Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-26 / 173. szám
6 Dunántúli Napló Magazin 1996. június 26., szerda Már Itáliában is elfogadják a magyar gépjárművezetői engedélyeket Autóklub: új szolgáltatásokkal Tagoknak és nem tagoknak egyaránt nem felesleges felkeresni a Magyar Autóklub (MÁK) Dél-dunántúli Területi Szervezetének pécsi, Hengermalom utcai műszaki állomását, illetve a Ferencesek utcai információs irodáját - különösen akkor, ha hosszabb belföldi vagy külföldi útra indul a család. A jól felszerelt műhelyben úgynevezett közlekedésbiztonsági vizsgálatot érdemes kérni, amely tulajdonképpen a kötelező műszaki vizsga technológiájával azonos, s a közlekedés biztonságát szolgáló szerkezetekre terjed ki. Többek között motortesztet, fékha- tásmérést, lengéscsillapító vizsgálatot, kerékösszetartást végeznek, illetve ellenőriznek a felkészült szerelők, s természetesen megnézik a gumik futófelületét, az akkumulátor állapotát, beállítják a fényszórókat ... A műszaki állomás hétfőtől, péntekig 7-20 óra között tart nyitva, de a felesleges várakozás elkerülése érdekében nem árt telefonon - 312-738 - előre bejelentkezni. A hétvégeken és ünnepnapokon a 088- as számot kell tárcsázni, s a MÁK országos diszpécser- központja irányítja a „sárga angyalt” a megadott helyszínre. A bázis újdonsága, hogy mivel a területi szervezet képviseli a Dél-Dunántúlon a Karc Regiszter Klubot, ezért ebben a műhelyben szerelik be azt a Delfin típusú riasztóberendezést, amelynek része, hogy a gépkocsi üvegfelületeibe jelzéseket karcolnak, s a járművet olyan mikroprocesz- szoros vezérlésű jeladóval látják el, amit például a határátkelőhelyeken telepített készülékkel venni lehet. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ameny- nyiben ellopják a „megkarcolt” személygépkocsit, a határon lefülelik a tettest. A MÁK mintegy 12 000 Baranya és Tolna megyei tagot számláló területi szervezetének pécsi információs irodája szinte mindenben segítséget tud adni a gépkocsival utazóknak: egyebek mellett naprakészek az európai országok üzemanyag árairól, az úthasználati- és kompdíjakról, szálláslehetőségekről, a legfontosabb vám- és devizarendelkezésekről, a márkaszervizekről. De tanácsot kaphatunk arról is, hogy a tervezett célállomáshoz hogyan, milyen útvonalon jutunk el a legközelebb, akár úgy is, hogy ne autózzunk fizető sztrádán. Dr. Varga Lászlóné titkár azt is elmondta, ameny- nyiben a testre szabott számítógépes útravalókat valaki írásban szeretné megkapni, természetesen erre is lehetőség van. Bár nem újdonság, de igen jól bevált klubszolgáltatások közé tartozik, hogy mindig a legfrissebb térképekkel, útikönyvekkel rendelkeznek. Kevesen tudják, hogy a MÁK a már jól ismert és közkedvelt hitellevelek mellett Exkluzív Touring Assistance névvel olyan segítségnyújtási rendszert vezetett be, amely hazai földön is, de elsősorban külföldön jelent nagy biztonságot. Amennyiben például meghibásodik az autó, akkor 280 ezer forint értékhatárig díjmentesen hazaszállítják, a társklub segélyszolgálata 8000 forintig térítésmentes, jelentős kedvezményt nyújtanak a szálláshelyen . . . Bővebb felvilágosítást az irodában adnak - a 324-729-es telefonszámon -, amely hétfőtől, csütörtökig naponta 8-17 óra, pénteken 816,30 óra, szombaton pedig 8- 12 óra között tart nyitva. A területi titkár azt is elmondta - s ez igazán jó hír az Olaszországba gépjárművel nyaralni indulóknak -, a Magyar Autóklubot a minap tájékoztatta az olasz partnerszervezet, hogy Itáliában is elfogadják a magyar, úgynevezett „rózsaszínű” vezetői engedélyt. Tehát ezután nem kell a nemzetközi jogosítványt kiváltani. Roszprim Nándor Nyaralás, hosszabb-rövidebb út előtt különösen jó meggyőződni autónk műszaki állapotáról fotó: Müller andrea Az elmúlt év őszén, mint emlékezetes, alkalmi gabonaimportőrök járták az országot szabad gabonakészleteket keresve. Többnyire oroszul beszéltek, aminthogy a gabonaexport is jobbára keletre vagy délre irányuló mozgás a