Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-16 / 163. szám
1996. június 16., vasárnap Magyarország - Déi-dinántíl Dunántúli Napló 5 Zaklatták a pécsi színházigazgatót (Folytatás az 1. oldalról) Balikó Tamás kérdésünkre elmondta, hogy a zaklató - számára - teljesen ismeretlen ember. A PNSZ igazgatója lekódolta a hangpostafiókját, így most már tényleg csak ő férhet hozzá üzeneteihez. Amint azt a Pécsi Városi Bíróság munkatársától megtudtuk, a telefonbetyárkodás, ha az más visszaéléssel (pl. zsarolással) nem párosul, nem szerepel a BTK-ban. A magántitok megsértése azonban igen - ez pénzbírsággal, vagy de akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. R. Z. Tárolásra kérték, Paks igent mondott Mozgalom a komlói tiltakozásból? Dr. Tamás Attila fotó: müi.ler (Folytatás az 1. oldalról.) -Minden tekintetben tényekkel alátámasztottnak érzem az álláspontomat - hallottuk dr. Tamás Attilától. - Ugyan, miként lehet azt kezelni, hogy egy kezdő bíró fizetése a legutóbbi rendezés után 100 000 forint körül van, egy orvosé ennek még harmada sem? Hogy a bérek rangsorában mi csak a 18-ik helyen vagyunk? „Alulírott, dr. Tamás Attila, a Komlói Kórház és rendelőintézet szemészfőorvosa:- mivel a méltányos bért etikai kérdésnek tartom,- mivel mint közalkalmazotti orvos, jogaimat a jogosultsági törvény garantálja,- mivel orvosi hivatásom gyakorlását egzisztenciális bizonytalanság akadályozza,- mivel a fiskális szempontú restrikciós egészségügy-politika a magyar egészségügyet a mélypontra vitte,- mivel reáljövedelmem csökkenése miatt családom megélhetési gondokkal küzd,- mivel a kormány az 1996. áprilisra ígért (a kormányfő által is aláírásával garantált) béremelést semmibe vette,- mivel sem az érdekvédelmi szervezet (EDDSZ), sem a köz- testületi szervezet (MOK) nem lép fel hatékonyan az érdekemben, hogy az ígért 26-28 százalékos fizetésemelést, ha megkésve is, de megkapjam,- mivel a társadalom egy bizonyos részének fogalma sincs arról, hogy mennyi a fix fizetés és ebből a jelen körülmények között meg lehet-e élni, s társadalmi megbecsülésem is a mélypontra jutott,- mivel úgy érzem, hogy semmilyen más lehetőségem nem maradt, hogy áldozatvállalással végzett munkámból egzisztenciális gondok nélkül éljek: Úgy döntöttem...”- Mit remél, főorvos úr?- Egyedül döntöttem, de bízom a kollégák csatlakozásában. ’ M. A. Az atomerőmű újra táncra kérte Paks városát, s az igent mondott. A cég fúrni akar, no nem olaj után kutatnak, hanem telephelyet keresnek kis- és közepes rádióaktív hulladékok tárolójának. Tavaly a kutatásokat irányító Nemzeti Célprogram vezetősége a hulladéktároló telephelyének keresése során legalább 200 Tolna-, Baranya- és Fejér megyei települést - köztük Paksot - levélben kért fel, hogy nyilvánítsanak véleményt az ügyben. Az atomerőműnek otthont adó város akkor nem válaszolt a megkeresésre, ami egyben nemet is jelentett. Közben elkészült az a földtani felmérés, amelynek során megállapították, hogy a Mezőföld és az attól délre eső dombság a legalkalmasabb terület a tároló felépítésére. Ezek után a kistelepülések mondhatni tömegével jelentkeztek, hiszen a beruházással némi steksz is jár a falvaknak. Az önkormányzatok hozzájárulásával a lehetséges települések névsorát is ösz- szeállították: Németkér, Dió- sberény, Bátaapáti, Udvari, Mórágy és Sárszentlőrinc. A biztos befutónak tartott Németkér azonban „kilőtte” magát, ugyanis egy népszavazáson a község választói mindennemű kutakodást megtiltottak. Németkér helyére Udvari, annak a helyére pedig - miután a felkérésre a napokban igent mondott - Paks került, tartaléknak. Mint Kováts Balázstól, a PA Rt. főmérnökétől megtudtuk, az engedély csak a kutatófúrásokra vonatkozik, amit a város közigazgatási határának nyugati része felé eső területen teszik, ha teszik. Ugyanis jelenleg a tartalék szerep csak jelképes, mert a többi kiválasztott településen a vizsgálatok igen pozitív eredményt adtak. De, ha „komolyabban” is szóba kerül Paks neve, akkor a végleges engedélyről mindenképpen népszavazás dönt majd. Hazafi Zs. Kósáné Homék hibáiról, Szekeres Lezsák szavairól A Hom-kormány önképe és mások által „megrajzolt” külső kép nem feltétlenül homlok- egyenest ellenkező, hiszen a testület tudja magáról, hogy vannak működési zavarai és erről különösebb szégyenkezés nélkül beszél is a nyilvánosság előtt - mondta Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke egy szombati szolnoki pártrendezvény kapcsán szervezett sajtóbeszélgetésen. A leggyakoribb bíráló elem egyébként az, hogy a kormány improvizál, szakmai hibákat követ el. A jobb- és a baloldal kiegyezési esélyeiről a szombati Népszavában megjelent Lezsák-interjúra reflektálva kifejtette: pártja mindig is beszélő viszonyban volt az ellenzékkel. Reméli, az MDF elnökének üzenete ebben az esetben hordoz olyan konkrét tartalmat, ami egy pici reményt ad arra, hogy a sokszor megfeneklett és igen demokratikus parlamenti előkészítő tárgyalások valamilyen új szakasz elé néznek. A sajtóbeszélgetésen ugyancsak részt vevő Szekeres Imre szocialista párti parlamenti frakció- vezető hozzátette: lényeges, hogy melyik jobboldalról van szó, a radikális jobboldalról-e vagy a mérsékeltről, és az MDF melyikhez tartozik? Figyelve a honi politika történéseit, a Magyar Demokrata Fórumról ő még ezt nem tudja eldönteni. (MTI) Olimpikonok traktája A tolnai megyeszékhely olimpikonjainak, edzőinek és sportegyesületi elnökeinek ad fogadást június 17- én a városházán Szek- szárd polgármestere. Utazhatnak a nyertesek A Pécsi Campus egyetemi kéthetilap és a Pécsi Sörfőzde közös 4 fordulós játéka az elmúlt héten ért véget. Az utolsó forduló nyertesei egy-egy láda Szalon sörrel enyhíthetik a nyári meleget: Budai Erzsébet, Pécs és Jánosi Györgyné, Fájsz. Olyan játékos nem akadt, aki végig játszotta volna a négy fordulót, így a három címkét beküldők között sorsoltak ki 1-1 ötezer forintos utazási utalványt. A nyertesek: Szabó Szilárd, Pécs és Dobó Attila, Pécs. Gyógypedagógiai konferencia A modernizáció, a kommunikáció és a nevelés témakörében rendezi meg XXIV. Országos Szakmai Konferenciáját Kaposváron június 20-án a Magyar Gyógypedagógiai Kamara. Falunap Június 20-án rendezik meg a hagyományos falunapot Darányban. Cukorka ára osztalék Kellemetlen, olykor megmosolyogni való meglepetések érik azokat a kisbefektetőket, akik korábban állami tulajdonban lévő vállalatok részvénypakettjeiből jegyeztek kárpótlási jegyük felhasználásával. A szóban forgó cégek előző üzleti évük lezárásával az elmúlt napokban döntöttek arról, hogy fizetnek-e, és ha igen, mennyi osztalékot. Ki gondolná, hogy sok esetben azok jártak jól, akik negatív tartalmú értesítést kaptak? Mit tehet ugyanis az a vidéki részvénytulajdonos, akit arról tájékoztatnak, hogy néhány száz forintnyi osztalékának átvételére Budapestre illetve az adott vállalat központjának városába kell u- taznia - az esetek többségében több ezer forintos költségen. Nem is b< szélve mondjuk az olyan részvényekről, mint például a MÓL Rt.-é, amelyek darabonként jóformán egy cukorka ára hozamot produkáltak befektetőiknek. Azoknál a társaságoknál, ahol a kibocsátó a jegyzéshez hasonlóan az osztalékfizetésre nem biztosított országos hálózatot, az egyetlen üdvözítő megoldásnak a brókercégek megbízása bizonyul. Ezek a vállalkozások kezelési költség fejében vezetik a befektetők részvényszámláját, akiknek viszont maguknak kell eldönteniük, hogy megéri-e ezt a módszert választani. Ennél lényegesen jobb hírt tartogat a kisbefektetők számára az elmúlt hetekben bekövetkezett „tőzsde-bumm”. A Budapesti Értéktőzsdén bekövetkezett árrobbanás eredményeképpen az átlagos BUX-index (az árak növekedésének ütemét mutatja) 100 százalékot mutatott a fél évvel korábbi értékhez képest, de kirívó esetekben 4-500 százalékot is regisztráltak. A kiugró árfolyamnyereséggel kecsegtető kedvező jelenség okát a szakemberek a hazai cégek javuló teljesítményének, illetve az ország egyre jobb gazdasági megítélésének tudják be. További árfolyamnövekedési reményekre jogosít a tény, hogy több független külföldi tanácsadó cég Magyarországot az „érdemes” kategóriába sorolja a nemzetközi befektetések tekintetében. Ez pedig nemcsak a külföldi érdeklődést emelheti, de az árakat is - ha nem is ilyen meredek ütemben - tovább srófolhatja. K. E. Növekszik a kakasdi faluház A Tolna megyei Kakasdon még 1987-ben elkezdték a rendkívül szép faluház építését. Az építkezés befejezése azonban a pénzszűke miatt az eredeti tervekhez képest jócskán elhúzódik. A le- lassúlt kivitelezés dacára rövidesen elkészülnek a leendő polgármesteri hivatal új épületszárnyával. Hátra marad még a székely és sváb falumúzeum épületrésze, de valószínűsíthetően a jövő évben már avathatják a létesítményt. Ritkaságnak számító tárlatot, napóra-kiállítást nyitott meg szombaton a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban Inkei Péter, az MKM helyettes államtitkára. A hordozható napórák reprezentatív bemutatója - amely az Iparművészeti Múzeum, a Nemzeti Múzeum és az Országos Műszaki Múzeum válogatott anyagából áll - szeptember 1-ig tekinthető meg. Különösen érdekesek az 1500-as évekből származó magyar miniatűr napórák. Körmök helyett műkarmok Nemrég még a hosszú, karomszerű köröm volt a divat, melyre flittereket, tollat, aranyszálat, matricát, strasszokat ragasztott az ügyes kezű manikűrös. Vagy inkább műkörmös, mert a házilagos (veleszületett) köröm az ilyen strapát nemigen bírná ki. A szakemberek elmondták, hogy a majd 3 centis műköröm helyett ma a mérsékelt hosszúságú, kerek, vagy szögletes végű a divat, francia lakkozással, maximum egy darab, visz- szafogott dísszel. Nemcsak unatkozó feleségek divatja ez, műkörmöt ragasztathat háziasszony, de menyasszonynak, körmét rágó kislánynak, üzletembernek, bálba készülőnek is segíteni lehet vele. A műkörömben lehet mosogatni, sőt az ajtóhoz is oda lehet csukni. Az otthon fölragasztott vásári műkarom nem ajánlatos. Rossz minőségű alatt akár gomba is kialakulhat, és ebből a típusból nem lehet pörköltet főzni. H. I. Gy. - Fotó: Müller A. Igazi és „nem igazi” munkanélküliség Baján A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ bajai kirendeltségének munkatársa, Rekettye Sándor beszámolót készített a bajai munkanélküliségről a képviselő-testület számára. A munkanélküliség Baján a nagyvállalatok felszámolásával illetve privatizálásával kezdődött. A legmagasabbra 1993- ban szökött, azóta valamelyest csökkent. Ez azonban elsősorban a foglalkoztatási törvény módosításával függ össze: a járadékra való jogosultság 2 évről másfélre, majd egy évre csökkent. A lakosságot meglehetősen irritálja, hogy a járadékosok «gy kis csoportja értékes gépkocsikkal jelenik meg a segély felvételére, de emellett magatartásával is mindent elkövet, hogy a polgárokat gazdagsága fitogtatásával felháborítsa. A jelenleg regisztrált 2040 bajai munkanélküliből 997 fő részesül járadékban, 131 a pályakezdők segélyében, 586 pedig jövedelempótló támogatásban. A munkaerőpiaci képzésben való részvételre 79-en vállalkoztak, és 247 regisztrált munkanélküli nem részesül semminemű ellátásban. Gál Z. i fs A 1 r Hordozható napórák tárlata
