Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)

1996-06-19 / 166. szám

1996. június 19., szerda A Mai Nap Dunántúli Napló 3 A veszélyt időben kell jelezni! fotó: tóth László Veszélyben a veszélyt jelző táblák A garéi méreg méregfoga Garé beszédtéma. Ezzel az egy tőmondattal be is fejez­hetném ezt az írást. Ennyi ugyanis a lényeg. Más olyan, eredményt is hozó esemény­ről, amely a méreg kordába szorítását, a már szivárgó szennyező anyagok megállítá­sát, az eddigi fertőzöttség megszüntetését, a megsemmi­sítés mindenki számára elfo­gadható módját célozta volna, nem tudok. Illetve: célokról igen - kinek ez, kinek az. Ki­nek az egészség, kinek a pro­fit. Közel húsz évet árnyékol már ez a huzavona. Érdekcsa­tákról beszélnek Szalántától Villányig, Garétól Szaváig. Lassan sokak számára vált meggyőződéssé: néhány em­ber óriási üzlete az égetőmű, akik jóval távolabb élnek, mint amekkora területet szennyez ma - és szennyezhet még ki tudja meddig — a szi­várgó méreg. Mindenesetre valóban feltűnő, hogy ennek a különös, néha cinikus maga­tartásnak jeleként olyan érv hangzik el az égetőmű létesí­tése mellett, hogy a lerakó ta­lajviszonyai - az agyaglencse - amúgy is alkalmatlanok a méreg megállítására. A tet- raklórbenzol-származékok egyszerűen átrágják magukat bármely kötött agyagon. Ezt eddig senki sem mondta. Azt sem, hogy amikor kü­lönböző tanulmányútokat szerveztek az érintett körzet lakossága képviselőinek, nem olyan üzemet mutattak meg nekik Franciaországban, amelyik referenciaként szol­gálhatna Garénak. Pedig ez már - háborognak a zöldek - 1993-ban kiderült. Senki sincs tisztában azzal sem, ha mégis elkészülne az égető, milyen mennyiségű salakanyag ke­letkezik, ez mennyire veszé­lyezteti a környezetet, hogyan és hol oldható meg végleges elhelyezése. Arról sem be­szélnek, hogy a kibocsátás el­lenőrzése rendkívül drága, fo­lyamatos kontrollról ezért aligha lehet szó - de ki tud­hatja akkor, hogy két ellenőr­zés között mi ég a kemencé­ben? És milyen fűtőanyagból nyerik majd az ehhez szüksé­ges hőenergiát? Az érdekharc folytatódik. Ez ennek az ügynek a méreg­foga. De: várható a megyei közgyűlés újabb állásfogla­lása, várható a szalántaiak ál­tal kezdeményezett közigazga­tási bírósági eljárás első jogi aktusa - ki tudja, mi lesz? várható esetleges polgári en­gedetlenségi mozgalom, vár­ható, hogy - talán - kormány­zati szinten is foglalkoznak a garéi üggyel, amely már tu­lajdonképpen regionális tár­sadalmi probléma. Sok min­den várható még - egy bizo­nyosan be is következik: mi­után a méreg csak „rág”, előbb-utóbb ott is megjelenik, ahol senki sem számít rá. Van ideje, adnak neki. Addig is: lehet fórumozni, vitatkozni - tovább beszélgetni. M. A. Felszámolás alatt a Mikro-Ker Jelentkezhetnek a Magad uram hitelezői Térségfejlesztési tanácskozás Komlón A Komló Térségi Fejlesz­tési Tanács tegnap soros ülést tartott a városházán Szarka Elemér polgármes­ternek, a tanács megbízott elnökének vezetésével. Az ülésen a szervezet irányel­veinek újrafogalmazását kezdték meg az új területfej­lesztési törvény szellemé­ben. A térségfejlesztési kér­désekben erősíteni kívánják a szakmai bizottságok mun­káját, és a tanács mellett működő ügynökség céljai­nak meghatározásában a de­legált polgármesterek, pol­gármesteri hivatalok is na­gyobb szerepet kapnak majd a jövőben. Nevelési program Dunai Sándor, volt ököl­vívó élsportoló, pedagógiai asszisztensi oklevéllel a bir­tokában új nevelési progra­mot dolgozott ki, elsősorban cigány származású, zömé­ben munkanélküli szülők gyermekeinek képzésére, foglalkoztatására a sport