Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-18 / 165. szám
10 Dtinántúli Napló Gazdaság 1996. június 18., kedd A cég export termékeinek jelentős része a mohácsi uszály kikötőből indul fotó: Müller Andrea A gazdajegyzők segítenek a térségi integráció szervezésében Új termelésszerkezet a Boly Rt-nél Rossz bőrben a bőrszakma Megemlékeztek a kesztyűsök 100 évéről Ki lesz az év fiatal vállalkozója? Még néhány nap, és június 20- án Budapesten, a Grand Hotel Hungáriában megrendezett országos döntőn kiderül, hogy ki lesz az 1996-os esztendő legígéretesebb fiatal vállalkozója. Az Életpálya Alapítvány immár hagyományosnak mondható, kezdő vállalkozók számára meghirdetett vetélkedőjén még több mint egy tucat fiatal verseng az elismerő címért. Annak ellenére, hogy a baranyaiak korábban igen jól szerepeltek ezen a megmérettetésen, idén nincs résztvevője megyénkből a végső versenynek. Az Életpálya Alapítvány pályázatán a legjobbak a kialakult hagyományok szerint vállalkozásaikban is hasznosítható értékes nyereményeket kapnak. Cofinec. Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet engedélyezte a franciaországi bejegyzésű Cofinec S. A. által kibocsátandó részvényeket megtestesítő globális letéti igazolások (GLI) magyarországi nyilvános forgalomba hozatalát. Az engedély birtokában június 24-én megkezdődhet a hazai jegyzés, amelynek során 90 ezer darab GLI-t hoznak forgalomba 6425 forintos kibocsátási áron. Logisztika. Az áruforgalmi központok fejlesztési koncepcióját úgy alakították ki, hogy azok megvalósításukat követően az európai szállítási és ellátási központok hálózatához kapcsolódjanak. Elsőként Székesfehérváron, Szolnokon, Baján, Szegeden és Győrött kellene ilyen központot létrehozni. A program ősszel kerül a kormány elé. Infláció. Az év első öt hónapjában az árak átlagosan 26,2 százalékkal voltak magasabbak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Májusban az elektromos energia 14, a vezetékes gáz 19 százalékkal drágult. A gyógyszerárak emelkedése 30 százalékot tett ki. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 234,71 Görög drachma (100) 63,13 Német márka 100,22 Olasz líra (1000) 98,74 Osztrák schilling 14,24 Spanyol peseta (100) 118,63 USA-dollár 152,51 A Boly Rt. kevesebb hibrid- kukoricát termeszt, helyette növelte a cukorrépa, a fehérje növények (borsó és szója) és a takarmánykukorica vetésterületét. Az integráció keretében, amelyet a gazdajegyzőkön keresztül szerveznek és amelyben a 180 magángazdálkodó és társasvállalkozás, köztük több szövetkezet vesz részt, harmincezer hektáron termesztenek a hüvelyesek mellett hibridkukoricát, gabonát, napraforgót. A hibridek nagy része exportra kerül, Németországba, Hollandiába, Franciaországba, Amerikába. Évente több ezer tonna borsót szállítanak Japánba is. Az embargó megszüntetése után, nagy része vízi úton jut el a megrendelőkhöz, ezzel jelentősen csökkentek a szállítási költségek. Az elmúlt évben 40 000 tonna búzát exportált közvetlenül a Boly Rt., ennyit idén is szeretne. Az FM export- igérvények egy részével már rendelkeznek. A Boly Rt. Vé- ménden vásárolt egy malmot, ami július 1-jétől kerül tulajdonába. Itt speciális termékeket állítanak majd elő, a malmot bérletben üzemeltetik.