napon át az autószerelő szakma rejtelmeibe. Ezeket olyan tanárok oktatták, akik igencsak szaktekintélynek számítottak a latin, a magyar és más humán tárgyakban. Lelkesedésük, szakmai érdeklődésük, tudásuk is átragadt ránk. A szakmai kóstolóknak hasznát vettük, vesszük azóta is, ki konkrétan, ki csak úgy, hogy becsüli a kétkezi munkát. Már akkor is tudtuk, hogy a Széchenyi, nem elitiskola. Világhírt hozó pályát nem futott be egyikünk se. Csak tisztességesen megálltuk helyünket bármiféle politikai karrier nélkül. Van köztünk orvos, tanár, mérnök, szakmunkás, s még több kényszerű pályamódosító, akinek tanult szakmáját, hivatását kellett menet közben mással felcserélnie a létért. Hiába, ilyen világ köszöntött ránk! S ha ez a váltás minket is felkészületlenül ért, valljuk be, a politechnikának is köszönhetően életünkre kiható védőszérummal oltott be minket a Széchenyi. Végre együtt nem igen nosztalgiáztunk. Egyre távolabbinak tűnnek a diákéveink. Örültünk, hogy élünk, s hogy öt év múltán ismét láthatjuk egymást, s tanárainkat arra a néhány órára. A meghívásunknak eleget tevő négy volt tanárunk utólag is rádöbbentett valamennyiünket: nekünk voltak tanáregyéniségeink, akik a tananyag mellett belénk plántálták a becsületesség, a jót s jól helytállás igényét, s ha szemérmesen elhallgatjuk is, élet- szemléletük azóta is tovább él bennünk. Kár, hogy így rohan az idő, s névsorunkban egyre több tanárunk neve elé kényszerülünk odaírni a keresztet. Végzős huszonhatunk közül csak Töcsiről nem tudunk semmit, Johannról meg csak annyit, régen elhagyta az országot. Reméljük, éltek! Ugye csak tréfálkoztok velünk, fiúk, hogy jó ideje nem hallattok magatokról? Jó lenne, ha felhagynátok az ilyen diákcsínyekkel, már épp ideje, hogy benőjön a fejetek lágya. Jó lenne, ha a negyvenéves érettségi találkozónkon is mindannyian, és legalább a mostani egészségi állapotunkban találkozhatnánk! Hiszen még csak ötvennyolc évesek leszünk, igaz, fiúk?! B. Murányi László Szexuális zaklatás A TV Objektív példákkal illusztrált adásában foglalkozott a hivatalokban előforduló szexuális zaklatásokkal. Az adás lényege abban foglalható össze, hogy a törvénykezésnek részletesen ki kellene dolgozni a fogalomkört és a vétkeseket a vétség fokozatának megfelelően meg kell büntetni. Bemutattak néhány alapfokú visszaélést a teljesen járatlan nézők számára. Például a hivatali főnök a diktálandó szöveget túl közelről olvassa a gépírónő fülébe, megérinti jobbról a jobb vállát (a bal váll érintése már súlyos eset). Tekintettel a későn fekvő gyerekekre, tízezer minősített példa kimaradt. így nem láthattuk, hogy a gonosz főnök miképp mutatott rá a gépelési hibára úgy, hogy a térdizületek sem maradtak ki. Nem hallottuk az áldozat törvényben biztosított vihorászását és azt sem, mikor azt suttogta: Edömér, ez a hibára való rámutatás jobb volt, mint a múltkori és soha többet nem írom két tével azt, hogy kabát, mert tudom, hogy nem múltidő, hanem tárgyeset. Például: hozd ide a kabát. - Szóval nem olyan egyszerű ez a kérdés, mint a kábellopás vagy kárpótlási jegyek ügye, - hanem nagyon is sokrétű. A gondolkodó nézők gyanakodva ingatják fejüket és azt mondják: hm, hm. Sajnálják szegény Quasimódót (lakik Párizs, Notre Dame II-es torony), aki hiába bizonygatta, hogy csak kongatott és a harangkötélen kívül semmi máshoz nem nyúlt, azt mondták a felháborodott hölgyek, hogy csúnyán