Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-21 / 168. szám
6 Dunántúli Napló Politikai Vitafórum 1996. június 21., péntek Borisz Jelcin végül is kivívhatja a győzelmet az elnökválasztások második fordulóján. Különösen valószínűnek látszik ez most, amikor Alekszandr Lebegy tábornokról kiderült, hogy már az első forduló előtt hallgatólagos megállapodásban volt az államfővel. Lebegy kedden nemzetbiztonsági tanácsadóvá lépett elő, s bármit mondjon is saját szavazóinak, az őt választó tízmillió orosz szavazatainak túlnyomó része az új szövetséges és főnök mellett fog kikötni. Jelcin tehát Lebeggyel (a név hattyút jelent) az oldalán megkezdheti a maga politikai búcsúszereplését. Lebegy mostani kinevezése nem többet, nem kevesebbet jelent, mint az utód kijelölését. • Ami azonban a volt kommunista Jelcin és az aktív kommunista Zjuganov párharcát illeti, az előbbi 34,82 százaléka és az utóbbi 32,13 százaléka közötti különbség (2,7 százalék) sokat mondóan csekélynek bizonyult. Az oroszok nem tudtak választani a kommunizmus két modernizálási kísérlete között. A csekély különbség így inkább annak tudható be, hogy az államfő a kampány finisében irigylésre méltó vitalitásról, regenerációs energiáról tett tanúságot. Fiatal tisztjét világszerte megcsodálták, s hiába emlékeztetett minden politikatudót az 1994-es amerikai kampány szaxofonozó Clintonjára, még az utánzási képesség demonstrációja is javára vált. Kelet-Európa számára a fő kérdés az, hogy mi lesz az orosz NATO politikával egy pozíciójában újra megerősödött Jelcinnel, s mögötte egy Le- begy nevű volt tábornokkal, aki a Csecscsenföld elleni háború kérdésében szembeszegült ugyan az elnökkel, de a NATO ügyében ezt aligha teszi meg. Lebegy mereven rendpárti. Katonai neveltetése, melyet mégis csak a kelet-nyugati szembenállás korszakában kapott, azokat erősíti majd, akik az atlanti szövetség keletre való terjeszkedésében veszélyt látnak. Jelcin tehát ezzel a hattyúval nemcsak szavazatokat nyerhet, hanem hátországot is a maga méltóságteljesen kemény álláspontjához. Lehet, hogy erősebb hátországot annál, amit a most menesztett, NATO-bővítés ellenes, de Csecsenföld miatt Nyugat-Európában meglehetősen hiteltelen Gracsov tábornok jelentett. És Zjuganov? ő a választásokon leszerepelt Zsirinovszkij- jal és „futottak még” jelöltekkel szövetkezve még mindig okozhat meglepetést a második fordulóban. Zjuganov a vidéki Oroszország és a kollektivizmus vodkás szép hétköznapjaihoz visszahúzó idősebbek körében osztatlan népszerűséget élvez. Jelcinhez hasonlóan ő is az utolsó erőpróba előtt áll, igaz, egészen más okból. Neki azért nem lesz több esélye, mert ha most nem győz, a négy év múlva esedékes következő választásokon már csak demográfiai okokból is szavazatok millióival lesz „rövidebb”. Zjuganovék győzelme egyébként sem jelentené a teljes visszarendeződésnek, a proletárdiktatúra, vagy a Szovjetunió új életre keltésének lehetőségét. Belorusszián kívül minden volt szovjet köztársaság Borisz Jelcin oldalán „vett részt” a választási harcban. Egy kommunista orosz kormány így csak az alkalmazkodás vagy a sok frontos és így csaknem értelmetlen konfrontáció külpolitikája között választhat. Amiből az következik, hogy a társadalmi átalakuláson már átesett környező országok számára Zjuganov győzelme sem katasztrófa. A kommunizmus napjaink Európájában gyáva oroszlánként van csupán jelen. Jókai Géza Sokk sorozatban Az 1996 május 15-én megjelent „Energiasokk - sorozatban” című cikkre vonatkozóan szeretnék reagálni. A cikk közli, hogy március óta a földgázt 39 %-kal, az elektromos áramot 20 %-kal emelték. Ez a sokk azt eredményezte, hogy a kifizetetlen áramszámlák összege 580 millió forint, s tovább nő. Mivel az írásban foglaltak szerint októberben újabb nagyarányú áremelkedésre kell számítani, kijelenthetjük - idézem - „A magyar lakosság számára a következő tél legalább, illetve legkevesebb másfélszer any- nyiba kerül, mint az idei.” Arról van szó, hogy a hazai energiaárak összhangba kerüljenek a nyugat-európaiakkal. Arról nem esett szó, s gazdaságunk egyéb frontjain sem, hogy a kereseti viszonyoknak is összhangba kéne kerülni. A cikk szerint a külföldi privatizálóknak és a „még” hazai vállalkozóknak a törvény szerint legalább 8 %-os profithoz kell jutniuk. Ha ez a profitszázalék nem valósul meg, akkor ez az áremelkedési sokk csak növekedhet. A Magyar Villamos Művek szerint Magyarországon a kilowatt- óránkénti ár még mindig többszörösen alacsonyabb mint a nyugat-európai országokban! Ezek szerint, hogy miféle árak lesznek, azt most még nem tudjuk, de az az érzésem, hogy előbb meg fogjuk tudni, mint ahogyan számítunk rá! Az események meggyőztek arról, hogy aki azt hitte, rajtunk kizárólag csak a külföldi hitelek és privatizációk segítenek, tévedett. Azt, hogy általunk már régen nem ismert gazdasági átalakulás nyithatja meg a felemelkedést, elismerem. De kinek vagy kiknek? A privatizációban eséllyel csak az vehet részt, akinek pénze van. Azt, hogy honnan és milyen módon szerezte, senki nem keresi. De kérdezem, hogyan privatizáljon az, aki még a családját sem tudja eltartani? Kölcsönt sem kaphat és nem is vállalkozhat ilyen megoldásra, mert esetleg ha van valami kis vagyonkája, a törlesztések és a kamatok még azt is elviszik, így aztán aki gazdag, az még gazdagabb lesz, akiknek nincs semmijük, azok tömegesen elszegényednek. Legalább azoknak, akik az ország dolgait irányítják, be kellene látniuk, hogy ennek a szerencsétlen népnek a sorsán csak kizárólag mi magyarok segíthetünk, senki más. Ennek feltétele az egyetértés és összetartás, s nem hatalmi és pozícióharcok. Természetes dolog, hogy a vélemények nem mindig megegyezőéit és főként a végrehajtások tekintetében, de az feltétlenül elvárható, hogy bármilyen intézkedések történjenek, azok a magyar nép érdekeit szolgálják. Bódog József ny. MÁV műszaki felügyelő SZDSZ Szociálpolitikai Műhely Az utóbbi időszakban mind a parlamenti munkában, mind a helyi önkormányzatok tevékenységében az érdeklődés középpontjába került a szociálpolitika. Az emberek egyre szélesebb körét érintő döntések előkészítése, szakmai megalapozása ezért is igényli a szociálpolitikában dolgozó szakemberek és a politikai döntéshozók közötti párbeszéd feltételeinek megteremtését, a szükséges tapasztalatok és információk összegyűjtését, a döntések által érintett lakossági csoportok véleményének figyelembevételét. Az SZDSZ Baranya Megyei Egyeztető Tanácsa legutóbbi ülésén támogatta az országgyűlésben, a helyi önkormányzatokban dolgozó képviselők és frakciók munkáját segítő SzóKét lengyel párt - a Független Lengyelország Konföderációja és a Nemzeti Jobboldal Szövetsége a Magyar Igazság és Élet Pártjával közösen Budapesten közös nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben a Balti-tenger, a Fekete-tenger és az Adria közötti országok jobboldali pártjainak együttműködését