hazai gazdaságban. A hirtelen megnövekedett kereslet, mely tavaly a világpiaci búzaárak ötven százalékos emelkedését hozta magával, a magyar búzatermelők jó orrát igazolta. Ők tavaly lényegesen nagyobb földterületen vetettek búzát, mint annak előtte, minek következtében az 1994. évi háromnegyedmillió tonna helyett az ország tavaly 2,75 millió tonna búzát exportált. Az ugrásszerű növekedés hasznát azonban a szakértők szerint túlnyomórészt a gabonaexport számára rövidlejáratú hiteleket folyósító bankok és a 3,5 milliárd forintos exporttámogatásban részesített külkereskedelmi cégek fölözték le. A termelőkhöz ugyanis általában nem jutott el a támogatás, ők megfelelő tároló kapacitással köztudomásúan nem rendelkezvén, nem várták meg, nem tudták megvárni a búzaárak „beállását”, lábon eladtak mindent, amit lehetett. A magyar búzáról minden esetre kiderült, hogy kell. Pontosabban kellene. Hiába vetettek a termelők idén még hatvanezer hektárral több gabonát, mint tavaly, az exportlehetőségek szűkültek. Az Egyesült Államok, Argentína, Kanada és más búzaexportőrök ugyanis már „feljelentették” Magyarországot a Világkereskedelmi Szervezetnél, mert tavaly jelentősen túllépte az exporttámogatási kvótát. És noha Lakos László miniszter arról is nyilatkozott, hogy az exporttámogatások túllépése kapcsán „nem engedhető meg Magyarország mezőgazdaságának tönkretétele”, a valóságban a kormánynak nincs sok választása: vagy szerződést szeg, vagy exportot korlátoz. A kormány az utóbbi megoldás mellett döntött, s így a legfrissebb jelentések szerint a búzatermelők, akik idén kezdhetnék el élvezni a konjunktúra előnyeit, most legfeljebb 1 millió tonna búzát és legfeljebb 200 ezer tonna lisztet exportálhatnak. Igaz, az exportengedélyek kiadásánál a termelőket, nem pedig a külkereskedőket részesítették előnyben. Az is igaz, hogy az augusztusra vonatkozó jegyzések már a tavalyi két és félszeresét is elérték. De milyen következményekkel jár mindez a magyar gazdaságra? Egyes gabonaipari szakértők szerint a gabonapiaci árrobbanás inflációt gerjeszt, maga alá temetheti a takarmány- és a húsipart. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, az Állami Számvevőszék és a minisztérium sokféle vizsgálatot végzett a tavalyi búzaexport-fellendülés következményeinek vizsgálatára, annak megállapítására, hogy ki nyert és ki veszített ezen a hatalmas üzleten. „Súlyos hiányosságokat” sehol sem tártak fel, a Világkereskedelmi Szervezettel kialakult konfliktus azonban csak növelte a búza exportpiacán kialakulóban lévő káoszt. Hiszen az eldöntendő kérdés a most befejezett engedélyeztetési eljárásban mindig az volt: ha a belföldi piac nem alkalmazkodik a magas árakhoz (ha alkalmazkodna, az a kenyér és liszt árának gyors megduplázódását jelentené), akkor ki lesz az exportőr, aki meggazdagodhat a termésen és ki termel majd a hazai piacra, ahol sokkal olcsóbban adhatja csak el a búzáját. Jókai Géza Egyes termelőknek jó éve lesz Kell-e a magyar búza? A vízkészletek pedig fogyatkoznak Kút-Magyarország Ha Hollandia a szélmalmok országa, s Kuvait az olajtomyoké, úgy Magyarország hamarosan a kutak országa lesz.A vízügyi szakemberek jelzései szerint évente több ezer új víznyerő hely, kút születik, s mert ezek jelentős része engedély nélküli, bejelentetlen, így ma még szinte felbecsülni sem lehet, hogyan alakulnak, hogyan fogyatkoznak évente vízkészleteink. A kútfúrási kedv egyébként érthető. A mezőgazdasági magánvállalkozók földjeik öntözését oldják meg a „magánku- takkal”, minimális költséggel - hiszen az ország egyes részein a megszaporodott kútjárók és kútásók még tíz-tizenötezer forintért elvállalják a vízfakasz- tást. De nemcsak a gazdákról van szó, hanem a hétvégi ház tulajdonosokról, a kis zöldségkertekkel rendelkezőkről is. A vízre, olcsó vízre mindenhol szükség van. Ott ahol még nincs vezetékes víz, ahol pedig van, ott az ára miatt. Különösen magas ez az ár, ahol - például üdülőterületeken, városi belterületek villanegyedeiben - már a csatornázás is megoldott. Itt ugyanis minden köbméter víz után fizetni kell a csatornadíját, akkor is, ha az öntözésre, locsolásra használt vízmennyiség „nem használja” a csatornát. Persze ez utóbbi csak a közhiedelem. Mint dr. Szilárd Györgytől, az Országos vízügyi Főigazgatóság vízgazdálkodási főosztályának vezetőjétől megtudtuk: megfelelő kérelem és bizonyítékok alapján a felhasznált vízmennyiség arányos része után nem kell csatornadíját fizetni. De térjünk vissza a kutakra. A főosztályvezető véleménye és ismeretei szerint a kutak túlnyomó többsége 20-25 méter mélységű, s ez azt jelenti, hogy az első vízadó réteg áttörése utáni rétegből hozzák fel a vizet. Ez érthető, hiszen a talajvizek, szennyezettségi fokok alapján, általában alkalmatlanok az öntözésre, locsolásra. De a 20-25 méterről felhozott víz már része a magyar vízkészleteknek, így bármilyen meny- nyiség kivétele - engedélyhez kötött. Sokan vannak, akik ezt nem tudják, s vannak, akik tudják, de nem tesznek eleget kötelezettségeiknek. Pedig az engedélyezés a vízügyi igazgatóságokon a legegyszerűbb eljárással történik, sőt ha az ügyfelek kérik, a szükséges terv-vázlatokat az igazgatóság munkatársai elkészítik. Igaz, az engedélyezett kutak működtetése után - önbevallásos alapon - úgynevezett vízkészlet használati díjat kell fizetni.Ez a díj azonban már-már jelképesnek mondható, nagysága köbméterenként mindössze egy-két forint. S. Boda András Útépítés petrotolarból Autópálya-fejlesztés Szlovéniában Szlovéniában az autópálya-hálózat igencsak szakaszos, és fizetni is kell a használatáért, igaz, csak szerény díjat. Ez mindenesetre eddig elég volt arra, hogy Ausztria felé terelje az Olaszországba tartó magyar autósokat, noha arra hosszabb az út. Jövőre viszont már Ausztriában is fizetni kell, és akkor talán érvényesül Szlovénia előnye - a rövidebb az út. Szlovéniában - miként már Jugoszláviában is - a távolságtól függő díjat kell leróni a szakaszokban meglévő vagy csak félpályás, együttesen több mint kétszáz kilométert kitevő autópálya-hálózat használatáért. Ä legfejlettebb jugoszláv utódállamban legutóbb január 15-én emelték 10 százalékkal az autópálya-illetéket. A Ljubljanától Trieszt irányában Diva- cáig elkészült 57 kilométeres szakaszért például 350 tolart, Ljubljana és Kranj között 20 kilométerért 120 tolart, Maribor és Celje között pedig 150 tolart kell fizetni. Az autópályák használata után beszedett illetéket az utak fenntartására, illetve új autópályák építésére fordítják. A fél svájcnyi nagyságú országban lázasan folyik a keletnyugati, illetve észak-déli autópályahálózat, az úgynevezett Szlovén Kereszt kiépítése, s a tervek szerint már 1999-től autópályán lehet eljutni a magyar határtól, Rédicstől az Adriaitenger partján fekvő Koperig. Ebben az évben 185 kilométernyi autópálya építését kezdik meg, s 56 kilométernyit fejeznek be. Autópálya-karbantartásra és -építésre idén 40 milliárd tolart fordít az ezzel foglalkozó szlovén vállalat, a DARS, ennek több mint felét a benzineladásokból útalapba folyó pénzből, az úgynevezett petro- tolarokból teremtik elő. Kisgazda tJj székelyen Pénzfelvétel pisztollyal Az Akcimis Inovacinic nevű csődbe ment litván bank egyik ügyfele pisztollyal kényszerítette ki deviszaszámlájának megszüntetését és a rajta lévő 11 ezer dollárnyi követelés kifizetését. A férfi behatolt a december óta zárva tartó vilniusi bank hivatali helyiségeibe, és fegyverrel fenyegette meg Romualdas Visakaviciust, a pénzintézet állami gondnokát. A litván bank azt követően vált ismertté, hogy kiderült: Adolfas Slezevicius akkori kormányfő két nappal a pénzintézet bezárása előtt a nemzeti bankon keresztül felvette mintegy 30 ezer dollárnyi betétét. Slezeviciusnak hivatalába került az ügy. Az Akcimis Inovacinis az elmúlt két év folyamán már a 13. bank volt, amelynek rossz pénzügyi helyzete miatt be kellett zárnia. Mintegy 65 ezer betétese várja, hogy hozzáférhessenek összesen körülbelül 90 millió dollárnyi pénzükhöz. E gy éves fiú ül az istállóban a kisszéken. Előtte kötény, s a Borcsa tehén hátsó fertálya. A fiú egyenletes mozdulatokkal huzigálja a tehén tőgyét. Vékony sugárban folyik a sajtárba a tej. Öcsi megtörli időnként izzadtságcseppekkel és szeplőkkel bőven behintett arcát, s a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy ő feji a tehenet. Csak e sorok írója csodálkozik, míg Öcsi rá nem szól:-No, hozza ide a csiprot és igya, míg meleg! Míg kortyolom a tejet - milyen finom így melegen és édesen, ezt még nem lugozta ki a tejüzem -, megjegyzem magamnak, hogy a csuprot csi- pomak mondják a székelyek, a tehénnek pedig csicse van. Öcsi nem véletlenül feji a tehenet, rúgós, fél tőle a nagymama is. így a kecske és a tehén fejése mindig a fiúra marad. Öcsi Székelykeresztúr közelében, egy Újszékely nevű kis faluban lakik. Hargita megye szélén települt a község, a házak a Segesvár felé vivő országút szélén ülnek meg, hosz- szan elnyúlik a falu. A kertek alatt domb puposodik, szőlő fut fel rá. Kóstoltam termését, inkább borecetre, mint borra hasonlít. Itt szorgalmasan iszogatják az atyafiak, némelyik a holt merevségig. Nálunk Zalában az ilyenfajta bort gyomorlyuggatónak hívják. De hát Székelyföldön a tavasz heteket késik a magyarországihoz képest, a tél pedig jóval előbb benyomul, s igen keményen. Havak, hózárporok, szélviharok ijesztgetik az árva székely népet. A húsz fok mínuszban megszokott, de a harminc se megy ritkaság- számba. A 12 éves Öcsi igazi gazda. Igaz, még nem megy erdölni a férfiakkal a húsz kilométerre lévő erdőbe. De fejés előtt a kertben is szorgoskodott a 70 éves nagymamával. A nagy tatára nem lehet számítani. Ő naphosszat a hegy ecetes levét kóstolgatja a konyhaasztalnál, s ha egy kicsit több is lecsúszott, nem röstell kezet emelni a nagymamára. A hat gyerekéből már csak egy legény lakik a háznál. A városban dolgozik, s csak az este veti haza. A kirajzott öt gyereket szinte egy személyben pótolja Öcsi. Szülei elváltak, az édesanyja új házasságában fölösleges gyerek volt. így megérkezett a nagyihoz. Neveli is az őt igaz szívével. Egyszer azt mondta neki Öcsi:- Maga nem is a mamám, hanem tudja-e mi? Az édesanyám! Öcsi életéből így kisétált a család, maradt a nagymama, akivel együtt gazdálkodnak. Hizlalják a disznót, művelik a kiskertet. Öcsi sokszor kiszalad legeltetni iskola utána faluszéli rétekre. S nemcsak befogja a lovakat a szekérbe, de már egyszer-egyszer fuvart is vállalt. Aztán jön a vasárnap, s kijön Székelykeresztúrról a plébános úr, Potyó Ferenc atya misézni. A községben csak református templom van, Öcsiék katolikusok. Vagy húsz család Gyergyóból származott ide a községbe. Az ottani falujukat megszüntették, víztározót építettek a helyébe. Itt a faluban nincs katolikus templom, ezért Potyó atya Öcsiék tisztaszobájában misézik. Van itt egy kis oltár, amit Öcsi elkészít a mise előtt. Virágot, feszületet tesz az asztalra. Behordja a székeket, lócákat. Aztán szállingózni kezdenek a gyergyói katolikusok. Karonülők és bottal nehézkesen magukat vonszolók. A nagymama felveszi az ünneplőt. Előkerül Öcsi lajbija, kurtija is, meg a fényesre suvickolt csizma. Úgy áll az oltár elé ministrálni. Á vasárnap aztán eltelik ebben a szép ünneplőben. Ott nincs ám vasárnap munka a mezőn vagy kertben, csak épp az állatokat etetik meg, megfejik a tehenet, kecskét. De ahhoz ott van a nagykötény, nem piszkolódik be az ünneplő. Aztán a nagymama felrakja a vasárnapi asztalra a kürtös kalácsot vagy a bélest... és mesélget az unokájának, hogy mikor ő kislány volt, mit tanultak az iskolában Szent László királyról, meg Mátyás királyról és hogyan pusztították végig a tatárok ezt a vidéket számtalanszor, mikor a mai magyarországi részeken már régen hírük-hamvuk sem volt. Mi lesz Öcsiből? Valószínűleg gazdálkodni fog. Ott a szőlő, a rét, a jószágok. A városban munkanélküliség van, kevés a kenyér. De mit félne a jövőtől egy ilyen ügyes férfigyerek? Átányi László