- Sajnos lesznek ügyeskedők, akik ezekkel az ígérvényekkel üzletelni fognak - mondja Kiss József vezérigazgató. - Lesz, aki jól jár a búzaüzleten, lesz, aki nem. Az ígérvény, ha eladják áfa-köteles lesz, mert egy sajátos értékpapírt testesít meg. A búzatermés várhatóan gyengébb lesz, mint tavaly, mert az állomány ritka, rosszul telelt. A hirtelen meleg sem tett jót a gabonának. Az ősziek biztatóak. Olyan növényeket is termesztünk, amelyek speciális célokat szolgálnak, mint a durum búza, étkezési kukorica. Szerettük volna ezeket is exportálni, ugyanis az EU nem korlátozza kivitelüket. Azonban nálunk egy kalap alá veszik a többi búza és kukorica-fajtával, ezért kiviteli tilalom alá esnek. Szó volt egyebek mellett arról is, hogy a hízómarha vágás teljesen leállt. Az export-támogatás a minimálisra csökkent, ezért kivinni sem lehet, de igény sincs rá. Jelentős az angliai kergemarha kór pszichés hatása. A tejfogyasztás jelentősen visszaesett, ennek ellenére a tehenészeti telepüket tavaly korszerűsítették, az állomány létszámát növelték és a takarmányozási technológián is változtattak, a silót és a szénát, együttesen adják az állatoknak. Az extra minőségű tejet a Ba- ranyatej Rt.-nek adják el. A sertéstelepen hármas mentes Ka- Hyb tenyészállományuk van. A húsipar ezért kilónkét 2 Ft. minőségi felárat fizet.- Most nagyon alacsony árat fizetnek a sertésekért, ami még az önköltséget sem éri el. Véleményem szerint év végére megint megugranak az árak, és akkor ezen az ágazaton is lesz szerény nyereség - folytatja Kiss József. - Elgondolkodtató azonban, hogy az elmúlt évben komoly hiteleket adott az állam a telepek fejlesztésére, törzsállomány telepítésére, most meg olyan keveset fizetnek, ami még az önköltséget sem fedezi. A baromfiágazatban közel négy évtizede Shaver hibrideket tenyésztenek. Ebben az ellentmondó piaci helyzetben is adnak el külföldre. Boszniával már kötöttek üzletet. Mint mondják, talán Szerbiában és Makedóniában is sikerül piacokat szerezniük, valamint Csehországban is egyre nagyobb a kereslet ezekre a hibridekre. A broilemél az év elején jelentős zavarokat okozott az export- támogatás elvonása. Jelenleg jók a piaci lehetőségek, de ki tudja, hogy meddig?! Az elmúlt évben 60 000 tonna takarmányt állítottak elő, ami rendkívül forgóeszköz igényes. Az import lökésszerűen érkezik, a szóját a rotterdami tőzsdén veszik. A fehérjetakarmányt legalább két hónapra, míg az abraktakarmányt betakarításkor készletezik. A takarmány csaknem felét a szabad piacon értékesítették. A partneri körük folyamatosan nő. A horvát piac is kezd beindulni. Már minimális érdeklődés van cukorrépára, tejre, takarmányra. A tárgyalások folynak, a pénzügyi rész vár még tisztázásra. A Verőcei cukorgyár már vásárolt cukorrépát, az eszékivel előszerződést kötöttek. A turisztikai idényben a horvátok a tengerpart ellátására vásárolnának tejet. Szerb oldalról is van érdeklődés. A becsei szójaprotein üzembe öt év után ismét küldtek feldolgozásra szóját. Ez a kapcsolatuk a detoni megegyezés után azonnal újraindult, ami akár 200 milliós üzletet is jelenthet az rt.-nek. Sz. K.-A bőrszakma szinte teljesen kifelejtó'dött az ipari koncepcióból - nyilatkozta lapunknak Lajtos Tamás, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, aki a „Kesztyűsök 100 éve” című kötet kiadásának alkalmából látogatott Pécsre. Tény: 1989 óta a bőrös szakmában dolgozók több, mint a fele kényszerült pályájának feladására. A nagyobb, több ezer munkást foglalkoztató cégek felaprózódtak vagy teljes egészében megszűntek, így történhetett például, hogy a pécsi Hunor Kesztyűgyárban, ahol annak idején 5000 fő kapott megélhetést nyújtó munkát, ma nyolcszázan dolgozhatnak csupán. A Hunor nyomdokain manapság 10 - 15 kisipari cég foglalkoztatja a munkásokat. A magyar gyárak éves termelésének 90%-a bérmunka. Gabonakérdésben megingathatatlan a földművelés- ügyi tárca. A belföldi fogyasztáson felüli mennyiségre csak akkor adnak ki újabb exportengedélyt, ha a termés az utolsó szemig már a raktárakban van. A Földművelésügyi Minisztériumban elmondták: az aratás utáni búzakivitelt megnehezítendő várhatóan nem exportadó, hanem pályázati díj forA gazdasági élet szereplői akár jelzésértékűnek is tekinthetik, hogy hazánk azon a napon vált az OECD tagjává, amikor Torinóban megkezdődött az az EU- konferencia, amely a csatlakozni szándékozó országok integrációs folyamatának időrendjét vizsgálta. A csatlakozási folyamat meghatározó fel- tételrendszre, a jogharmonizáció következtében kialakuló kompatibilitás, melynek megismerése a záloga a magyar vállalkozások sikerének. Áz egységes európai piacon - kiváltképpen a szabad áru- és munkaerőmozgás következtében - csak a felkészült, a gazdaság- szabályozást jól ismerő vállalkozások számíthatnak eredményes piaci szereplésre. Az európai integrációs szervezetekkel kötött társulási megállapodások nyomán hatalmas, 350 milliós fogyasztói a saját anyagos termelés (saját tervezés, gyártás, marketing) hiánya szembetűnő. A ritka magyar termék áruvédelme bizony több odafigyelést kívánna az illetékesektől, ha megszűnne a kétes minőségű és származású termékek feketekereskedelme, talán nem kerülne utcára annyi munkás. Jellemző, hogy a budapesti szakmunkásképzés az említett okok miatt teljesen szünetel, az országos képzés jelentősen szűkült. A főtitkár szerint feladataik döntő többsége sajnos nem a klasszikus teendők körébe tartozik (a kollektív szerződésekről, stb), hanem mindinkább a felszámolás alatt álló, gyakorlatilag menthetetlen vállalatok dolgozóinak tisztességes végkielégítéséért, a munkájukért megjáró bérek elismeréséért kénytelenek „hadba indulni”. K. Sz. Ö. májában avatkozik be az állam. Ez a piacot befolyásoló eljárás összhangban van az agrárrendtartási törvénnyel. Az új szabályozás szerint a kiviteli engedélyeket a búza világpiaci és a belföldi ára közötti különbözet arányában pályáztatnák. A pályázati díjból származó bevétel nem a költségvetést, hanem az intervenciós alapot (a piac szabályozására szánt pénzeszközöket) gyarapítaná. U. G. piac nyílik a magyar áruk és szolgáltatások előtt. A rendszabályokhoz, az eljárási rendhez történő alkalmazkodás azonban még a gyakorlott külkereskedőket is próbára teszi. Az EU- vonatkozású kereskedelmi, pénzügyi, jogi információk ma már elérhetők hazánbkan is. Ezt szolgálja az ITD Hungary és Pécs-Baranyai Kereskedelmi Kamara között létrejött megállapodás, melynek keretében az EU Euro Info hálózatának egy kontakt pontja létesül Pécsett. Az integrációs folyamat egyik lényeges eleme az Egységes Európai Tranzit Egyezmény közeljövőben várható hatályba lépése is. E témákkal bővebben foglalkozik a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ma fél 10-kor kezdődő Európa fóruma, ahol szakértők tájékoztatnak a közeledés híreiről. Búzaügyben megingathatatlanul Exportengedély aratás után Felkészülés az EU-tagságra Változik jövőre az agrárszabályozási rendszer Bővül a támogatások köre Jövőre átalakul az agrárszabályozási rendszer. A tervek szerint egyes termékeknél és szolgáltatásoknál bővül a támogatás, másutt csökkennek a kedvezmények. Egyes agrártermékeknél életbe lép az irányáras rendszer, az állami pénzek elosztásában pedig jelentős szerepet kapnak az agrárkamarák. Megkezdődött a Földművelés- ügyi Minisztériumban az 1997. évi agrárszabályozási rendszer kidolgozása. A szaktárca tervei szerint a jövőben is segítséget kapnak a szövetkezések. A többlettámogatással megvalósított - értékesítő-feldolgozó jellegű - beruházások várhatóan a szövetkezetek fel nem osztható alapjába kerülnek. Preferálnák az üzletrészkivásárlásokat, a biztosítási díjakat, a nonprofit alapon megalakuló biztosítótársaságokat, és kompenzálni szeretnék az állategészségügy és a növényvédelem költségnövekedését. Szeretnék elérni azt is, hogy a gázolaj fogyasztási adóját 100 százalékosan visszatérítsék. Jelentős változás várható: bevezetik a búza, a kukorica, a tej, a sertés-, a baromfi- és a marhahús irányárát. Ezeket a a terméktanácsok hirdetik meg, előbb azonban olyan - a piaci áringadozásokat kiegyenlítő - pénzügyi alapot kell majd létrehozni és működtetni, amelyet az FM és a terméktanács fele-fele arányban finanszíroz. A mezőgazdasági kistermelők a jövőben is számíthatnak a szaktárca segítségé^. Kis Zoltán, a földművelés- ügyi tárca politikai államtitkára azonban célszerűnek tartaná, ha az agrárkamarák az eddiginél nagyobb szerepet kapnának a normatív alapon juttatott állami támogatások közvetítésében, a pályázatok elbírálásában. Ä pénzügyminisztériumi elgondolásokkal összhangban jövőre a mezőgazdasági tevékenység termelői igazolványhoz lenne kötve, amelynek kiváltásával a termelő automatikusan kamarai taggá válik, s ézt követően mindenféle támogatásra csak a kistermelői igazolvánnyal rendelkező tagok jogosultak. Újvári Gizella ______________________RÓLUNK ÍRJÁK______________________ Ha zánkból nem lett Mexikó Bár Magyarország a harmadik helyen áll a három nagy közép-európai ország listáján - Csehország és Lengyelország mögött - számos, a gazdaság jó működését mutató kulcs- fontosságú tényező, így az infláció, a GDP vagy az ipari termelés növekedése szempontjából. Értéktőzsdéje mégis olyan „egészséget” mutat, amelynek a térségben nincs párja - írja hétvégi számában a Párizsban megjelenő angol nyelvű napilap, az International Herald Tribune. S hozzáteszi: a tőzsdét mintegy 80%-os növekedés jellemezte. A cikk röviden felidézi az elmúlt évek gazdasági folyamatait: az import bővülését, s a folyó fizetési mérleg hiányának növekedését - melynek következtében a Daiwa Europe cég egyik szakértője szerint a dolgok immár ellenőrizhetetlenné váltak -, s a megszorító gazdasági program bevezetése nélkül „Magyarország egy új Mexikóvá válhatott volna”. ír a múlt évi, drasztikus váltásról, az új program bevezetéséről, s ennek keretében a forint leértékeléséről. Magyarország nem vált új Mexikóvá - mondja a szerző. Ellenben az itteni részvényárak az év elején hirtelen alacsonynak tűntek: éppen akkor, amikor számos, Kelet-Euró- pával is foglalkozó befektetési alap általában belekezd kihelyezéseibe. Az idei, 80%-os bővülés után a részvények immár valamivel drágábbnak látszanak, s a Magyarországgal foglalkozó szakemberek óvatosságra intenek - elemzi a lap a tőzsdei folyamatokat. Idézi az ING Barings cég egyik elemzőjét, Susanne Hallergardot, aki egy jelentésben rámutatott: Magyarországon még számos reformra lenne szükség, mert a társadalombiztosítási költségek az állami költségvetés túl nagy hányadát veszik igénybe. A bérek túl magasak, s ezáltal a fogyasztói árakat is ilyen szinten tartják, és a megtakarítás alacsony. STL