szorgalmazzák. A három párt sajtótájékoztatóján elhangzott: az említett pártok a „hazák Európájának” gondolatát ajánlják az álláspontjuk szerint homogenizálásciálpolitikai Műhely létrehozását és várja azokat a megyében dolgozó szakembereket, érdeklődőket, akik részt kívánnak venni a Műhely szakmai programjának kialakításában és megvalósításában. Az első, alakuló összejövetelre június 28-án, pénteken 16 órakor kerül sor Pécsett, a Művészetek Házában. A szervezők szándéka, hogy a további tennivalók meghatározásán kívül a jelenlévők már az első találkozás során szót váltsanak a most készülő megyei gyermek- és ifjúságvédelmi koncepcióról, annak lehetséges tartalmáról. Az összejövetel vendége lesz Béki Gabriella, az SZDSZ Országgyűlési képviselője. Pörös Béla ügyvivő sal fenyegető rtiaastrichti tervekkel szemben. Úgy vélekedtek, hogy a kontinens népeinek felfüggesztett határok mellett, de nemzeti identitásuk megőrzésével kell fejlődniük. A Független Lengyelország Konföderációja egyébként már aktív résztvevője egy, a térség nemzeti-jobboldali pártjait tömörítő ligának, amelyben lengyel, ukrán, belorusz, litván, észt és lett pártok vesznek részt. Ezzel az aktussal a MIÉP is csatlakozott a szerveződéshez. (MTI) Próbáljuk meg együtt A Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarája ebben az évben ünnepli tényleges működésének ötödik esztendejét. A szervezés 1989 őszén kezdődött, amikor is a Pécsi Nyugdíjas Vasutas Alapszervezet a Baranya Megyei Bíróságon társadalmi szervezetként bejegyeztette magát. 1990 februátjában a Pécsi Nyugdíjas Egyesülettel, a Nyugdíjas Uránbányászokkal és a Volán nyugdíjasaival megegyeztünk abban, hogy a parlamenti választások után megalapítjuk a Pécsi Nyugdíjas Kamarát. Az alakuló ülés 1990 májusában meg is történt. 1991 januáréban megkezdtük működésünket. Áprilisban - mivel több vidéki szervezet is csatlakozott hozzánk - Baranya Megyei Kamarára változtattuk nevünket. Petíciókkal próbáltuk a nyugdíjasok helyzetére a figyelmet felhívni. Rámutattunk a riasztó jelenségekre, követeltük az infláció csökkentését, a feketepiac felszámolását, olyan törvények sürgős meghozatalát, amelyek megakadályoznák a közösségi vagyon elherdálását, javasoltuk a privatizációs üzletek nyilvánosságra hozatalát és felülvizsgálatát, a kárpótlási- és vagyonjegyekkel elkövetett visszaélések kivizsgálását, a bűnösök felelősségre vonását, a bűntető törvények megszigorítását, a rendőrség megerősítését. Sajnos ezeken a területeken hathatós intézkedések nem igen történtek. Csak kisebb sikereket tudtunk elérni, amiről a közvélemény nem igen szerzett tudomást. 1992-ben értünk el egy látványosabb sikert: a rendes évi nyugdíjemelés mellet megkezdték a régi nyugdíjak szintre hozását. Ennek ellenére feladni nem szabad. Taktikát is kell változtatni. Minden társadalmi szervezettel kapcsolatot kell felvenni, amelyek azonos célért küzdenek. Erre azért van szükség, mert állandóan újabb és újabb kihívásokkal találjuk magunkat szemben. Ilyen például a gyógyszerárak, a lakhatási költségek, a víz- és csatornadíjak, az energiaárak, a temetési költségek stb. drasztikus emelése. A Nyugdíjas Képviselet nem fogadja el a 0,5%-os nyugdíjemelést. Mi az évi 15%-os emelést követeljük. Küzdünk továbbra is az özvegyi nyugdíj rendezéséért, az igazságosabb nyugdíjtörvényért. Nem tudjuk elfogadni, hogy nincs pénz az egészségügyre, a nyugdíjemelésre, az özvegyi nyugdíjak rendezésére, a régi nyugdíjak szintre hozására akkor, amikor több mint 200 milliárddal tartoznak a vállalatok a társadalombiztosításnak. Ha nem volna pénz, akkor hogyan lehet milliárdokat sikkasztani, miből lehet a több milliós végkielégítéseket kifizetni? A Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarája tevékenyen részt vett az Országos Kamara (most már Képviselet) szervezésében és munkájában. Vezető tisztséget töltünk be az Országos Képviseletben, dolgozunk a bizottságokban. A Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarája, illetve Képviselete a nyugdíjasok, időskorúak védelmét vállaló konzultatív és koordinációs szervezet. Az államtól, a pártoktól független társadalmi tömörülés. Síkraszál- lunk a nyugdíjasok, időskorúak létbiztonságáért, életkörülményeik javításáért, életfeltételeik romlásának megállításáért - és ezt társadalmi munkában végezzük. Célunk, hogy a megye minden településén alakuljon meg nyugdíjas-időskorú szervezet. Ehhez az időskorúak helyzetét megértő, segítőkész polgár- mester szükséges és a településen köztiszteletnek örvendő személy, aki össze is tudja fogni az embereket. Bojtor László a Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarájának elnöke A kormány álljon a megye mellé! Közmeghallgatás után A Baranya Megyei Közgyűlés 1996 június 17-én közmeghallgatást tartott a tervezett garéi veszélyeshulladék- égetőről. Ezen a közmeghallgatáson - idő hiányában - a Közgyűlés KDNP frakcióvezetője nem fejthette ki véleményét, így erről ezen újságcikk útján kívánja tájékoztatni a megye lakosságát. Felháborító A KDNP-frakció a leghatározottabban elutasítja, hogy a Baranya megyei Garében veszélyes hulladék-égetőmű épüljön! Frakciónk tisztában van a csapdával, melyet az a helyzet rejt magában, hogy látszólag - és itt hangsúlyozni szeretném, hogy látszólag - szakmai kérdésben politikai megnyilatkozást tesz. De vajon tényleg szakmai kérdésről van-e szó Garé esetében? Vizsgáljuk csak meg azokat a körülményeket, melyekről Garé ügyében nem, vagy csak ritkán beszélünk, valójában azonban szoros kísérői és egyben okozói is a jelen állapotnak. Tény, hogy a közmeghallgatást a Baranya megyei Ön- kormányzat hívta össze. Sajnálatos, hogy a Közgyűlés kompetenciája csak ennyire terjed ki a megyét e súlyosan érintő kérdésben. Ismét - mint annyi más esetben- iskolapéldáját mutatja a hatalom ama szándékának, hogy esze ágában sincsen kiszélesítem a demokratikus döntések mechanizmusát, esze ágában sincs átadni a döntési kompetenciát annak a kisebb közösségnek, amely a döntésben közvetlenül érintett, vagyis Baranya megyének. A KDNP-frakció egyenesen felháborítónak tartja, hogy a térségi önkormányzatnak, tehát a Megyei Közgyűlésnek, nincsen beleszólása, joga a megye egészére kiható kérdésekbe, ugyanakkor egy települési önkormányzat hozhat olyan döntést, amely a megye egészére van kihatással! Ez abnormális állapot! Minden szakmaiságot mellőz! Emlékeztetni szeretném Baranya megye lakosságát azokra az óriásplakátokra 1994-ből, melyeken az ország mai miniszterelnöke volt látható a következő felirattal: „Szavazzon a szakértelemre!” Nos, ez a szakértelem sehol nem érhető tetten! Ez is csak egy léggömb volt, mint a vagyonadó bevezetése, vagy a központi nyomazóhivatal és így tovább. A KDNP frakció megnyugtatónak tartja azt a tényt, hogy a megyei környezetvédelmi felügyelőség kellő körültekintéssel vizsgálta az ügyet és hozta meg elutasító határozatát. Ugyanakkor elfogadhatatlan a fővárosi főhatóság döntése, mert számtalan kérdésre nincsen megnyugtató válasz. Ezért frakciónk a döntés mögött politikai nyomást, politikai akaratot feltételez. Van-e alternatíva? Nyitott kérdés az égetőmű kapacitásának kihasználása. Mint, tudjuk a jelenlegi hulladék cca. 17 000 tonna. Ez az égetőmű egy évi kapacitásával egyenértékű. Mi lesz azután? Csak nem akarnak további veszélyes hulladék szállítmányokat ide hozni és megsemmisíteni? Honnét hoznák ezeket a szállítmányokat? Újságcikkekből ismerünk néhány választ. Azonban ezek a cikkek garanciát nem jelentenek. Ha csak 10 éves működést feltételezünk, akkor cca. 170 000 tonna - továbbra is veszélyes - salak keletkezik. Ez a hatalmas mennyiségű salak mindörökre itt marad Baranya megyében? Vagy elszállítják innét? Hová? Miért nem mindjárt ott építik meg az égetőt? Van-e alternatívája Garé- nak? Vagy csak ez az egy és csak is ez az egy megoldás van Magyarország és Baranya megye számára? Nem az tehát a fő kérdés: hány méter magas legyen az égetőmű kéménye, mert a 30 m magas kémény éppen olyan ronda, minta 55 m-es. Az a kérdés: van-e a szakértő kormánynak környezetvédelmi koncepciója? Hogyan illeszkedik ebbe a koncepcióba a garéi égetőmű? A Kereszténydemokrata Néppárt frakciója úgy gondolja, hogy a veszélyes hulladékok kezelése ügyében sincsen koncepciója a kormánynak. Ezt a feltevésünket erősíti meg az Új Dunántúli Naplóban 1996. május 25-én megjelent Garé: végleges megoldást - garanciákkal című beszélgetés, mely dr. Szili Katalin államtitkár asszonynyal készült. A cikkben az államtitkár asszony egyetlen utalást sem tesz a kormány környezetvédelmi koncepciójára. A KDNP-frakció úgy gondolja, Baranya megye lakossága joggal szeretné megismerni Garé ügyében Horn Gyula miniszterelnök úr véleményét, hiszen a garéi beruházásnak - egy londoni székhelyű bank által folyósítandó hitel révén - komoly nemzetközi összefüggései is vannak. Ne itt Az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőség által kiadott engedéllyel befejeződött az államigazgatási eljárás. Most már csak bírósági úton lehet megtámadni az országos főfelügyelőség határozatát. Illúzió lenne azonban azt hinné, hogy a bíróság megsemmisíti ezt a határozatot. A bíróság csak akkor tesz ilyet, ha az eljárás során valamilyen törvénytelenséget követtek volna el. Szakmai, etikai és erkölcsi kérdéseket a bíróság nem vizsgálhat. A demokratikus eszköztárak tehát bezárultak a megye polgárai számára. Már csak a beláthatatlan formával és következményekkel bíró állam- polgári megnyilvánulások maradnak. Ebben a helyzetben a Baranya Megyei Közgyűlésnek kötelessége olyan határozatot hozni, mely felszólítja a kormányt, Garé ügyében álljon a megye polgárai mellé, tegyen intézkedés »Ta, hogy a hulladékégető ne itt épüljön meg és szállítsák végre el az ide hordott szemetet. A KDNP-frakció tisztában van azzal, hogy a Közgyűlés kormányzati felelősségét viselő frakciója számára kínos lenne ilyen határozat meghozatala. Mégis úgy gondoljuk, hogy Garé kérdésében ne a kormányhoz viszonyított közelségünk, vagy távolságunk legyen a meghatározó, hanem a bennünket megválasztott Baranya megyei polgárok érdeke. Erről a helyről is szeretném biztosítani a megye lakosságát, hogy a KDNP- frakció működése során mindig is szem előtt tartotta a megyei érdekeket és a jövőben is így tesz majd. Wéber Ádám a megyei Közgyűlés KDNP-frakcióvezetője Az utolsó erőpróba Jelcin és a hattyú A „hazák Európája”