nevelő, önfegyelemre, kitar­tásra ösztönző, személyi­ségfejlesztő szerepén ke­resztül. Az ezt segítő Zsu- tipe Kulturális Egyesület ma 16 órakor tartja alakuló ülé­sét az Ifjúsági Ház klubjá­ban. Politológus képzés a JPTE-n A JPTE Továbbképző Központjának Jogi Szekci­ója 1996 őszétől politoló­gus posztgraduális képzést indít. A képzés négy fél­éves, intenzív levelező rendszerű. A jelentkezés feltétele magyar felsőokta­tási intézményben (egye­tem, főiskola) szerzett ok­levél. A képzés záróvizsgával, szakdolgozattal fejeződik be. A kiadott oklevél „szakokleveles politoló­gus” cím viselésére jogo­sít. A posztgraduális kép­zés (illetve képesítés) első­sorban közéleti-politikai, közigazgatási, önkormány- táti, sajtó (média), közok­tatási munkaterületeken hasznosítható szakismere­teket nyújt. Jelentkezési határidő: 1996. július 15. Jelentke­zési lapokat a JPTE To­vábbképző Központjának Jogi Szekciójánál lehet be­szerezni. Cím: JPTE ÁJK 48-as tér 1. 305 és 320 szobákban. Érdeklődni a 211-433 telefonszámon a következő mellékeken le­het: 3247, 3205, 3172. A veszélyhelyzetet jelző közúti tábla is veszélyes lehet. Ezt bi­zonyította a napokban Pécsett, a Siklósi úton történt furcsa közlekedési baleset is, ahol egy szabályosan előző Wartburg személygépkocsi nekiütközött az úton hirtelen „felbukkanó” veszélyt jelző oszlopnak. A furcsaságot az okozta, hogy a táblát eredetileg az út szélén le­szakadt víznyelő rácsra helyez­ték, ahonnan valaki 50 méterre elvitte, és rossz viccből a belső sávba rakta. Az esetből tragikus baleset is történhetett volna. Sajnos több helyen előfordult már ilyen szándékos átrendezés. Ezzel kényszerű forgalmirend-válto- zást idéznek elő, fokozott ve­szélyhelyzetet teremtenek, amiből karambolok, személyi sérülések történhetnek. A köz­utak kezelői szerint ezek a cse­lekedetek kimerítik a büntető­jogi felelősséget. A volt Pécsi Közúti Igazga­tóság - június 1-jétől új néven Az Origó pécsi Renault márka- képviselet ezentúl nemcsak a francia gépkocsik árusításával, hanem a francia kultúra terjesz­tésével is foglalkozik. Erre a célra hozták létre a közelmúlt­ban a Presztízs Alapítványt. Kis Varga István igazgató úgy ter­vezi, hogy az alapítvány tartja majd rendben a pécsi Francia Emlékművet, és évente egyszer megemlékezést is szerveznek ott. Elképzeléseik szerint, nem csak erre terjed ki az alapítvány Baranya Megyei Állami Köz­útkezelő Kht. - főmérnöke, Kiss István elmondta, ahol va­lamilyen veszélyforrás keletke­zik, ott figyelmeztetőként pi­ros-fehér sávos jelzőoszlopot helyeznek el. Belterületen nem kötelező kivilágítani, amennyi­ben a közvilágítás fényereje biztosítja a láthatóságát. Külte­rületen sárga villogó fénnyel kell ellátni, különösen ha az út­pálya szélessége csökken, vagy sávlezárás is történik. Nagy ki­terjedésű úthiány, árok, csa­torna, útbeszakadás, stb. esetén el kell keríteni, és külön elő­jelző táblát kell elhelyezni. Baranya megye területén ma már csak fényvisszaverős köz­úti táblákat alkalmaznak az or­szágos közutakon. A táblák vi­szont veszélyben vannak, mert évente háromszázat lopnak el. Lapisnál tavaly ötször vitték el a stoptáblát. Á pécsi új, keleti elkerülő úton rövid idő alatt há­romszor kellett pótolni az ello­pott táblákat. Legutóbb a Má­tevékenysége. Francia klubes­teket is tartanak majd a márka- képviselet tárgyalótermében és éttermében. A városban élő franciákkal, és franciatanárok­kal felvették már a kapcsolatot, hogy adjanak ötleteket, milyen programokra lenne szükség. Az estek során a résztvevők meg­ismerkedhetnek majd a francia ételekkel, amit helyben készít el a világot megjárt