nézett rájuk. Ami igaz is, mert kancsal volt az istenadta. El is verték rajta a port. Teljesen más a helyzet Alain Delonnal, aki bizonyára teljesen véletlenül hozzáért már emelkedett szellemű és kifogástalan erkölcsű hölgyekhez, de ezt senki nem minősítette zaklatásnak. Tudományos megfigyelések szerint a hölgyek nagyon is megnézik, hogy kiről van szó, mielőtt ítéletet mondanának. No és ki védi meg a férfiakat? A múltkor fültanúja voltam, mikor két hölgy beszélgetett. Képzeld - mondja az egyik, - felújítjuk lakásunkat. Én ott jövök-megyek a forró nadrágban és kérdem az egyik szakembert, mit szól a nadrágom lángoló színéhez. Azt válaszolta, hogy ő ehhez nem sokat ért, mert hidegburkoló, és csak burkol, burkol tovább is hidegen. Aztán felmásztam a dupla létrára és mondtam a festőnek, hogy a padlószegélyt mázolja. Képzeld, a máié azt mondja, hogy akkor mi lesz a plafonnal. Na ezek sem jönnek többet ide. Azt is hallottam, hogy Ágota - okleveles vécés- néni - fel fogja keresni az om- budsmant, hogy őt már 20 éve senki nem zaklatta, pedig az néki állampolgári jogon jár. Látnivaló, hogy nézőpont kérdése ez a fontos ügy. Ó, boldog ország! Mily szerencse, hogy nincs más problémánk. Hacsak nem az, hogy a népjóléti miniszter tízmilliós autója 34 milliméterrel nagyobb a szabványnál. Innen jut eszembe, hogy az egyik kórházban nővérhiány miatt Juliska néni már két hete ül az ágytálon. Ha arra járok, kiveszem alóla. Remélem ez nem minősül szexuális zaklatásnak. Dr. Szalai István Családi életkép Kárpátaljáról A szélső szoba falai pincelehe- letűek. Az ereszről itt omlik le a víz, s benedvesíti végig a falat. Ebben a szobában villog az ősrégi, halvány, bizonytalan képet adó tévé. A második szobában három heverőn alszik keresztben kilenc gyerek, a harmadik szoba cipészműhely. Ez all gyerekes F. család otthona Beregszászon. A legidősebb 17 éves, a legkisebb három hónapos. Az apa két éve munka nélkül van. A gyerekekre kb. havi 1500 forint segélyt kapnak, de négy hónapja már ezt se kapták meg. Miből fizetik a lakbért, a fűtést, a világítást, a melegvizet, a gázt? Miből fizetnék?! Már nem is kérik tőlük. Napról napra élnek. Az anyuka eljár a 3 hónapos gyerek mellől napszámba. Megkeres napi 150 forintot. Talán apukának is bejön egy cipőjavítás. Szaladnak vele a boltba megvenni a kenyeret, tejet. Kapnak időnként egy-egy kosárnyi élelmet a máltaiaktól, a református és a katolikus kari- tasztól. Ennyi gyereknél már nem számít a vallási hovatartozás. De egyet se adnak be az internátusba, hogy hétfőtől péntekig levegye'róluk az ennivaló gondját. Kérdezem az anyukát: mi van most az éléskamrában?- Fél deci olaj, 1 kanál zsír, 2 kg liszt, 30 deka cukor. Egy kis pótkávé a reggelihez, gríz, kenyér. S vége is! Ebédre káposztástészta volt. Vacsorára noked- lit főzök. A fél deci olajból, hagymából kerül rá egy kis ízesítő. Kedvenc ételük a gyerekeknek a babos káposzta sok kenyérrel. De hús nincs ám benne. Húst utoljára húsvétkor ettünk, süteményt is. Egy zacskó cukrot adok a gyerekeknek, élvezettel szopogatják. Mondom, hogy hoztam ötezer forintot, mi legyen holnap az ebéd. A gyerekek francia salátát, töltött káposztát és piskóta tortát kémek. A pénzt, amit adományokból gyűjtöttem össze, átadom, s már szaladnak is ki a piacra bevásárolni. A gyerekek közül az iskolásokat már mind elhoztuk Magyarországra a Szent Adalbert Misz- szió Alapítvány akciója során. Felöltöztettük, feljavítottuk őket egészségileg. Továbbra sem feledkezünk meg róluk. Az M. családra a máltaiak megbízottja hívta fel figyelmemet. Beregszász külterületén laknak, egy hajdani lakást osztottak ketté, így a szobában a heverőn és az emeletes gyermekágyon kívül csak egy keskeny asztal fér el. A konyha is szűk folyosóra hasonlít. A falakról mállik a vakolat, nedves és festetlen. A 12 éves kislány lázasan fekszik a felső ágyon, kábultan ocsúdik fel beszélgetésünkre. Nézem a gyógyszereit, láz és köhögéscsillapító, antibiotikum nincs közte. Az nagy kincs, csak a feketepiacon lehet méregdrágán beszerezni. A kórházakban is megmondják az orvosok, hogy mit vegyenek meg a beteg számára, milyen gyógyszereket szerezzenek be, mert nekik nincs. A kislányt, ha felépül, elvisszük egy kéthetes magyarországi üdülésre, karitasz orvosunkkal ki is vizsgáltatjuk. A kislány 9 éves öccse is jönne szívesen. Rá is férne egy kis feljavítás, de éjszakánként bepisil, így nem vihetjük el családba. A G. családból a 10 éves Pistit visszük el. Féléve halt meg az édesapja infarktusban, nagyon fiatalon. Még eltemetni sem tudta a család, úgy adták össze az ismerősök, majd a fél város a költségeket. Pistinek két testvére van, a kisebbik még csak másfél éves. Nem is tudom, miből tartja el őket az édesanya, hisz ha lenne munka, akkor se mehetne dolgozni. A segély összege pedig olyan csekély, hogy még a kenyérre, tejre sem futja. Július 4-én már a 65. gyerekbusz érkezik a határon túli magyar szegénysorsú gyerekekkel. Aki anyagilag támogatni tud bennünket az a Szent Adalbert Misszió Alapítvány számlájára küldje el adományát: Magyar Hitelbank Rt. 10200878-31514279- 70690000. Átányi László tanár a kupakkal! Rakja ki a nyereményét! Gyűjtsön össze 6 db kupakot bármelyik Amstel sörről (Beer, Pils. Bock vagy Gold)! Minden kupakban egy-egy számjegyet talál O-tól 9-ig. Rakja ki belőlük a lehető legnagyobb hatjegyűi számot! Ennyi forintnyi takarékbetétkönyv (bruttó összeg) lesz a nyereménye, ha a hat kupakot beküldi a játék címére és a szerencse is Önnek kedvez a soron következő kétheti sorsoláson. Figyelem! Nyereményét könnyűszerrel meg is duplázhatja. Olvassa el a keretben lévő szabályokat! Ön akkor is nyerhet, ha a kéthetenkénti sorsolást) I kon nem szerencséje. A minden beküldő között fődíjként kisorsolt takarék- betétkönyv értéke bruttó 3.000.000 forintról indul, s a játék alatt kéthetente emelkedik, a kétheti nyeremények értékétől függően. A fődíj aktuális összegéről a rádióreklámok tájékoztatnak. Minden újabb érvényes küldeménnyel növeli nyerési esélyét, de egy' borítékba Kéthetente 2.000.000 Ft Ha a nyertes kupakok között í a négyféle Amstel sör (Beer. Pils. Bock és Gold) kupakja megtalálható, nyereménye megduplázódik. így akár bruttó 2.000.000 Ft értékű betétkönyvet is ny erhet. csak hat kupakot tehet, Kétheti sorsolások Fődíjsorsoiás Időpontok: Időpont: június 19.. július 3- július 1".. július 31.. augusztus 1-t. • 1996. augusztus 17. Nyeremények sorsolásonként: Kisstadion. Amstel Charlie Koneert • I db takarékbetétkönyv a kisorsolt kupakoknak megfelelő bruttó értékben 200 db kétszemélyes belépő az Amstel Charlie Koncertre Fődíj: • 1 db. legalább bruttó 3.000.000 Ft értékű takarékbetétkönyv Beérkezési határidő: 1996. augusztus 13. Beérkezési határidő: az adott sorsolás e Címünk: „Amstel - Le a AMSTEL Élvezze mindig mértékkel!
