Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-18 / 165. szám
8 Dunántúli Napló Kistermelők 1996. június 18., kedd Gyümölcstermesztés - korszerűen A cseresznye és a meggy betakarítása A gyümölcsszedés a gyerekeknek még játék, élvezet fotó: Tóth László A kistermelők képzése Az alaptudás általában adott A munkaügyi miniszter szükségesnek tartja a jogszabályi változást a mező- gazdasági kistermelők képzésének elősegítésére. A kedvezményes átképzés lehetőségét - főként a kisgazdaságokban jövedel- mezhetően végezhető tevékenységekre, például gombatermesztésre, gyógynövénytermelésre kell gondolnunk - ugyanis az állásukat elvesztett, kényszerűen kistermelővé vált falusi, tanyasi lakosok most még nem tudják igénybe venni, mert a jelentkezés feltétele a munkáltatói szakvélemény, nekik pedig nincs munkáltatójuk. A jogszabályi feltétel megváltoztatására szükség van - mondotta a miniszter - annál is inkább, mivel ezeknek az embereknek megvan az alaptudásuk a gazdálkodáshoz, de fontos az is, hogy megkaphassák a kiegészítő szakismereteket. (Agrárium) I cEiültef Gyümölcsfák a házikertben Christine Recht: Gyümölcsfák a kertben A nemcsak hasznosat, hanem a szépet is kedvelő hobbikertészek részére íródott ez a színes képes füzet, amely egyszerű nyelven, kezdők számára írja le az ültetéssel, a metszéssel kapcsolatos tudnivalókat. Ismerteti a lombkorona, a sövény kialakítását, a cserepes fa nevelését. Külön szól a trágyázásról, a betegségekről, kártevőkről. A 60 oldalas füzet megrendelhető a Futár Szak- könyvszolgálatnál (1300 Budapest, Pf. 126.) A kiskerti cseresznye és meggy betakarításakor a kézi szedésen kívül más módszer nem is jöhet szóba, igaz, így minden piacra és minden felhasználási módra alkalmas minőségű árut tudunk produkálni. Mivel a cseresznye és a meggy nem utóérő gyümölcs, így különös gonddal kell megállapítani a szedés idejét, ami természetesen fajtától függően változik. Általánosan elfogadható szempont, hogy a szedés, a betakarítás optimális ideje akkor van, amikor a gyümölcs már alkalmas, de még nem kezdett el a gyümölcshús pu- hulni! (Ha a termés puhul, akkor a gyümölcs már csak dzsemnek, vagy lének dolgozható fel, a szállítást és az átmeneti rövid tárolást nem bírja ki.) A szedéshez szedőállványok A Somogy megyei Toponáron és Orciban július 20-21-én országos versenyt rendeznek aratóbandáknak. Azoknak a jelentkezését várják, akik csapatba szerveződve bemutatnák, milyen kalákában együttműködni. Akik még nem felejtették el, milyen a nagy nyári munka, ha azt kézzel végzik, akik örülnek, ha együtt lehetnek. Az első napi aratóprogravagy létrák kellenek, attól függően, hogy cseresznye, illetve meggyfáink milyen méretűek. A betakarításhoz szedőedénynek vödröt (fém, vagy műanyag) használjunk; egyszerű, de praktikus fogás, ha méretre vágott hullámpapírral a vödröt kibéleljük, ez a módszer kíméli a gyümölcsöt. A vödörből a ko- csánnyal szedett termést óvatosan lapos reteszekbe öntsük át, és minél hamarabb vigyük hűvös helyre, még akkor is, ha csak átmenetileg tároljuk. Mielőtt a létrára felmegyünk, az alsó fokra állva „tapossuk a földbe”, hogy a felsőbb fokon állva is stabil legyen. Soha ne használjunk létrát biztosító lánc nélkül! A vödröt egyszerű „S” kampóval vagy a fa ágára, vagy magára a létrára akasszuk, így a szedésmot színes, vidám szórakoztató program követi, népszerű művészek közreműködésével. Fővédnök Lakos László földművelésügyi miniszter. Július 21- én kerül sorra - először idehaza - a traktorcross-bajnokság - szintén a Kakas Kupáért. Azok jelentkezését várják, akik - kis-, közép- és nagy kategóriában - traktoraikkal bizonyítani akarnak: ki az ügyéhez mindkét kezünket használhatjuk. A betakarítás teljesítményét illetően ne legyünk túl optimisták. Átlagterméstől függően az alábbi teljesítményekkel számoljunk a különböző faalakok és törzsmagasságok esetében (naponta, fejenként): sövénynél 50-70, alacsony törzsű bokorfánál 45-65, közép törzsű kombinált koronánál 30-35 kilogramm. A család gyermektagjainak segítségét is megbecsülhetjük, persze kellő óvatossággal: ne számítsunk többre, mint a felnőttek teljesítményének felére. Ügyelni kell a cseresznye és a meggy szedésénél, mert a termőrészek nagyon könnyen lepattannak, vigyázzunk, hogy ezeket ne törjük le! Buzássy Lajos sebb, ki a jobb, kinek van a legmegbízhatóbb erőgépe. Mindkét versenyen értékes nyeremények kerülnek kiosztásra, sörfesztivál és vásár keretében. Jelentkezni lehet: 7400 Kaposvár, Toponári u. 104. Práger Kakas-Média Kft. Bővebb felvilágosítás Koncz Rózsától kapható a 06-82/422-467 vagy a 06-20/243-147 telefonszámon. Országos verseny Kaposvárott Első kasza-show a Kakas Kupáért Hernyójárás a pécsi Kertvárosban Május második felétől a pécsi Kertvárosban a parkosított területekkel szomszédos épületek lakóinak nem kis meglepetést és sok-sok bosszúságot okozott az erkélyeken, nyitott ajtókon, ablakokon át lakásukba igyekvő, szúrós testű hernyók megjelenése. A hívatlan vendégjárás további következménye azonban sokkal kellemetlenebb volt, ugyanis ha valaki a fásított, hemyólakta-udvarban, parkban közlekedett, pihent vagy játszott, ruhátlan testrészein 2-3 órán belül jelentkező - napokig tartó - makacs viszketést, bőrkiütést kapott a szép nevű Aranyfarú pille (Euproctis chrysorrhoea) utódai által levetett lárvabőr szőrzetmaradványaitól, amit a legkisebb szél is felkapott és így újabb személyek estek áldozatul az említett problémának. Különösen a gyermekkornak szenvedtek a hernyójárás örökségétől, sokan fordultak orvoshoz is e miatt. Azóta remélhetőleg mindenki már csak mosolyogva gondol vissza az elmúlt időszakra. Kérdés, hogy miként került ez a viszonylag közismert erdészeti-gyümölcsös kártevő a lakókörnyezetbe, bizonyára érdekli, a „sértetteket” és másokat is. Délről vándoroltak Az Aranyfarú lepke mindenevő lárvája a tölgyesek rendszeres rügy- és lombrágó hernyója. Hosszú évekig szinte észrevétlenül dolgozik. Természetes ellenségeinek „jóvoltából” csak 7-11 évenként van jelentősebb kártétele, ami 3-4 évig is eltarthat. Déli irányból történt vándorlása során jutott a Pécs-kör- nyéki erdőkből a kertvárosi juhar, galagonya, kőris és egyéb dísznövények lombozatára mintegy két éve. Jelentéktelen kártétele az elmúlt időszakban nem volt feltűnő, továbbá a gyenge fertőzés miatt elmaradt a lárvák bőrir- ritív hatása is. Lombhullás után viszont a koronaszinten maradó, összeszőtt levelekből álló és bennük telelő 2-300 db lárvából álló, ezüstösen fénylő „téli hernyófészkük” sem keltet feltűnést, sokan madárfészeknek nézték, holott ezek jelezték a várható kártételt. A bajt a melegebb, májusi (15 C° körüli átlaghőmérséklet) időjárás hatására élelem után néző hernyók okozták azzal, hogy a rügyeket, lombozatot lerágták, majd újabb táplálékforrást keresve látogatták meg a lakások környékét. Közben természetszerűen többször vedlettek és újabb levélzetet fogyasztottak. Az életciklusuk következtében növényzeten hagyott lárva- bőr-szőrzet maradványuk pedig elindította a már ismert bőrviszketést, kiütést. Újra várhatók A védekezés természetesen nem maradt el, azonban a lakótelepi szétszórt fertőzések felszámolásában a fák, cserjék egyedi kezelhetősége miatt csak lassan lehetett haladni. Ráadásul a lárvák megtréfálták a kezelések résztvevőit is, mivel a május végi hűvös időjárás hatására visz- szaköltöztek a hernyófészkek védelmébe, ezrével megúszták a rovarölő szerek hatását. Ismételt permetezésre volt szükség. Jelen időszakban további lárvakártétel már nincs, a viszketések és kiütések is a lemenő szakaszban vannak. Egy kiadós esőre volna szükség, mely a lárva szőrzetmaradványokat eltüntetné. Ami a jövőt illeti, a védekezések ellenére jelentős számú hernyó vonult bábo- zódni az összeszőtt levelek között. Még e hónapban megjelennek a fehér színű lepkék, tojásaik jelentős részét valószínűleg a korábbi díszfák, cserjék levélzetére rakják le, majd aranyszínű váladékukkal befedik. A kikelő kis hernyók csekély lombhámozás után összeszőnek 7-8 levelet és ebben töltik a telet. A kialakított telelőhely „nagy téli hemyófészek” (nem madárfészek) indítja tavasszal a rügy- és lombkártételt, valamint a saját bőrön is tapasztalható tüneteket. Hatásos védekezés A védekezés legkedvezőbb időszaka tavasszal van, amikor a hernyók tömegesen hagyják el telelőhelyüket, még nem okoztak jelentős lombpusztítást. A májusi középhőmérséklet figyelése is fontos, mivel a fészkek elhagyása rendszerint akkor következik be, ha a napi középhőmérséklet tartósan 13-15 C° körül van. A védekezésre alkalmas rovarölőszer-választék ma már kedvező mind a célzott kártevő elleni hatás és humán, valamint környezetvédelmi szempontból is. Jelentős számú biológiai rovarölő szer és fejlődésszabályozó anyag áll rendelkezésünkre. Ilyen engedélyezett készítmények a Dipel, Dipel ES, Thuricide HP, Bactucid, Nomolt 15 SC, Dimilin 25 WP, Dimilin 0 DC-45. Novák Gyöngyi Hetesi Ferencné Tóth Béla A tünet először a levelek fonákján jelentkezik Foszfor nélkül satnya a gyökérzet A zöldségfélék tápanyagzavarai Folytatjuk az egyes zöldségféleségek makroelem-hiánya okozta tápanyagzavarokkal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat. Az idevonatkozó általános tudnivalókkal az előző alkalommal megismerkedtünk. A foszfor (P) a növények táplálkozásában a fő tápelemek közé tartozik. A nitrogén után a második legfontosabb tápanyag. Igaz ugyan, hogy a növények számára csupán tizedannyi a foszforszükséglet, mint nitrogénből. A foszfor főként a gyökérzet fejlődését segíti elő. Hiánya meggátolja a gyökérrendszer normális fejlődését. Szerepet játszik az energiagazdálkodásban és az anyagcserében. Színelváltozás A foszforhiány tünete élesen megkülönböztethető a nitrogénhiánytól. Az alsó levelek itt nem kivilágosodnak, hanem sötétzöld, kékeszöld színt vesznek fel. A tünetek később vörös, majd barnásvörös színbe mennek át. Paprikán, paradicsomon, spenóton, uborkán és dinnyén a foszforhiány először jellegzetes sötétzöld, majd kékeszöld színű elváltozással kezdődik. A tünet először csak a legidősebb levelek fonáki oldalán, az erek között mutatkozik. A hiány fokozódásával a többi alsó levél színe is mélyebbé válik, majd a tünet átterjed a középső levelekre is. A növények szárai vékonyak, a gyökérzet fejletlen lesz. A virágzás késik. A kobakos növények (dinnye, uborka) termésén már egész fiatal korban beszáradt barna foltok is kialakulnak. Ezt a tünetet sokan a dinnye fenésedés - antraknózis - betegséggel tévesztik össze. (A fenésedést a Colletotrichum lagenarium gomba okozza.) Vékony szár A fejessaláta levelek jellegzetes rozettás fejlődést mutatnak, a növények gyökérzete fejletlen marad. A hónaposretek levelei színtelenekké válnak, majd barnásvörös színűek lesznek. A cékla levelei aprók, bíborvörösek, a karalábé levelei kékeszöld színűek, az erek mentén, a fonáki részen lilásvörö- sek lesznek. A csemegekukoricánál - de általában minden kukoricanövénynél - a szár és a fiatal levelek lilás, bíborvörös színre váltanak. A hűvös tavaszi idő a foszforfelvételt nehezíti, így még az idősebb levelek is barnásvörösre, majd barnára váltanak. A foszforhiányos növény szára vékony. A csövön szabálytalan magsorok képződnek. Az érés később következik be. A virágzást követő megtermékenyítés után ugyanis a foszfor a termésbe rendeződik át, de hiánya nem teszi lehetővé a magsorok kialakulását. Túladagolás Foszfor túladagolással ritkán találkozunk. Tudnunk kell azonban, hogy a túladagolás zavarja a vas és a cink felvételét, ezen túlmenően elősegíti a kálcium (mész), a bór, a réz és a mangán hiányát is. Ezért tapasztaljuk a kora tavaszi hűvös időben a növényeknél a táplálkozási zavarokat. Sorozatunkban a következőben a káliumhiánnyal foglalkozunk, valamint a sorozat befejezésekor az egyes növények tápanyag felhasználásának mennyiségét ismerjük meg. Dr. Tamcsu József kövényvérSszirik LOMBTRÁGYÁK I0CS0LÓTÖMIŐK ÉS SZERELVÉNYEK A MEZŐGAZDASÁGI SZAKÜZLETBEN, KÖZVETLEN AZ URÁNVÁROSI PIAC MELLETT Kistermelők rovatunkkal legközelebb július 2-ikán jelentkezünk
