Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)

1996-06-27 / 174. szám

1996. június 27., csütörtök Hazai Körkép Dünántúli Napló 7 Előtérben a sok munkáskezet foglalkoztató beruházások Közmunkák, jelentős támogatással Az idén egymilliárd, jövőre pedig ötször ennyi jut azok­nak a munkanélkülieknek támogatására, akik közpén­zekből finanszírozott beru­házásokon dolgoznak. A Közmunka Tanács a nyár végén dönt a pályázatok kiírá­sáról. A feltételekről és lehe­tőségekről Pulay Gyula, a Munkaügyi Minisztérium köz- igazgatási államtitkára nyilat­kozott lapunknak.- A március végén alakult tanács általában az elmaradot­tabb régiókban megvalósuló beruházások támogatására fordítja a figyelmet. Elsősor­ban olyan helyekre, ahol a munkanélküliek nagyobb cso­portját foglalkoztatják. Pulay Gyula fotó: feb/diósi- A beruházó - támogatás­ként - a költségek 30-40 szá­zalékára számíthat, munkabér formájában. Két tárcaprogra­mot már elfogadott a tanács. Augusztusban Szabolcsban és Békésben megkezdődhet az árvízvédelmi töltések megerő­sítése, míg Borsod, Nógrád, Somogy és Heves megyében erdőtelepítések lesznek.-A pályázatok tartalmára számos elképzelés van. Szíve­sen fogadunk terveket szociá­lis lakásépítésre - tehát in­gyentelekkel rendelkező ön- kormányzatok előnyben! -, Duna-Tisza közi csatornázá­sokra, vagy éppen kerékpár­utak kiépítésére. Az' önkor­mányzatoktól várják az újabb ötleteket, ősszel pedig majd a pályázatokat. Takács Mariann Szeptembertől várható a pedagógusok óraszámemelése Hatszáz módosító javaslat érkezett A közoktatási törvény módosításához beérkezett csaknem 600 indítványból mintegy kétszázat támogat a kormány - közölte Szabó Zoltán művelődési államtitkár a közoktatás je­lenéről a fővárosi Pallas Páholyban tartott tegnapi fórumon. A kabinet egyetért azzal a ja­vaslattal, hogy az ágazat költ­ségvetési támogatása az adott évben nem lehet kevesebb, mint a két évvel korábbi köz­oktatási összköltség 80 száza­léka. Ez az eddiginél több, jö­vőre például 160 milliárd fo­rint feletti összeget jelenthet. Az államtitkár szerint a je­lek arra utalnak, hogy az Or­szággyűlés a kötelező óra­számemelés bevezetésének lehetséges - ez év szeptember 1-jei, 1997. február 1-jei, il­letve augusztus 1-jei - idő­pontjai közül az elsőt támo­gatja majd. Az egyházi iskolák támogatásával kapcsolatban Szabó Zoltán elmondta: a tör­vénymódosítás következete­sen képviseli az úgynevezett szektorsemleges finanszírozás elvét a nem állami, tehát az egyházi, az alapítványi, illetve a magániskolák esetében. Ez azt jelenti, hogy minden isko­lafenntartó alanyi jogon jogo­sult a „fejkvótára”. Ebből a pénzből nyilvánva­lóan nem lehet működtetni ezeket az intézményeket - je­gyezte meg az államtitkár -, lehetőség nyílik azonban arra, hogy a fenntartók a kiegészí­tő támogatásról közoktatási megállapodást kössenek az önkormányzatokkal. A rendezvényen Schiffer János Budapest főpolgármes­ter-helyettese a finanszírozás­sal összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a fővá­rosban a következő tanévben 6 ezerrel kevesebb diák lesz a középiskolákban, a végzősök mintegy 60 százaléka pedig nem tud elhelyezkedni. Borsány György, a Balol­dali Önkormányzati Közös­ség elnöke, a VI. kerület pol­gármestere annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy az óraszámemelést a pedagógu­sok tudomásul veszik majd, és „túl fogják élni”. Táblabíróságok alakulnak A reform tovább már nem halasztható A hegyként torlódó akták, az elavult technikai felszereltség és a bírák leterheltsége miatt már nem halogatható tovább a bírósági reform, amelynek az előkészületeiről számoltak be tegnap az Igazságügyi Mi­nisztériumban. A peres ügyek gyorsabb és szakszerűbb intézése érdekében a jelenlegi háromszintű igaz­ságszolgáltatás helyébe - a ter­vek szerint - négyszintű lépne. A helyi, a megyei és a legfel­sőbb bírósági testületek mellett az országban három táblabíró­ság kezdené meg működését, amelyek kizárólag fellebbviteli ügyekkel foglalkoznának. A bírói függetlenség biztosí­tékaként azokat a bíróságok igazgatásával kapcsolatos fel­adatokat, amelyeket jelenleg az igazságügy-miniszter lát el, egy újonnan alakuló országos igaz­ságszolgáltatási tanács veszi át. Szigorítani kívánják a bírák ki­nevezésének feltételeit és mun­kájuk minősítését is. (németh) Személye elválaszthatatlan a forradalomtól Nagy Imre-törvény 167 igennel Egy igaz ember tartása előtti tisztelgés Nagy Imre mártír­halált halt magyar minisz­terelnök emlékének tör­vénybe iktatása - mondta Donáth László MSZP-s hon­atya a kedd esti parlamenti végszavazás után. A szavazás eredménye 167 igen, 77 nem, 64 tartózkodás volt. A törvényjavaslatot az el­lenzék szinte teljes egészében elutasította, az SZDSZ - két képviselő kivételével - tartóz­kodott. A szocialisták, vissza­utasítva azokat az ellenzéki vé­leményeket, amelyek taktiká­zással, kegyeletsértéssel vádol­ták a kormánypártot, megsza­vazták az indítványt. A most már törvénybe iktatott jogsza­bályban egyebek közt ez áll: „Az Országgyűlés kinyilvá­nítja, hogy Nagy Imre szemé­lyisége, államférfiúi magatar­tása, erkölcsi helytállása elvá­laszthatatlan az 1956-os for­radalomtól és szabadságharc­tól, a demokrácia és a nemzeti függetlenség eszméjétől ”, (t) Százhetvenmilliós fejlesztés az onkológián Gyógyító sugárnyaláb Hazánkban évente 33 ezren halnak meg daganatos betegsé­gekben, s 45 ezer új megbete­gedést regisztrálnak. A legkor­szerűbben felszerelt kórházban, az Országos Onkológiai Inté­a fej- és nyaksebészeti beavat­kozást igénylő elváltozások száma emelkedik. Gyógyításu­kat szolgálja a népjóléti tárca 170 millió forintos támogatásá­val felújított és korszerűsített Lézerágyú, bevetésre készen FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE zetben dr. Kásler Miklós fő­igazgató tájékoztatása szerint az ágyak kihasználtsága 94 százalékos. Itt aztán nincs is szó leépítésről. Kórtermeikben évente 12-14 ezer rászorulót ápolnak az ország minden ré­széből. A rosszindulatú dagana­tok között a legdinamikusabban épület, amelyben a felvételün­kön látható nukleáris medici­naosztály is helyet kapott. Dr.Rácz Jenő minisztériumi fő­tanácsos lapunk érdeklődésére megerősítette: az anyagi gon­dok ellenére e mostanihoz ha­sonló ésszerű fejlesztésekre a jövőben is lesz pénz. (cs) Amire a piaci standokon feltétlenül figyelni kell Se hurkát, se disznósajtot! Ha a hőmérő higanyszála rendre 20 fok fölé kúszik, a szoká­sosnál is jobban fontoljuk meg, milyen élelmiszert veszünk a piacokon, vásárokon - tanácsolja Walter Viktória, a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség főosztályvezetője. A vásár- és piactartás feltéte­leit, az árusítás szabályait kormányrendelet rögzíti. Meg­tartását - a fogyasztók védel­mében - számos szervezet el­lenőrzi. Ennek ellenére elég sokan nem tartják tiszteletben az előírásokat. Még az alkal­manként kiróható 5-30 ezer forint pénzbírság sem riaszt vissza egyeseket újabb sza­bálysértések elkövetésétől. Ajánlatos tehát a lehetősé­gek szerint vigyázni ma­gunkra. Érdemes például meg­jegyezni, hogy a mezőgazda- sági kistermelő csak maga termelte zöldséget, gyümöl­csöt, abból előállított - és nem hőkezelt - savanyúságot, aszalt gyümölcsöt, illetve mé­zet, virágot árusíthat. Ugyanez vonatkozik a saját nevelésű tehén tejére, az abból készült tejtermékre, továbbá a tojásra, a vágott baromfira. Kizárólag sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát, ol­vasztott étkezési zsírt hozhat forgalomba. Mindebből egye­nesen következik, hogy kis­termelőtől se kolbászt, se disznósajtot, se hurkát ne ve­gyünk, ilyen árut csak hűtő­pultokkal felszerelt üzletekben vásároljunk. A szakember elmondotta: a kormányrendelet értelmében gomba csak ott árusítható, ahol ellenőrzésére és az árusí­tási engedély kiadására a piac teljes nyitvatartási ideje alatt szakellenőr működik. A főfel­ügyelőség munkatársa figyel­meztetett arra is, hogy ismeret­len eredetű, azaz magyar tanú­sító címke nélküli, a minőség megőrzési idejét fel nem tün­tető élelmiszert, például cso­koládét, kávét, konzervet rendkívül kockázatos venni. Az olcsóbb piaci áru ugyanis néha többe kerülhet, mint a va­lamivel drágább bolti. (cs. b. j.) Ez igen, ez gomba, és nem mérgező fotó: diósi imre Szerencseposta A múlt héten Fortuna felkeresett egy férfit, aki épp a fogorvosi székben szenvedett, és megkér­dezte tőle... Ötös, hatos remények Lovasi Gyula ráckevei lakos épp a fogorvosi székben ült, amikor fel­tették neki az e testhelyzetben igen szokatlan kérdést: van önnél érvényes lottószelvény? Volt, és Lovasi úrnak, mivel ült, meg sem kellett állnia egymillióért. És még a szája is előre nyitva volt. A 26. játékhéten az ötös lottó várható nettó főnyereménye 162 millió forint, ennyi üti az egyedüli szerencsésen tippelő markát. A hatos lottón a telitalálat 50 millió forintot, a Joker 8 milliót ér. 72 milliós mázli! A Telemázli 24. adásában a három játékos 480 ezer forinttal kurtította meg Fortunát. A 72 millió 260 ezer forintot érő Jackpot azonban nem talált gazdára. Az otthonma­radt játékosok 100-100 ezer forint­tal lettek gazdagabbak. A kenó játékosai közül az el­múlt héten 147 779-en nyertek. Nulla találatot összesen 90 ezren értek el, tehát ennyien vissza is kapták a játékra szánt pénzüket. Extra a Jokerek között A Négy keréken jön a Joker akció egész évben tart, ám júliusban há­romszor is 4x4 keréken jön! A 27., a 28., a 29. játékhéten 4-4 autót sorsolnak ki azok között, akiknek az adott hétre érvényes ötös vagy hatos lottójuk van és a Jokert is megjátszották. Aki júliusban öthe­tes játékra vállalkozik, összesen négy sorsoláson vehet részt. Atlanta ajándékba A Szerencsejáték Rt. területi igaz­gatóságai a múlt héten kisorsolták annak a hat szerencsés pályázónak a nevét, akik az olimpia ideje alatt közel két hetet tölthetnek Atlantá­ban. De azoknak sem kell búsla­kodniuk, akik itthon maradnak, mert a nyárra tartogat még bőven meglepetést Fortuna nagyasszony. Lottónyugdíj az ötösön A tavaly osztatlan sikert aratott akció az idén július 1-jén indul újra és szeptember 1-jéig tart. A 27. és a 35. játékhét között he­tente 600 forint értékű nyeretlen ötöslottó-szelvényt kell össze­gyűjteni. Ezt megteheti a család bármely tagja, a lényeg csupán az, hogy a szelvények nyugdíja­sok nevére szóljanak, mert a nyertes kizárólag nyugdíjas le­het. A kilenc hét alatt össze­gyűlt, legalább 5400 forint ér­tékű szelvénycsomagot szep­tember 9-ig kell elküldeni név­vel, címmel és Lottónyugdíj jel­igével ellátott zárt borítékban a Lutri 496, 1373 Budapest címre. A szeptember 13-ai sorsoláson 10 nyugdíjas 10 éven át havi nettó 20 ezer forintos nyugdíj­kiegészítést nyer. Alomotthon a hatoson Július elsejétől a rendes húzást követően újabb hat számot sor­solnak ki a hatos lottón. Aki elta­lálja a plusz hat számot, álomott­hont nyer. Ha a szeptember 7-ig tartó akcióban senkinek nem kedvez a szerencse, akkor azok indulhatnak eséllyel a szeptem­ber 13-ai fősorsoláson, akik a szeptember 7-én kihúzott plusz számokból öt találatot értek el. Valamelyikőjük biztosan meg­nyeri az álomotthont. (X) ígéretes idénykezdet. A je­lek szerint az idén jóval több külföldi keresi fel hazánkat, mint a múlt évben. Az év első négy hónapjában már csaknem 200 millió dollár aktívum ke­letkezett az idegenforgalmi pénzügyi mérlegben. Ez a tava­lyi passzívumhoz képest több mint 300 millió dolláros javu­lást jelent. Levél a koalícióhoz. A par­lamenti ellenzéki pártok frak­cióvezetői levélben fordulnak a kormánypártokhoz, hogy az MSZP és az SZDSZ jövő hét­főig tegye meg új javaslatait a házszabály módosításának ügyében. Ha a két kormányzó párt mégis egyoldalúan módo­sítja a házszabályt, akkor az el­lenzék, korábbi elhatározásá­nak megfelelően, kivonul a szavazásról - jelentették be az öt ellenzéki párt frakcióvezetői szerdai közös sajtótájékoztató­jukon. Polgármesterek randevúja. Kuncze Gábor belügyminiszter nyitotta meg tegnap Gödöllőn a magyar polgármesterek első vi­lágtalálkozóját. A négynapos konferencián több mint 1100 hazai és határainkon túli telepü­lés vezetője vesz részt. Jön az ingatlanadó? Va­gyonhoz kapcsolódó adó beve­zetésének mérlegelését java­solta az Érdekegyeztető Tanács gazdasági bizottságának mun­kavállalói oldala a testület teg­napi ülésén. A kormányzati ol­dal tájékoztatása szerint a kor­mányzat nem vagyonadót, ha­nem ingatlan jellegű adót kíván bevezetni, de nem jövőre, csak két-három év múlva. Az elkép­zelések szerint az átlagos ér­tékű és az üzemi ingatlanokat nem terhelné adó. Politikai háztűznéző. A MIÉPIII. kerületi szervezete az MDF, a Kisgazdapárt és a KDNP helyi csoportjaival kö­zösen „remetehegyi emléktú­rára” megy Hóm Gyula épülő családi házához - jelentették be Csurka István pártjának tegnapi sajtótájékoztatóján. A meg­mozdulással azt akatják elérni, hogy a miniszterelnök bizo­nyítsa: munkabéréből építtette a nagy értékű ingatlant. Halasztás. Nem született ér­demi döntés a magyar-orosz olajszállítások és az orosz ál­lamadósság hasznosítása során felvetődött összeférhetetlensé­get, valamint a politikai dön­téshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges össze­fonódását vizsgáló országgyű­lési bizottság szerdai ülésén. A kormánypárt képviselői ugyanis azt kérték, hogy az el­készült jelentések áttanulmá­nyozása után, jövő csütörtökön üljenek ismét össze.

Next

/
Thumbnails
Contents