Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-20 / 167. szám
2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. június 20., csütörtök Bukarestben véget ért szerdán a román-magyar szakértői tárgyalások újabb fordulója. A megbeszéléseken a felek egyeztették az elfogadásra váró dokumentumok szövegét, és tisztázták a vitatott fogalmakat, ám néhány kérdésben fennmaradtak az eddigi nézetkülönbségek. A magyar katolikus egyház vezetői szerint Horn Gyula miniszterelnök időt akar húzni javaslatával, hogy az egyház állítsa össze azon elkobzott ingatlanjainak listáját, amelyek esetében pénzbeli kártérítést szeretne kapni - írta szerdán az Avvenire című olasz napilap. Az újság szerint az egyháztól egykor elvett javak értéke megközelíti az egy milliárd dollárt. Harmincnégy ország képviselői, köztük két köztársasági elnök, több kormányfő, külügy- és nemzetvédelmi miniszter, valamint a NATO vezetői vesznek részt a lengyel fővárosban szerdán megkezdődött nemzetközi biztonsági értekezleten. A politikusok - köztük Kovács László külügy- és Keleti György védelmi miniszter - az európai biztonság aktuális kérdéseit tekintik át. Václav Klaus cseh miniszter- elnök szerda reggel a prágai közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy várhatóan még a hét végén összeáll az új cseh kormány. Merényletet követtek el tegnap hajnalban Borisz Fjodorov, az Orosz Nemzeti Sportalapítvány volt elnöke ellen, aki jelenleg a Nemzeti Hitelbank igazgatóságának élén áll. Az ismeretlen tettes előbb hasba lőtte a gépkocsijában tartózkodó Fjodorovot, majd késsel támadt rá. Az üzletembert súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Nagy-Britannia szerdán elfogadta a brüsszeli állatorvosi bizottság ajánlását, és bejelentette: fölemeli a hazai szarvasmarha-állományt sújtó járvány visszaszorítása végett elrendelt kényszervágás kvótáját. Ez azt jelenti, hogy húszezerrel több marhát küldenek vágóhídra. Hivjtelettel SZŐNYEG, ONYEGPADLÓ, MŰANYAGPADLÓ akciós kmmm SUPERMK AKumz Pécs, Siklósi út 22. Tel.: 72/224-436 Nyitvo tartós: H-P: 9-17 SZ: 9-12 A hattyú legyőzte a varjút Jelcin helyett Csernomirgyin utazik a hetek csúcstalálkozójára Oroszország új politikai ígérete, Alekszandr Lebegy mintegy 15 százalékot ért el az elnökválasztáson. A rá adott csaknem 11 millió szavazat is bizonyítja, hogy mind több orosz áhítozik keménykezű, határozott vezető után. A volt tábornokot katonásan nyílt szavú, sokszor talán túlságosan is egyszerűen fogalmazó emberként ismerik honfitársai. Már hat évvel ezelőtt odamondogatott a kommunista párt utolsó kongresszusán, amikor a szovjet rendszert ostorozta: „A hatalom a velejéig korhadt, rothad az egész rendszer.” Most, hogy Borisz Jelcin elnök a biztonsági tanács titkárává és nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezte ki, a 46 éves Lebegy bebizonyíthatja, mennyire tud megbirkózni az országot fenyegető társadalmi és politikai feszültségekkel, amelyek szerinte akár katonai konfliktust is kiválthatnak. Megfigyelők számára nem kétséges, hogy a bokszerképű nyugalmazott tábornok, akinek neve hattyút jelent, közreműködött Gracsov, magyarul a varjú menesztésében. Lebegy ugyanis, aki Moldáviában vezényelte a 14. orosz hadsereget, éppen a védelmi miniszter, Gracsov utasítására szerelt le. Lebegy azonban nem érte be annyival, hogy Jelcin útilapot kötött Gracsov talpára. Azzal vádolta meg a minisztert, hogy belekeveredett egy puccskísérletbe. Grúzia védelmi minisztere, Var- diko Nadibaidze - aki mellesleg a keresztapja - állítólag megpróbálta rávenni Gracso- vot: lázítsa fel a hadsereg egyes alakulatait. Az orosz törvényhozás alsóháza szerdán két bizottságot bízott meg az ügy tisztázásával. Az elnökválasztás második fordulója miatt Borisz Jelcin helyett Viktor Csernomirgyin kormányfő vesz részt Lyonban a világ hét legfejlettebb államának hónap végén tartandó csúcstalálkozóján. Újjáépítik a mostari Hidat. A bosnyák-horvát háborúban lerombolt'régi kőhíd helyreállítása kedden kezdődött meg. A munkálatok költségeit az e célra megnyitott különleges pénzalapból fedezik. fotó: feb/reuter A számítógépes világhálózat és a nemzetállamok viadala Jogi zűrzavar az Internet körül Régi felismerés: globális veszélyek csakis nemzetközi összefogással háríthatok el. Betegségek, szegénység, környezet- szennyezés, háborúk, írástudatlanság, terror és megannyi baj nem kezelhetők csupán nemzeti eszközökkel. A versenyfutás az informátorok és az információvételt tiltok között a rádiós műsorszórás feltalálásával kezdődött el. A zavaróadók kora azóta éppúgy lejárt, mint a hagyományos postai küldemények cenzúrázása. Az új eszköz - az Internet és a többi számítógépes világhálózat - új helyzetet teremtett: ma már egyetlen állam sem képes ellenőrizni a gyors információáramlást. A telefonkapcsolat még megakadályozható, de a műholdakról érkező jeleket nem lehet kiszűrni egyetlen ország felségteréből sem. Meg kell tanulni együtt élni napjaink, és még inkább a harmadik