Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)

1996-06-15 / 162. szám

1996 . június 15., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Egyszeri kedvezmény a távfűtés adósainak A közgyűlés - mind a cégtulajdonosa - hozzájárult ahhoz, hogy a lakossági fogyasztók 1995. decem­ber 3l.ig keletkezett (járulékos költségekkel nö­velt!) díjhátralékénak 50%-át a PÉTÁV törölheti abban az esetben, ha az érintett fogyasztók felszól­ás alapján és a megjelölt határidőre a tartozás má­sik 50%-át egy összegben befizetik a szolgáltató gazdasági társaság pénztárába. A kedvezményes hátralékrendezéshez a PÉ­TÁV igénybe veheti annak az összegnek a mara­dékát - 14-15 millió Ft amely az 1995-ra távhő- ellátási támogatás céljára elkülönített 32 millió fo­rintos keretből megmaradt.(!) (A szükséges többit pedig a PÉcsi Távfűtő Kft. „kigazdálkodja”.) A hangsúlyozottan egyszeri támogatásra jóváhagyott kedvezményes akciót a PÉTÁV 1996. december 31-ig ütemezetten hajthatja végre. Az akció indokaként az a tény szerepelt, hogy a PÉTÁV „kintlévősége” 1995. mintegy 58 millió Ft volt. Nagyobb eredményt várnak az 50%-os be­fizetésekből, mint a teljes összeg behajtásának szokásos lassú módszereitől. A közgyűlésben Kerényi János képviselő (Pol­gári Kör Pécs) kétségét fejezte ki az 50%-os díj­hátralék eltörléssel szemben. Kisebbségben ma­radt véleménye szerint ez csak felhívás keringőre azoknak, akik nem szociális körülményeik miatt nem fizetik a díjat. A rászorulók pedig miként ké­pesek egy összegben kifizetni több hónapnyi hátra­lékuk felét, amikor a havonkénti díjat sem tudták. Az előteijesztők azonban a díjhátralék-felezés egyszeri voltát hangsúlyozták az előterjesztők, va­lamit azt a feltételezést, hogy akciók potyautasait legfeljebb 5-6%-ra lehet becsülni. D. I. Az Alpok-Adria régióban legalább 50 van Pécs konferencia-központ volt és lesz Kissé megkésett a város ciklus­programja: fél­időben fogadta el a közgyűlés. Ám a program mentségére szolgál, hogy többségében olyan feladatot fogalmaz meg, amiknek a meg­valósítására ke­vés egy ciklus. Ilyen például a mindenképen hosszabb távú­nak tekinthető feladat: a pécsi konferencia- központ kiala­kítása. S ez a fo­galom már több évtizedes múltra tekint vissza Pécsett. Hajdan a Búza térre álmodták a konferencia-központot fotó: löffler Gábor Unom Anna Kareninát A boldog családok hasonlítanak egymáshoz, ám minden boldogta­lan család a maga módján az - állapítja meg Lev Tolsztoj az Anna Karenina első mondatában. Töredelmesen bevallom, hogy a világ- irodalomnak ez az a nevezetes regénye, amelyet olvastakor a leg­inkább és mindinkább untam. (írás közben maga a szerző is.) Az első mondat azonban megragadt bennem, s közgyűlési tudó­sító korszakom eddigi öt év és fél éve alatt - 11, ha a háborús évek duplán számítanak - többször töprenghettem rajta a „családot” a közgyűléssel behelyettesítve. Valóban hasonlítanak egymáshoz a boldog a önkorkormányzatok, s vannak-e egyáltalán ilyenek ná­lunk? Vagy inkább fordítva igaz Tolsztoj aforizmája? S amikor ép­pen boldogtalan városom közgyűlése, tipikusan az, vagy sajátosan? Még eldöntetlennek számítom a kérdéseket, egy azonban biztos: most boldogtalan, mert háború dúl a családban. Ha valaki arra érvelne - persze nem érzelmi alapokon és elfogul­tan szakértősködve -, hogy nincs is háború, könnyen bizonyíthat­nék a jellemző tünetekkel. Á táborok a konfliktus kirobbanásának a felelősségét - ahogy rendesen szokás - áthárítják: úgy kezdődött, hogy a másik visszaütött. Aztán már minden érdekelt tapasztal­hatja, hogy itt bizony - képletesen - lőnek, sőt visszalőnek. To­vábbá szaporodik a civil áldozatok száma: azon polgároké, akik az események követésekor a sugalmazások által belegabalyodtak abba, melyik a pártpolitikai szempontú állásfoglalás, s melyik a szakmai? S minél több és teijengősebb a magyarázat, annál sűrűbb a homály a konkrét témákban is. Alkalmam volt kihallgatni, mit fogott fel az oktatási intézményrendszer racionalizálásából néhány csőhallásúvá dresszírozott diák: a költözködés kényelmetlenségét. S támadhatna vitapartnerem a közismert Montecuccoli-idézettel, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Márpedig itt e háromból egy sincs. Csakhogy most épp a pénztelenség a háború kiváltója. S különben is: a magyar virtus túlteszi magát a fiskális szemléletű okoskodáson: a háborúhoz leginkább ellenség kell. S ebben még a boldogtalan családok is hasonlítanak egymáshoz. (De én akkor is unom az Anna Kareninát.) Dunai Imre Három alpolgármestere van Pécsnek Tulajdonosi bizottság — új bizottsági elnök A közgyűlés csütörtökön döntött arról, hogy 6 fős tulajdonosi bi­zottságot létesít az önkormány­zat vagyongazdálkodási tevé­kenysége és a tulajdonában lévő gazdasági társaságok működé­sére vonatkozó testületi felada­tok figyelemmel kísérésére, il­letve előkészítésére. A közgyű­lés határozott az állandó bizott­ságok személyi változásairól. Ezek körében a Pénzügyi bizott­ság élére új elnököt választott Nagy Csaba (FIDESZ-MPP) személyében. Az e tisztségében új elnök korábbi lemondása foly­tán viszont még nincs elnöke a Költségvetési bizottságnak. Hatályba lépő rendeletek Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzata Közgyűlésének alábbi rendeletéi június 15-ével, vagyis a ma hatályba lépnek: — az 1996. évi 30. számú a Me­gyeri út és a tervezett 6-os út csomópont környéke részletes rendezési tervének jóváhagyá­sáról, az Általános rendezési terv kisebb módosításáról;-az 1996. évi 31. számú a Bi­hari János és a Nendtvich Andor út közötti terület részletes rende­zési tervének jóváhagyásáról; -az 1996. évi 32. számú az ön- kormányzati tulajdonú, nem la­kás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint a garázsok bérletéről és elidegenítéséről szóló 1994. évi 35. számú ön- kormányzati rendelet módosítá­sáról;-az 1996. évi 33. számú a köz­terület-használatról szóló 1994. évi 36. számú önkormányzati rendelet módosításáról; — az 1996. évi 34. számú a helyi iparűzési adóról szóló többszö­rösen módosított 1991. évi 11. számú önkormányzati rendelet I. sz■ melléklete kiegészítéséreU. A rendeletek megtekinthető a Hatósági Iroda Ügyfélszolgálati Irodájában. (Kossuth tér 1-3.) A nnak idején ezt meglehető­sen komolyan vették, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a városunkban évről évre megren­dezett különböző tematikájú konferenciák, kongresszusok sora, amik a hazai szakembere­ken kívül rengeteg külföldit is vonzott ide. A konferencia-ren­dezésben mindig vezető szerepet játszott az orvosegyetem és a PAB, de egyéb rangos rendez­vények megtartására vállalkozott más szervek mellett a város is. Pécs által otthont kapott jelentős konferenciák sorát említhetnénk. De milyen volt ez az otthon? A rendezők mindig a lehető legjobb tanácskozási körülmé­nyek biztosítására törekedtek, mégis a legtöbbször érződött: hi­ányzik az igazán alkalmas, a cél­nak Jegjobban megfelelő hely­szín. A konferencia-központ. A 80-as években vetődött fel egy ilyen központ létesítésének az igénye, s tettek is lépéseket a megvalósítás felé. Az évtized közepén felmerült egy többren­deltetésű hatalmas csarnok épí­tésének a lehetősége Uránváros­ban: itt konferenciákat, sportren­dezvényeket, kiállításokat, stb. lehetett volna rendezni, a költsé­gek jelentős részét pályázattal lehetett volna elnyerni, a ter­vező-kivitelező is megvolt már - viszonylag rövid határidővel vál­lalta a munkát -, de mégis ham­vába holt az egész: igen okos ér­vekkel idejekorán el lehetett gáncsolni a tervet. Aztán a Búza tér következett, amidőn az akkor még energiaszolgáltatók házá­nak mondott irodaház építése ke­rült napirendre - ebből lett volna a nagyteremmel, szállodával ki­egészített konferencia-központ. Látjuk: ebből sem lett semmi. Aztán jött a rendszerváltás, és vele a korábbi konferenciadöm- ping hanyatlása. De a konferen­cia-központ létesítésének a gon­dolata tovább élt. A Dunántúli Tudományos In­tézetben kidolgozott városfej­lesztési koncepció külön is fog­lalkozik ezzel, s ennek alapján került a téma a ciklusprogramba is. A koncepció fontos, a város nemzetközi kapcsolatait bővítő feladatnak tekinti a konferencia- központ létrehozását, bár fi­gyelmeztet arra, hogy az Alpok- Adria régióban legalább 50 nemzetközi konferencia-központ létezik 500-1000 főt befogadó nagyteremmel, több kisebb szekció-ülésteremmel, s a kör­nyezetben megfelelő infrastruk­túrával. Tehát eleve verseny­helyzetre kell készülni. Jelenleg a központ lehetséges helyszínének a kiválasztása a legfontosabb feladat. Kettőt már említettünk, a koncepcióban ol­vassuk, hogy „a javasolt terüle­tek egy részét azóta már más cé­lokra hasznosították”. Ez a bi­zonytalanság egy emléket idéz fel. Annak idején a Bútomagy- kereskedelmi Vállalat Pécsett akarta megépíteni az ország má­sodik - a vidék első - Domus Áruházát. Elkezdődött a hely­szín-kijelölési procedúra, s mire a mostani helyszínt megtalálták, a pécsi Domus már csak az or­szág sokadik lakberendezési áruháza lett. Hársfai István Az önkormányzat közgyűlése június 13-i ülésén dr. Páva Zsolt polgármester előterjesz­tésére a képviselő testület megbízatásának időtarta­mára dr. Újvári Jenő képvi­selőt (MSZP) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata főállású alpolgármesterének megválasztotta. A polgármester egyben tá­jékoztatta a testületet arról is, hogy miként változik az ön- kormányzati tisztségviselők munkamegosztása az új helyzetben. Dr. Révész Mária alpol­gármester feladatköre: szo­ciális ellátás, egészségügy, informatika, kisebbségi ügyek, részönkormányzatok. Dr. Újvári Jenő alpolgár­mester feladatköre: a kul­túra, az oktatás és a sport. A helyettesítési sorrend a következőképpen alakul: a polgármestert elsőként dr. Révész Mária helyettesíti. A Megyei Főügyészség közleménye a Közüzemi Rt. ingatlanügyeleteiröl Széles körben ismert, hogy a Baranya Megyei Rendőr-Főkapi­tányság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt nyomozást folytat a Pécsi Kö­züzemi Rt. volt vezérigazgatója és több vezető munkatársa ügyében, amely vizsgálat befejezése - majd ezt követően az ér­demi ügyészi döntés - ez év július hónapban várható. A közvélemény tájékoztatása érdekében azonban közlöm, hogy a Baranya Megyei Főügyészség álláspontja szerint - már az eddig rendelkezésre álló adatok alapján - a Pécsi Közüzemi Rt-nak egyes dolgozóival - illetőleg azok hozzátartozóival kö­tött ingatlan adás-vételi szerződései a jó erkölcsbe is ütköznek amellett, hogy a közérdek sérelmével járnak. Mindezekre figyelemmel a megyei főügyészség a Pécs Me­gyei Jogú Város Ónkormányzata által az ingatlanok értékesíté­sével kapcsolatos feltűnő értékaránytalanság folytán - mélyen a piaci ár alatt történt értékesítés miatt - kezdeményezett polgári eljárásokban perbe lépett, és keresetet terjesztett elő a vitatott szerződések semmisségének megállapítása iránt. Dr. Tamás János főügyész Városszeretetről mesélő nevek Miért szükséges a hagyomány- tisztelet? Szerintem egyszerű a válasz: ha ez a szemlélet álta­lános lesz, sokan tudják, mire illik pécsi polgárként büszkének lenniük. S akkor azok köre is bővül, akik a miért és a miként ismeretében tudatosan szeretik városunkat. Én azt tervezem, hogy ha majd unokám lesz, együtt járjuk a várost és olvassuk az utcanév­táblákat, emléktáblákat. Elme­sélem neki például, hogy Zichy Gyula maga és egyháza minden anyagi forrását fölhasználta, hogy létrehozza a Pius templo­mot és a gimnáziumot. Szie- berth Róbert számos iskolát épített a városnak. Aidinger János híres szabadelvű, Nendt­vich Andor híres konzervatív Polgármester volt. Portréjuk szintén nevezetes társaikéval, Majorossy Imréével, Makay Istvánéval, Esztergár Lajosé­val, Tolnai Józsefével együtt ott lóg a városháza közgyűlési termének a falán. Forbát Alfréd világhírű építész, Mór püspök a magyar középkor egyik legje­lentősebb egyházi vezetője, Wallenstein Zoltán mártír zsidó főrabbi, Esztergályos János is­mert szociáldemokrata ország- gyűlési képviselő, Angster Jó­zsef hírneves orgonaépítő volt.. . Mind sokat tettek Pécsért. Azt remélem, e példák által közel kerül hozzá a város történelme is, s megérti, mire kell töreked­nie élete során. Ám más „stafétabot-átadók­nak" is illene legalább valame­lyest ismerni, hogy mit kell a hagyományismeretből átörökí­teniük az unokákra. Dr. Vargha Dezső A Szent István tér 17. felújítási reménye Másfél éve a közgyűlés a Szent István tér 17. szám alatti ingatlan kulturális célú hasznosításáról döntött, s egyben a Nevelők Háza Egyesület működése színhelyéül jelölte ki az épületet. Az akkor rendelkezésre álló pénz csak az utcai rész helyreállítására volt elegendő, az udvari rész jelenleg is használhatatlan . A Nevelők Háza Egyesület koordinálásával most a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont, a „Comenius” Szakközépiskola és Humánszol­gáltató Központ, az USAID „Há­lózat a demokráciáért” Programi­roda vállalta, hogy az ingatlan je­lenleg használaton kívüli épület­részét felújítja. Ennek fejében 15 éves ingyenes használatot kértek az önkormányzattól. A közgyűlés a feltételek tejesülése estére ezt a lehetőséget megadta. D. I. Az eddigi pénz csak az ingatlan utcai részének helyreállí­tására volt elegendő fotó: löffler g. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei In­tézetének adatai szerint az június 13-án mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettsé­gét a következő mutatók jelle­mezték az egészségügyi határér­ték (100%) százalékában: kén­dioxid 8%, nitrogéndioxid 23,9%, szénmonoxid 17%, szálló por 74,6%, ózon 49,6%. A város belterületeit a szálló por szennyezte: napi átlagkoncent­rációja az egészségügyi határér­téket jelentősen túllépte. Az előző napokhoz képest csökkent a nitrogéndioxid és a talajközeli ózon mennyisége, de a főközle­kedési utak mentén előfordultak az egészségügyi normához kö­zeli értékek. Á kéndioxid és a szénmonoxid alacsony koncent­rációban volt jelen. A levegőszennyezettség mé­rését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja. i

Next

/
Thumbnails
Contents