Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-24 / 171. szám
6 Dunántúli Napló Magazin 1996. június 24., hétfő Csak játék? Döbbenten olvastam a hírt: tizenéves gyerekek - az őrzés hiányát kihasználva - a siklósi várkápolnában, annak ablakain rendeztek kőhajítási gyakorlatokat, a megzavarás legcsekélyebb veszélyétől sem tartva. A megbotránkozáson túl igen jelentős anyagi kárt is okozva. A vállalkozó kedvű ifjak, korukra tekintettel a büntetőjogi felelősségre vonástól mentesülnek. Az okozott kárt viszont téríteni kell. A kérdés csupán az, hogy milyen körben, és meddig terjed ez az anyagi kártérítési lehetőség. A kiskorúak törvényes képviselői anyagi felelősséggel is tartoznak a gyermekeik által okozott kártevésekért. Felvetődik azonban az anyagi teherbíróképesség korlátoltságának lehetősége. Félő, hogy előállhat az a helyzet, hogy a tényleges kár egésze, vagy javarésze a vétlen adófizetőkre hárul. Nem láttam a sérült míves ablakokat, így azt sem tudnám megmondani, hogy azok eredeti állapota visszaállítható-e, vagy sem. Azonban akár így, akár úgy nézzük a dolgot, az okozott kártétel jóval túlmutat a forint igényeken! E sorok írója is volt gyerek. Nem volt maga sem és hasonló évjáratú kortársai sem mentes a „csínytevésektől”. Virágot, gyümölcsöt csenni, kerítést mászni, követ haji- gálni, ugyan ki nem tette? Azonban eszünkbe nem jutott volna kegyeleti helyekre betörni, sírköveket döntögetni, kápolna ablakokra célba dobálni. Nem azért, mert jobbak, kiválóbbak voltunk a mai gyerekeknél. Nem. Csak tudtunk a játékainkban is határokat szabni, mert volt mintánk a felnőttek világában, mégpedig olyan, amely nem kötődött vagyoni, társadalmi helyzethez, címhez, ranghoz ... Lassanként búcsúzik az évszázad. Utolsó éveire lett jellemző a vandalizmus, kegyetlenség, az oktalan rombolás, rondítás. Úgy tűnik az Ember, akit a tudomány a „homo sapiens” jelzővel, a „bölcs ember” címkéjével ruházott fel, ebbe belenyugszik. Vajon méltó erre a titulusra az ezredforduló küszöbén is? Dr. Hegedűs Sándor Ezemyelvű, egyszívű brigád... A Pécsi Magyar-Spanyol Társaság és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének helyi szervezetei a spanyol polgárháborúra emlékeztek a 60. évforduló jegyében. A műsorban a Bartók Volán férfikórus és az Ércbányász Fúvószenekar a Nemzetközi Brigádok indulóját adta elő, Honti Csaba Radnóti Miklós Hispánia, Hispánia! című versét mondta el, Vörös Izabella gimnáziumi tanuló pedig spanyol népdalt énekelt. Ezt követően dr. Harsányi Iván egyetemi tanár, a történelemtudományok kandidátusa előadást tartott a spanyol polgárháborúról és annak magyar vonatkozásairól. A XIX. sz. végén a spanyol társadalom két szekértáborra szakadt: az egyik része a gazdaság korszerűsítését, a másik pedig a nemzeti értékek fokozását kívánta megvalósítani a Franco által inspirált hadsereglázadás eszközével, mely a fasizmusba torkollott. A fiatal, szabad választásokkal létrehozott köztársaságban az 1936-os tavaszi zűrzavart fokozta a sztálinisták által manipulált közhangulat, a veszélyvállalás a köztársaság védelmében azonban tudatos polgári megnyilvánulás volt, habár illúziónak bizonyult. Ez volt a nagyhatalmak „elő-világháború”-ja. Ötvenezer önkéntesből öt nemzetközi brigád szerveződött, ezekben mintegy 1200 magyar vett részt a tűzharcokban. Közel 600 magyar