évezred lehetőségeivel, a csaknem mindenre alkalmas számító- gépes hálózatokkal. Értők és hozzá nem értők késhegyig menő polémiát folytatnak: hogyan védhető meg a serdületlen ifjúság az ártó eszméktől és élményektől, a fasiszta, terrorista eszmevilágtól, a pornográfiától. De nincs rá törvény. Ami az egyik országban tiltott, az a másikban megengedett. Az Internet és a többi hálózat jelképes csapját már régen nem lehet elzárni. Számítógépre írt oldalak százmillióin zúdul át országhatárokon a információ. És már nem csupán a leírt szöveg, hanem a hang és a videokép is. Az Interneten telefonálni is lehet - fillérekért. Jaj a telefontársaságoknak! És jaj a kémelhárítóknak! Létezik már olyan számítógépes kódolóprogram, amely szerelmes levélbe, focieredményekbe csomagolja a legérzékenyebb katonai titkokat. (kulcsár) Európai integrációnk össznemzeti érdek Kovács válasza a bírálatokra Magyarország euroatlanti integrációja össznemzeti érdek és ezen érdeknek azok ártanak a legtöbbet, akik szembe akarják állítani egymással a Magyarországon és a határokon túl élő magyarok céljait - nyilatkozta a pozsonyi Pravdában Kovács László külügyminiszter. A politikus úgy vélekedett, hogy a Magyarok Világtalálkozóján és az Országgyűlésben elhangzott külpolitikai bírálatok mögött főként belpolitikai összefüggések húzódnak meg. A magyar kormány tartósan azt az álláspontot képviseli, amely szerint a jószomszédi viszony megteremtése egyaránt szolgálja a határokon belül és az azokon kívül élő magyarok érdekeit - hangsúlyozta a külügyminiszter. A magyar-szlovák alapszerződésről szólva kifejtette: mind Budapestnek, mind Pozsonynak arra kell összpontosítania, hogy a két országban élő nemzetiségek számára biztosítsák az identitásuk megőrzéséhez, a kultúrájuk fejlődéséhez szükséges feltételeket, valamint azt, hogy egyenjogú képviselethez jussanak a társadalmi és a politikai életben. A miniszter megjegyezte: örömmel hallotta Mi- chalKovác államelnöktől, hogy Szlovákiában hamarosan elkészítik a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvényt. Bormann túlélte a háborút? 75 évesen halt meg Argentínában Martin Bormann, Hitler egykori jobbkeze 1975-ben halt meg Argentínában, nem pedig 1945-ben Berlinben - írta a Manana del Sur című argentin napilap. Az újság közölte egy Ricardo Bauer névre kiállított uruguayi útlevél fénymásolatát. A lap meg nem nevezett, Argentínában élő német származású informátora szerint az okmány Bormanné volt. A névtelenséghez ragaszkodó személy azt állítja, hogy Bormann, aki a hivatalos változat szerint 1945 májusában Berlinben lelte halálát az utolsó német állások elleni szovjet Az utódok fizetik vissza £ támadásokban, 75 éves korában májbetegségben hunyt el Argentínában. Bár a nyugatnémet kormány 1977-ben bemutatta a Bor- mann-nak tulajdonított csontvázat, a náci főtiszt hivatalos holttá nyilvánítását sokan kétkedve fogadták. Közéjük tartozik a német háborús bűnösök után kutató Simon Wiesenthal is, aki szerint a Harmadik Birodalom második számú embere Dél-Amerikába menekült. Az útlevelet 1946. március 3-án állította ki Uruguay genovai konzulátusa. Az argentin lap cikke szerint Bormann előbb Chilében élt, majd 1973- ban költözött Argentínába. adósságot Csődbe jutott Csalagút Építői szamara pénzügyi csődöt hozott a szárazföld és a brit szigetek között létesített Csalagút, ám az utasokat a piaci verseny mérséklődő árakkal kecsegteti. A csatorna alatti alagúton száguldó vonatok három óra alatt szállítják London belvárosából Párizs központjába az utazókat, autóikkal együtt. A hagyományos kompokkal ez jóval több időt vesz igénybe. Az expresszvonat, amely francia területen háromszáz kilométeres sebességgel száguld, verseny- képes még a repülővel is. Nem csoda, hogy a Csalagút megnyitása óta a komptársaságok elvesztették a forgalom 40 százalékát, a légiforgalomban pedig 25 százalékkal csökkent az utasok száma. A látványos siker ellenére az alagutat építő társaság tavaly óta csődben van, bankhiteleinek még a kamatát sem tudja fizetni. Egyetlen reményük az, hogy az eredetileg 55 évre szóló, majd 65 évre meghosz- szabbított koncessziót további évtizedekkel terjeszthetik ki. így legalább az utódok reménykedhetnek abban, hogy visszafizetik az adósságokat. Az alagúton közlekedő vonatokat a három érdekelt vasúttársaság - a brit, a francia és a belga - üzemelteti, s nekik nincsenek anyagi gondjaik. Annál is kevésbé, mivel ők mindjárt 99 évre kaptak koncessziót. A hajózási ipar sem adta fel a versenyt. Már az alagút építésével párhuzamosan megjelentek a katamarán típusú, két törzsű kompok. Focipálya méretű fedélzetükön 1500 utas és 375 autó fér el, s így is nyolcvan kilométeres sebességgel szelik a vizeket. FEB Leégett Kossuth temploma. Az amerikai Mississippi állam Kossuth nevű településén fajgyűlölők fölgyújtották a feketék baptista imaházát. A helységet a magyar szabadság- harc vezéréről nevezték el; lakói minden évben megünneplik március 15-ét. fotó: feb/reuter
