Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-03 / 150. szám
\ 1996. június 3., hétfő Közélet Dunántúli Napló 11 Paprikavirágok... Nénike. Hátát hajlítja már az Idő. Jár-kél a piac forgatagában. A virágoknál megáll. A palántákat nézi. Gondosan válogat. Keres valamit, s mikor rátalál, határozottan kéri. Pontosan egy tucatot. Nekem mind egyforma: zöld. Fizet. Gondosan fekteti nö- vénykéit szatyrába. Nyomába szegődöm. Hová tart? Szigorú házsorok rendjében megyünk utcáról utcára. Bennem bujkál a kíváncsiság. Rám néz és elébe megy a kérdésnek.- Maga is szereti a virágot? Ugye csak a vázában? - kérdi.- Valahogy így van - felelem, kár volna tagadni.- Akkor kertje sincs, tán sose volt?- Igen, nincs kertem, de udvarunk van - mondom s nyomban a kérdés: - Messzi lakik a néni?- Itt a közelben, nagy házban, kicsiny udvarral, sok lakóval.- Azért van kertje? - teszem fel most már én a kérdést.- Inkább kertecske az, tudja mindenkinék jut egy zugocska.- Megnézhetem?- Tessék! Jöjjön, legalább meglátja, kis helyen milyen sok elfér. Hűvös kapualj, parányi udvar magasló szigorú falak közt. Hátul repkénnyel teleszőtt téglakerítés. Előtte járdányi parcella, téglákkal szegve és virágok, virágok. Sok - nyitottak és bimbózók.-Na látja - töri meg a csendet újkeletű ismerősöm rámutatva a sarokra. - Ez az én kertem ... két méter hosz- szú, egy méter széles. Még sírnak se lenne elég, s mégis mennyi Élet... Gyorsan elülteti az imént hozott tizenkét tövet. Megkérdezem, tudatlanságommal mit sem törődve:-Ezek itt a sorban, amit most ültet a Néni, milyen virágok?-Paprikavirágok. Ha erre jár legközelebb, nézze meg, szép pirosak. Egész nyáron virítanak. Három négyzetméter ... Oázis a kővilágban. Tizenkettő a kis sziget szélén. Glé- dában állnak, mint a testőrök. Rigó kapirgál a fűben. Az utcán elhúz egy autó. A Néni locsolja parányi Edenét. Felettem parányi felhő úszik az égi kékben, és bennem ki- bomlanak a lüktető, piros paprikavirágok. Újra itt a nyár. Négy kurta év kétezerig. Megérjük? Hátranézek. A virágok bólogatnak, s én hiszek nekik. A virágok sosem hazudnak. Dr. Hegedűs Sándor Templomfosztogatás A bajai Szent Miklós templom nemcsak a Duna-parti városnak, de az egész magyar- országi ortodox (görög-keleti) egyháznak az egyik legszebb műemléke. A húsvéti ünnepek óta eddig összesen háromszor törtek be az Isten házába. Az első betörés tetteseit kézre kerítette a rendőrség, a következő, majd a napokban történt rablásét eddig még nem sikerült lefülelni. Ami különösen fájdalmas a templom meggyalázásán kívül: nagyértékű ikonokat vittek el az ismeretlen személyek, és felgyújtották a levéltári anyag egy részét is. Paragrafus-merényletek Huzatos törvények Panaszkodnak az önkormányzatok, a jogalkalmazó hivatalnokok, a fővárosiak, a vidékiek. A sajtóban sírja el bánatát a minisztériumi főember, a rádió- ban-tévében az adóhivatali felelős. Mindnek egy a fájdalma: a törvények szövegei nem világosak, hézagokkal vannak teli, szinte minden mondatuk félremagyarázható, nem elég világos, vagy éppenséggel így is, úgy is érthető. Ki-ki a maga szája ízének, de legfőképpen érdekének megfelelően magyarázza. Érdemes elgondolkodni, miért van ennyi APEH-ügy, ennyi vám-ügy, ennyi csalás és ’’félreértés” a gazdasági életben. Miképpen lehetséges, hogy egyesek százmilliókat, sőt mil- liárdokat tudnak keresni egy joghézagon? Amelynek ugyanakkor a létezését is tagadni szeretnék a felelős hivatalok? Vagy éppenséggel most tömik be ezt meg azt és amazt a léket, mielőtt elsüllyedne a hajó? A lékek valamiképpen belekerültek a törvények szövegébe, nem vitás. Nem maguktól termett gyomnövények azok. És mivel ezen a téren sok érdek ütközik, az is biztosnak látszik: a véletlenek szerepe itt elenyésző. Magyarán a törvényeket szövegező jogászok között kell keresni a tetteseket. Az utóbbi években ismerőseimnek: egy ügyvédnek, egy ügyésznek és egy szakminisztériumi - szintén jogi végzettségű - tisztviselőnek tettem fel a kérdést: miért olyan „huzatos” a törvények szövege, miért vannak eleve úgy fogalmazva, hogy azokból egyeseknek hasznuk, másoknak káruk legyen, no és főleg annyi pert szüljenek a homályos félmondatok? Mosolyogva szóltak, mindig szigorúan négyszemközt: „Ha nem így lenne - akkor miből élnénk?” Világos hát. Az egyértelmű törvény nem ad munkát azoknak, akiknek lételeme a csűrés- csavarás, a furfangok, a legális vagy féllegális kiskapuk fellelése, kihasználása, úgymond jogszerűen. Látok magam előtt egy törvényszövegező bizottságot - mindegy, a parlamentben ül-e vagy másutt. Ha én dönthetnék az összetételéről, csak az egyik fele lenne jogász. A másik fele csupa józan gondolkodású egyéb szakember - csak éppen nem jogász, a világért sem! A jogászok fogalmaznák a törvények szövegét, azok első változatát. Aztán a nem-jogászok vennék kézbe a tervezetet és visszadobnák mindaddig, amíg az nem hibátlan. Amíg ki nem szedik belőle az összes „léket”, a réseket, a félreérthető fogalmazásokat, a kétértelmű kitételeket. Talán még az is elképzelhető, hogy ezek a jogászi alkotások attól kezdve bárki számára első hallásra-olvasásra tökéletesen világosak és érthetőek lesznek .. .? Az álombizottságomban a jogászok addig dolgoznának, míg a nem-jogászok jóvá nem hagyják szövegeiket. De csak a tökéletesen világosakat, egyértelműeket. Amelyek többé nem adnak joghézag-lehetőségeket senkinek. Nemere István A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti (2.) A lakosság életkörülményei Baranya megye népmozgalmi folyamataiban az utóbbi évek tendenciái érvényesültek ez év első negyedévében is, azaz folytatódott a népesség természetes fogyása. Idén január és március között összesen mintegy 1100 gyermek született, 3 %-kal kevesebb, mint tavaly ugyanezen időszak alatt. A halálozások száma ugyanakkor 8 %-kal (1600 főre) növekedett. Az ezekből adódó közel 500 fős veszteség mintegy másfél- szerese volt az 1995. I. negyedévinek. A születések - amúgy sem kedvező - számát hátrányosan befolyásolta az a tény, hogy tovább mérséklődött a házasodási kedv is. Ez év első negyedévében megközelítően 270 pár lépett házasságra, ami 9 %- kai volt kevesebb a tavaly január-márciusinál. Nettó: 25 400 Ft Baranya megyében - csakúgy, mint az ország egészében - ez év első negyedévében folytatódott a foglalkoztatottak számának csökkenése. A megfigyelt megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél 1996 első három hónapjában átlagosan mintegy 76 500-an dolgoztak, 9 %-kal kevesebben mint az előző év azonos időszakában. E létszámveszteség megegyezett az országos átlaggal. A változásokat létszámnagyság szerint vizsgálva kitűnik a nagyszervezetek további leépülése. Az ágazatok összességében tapasztalható csökkenés a 300 főt meghaladó szervezeteket valamivel erőteljesebben (10 %) érintette, mint az 51-300 fő közöttieket (8 %). Ennél nagyobb mértékű differencia mutatkozott az egyes gazdálkodási formákat tekintve. A fogyás ez év első negyedévében is a vállalkozások körében volt a számottevőbb (11 %). A költség- vetési szervezeteknél dolgozók száma ugyanakkor mérsékeltebben (6 %) csökkent. A foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 1996. I. negyedévében mintegy 36 300 Ft-ot tett ki, 15 %-kal többet az egy évvel korábbinál. A bruttó keresetek nagysága és növekedésének mértéke egyaránt elmaradt az országos átlagtól (40 400 Ft, 18 %-kos növekedés). A különböző gazdálkodási formákat tekintve kitűnik, hogy - csakúgy, mint korábban - ez év első negyedévében is a vállalkozások esetében következett be számottevőbb (19 %os) jövedelemgyarapodás, a költségvetési és társadalombiztosítási szervezeteknél ez visz- szafogottabb (11 %-os) volt. A vállalkozások közül a jogi személyiségű gazdasági társaságok, valamint a szövetkezetek nagyjából hasonló (19-19 %- os) bérfejlesztést hajtottak végre, ezzel szemben - az egyre fogyó létszámú - állami vállalatoknál szerényebben (13 %-kal) nőttek a bruttó keresetek. A foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete 1996. I. negyedévében a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél megközelítően 25 400 Ft-ot ért el, ez ugyancsak elmaradt (1800 Ft-tal) az országostól. A nettó keresetek az egy évvel korábbinál - csakúgy mint az ország egészében - 16 %-kal voltak magasabbak. A fogyasztói árak ugyanezen időszak alatti mintegy 28 %-os növekedése következtében reálértékük, vásárlóerejük kb. 9%-kal csökkent. A munkanélküliség 9-12 százalékos A Baranya Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségein 1996. I. negyedévének végén 23 980 munkanélkülit regisztráltak, 8 %-kal többet, mint 1995 végén és közel 2 %-kal többet, mint az előző év hasonló időszakában. A munkanélküliségi helyzet romlását jelzi, hogy a munkanélküliségi ráta ezzel - az utoljára 1993 szeptemberében mért 12,9 %-ra emelkedett. (Ez az országos átlagnál 1,3 %-ponttal magasabb.) Az országos tendenciához hasonlóan megyénkben is tovább nőtt a tartósan munka- nélküliek száma, vagyis azoké, akik egy éve, vagy még hosz- szabb ideje eredménytelenül keresnek munkát. Arányuk az I. negyedév végére elérte a 70 %- ot. Az ellátások területén is megmutatkozott ez a folyamat, hiszen az előző év hasonló időszakához képest a regisztrált munkanélkülieken belül az ellátásra jogosultak aránya 5 %- ponttal (82 %-ra) csökkent. Ezen belül minden második munkanélküli már csak jövedelempótló támogatásra volt jogosult.Ők azok, akiknek többsége (60 %-a) maximum általános iskolai végzettséggel, így alacsony elhelyezkedési esély- lyel rendelkezik. A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma az I. negyedév zárónapján mindössze 814 volt, amely nem egészen kétharmada az 1995 márciusinak. A közhasznú foglalkoztatásban résztvevők zárólétszáma az I. negyedév végén 754 fő volt, mintegy kétharmada az egy évvel korábbinak. Ezen belül a jövedelempótló támogatásban részesülők közül 213 fő, akik elsősorban kommunális tevékenységet végeztek. Egyharmadával több bűncselekmény Az ismertté vált bűncselekmények száma 1996. I. negyedévében (3673 eset) az előző év hasonló időszakához viszonyítva közel egyharmadával nőtt. Ezen belül ismét a vagyon elleni bűncselekmények száma emelkedett legjelentősebben (mintegy másfél- szeresére) és csaknem egyharmadával nőtt a közrend elleni, valamint a gazdasági, csekély mértékben a személy elleni bűncselekmények száma. Az egyetlen kedvező változás, hogy a közlekedési bűncselekmények száma a felére csökkent. Sorban állás a munkaügyi központban fotó: löffler Gábor jWüncfjen, Hürtcf) fogkefe nélkül íő Egy fogkefe nem feltétlenül szükséges kellék a müncheni vagy zürichi üzleti úthoz. München és Zürich most naponta kétszer is elérhető a Malév járataival. így nem marad le egyetlen fontos tárgyalásról sem, az estét pedig már újra a családdal töltheti. A továbbutazáshoz menetrendünk különlegesen előnyös csatlakozásokat SKYjg LUB /\AA\]£VW: $ Szállunk rendelkezésére kínál. Ha pedig egy-két napot mégis Münchenben szeretne tölteni, az új, kedvezményes müncheni Sky Club business ár - 47 180 Ft - ezt is lehetővé teszi. München vagy Zürich, akár fogkefe nélkül is. Naponta kétszer. Járatainkról további információ a pécsi Malév irodában a 72-324-378-as telefonszámon kapható, valamint a Malév Partner-irodákban.