szakácsuk. Szeretnék bemutatni a franko­fon kultúra olyan egzotikus sa­játosságait is, melyek a Távol­gocs és Mekényes közötti útról vitték el a munkavégzés miatt kihelyezett korlátozó jelzése­ket. Ä pécsi 48-as téren fülön csípett tolvaj elsőbbségadást jelző táblával igyekezett a szí­nesfém-átvevőhelyre. Pécs térségében gyakoribb a lopás, ami utal a színesfém-ke­reskedelem vonzó hatására. Vég nélkül folyik a rongálás megyeszerte. Siklós és Harkány térségében sok táblát szitává lőttek alkalmi vadászok. Ezen a télen több száz méter hófogórá­csot tulajdonítottak el. A tolva­jok pár száz forint reményében 18 ezer forintos táblákat visz­nek el. Évente 5 millió forint kárt okoznak Baranyában. A közútkezelő szélmalom­harcot vív a rongálok és a tolva­jok ellen. A rendőrségi feljelen­téseken kívül csak annyit tud tenni, hogy a forgalom bizton­sága érdekében pótolja a hi­ányzó közúti jelzéseket, táblá­kat és a lakossági bejelenté­sekre intézkedik. Rozvány Gy. Keletre vagy Afrikába vezet­nek. A francia mellett a magyar kultúrának is helyet adnak. Itt szerveződik újjá a Szélkiáltó Klub, és a Hankiss Elemér ve­zette Találjuk ki Magyarorszá­got! mozgalom is itt indul majd ősszel pécsi útjára. Törekvéseikhez olyan támoga­tókat keresnek, akik saját isme­reteikkel, szakmai tevékenysé­gükkel, esetleg anyagiakkal tudnák segíteni őket. U. G. A Csongrád Megyei Bíróság el­rendelte a hódmezővásárhelyi Mikro-Ker elleni felszámolási eljárást. A felszámolás kezdő időpontja május 16., ekkor emelkedett ugyanis jogerőre az adós fizetésképtelenségét meg­állapító, s a felszámolást elren­delő végzés. A Mikro-Ker tu­lajdonosai és munkatársai, ifj. Kopcsó András, valamint 11 társa ellen indított büntetőügyet február 13-a óta heti három na­pon tárgyalja a Szegedi Városi Bíróság - hangzott el tegnap egy szegedi sajtótájékoztatón. A hódmezővásárhelyi kft. éveken keresztül pilótajáték formájában különféle nagyságú pénzösszegeket vett át a gya­nútlan belépőktől azzal az ígé­rettel, hogy rövid időn belül az összeg többszörösét fizetik vissza. A Magad uram elneve­zésű akció károsultjainak száma az országban megköze­líti a 40 ezret. Az ügyészség a vádlottak többségét csalás el­követésével vádolja. A Mikro-Ker hitelezői köve­telésüket a felszámolást elren­delő végzés közzétételétől számított 30 napon belül je­lenthetik be a felszámolónak, a szegedi Horizont Holding Ta­nácsadó Kft.-nek. A Szegedi Városi Bíróság - tekintettel a felszámolásra, s meggyorsí­tandó a folyamatot - a külön­böző perekben szereplő igény- bejelentéseket közvetlenül to­vábbítja a Horizont Kft.-nek. Tehát azoknak, akik már a rendőrségi, az ügyészségi vagy a bírósági szakaszban jelezték kártérítési igényüket, nem kell újra jelentkezniük. Elhangzott: a magánszemé­lyek mellett a társadalombizto­sításnak és az APEH-nek is van követelése a Mikro-Ker Kft.- vel szemben. Továbbá nem biz­tos, hogy szerencsésnek mond­hatók azok a belépők, akik a já­ték elején hozzájutottak az ígért nagyobb összeghez. Ugyanis valószínű, hogy az összeget vissza kell fizetniük. (MTI) Az Origó a francia kultúrát is terjeszti Hamarosan újjászerveződik a Szélkiáltó Klub Német és torna az óvodában Költségvetése szűkös, nagyvál­lalatok gyűrűjében létezik, kör­nyezete teljesen átalakult - mégis talpon maradt a pécsi Közraktár Úti Óvoda, amely nemrégiben fennállásának húsz­esztendős jubileumát ünnepel­hette. 