önkéntes életét áldozta a spanyol nép ügyéért. Nagy Sándor a XIII. brigád önkéntes géppuskása elmondta visszaemlékezéseit a harcokról és az internálótábori éveiről. Ő Pécsről jelentkezett a harcra. Spanyolországban a pártok megszavazták a nemzetközi brigádok életben maradt tagjainak spanyol állampolgárságát, és 1977-ben maga a király kezet nyújtott Dolores Ibárruri Gomeznek, a köztársaságot jelképező vezéregyéniségnek. A megemlékezés házigazdája Nagyné Szilágyi Margit, a pécsi Magyar-Spanyol Társaság elnöke volt. Faltysné Újvári Anna Indul a Szahalin-1 olajtermelési program A „Szahalin-1” nevű orosz olaj- és földgázkitermelési programban érintett nemzetközi konzorcium tagjai hivatalosan is bejelentették, hogy hozzáfognak a munkálatok finanszírozásához. Az idén ez már a második nagyszabású terv a Szahalin- félsziget kontinentális talapzata kincsének kiaknázására. Hasonló nyilatkozatot fogalmaztak meg májusban a „Sza- halin-2” résztvevői is: ők június közepén fognak hozzá a feltáráshoz. A Szahalin-2 tervben érintett terület nyersolajkészletét százmillió tonnányira becsülik, földgázkészletét pedig 400 milliárd köbméterre. A Szahalin-1 terv arra irányul, hogy a félsziget kontinentális talapzatának észak-keleti részén 130 millió tonna olajat és 300 milliárd köbméter gázt termeljenek ki. A nemzetközi konzorcium 10- 15 milliárd dollárt akar beruházni, s arra számít, hogy a Szahalin-1 terv keretében először 2003-ban hoznak majd nyersolajat a felszínre. A konzorciumban részt vesz az Exxon, mely egyúttal a terv kivitelezője is, a Sodeko japán cég, s az orosz Rosznyefty- Szahalin, valamint a Szahalin- mornyeftyegaz-Shelf. A külföldi vállalatok 30, az oroszok pedig 40 százalékban részesülnek a tervből. A Szahalin-1 és a Szahalin-2 terv együttes beruházási értékét több mint 25 milliárd dollárra becsülik. Amikor majd megvalósul, évente 30 millió tonna olajat termelnek ki a lelőhelyekről, s jelentős mennyiségű földgázt is. Jevgenyij Jaszin orosz gazdasági miniszter áttörésnek minősítette a két tervet az orosz- országi külföldi tőkeberuházások szempontjából. A miniszter szerint az orosz olajipar tőkeberuházási befogadóképessége kb. 90 milliárd dollárra tehető. Három év ott-tartózkodással A marsutazók köztünk vannak S zázharmincegy esztendeje jelent meg Verne Utazás a Holdra című regénye, negyed- százada, hogy Keneddy elnök meghirdette a vernei álmot valóra váltó Apolló-programot, s tizenegy éve, hogy George Bush amerikai elnök meghirdette az emberes Mars utazást. Verne regényében a Balti- more-i Gun Club elnöke, Impey Barbicane „óriási lárma és fülsiketítő tombolás közepette jelentette be”, hogy egy Floridában építendő ágyúból embert juttat a Holdra. Verne álma száz évvel később, szinte az általa leírt formában valósult meg. Floridából indult az a rakéta, mely ágyúlövedék formájú űrhajót juttatott a Holdhoz. 1969 és 1972 között hat holdraszállás alkalmával összesen 12 ember járt égi kísérőnk felszínén. Ahogyan a Hold meghódítása is automatákkal kezdődött, úgy indult 1992 óta a Mars űrszondás felderítése is. Bár mindezideáig nem sok eredménnyel ... A tíz hónapig tartó utazás befejeztével a Mars Observer, még mielőtt megkezdte volna a bolygó tanulmányozását, felrobbant. Az oroszok két új Mars szondája pedig az ismert gazdasági körülmények miatt még csak idén, illetve 1998-ban indul majd. Ezek részleges, a felszínről is közvetített adatai nélkül pedig aligha tervezhető meg biztonsággal az emberes Mars utazás. S míg a Hold elérése három napot vett igénybe, addig ez 260 napot igényel. A visszaút ugyanennyit. A kedvező bolygópozíció kivárása folytán a Mars felszínén való tartózkodás időtartama 440 nap lenne. Ösz- szességében tehát 960 napot venne igénybe. Ezalatt gondoskodni kell a 4-6 fős személyzet életkörülményeinek fenntartásáról, amire ilyen hosszú időn át még nem volt példa. Persze vannak atomrakéták és más, ma még inkább a sci-fi alkotók fantáziájában létező megvalósítási tervezetek, amelyekkel akár 153 nap alatt is végrehajtható lenne a Mars repülés. Csakhogy az ehhez szükséges technikák és technológiák még nem állnak rendelkezésükre, s azok kifejlesztése rengeteg időt és pénzt emésztene fel. Épp ezért sokan vallják, hogy a jelenlegi technikai színvonal optimális fel- használásával is megvalósítható az ember Marsra lépése. Carl Sagan (akinek Kozmosz című televíziós ismeretteijesztő műsorát a magyar közönség is láthatta) és munkatárai a Mars utazás legaktívabb ösztönzői. Az ember űrutazást szorgalmazó „Mars nyilatkozatuk” aláírói között űrhajósok, tudósok, írók, filmszínészek egyaránt megtalálhatók. Nézetük szerint a technika adott, az elszántság megvan, a nemzetközi összefogás alakul, csak a pénz hiányzik. Ezek ismeretében prognosztizálva az emberes Mars űrrepülés időpontját, remélhető, hogy arra legkésőbb a Holdra lépés fél évszázados évfordulójának az évében (2019-ben) sor kerül. Ám az a személy, aki ma még távolinak tűnő jövőben elsőként teszi majd meg botladozó lépéseit bolygó- szomszédunk felszínén, talán már megszületett és itt él közöttünk. Németh Csaba Kamatozó Kincstárjegy 1997/VI. Az igen népszerű Kamatozó Kincstárjegy - a havonta kibocsátott állampapír - két héten keresztül kapható, hogy még könnyebben hozzáférhető legyen. Miért kedveli nagyon sok ember ezt a befektetési formát? Mert az egyéves futamidejű értékpapír évi 24%-os kamatot nyújt. Ez kiemelkedően magas erre az időszakra. C5 Mert a Kamatozó Kincstárjegy biztonságát az állam garantálja. US Mert tőzsdei forgalmazásra kerül, sőt a futamidő alatt az OTP Bank Rt. és az MHB Rt. kijelölt fiókjaiban napi áron adható és vehető. E4s Mert a futamidő alatt vissza is váltható. (Figyelem: ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befektetőknek.) E-- Mert - mint az alábbi listából kiderül sok forgalmazónál vásárolható. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1997/VI.) 1996. június 17 - 28-ig jegyezhető. Jegyzési árfolyam: 1996. június 17-21. között 99,5%, 1996. június 24-28. között 100%. A kamatozás kezdő időpontja: 1996. július 3. Évi kamata 24%. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Mérleg u. 4. • OTP Bank Rt. Pécs, Rákóczi út 44., Király u. 11., Pécs-Újmecsekalja, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Villány • MKB Rt. 7621 Pécs, Kossuth L. u. 47. • Inter Európa Bank Rt. 7624 Pécs, Ferencesek utcája 52. • Magyar Hitel Bank Rt. 7621 Pécs, Szabadság u. 3., Mátyás király u. 3. AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cooptourist Rt. 7601 Pécs, Irgalmasok u. 22. VALAMINT: MNB Baranya Megyei Igazgatóság 7621 Pécs, Geizler Eta u. 8. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG
