Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-30 / 177. szám
6 Dunántúli Napló Magazin 1996. június 30., vasárnap Amióta föltűntek a legkülönbözőbb misztikus társaságok, titkos szövetségek, a hagyományos egyházaktól eltérően gondolkodó kis vallási közösségek, a történelem folyamán velük együtt mindig megjelent a kérdés is: ki az igazi tanító, miről ismerszik meg a jó mester? A kérdés nagyon is lényeges, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy az a személy, akinek valaki az életének egy nagyon sérülékeny, érzékeny pontján átadja magát, milyen befolyást gyakorol a hozzá fordulóra. A legfontosabb, hogy ma is a régi igazság van érvényben: aki megérett rá, ahhoz a mester maga megy el. Nem helyes tehát elszántan, mindenről lemondva akarni a megvilágosodást, beavatást, s a hasonló élményeket. Be kell látni, hogy az ilyesmi nem való mindenkinek. Aki kibírja, úgyis találkozik vele az élete során. Gyanús a mester, ha a hiúság jeleit venni észre rajta. Az ilyen embert hódolók kísérik, maga is élvezi, sőt igényli a hozsan- názást. Ez a beavató összetéveszti magát istenével, és elfelejti, hogy ő legfeljebb csak eszköze a fölsőbb erőknek. Gyakran látjuk ezt némely gyógyító esetében. Másik veszélyjel, ha a magát kiválasztottnak tartó ember manipulál. Ilyenkor az a kívánsága, hogy követői ne azt gondolják, amit, hanem azt gondolják a világról, amit ő közvetít nekik. Sok hasonlóra bukkanni egyes vallásos természetű közösségekben, de a nagy „tanítók” jellemébe is belefér az agyi befolyásolás. A harmadik elrettentő jel a birtoklás. A mester ilyenkor pénzigényes, tanításáért fizetni kell, általában végletesen sokat. Nemcsak az anyagiak birtoklása jelentkezik, hanem az embereké is. Az ilyen vezető nem engedi magáról leválni a tanítványt, hanem érzelmi rabbá teszi, magához kötözi, zsarolja. A tünetek gyakran összefonódva jelentkeznek. Az igazi vezető nem igényel tapsot, mindig elmondja, hogy ereje istenéé, vagy felsőbb erőé. Önálló gondolkodásra szoktat, és megkívánja, hogy ki-ki a saját útját találja meg. Nem harácsol, legfeljebb csak annyit fogad el, amennyi az idejének az ára. . A transzcendens élményeket kergetőknek azért ma is a józan ész, az elővigyázatosság, és a tájékozódás a legjobb védelem. Arcok, lelkek, közös magányunk Meghökkentő és titokzatos fiatalember nevelkedik nagyszülei texasi farmjának pincéjében, amikor felfedezik, elindul küzdelme egy kis közösség előítéleteivel. Púder (Sean Patrick Flanery) döbbenetesen fehér bőrének köszönheti gúnynevét. Púder rendkívüli képességekkel, mély érzelmekkel rendelkezik, de rájön, hogy társai nem akarnak a bőre mögé nézni és az embert látni benne. Az iskola igazgatója és Púder föld- rajztanára (Jeff Goldblum) felismerik mennyi szeretet halmozódott fel benne és milyen elképesztően magas az IQ-ja. Púder segítségükkel megtanul harcolni az ostoba előítéletek ellen. Mint láthatjuk különlegesen megindító, emberi történetről van szó, melyet rendezőként és forgatókönyvíróként Victor Salva jegyezhet, aki saját élményéből alkotta Púder figuráját. A Powder (magyar cím: Arc) nem egy megszokott hollywoodi tömegtermék, inkább valami olyasmi, ami ráébreszt minket közös magányunkra, a társadalomban eltöltött rohanó hétköznapjaink elidegenítő hatására. A főszereplő Sean Patrick Flanery-t még nem láthattuk a mozivásznon, viszont annál jobban ismerhetjük az Ifjú Indiana Jones kalandjai című TV-sorozatból. Beleszerettem Púder figurájába, közösséget éreztem véle és sorsával. Valamennyiünkben van egy kevés belőle - vélekedik Flanery az általa megformált figuráról. Persze nem csak a figura belső megjelenítésével kellett megbirkóznia a fiatal színésznek, hanem a fehér külső létrehozásával is. A tartós, egyenletes fehér bőrszín elkészítéséhez először leborotválták a haját, majd festékszóró pisztollyal vitték föl testére a speciális festéket, amely minden forgatási napon több órát vett igénybe. Púder segítője Hollywood egyik legintellektuálisabb jelensége, Jeff Goldblum, akinek következő filmje az év legnagyobb szenzációjának kikiáltott Independence Day lesz. Púder és barátai közös magányra hívják a nézőket ebben az érzelemdús moziban. Már készíthetjük is a zsebkendőket, hiszen a film július 4-én debütál a filmszínházakban. Rendes Z. Nyoma sincs már a háború pusztításának Dalmácia újra a régi fényében pompázik Extra látvány, fele áron A dalmát tengerpart legtávolabb eső pontjait Dél-Dunántúlról megközelíteni Szerbiát kikerülve is legfeljebb 12 órás autóút. Útközben a háború nyomai leginkább a Plitvicei-tavak környékén észlelhetők, de itt az újra megnyitott nemzeti park hatalmas vízesései helyrebillentik az utazó lelkivilágát. Igaz egy kicsit húzós a belépők ára, 30 kuna egy személyre (1 kuna 25-26 forint között váltható Pécsett). Érdemes tehát nekiindulni például Makarskának, hiszen a magyarok kedvelt helyére még csak szállingóznak a külföldiek, így a szállás fele annyiba kerül, mint 6-8 évvel ezelőtt. A magánházaknál 10-20 márka között van egy fő elhelyezése, a hotelekben pedig ennek a kétszerese az ellátás. Hasonló a helyzet Dubrovnikban is (megjegyzendő, hogy az óvárosban keresve sem találni a gránát becsapódások kártételeit). Az idelátogató néhány magyar és cseh turista leginkább az apartmanokat keresi, a kempingek többsége ugyanis nem nyit ki errefelé, egész Dalmáciában jó ha féltucat sátortábor működik az idén, egységesen 15-25 márkáért biztosítva elhelyezést 2-3 főre. Végül nem árt felkészülni arra, hogy horvát földön az élelmiszerek és az italok, valamint a vendéglátói árak másfél- kétszer annyiba kerülnek mint itthon, ami pedig olcsóbb: a benzin, és a halkonzervek. Ugyanakkor egy jó hír: mindenütt kiépítették az elmúlt év során a GSM 900-as hálózatot, így a mobiltelefon bárhol használható. Mészáros B. E. Emlékhely a szajoli katasztrófa áldozataiért Ökumenikus szertartás keretében szentelték fel szombaton Szajolban azt a kegyeleti helyet, amelyet a MÁV Rt. vezetése állíttatott az 1994. december 2-án történt vasúti katasztrófa áldozatainak emlékére. A szerencsétlenség nyomán összedőlt és azután elbontott ház helyén emelt emlékmű, és a hozzátartozó park Kő Pál szobrászművész és Balikó Gyula iparművész alkotása. Az emlékmű betonból kialakított része az égbolt egy letört darabját jelképezi, a 31 áttörés az elhunytak lehullott csillagát örökíti meg. Az emlékmű vasszerkezete a művészi elképzelések szerint a felhőzetet szimbolizálja. A MÁV Rt. nevében Kálnoki Kis Sándor elnök mondott rövid beszédet. (MTI) A magyar honfoglalás kínai évei A honfoglalást a hagyomány Árpád nevéhez kapcsolja, s ezt regényes históriájában 300 évvel később Anonymus örökítette ránk. Szinte mindent, amit Árpádról „tudunk”, tőle, vagy tévedéseihez képest tudjuk. Legendákat mesél, de arról nem szól, hogy az ősmagyarok törzsszövetségében kettős fejedelemség létezett: az Álmos helyébe lépő Árpád a szakrális főfejedelem, egy másik törzsfő, Kuszán ( Kurszán?) pedig a hadak fővezére volt. A honfoglalás kora nyugati forrásai nem is említik Árpádot, ám annál többet Kuszánt. A honfoglalás magyarjai még a kínai eredetű 12 állatéves ciklusú időszámítást használhatták. Későbbi megfejtése nem kis nehézséggel járhatott. Anonymus említi: Álmos szülei 819-ben (Sertés éve!) kötöttek frigyet. Ebből származik az a mai becslés, hogy a halálakor, 895-ben ( Nyúl éve!) Álmos legalább 70, fia, Árpád 45-50 éves lehetett. Ám Anonymusnál a honfoglalás 903-ban kezdődött (Sertés éve!) és négy - valójában öt - évig, 907-ig tartott (Nyúl éve!). Szerinte Árpád is ekkor halt meg és Óbuda(!) közelében temették el. Történészeink Árpád halála dátumát sem tartják hitelesnek. Egyesek felvetik: akár a valós dátumhoz számíthatnánk a 4 évet. Csakhogy Árpád szállásterülete a Duna jobb partja mentén húzódott a Csepel-szigettől Pécsig, ám csak a Dunántúl 900-ban történt elfoglalása után! Később a 904-ben bajor merénylet áldozatává vált Kuszán Csalóköztől Óbudáigú) terjedő szállásterületét is megszerezte Árpád. Érdekes félreértés-lehetőség, hogy az Anonymus által hadvezető fejedelemként nem említett Kuszán négy évvel a honfoglalás befejezte (s nem kezdete ) után halt meg. Majd 907. (Nyúl éve!) július 4- és 5-én a magyarok sorsdöntő győztes csatát vívtak a Csalóköz „pozsonyi” csúcsánál a hatalmas bajor sereggel szemben. Ki lehetett a védelmet szervező törzsszövetségi fejedelem, ha már Árpád is halott volt? Nincs róla adat. S ha a jelentős események és az „állatévek” kapcsolata a feltűnő párhuzamosságok miatt maradt fenn Anonymus koráig, csak már némileg elcsúszva, összekeveredve? Dunai Imre Mikor jött divatba az „erényöv”? Az „erényöv”, amellyel a középkorban a kereszteshadjáratokba vonuló lovagok otthonmaradt nejük hűségét akarták biztosítani, állítólag a múlt század találmánya. Két szakértő, aki különösen jól ismeri a középkorból az újkorba átívelő időszak szexuális szokásait és mindennapi életét, a Sunday Times vasárnapi számában tette ezt a megállapítást. Ráadásul az utóbbi időben akadtak brit múzeumok, amelyek szép csendben eltávolították vitrinjeikből azokat a vasból és bőrből készült szerkezeteket, amelyek állítólag az asszonyok hűségének megőrzésére lettek volna hivatottak. „A legtöbb ilyen alkalmatosság valószínűleg a XIX. században készült mint különlegesség, szexuális fantáziájú emberek részére, vagy tréfás eszközként ízléssel nem rendelkezők számára” - idézi a lap a londoni British Museum szóvivőjét. Felicity Riddy, a yorki egyetem professzora szerint lehetséges, hogy ezeket az alkalmatosságokat olyan francia költők találták ki, mint Rabelais vagy Machaut. Viktória angol királynő uralkodásának különösen prűdnek számító időszakában a szadista szertartások iránti vonzódás életre keltette az „erényöv” mítoszát. Egy másik szakértő véleménye szerint pedig különösen olyan női elítéltek viseltek a börtönben ehhez hasonló alkalmatosságot, akik tartottak őreik erőszakos közeledésétől - olvasható a dpa jelentésében. Török riviéra - a szerelem oázisa? A világszerte ismert földközitengeri török üdülőváros, Antalya és környéke határozott léptekkel halad afelé, hogy ne csupán a napfény és kellemes tengervíz, hanem a prostitúció oázisává is váljon. Noha a helyi lakosok nyilvánosan elégedetlenségüket hangoztatják a „Natasák” - ahogyan itt az Oroszországból és más szovjet utódállamokból érkező örömlányokat nevezik - egyre burjánzóbb jelenléte miatt, a legősibb mesterséget űző hölgyek, némi túlzással, mégis közmegelégedésre szolgálnak: a szobák kiadásával ugyanis a helybéliek csinos mellékjöve- ledelemhez jutnak. Míg az antalyai szállodákban egy luxusszoba 100-150 dollárba kerül a turistáknak, a Natasák számára legalább 450 dollárnál kezdődik az alku. Az ITAR-TASZSZ szerint a lányok gondolkodás nélkül csúsztatják a pénzt a hoteltulajdonosok markába, jól tudván, hogy bevételük bőven fedezi a kiadásokat. Isztambulhoz hasonlóan An- talyában is órára mérik a gyönyört. Átlagosan 100-200 dollárba kerül a pásztoróra, attól függően, hogy a külföldiek és a tehetősebb törökök milyen érdeklődést tanúsítanak a portéka iránt. A várost az Antalya-Kepez és az Antalya-Kemer autóúton elhagyva, ahogy nő a távolság, úgy esnek az árak, akár 10 dollárig is. A színvonal úgyszintén, de az ügyfelek hiányára itt sem panaszkodnak. Antalyában már nyilvános- házat is nyitottak, ahol félszáz hölgyike várja tárt karokkal a kuncsaftokat. A Natasák azonban inkább a szállodákban, magánházaknál, vagy szabadon portyázva keresik meg a mindennapit. Az érdekövezetek felosztásának módja az „őslakos prostituáltak” és a „vendégmunkások” között az orosz hírügynökség szerint nem ismert, mint ahogy ez utóbbiak pontos száma sem. Egyes adatok szerint azonban az örömlányok nagy része egy hónapra, turistaként érkezik Törökországba, de gyakran megsértik a vízum nélküli tartózkodás egy hónapos határidejét. Bizonyára megéri... i i Színes óvszerekkel díszített avantgárd öltözék egy bolgár divatbemutatón fotó: feb Mesterek és tanítványok