1976-ban az ottani nagy- vállalatok kezdeményezésére lé­tesült az intézmény, amely bár kezdeti létszámából „lefogyott”, ma a város legkülönbözőbb ré­széből fogadja a gyerekeket, be­iskolázási gondok nélkül. Hogy mitől „kapós”? Talán a lúdtalp- és gerincferdülést megelőző testnevelési, vagy a négy esz­tendeje indult német-magyar képzési program miatt, véli Pusztai Lászlóné vezető. A sop­roni főiskola játékos foglalkozá­sokban gazdag módszerét vették át, s tapasztalataik máris kedve­zők: a gyerekek többsége foly­tatta a németet és akadály nélkül jutott át a nyelvtagozatos iskolák felvételijén. Nemrégiben népi hagyományőrző programot indí­tottak, szeptembertől pedig a vi­zuális nevelésre, énekre, iroda­lomra, mesékre épülő ún. Stöc- kert-programot kezdik az erre képzett óvónők. Miután költségvetésükből legfeljebb a tisztítószerekre és a javítgatásokra futja, a szülők és a nevelők közös elhatározásával, tőkéjével és az Agroport segít­ségével alapítványt hívtak életre, amely eddig is számos remek kirándulásra, úszástanfo­lyamra adott lehetőséget. A Ba­logh Bt., a Sirocco, a Mecsek Fűszért támogatásával megren­dezett jubileumuk pergő ese­ménysora a gyerekek és szüleik körében egyaránt osztatlan si­kert aratott. Tröszt É. Képernyő Előtt____________________________________________________________________________jegyzet Amszterdamba kéne menni Az elmúlt néhány év alatt - a hivatalos megfogalmazás sze­rint - a kábítószer tranzit-or­szágából célországgá váltunk. Veszélybe került a kecskeméti fütyülős barack. A szédítő körülmény elem­zésére szerdán egész estét szánt a televízió. Minap filmet láttunk a holland füvesekről, kiknek kávéházuk is van Amszterdamban, ahol békésen diskurálva szipákolhatnak könnyű drogokat, melyektől a lélek bárányos égbe zuhan, a túl nagy intellektussal rendel­kezők pedig megélhetik az agylágyulás csendes örömét. Az elv az önellátó, szabad, bá­rányos égen át ellenőrizhető drogpiac, kevés csempészárú­val, lebujokra korlátozódó ké­seléssel. A liberálisok opti­mizmusa szerint a méregevés civilizálható. A szabad, öntu­datos polgár, ki füvek rágcsá- lásával lép ki teste zörgő hüve­lyéből, gőzöl ki magából ál­mokat, nem önmagát, hanem a világot akarja semmissé tenni átmenetileg. Bezzeg az alkoholista. De itt álljunk meg, mielőtt csúsztatással vádolnának. Egyelőre csak a „kábszerről”, óriási pénzekről van szó, amelyben a honunk kies tájain is termő kenderfélék csak sze­rényke epizódszereplők. Ha­tásmechanizmusukra alig va­gyunk kíváncsiak, amíg úgy érezhetjük: élni szép, és ódákat zengeni a villánykövesdi opor- tóról érdemes. Egy édesapa megkapó ön­kritikával beszél drogfogyasz­tóvá vált fiával kapcsolatban arról, hogy a fiúnak a család­ban nem volt szerepe, érzel­mekben alapozott önazonos­sága. Majd az is egyértelművé vált, hogy sok esetben nem kell kiváltó okokat - netán „bűnt” - keresni: a függőséget illetően személyiségünk „fe­kete doboz”. Persze lehet, hogy jó lenne, ha úgy tudnánk kezelni a mi fiataljaink keser­ves öncsalását, mint Hollandi­ában, de valószínű, hogy a tár­sadalmi különbségek, az eltérő hagyományok miatt ez a szép óhaj igencsak fals. A marihuánánál olcsóbb ná­lunk a rizling, és előkelő a he­lyezésünk az egy főre eső tö- ményszesz-fogyasztásban is. Mert kendernél kábítóbb ha­gyományt, a „kávéházak” rendszerét nálunk a kocsmák jelentik. Itt váltunk szót a világ dolgairól, s nincs tiltva a kultu­rált ivással elért, mély kábulat sem. De az kívánkozna a kép­ernyőre igazán, hogy a kocs­mákba manapság hamuarcú negyvenesek verődnek, s mi­ért, hogy a kocsma még így is életet lehel a néptelen pusz­tába? S büszkék lehetünk-e arra, hogy a vadkender hiába nő, burjánzik körülötte dúsan, a magyar mégis a kisfröccsöt választja? Bóka Róbert 4 l l I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents