Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-15 / 162. szám
1996 . június 15., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Egyszeri kedvezmény a távfűtés adósainak A közgyűlés - mind a cégtulajdonosa - hozzájárult ahhoz, hogy a lakossági fogyasztók 1995. december 3l.ig keletkezett (járulékos költségekkel növelt!) díjhátralékénak 50%-át a PÉTÁV törölheti abban az esetben, ha az érintett fogyasztók felszólás alapján és a megjelölt határidőre a tartozás másik 50%-át egy összegben befizetik a szolgáltató gazdasági társaság pénztárába. A kedvezményes hátralékrendezéshez a PÉTÁV igénybe veheti annak az összegnek a maradékát - 14-15 millió Ft amely az 1995-ra távhő- ellátási támogatás céljára elkülönített 32 millió forintos keretből megmaradt.(!) (A szükséges többit pedig a PÉcsi Távfűtő Kft. „kigazdálkodja”.) A hangsúlyozottan egyszeri támogatásra jóváhagyott kedvezményes akciót a PÉTÁV 1996. december 31-ig ütemezetten hajthatja végre. Az akció indokaként az a tény szerepelt, hogy a PÉTÁV „kintlévősége” 1995. mintegy 58 millió Ft volt. Nagyobb eredményt várnak az 50%-os befizetésekből, mint a teljes összeg behajtásának szokásos lassú módszereitől. A közgyűlésben Kerényi János képviselő (Polgári Kör Pécs) kétségét fejezte ki az 50%-os díjhátralék eltörléssel szemben. Kisebbségben maradt véleménye szerint ez csak felhívás keringőre azoknak, akik nem szociális körülményeik miatt nem fizetik a díjat. A rászorulók pedig miként képesek egy összegben kifizetni több hónapnyi hátralékuk felét, amikor a havonkénti díjat sem tudták. Az előteijesztők azonban a díjhátralék-felezés egyszeri voltát hangsúlyozták az előterjesztők, valamit azt a feltételezést, hogy akciók potyautasait legfeljebb 5-6%-ra lehet becsülni. D. I. Az Alpok-Adria régióban legalább 50 van Pécs konferencia-központ volt és lesz Kissé megkésett a város ciklusprogramja: félidőben fogadta el a közgyűlés. Ám a program mentségére szolgál, hogy többségében olyan feladatot fogalmaz meg, amiknek a megvalósítására kevés egy ciklus. Ilyen például a mindenképen hosszabb távúnak tekinthető feladat: a pécsi konferencia- központ kialakítása. S ez a fogalom már több évtizedes múltra tekint vissza Pécsett. Hajdan a Búza térre álmodták a konferencia-központot fotó: löffler Gábor Unom Anna Kareninát A boldog családok hasonlítanak egymáshoz, ám minden boldogtalan család a maga módján az - állapítja meg Lev Tolsztoj az Anna Karenina első mondatában. Töredelmesen bevallom, hogy a világ- irodalomnak ez az a nevezetes regénye, amelyet olvastakor a leginkább és mindinkább untam. (írás közben maga a szerző is.) Az első mondat azonban megragadt bennem, s közgyűlési tudósító korszakom eddigi öt év és fél éve alatt - 11, ha a háborús évek duplán számítanak - többször töprenghettem rajta a „családot” a közgyűléssel behelyettesítve. Valóban hasonlítanak egymáshoz a boldog a önkorkormányzatok, s vannak-e egyáltalán ilyenek nálunk? Vagy inkább fordítva igaz Tolsztoj aforizmája? S amikor éppen boldogtalan városom közgyűlése, tipikusan az, vagy sajátosan? Még eldöntetlennek számítom a kérdéseket, egy azonban biztos: most boldogtalan, mert háború dúl a családban. Ha valaki arra érvelne - persze nem érzelmi alapokon és elfogultan szakértősködve -, hogy nincs is háború, könnyen bizonyíthatnék a jellemző tünetekkel. Á táborok a konfliktus kirobbanásának a felelősségét - ahogy rendesen szokás - áthárítják: úgy kezdődött, hogy a másik visszaütött. Aztán már minden érdekelt tapasztalhatja, hogy itt bizony - képletesen - lőnek, sőt visszalőnek. Továbbá szaporodik a civil áldozatok száma: azon polgároké, akik az események követésekor a sugalmazások által belegabalyodtak abba, melyik a pártpolitikai szempontú állásfoglalás, s melyik a szakmai? S minél több és teijengősebb a magyarázat, annál sűrűbb a homály a konkrét témákban is. Alkalmam volt kihallgatni, mit fogott fel az oktatási intézményrendszer racionalizálásából néhány csőhallásúvá dresszírozott diák: a költözködés kényelmetlenségét. S támadhatna vitapartnerem a közismert Montecuccoli-idézettel, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Márpedig itt e háromból egy sincs. Csakhogy most épp a pénztelenség a háború kiváltója. S különben is: a magyar virtus túlteszi magát a fiskális szemléletű okoskodáson: a háborúhoz leginkább ellenség kell. S ebben még a boldogtalan családok is hasonlítanak egymáshoz. (De én akkor is unom az Anna Kareninát.) Dunai Imre Három alpolgármestere van Pécsnek Tulajdonosi bizottság — új bizottsági elnök A közgyűlés csütörtökön döntött arról, hogy 6 fős tulajdonosi bizottságot létesít az önkormányzat vagyongazdálkodási tevékenysége és a tulajdonában lévő gazdasági társaságok működésére vonatkozó testületi feladatok figyelemmel kísérésére, illetve előkészítésére. A közgyűlés határozott az állandó bizottságok személyi változásairól. Ezek körében a Pénzügyi bizottság élére új elnököt választott Nagy Csaba (FIDESZ-MPP) személyében. Az e tisztségében új elnök korábbi lemondása folytán viszont még nincs elnöke a Költségvetési bizottságnak. Hatályba lépő rendeletek Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzata Közgyűlésének alábbi rendeletéi június 15-ével, vagyis a ma hatályba lépnek: — az 1996. évi 30. számú a Megyeri út és a tervezett 6-os út csomópont környéke részletes rendezési tervének jóváhagyásáról, az Általános rendezési terv kisebb módosításáról;-az 1996. évi 31. számú a Bihari János és a Nendtvich Andor út közötti terület részletes rendezési tervének jóváhagyásáról; -az 1996. évi 32. számú az ön- kormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint a garázsok bérletéről és elidegenítéséről szóló 1994. évi 35. számú ön- kormányzati rendelet módosításáról;-az 1996. évi 33. számú a közterület-használatról szóló 1994. évi 36. számú önkormányzati rendelet módosításáról; — az 1996. évi 34. számú a helyi iparűzési adóról szóló többszörösen módosított 1991. évi 11. számú önkormányzati rendelet I. sz■ melléklete kiegészítéséreU. A rendeletek megtekinthető a Hatósági Iroda Ügyfélszolgálati Irodájában. (Kossuth tér 1-3.) A nnak idején ezt meglehetősen komolyan vették, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a városunkban évről évre megrendezett különböző tematikájú konferenciák, kongresszusok sora, amik a hazai szakembereken kívül rengeteg külföldit is vonzott ide. A konferencia-rendezésben mindig vezető szerepet játszott az orvosegyetem és a PAB, de egyéb rangos rendezvények megtartására vállalkozott más szervek mellett a város is. Pécs által otthont kapott jelentős konferenciák sorát említhetnénk. De milyen volt ez az otthon? A rendezők mindig a lehető legjobb tanácskozási körülmények biztosítására törekedtek, mégis a legtöbbször érződött: hiányzik az igazán alkalmas, a célnak Jegjobban megfelelő helyszín. A konferencia-központ. A 80-as években vetődött fel egy ilyen központ létesítésének az igénye, s tettek is lépéseket a megvalósítás felé. Az évtized közepén felmerült egy többrendeltetésű hatalmas csarnok építésének a lehetősége Uránvárosban: itt konferenciákat, sportrendezvényeket, kiállításokat, stb. lehetett volna rendezni, a költségek jelentős részét pályázattal lehetett volna elnyerni, a tervező-kivitelező is megvolt már - viszonylag rövid határidővel vállalta a munkát -, de mégis hamvába holt az egész: igen okos érvekkel idejekorán el lehetett gáncsolni a tervet. Aztán a Búza tér következett, amidőn az akkor még energiaszolgáltatók házának mondott irodaház építése került napirendre - ebből lett volna a nagyteremmel, szállodával kiegészített konferencia-központ. Látjuk: ebből sem lett semmi. Aztán jött a rendszerváltás, és vele a korábbi konferenciadöm- ping hanyatlása. De a konferencia-központ létesítésének a gondolata tovább élt. A Dunántúli Tudományos Intézetben kidolgozott városfejlesztési koncepció külön is foglalkozik ezzel, s ennek alapján került a téma a ciklusprogramba is. A koncepció fontos, a város nemzetközi kapcsolatait bővítő feladatnak tekinti a konferencia- központ létrehozását, bár figyelmeztet arra, hogy az Alpok- Adria régióban legalább 50 nemzetközi konferencia-központ létezik 500-1000 főt befogadó nagyteremmel, több kisebb szekció-ülésteremmel, s a környezetben megfelelő infrastruktúrával. Tehát eleve versenyhelyzetre kell készülni. Jelenleg a központ lehetséges helyszínének a kiválasztása a legfontosabb feladat. Kettőt már említettünk, a koncepcióban olvassuk, hogy „a javasolt területek egy részét azóta már más célokra hasznosították”. Ez a bizonytalanság egy emléket idéz fel. Annak idején a Bútomagy- kereskedelmi Vállalat Pécsett akarta megépíteni az ország második - a vidék első - Domus Áruházát. Elkezdődött a helyszín-kijelölési procedúra, s mire a mostani helyszínt megtalálták, a pécsi Domus már csak az ország sokadik lakberendezési áruháza lett. Hársfai István Az önkormányzat közgyűlése június 13-i ülésén dr. Páva Zsolt polgármester előterjesztésére a képviselő testület megbízatásának időtartamára dr. Újvári Jenő képviselőt (MSZP) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata főállású alpolgármesterének megválasztotta. A polgármester egyben tájékoztatta a testületet arról is, hogy miként változik az ön- kormányzati tisztségviselők munkamegosztása az új helyzetben. Dr. Révész Mária alpolgármester feladatköre: szociális ellátás, egészségügy, informatika, kisebbségi ügyek, részönkormányzatok. Dr. Újvári Jenő alpolgármester feladatköre: a kultúra, az oktatás és a sport. A helyettesítési sorrend a következőképpen alakul: a polgármestert elsőként dr. Révész Mária helyettesíti. A Megyei Főügyészség közleménye a Közüzemi Rt. ingatlanügyeleteiröl Széles körben ismert, hogy a Baranya Megyei Rendőr-Főkapitányság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt nyomozást folytat a Pécsi Közüzemi Rt. volt vezérigazgatója és több vezető munkatársa ügyében, amely vizsgálat befejezése - majd ezt követően az érdemi ügyészi döntés - ez év július hónapban várható. A közvélemény tájékoztatása érdekében azonban közlöm, hogy a Baranya Megyei Főügyészség álláspontja szerint - már az eddig rendelkezésre álló adatok alapján - a Pécsi Közüzemi Rt-nak egyes dolgozóival - illetőleg azok hozzátartozóival kötött ingatlan adás-vételi szerződései a jó erkölcsbe is ütköznek amellett, hogy a közérdek sérelmével járnak. Mindezekre figyelemmel a megyei főügyészség a Pécs Megyei Jogú Város Ónkormányzata által az ingatlanok értékesítésével kapcsolatos feltűnő értékaránytalanság folytán - mélyen a piaci ár alatt történt értékesítés miatt - kezdeményezett polgári eljárásokban perbe lépett, és keresetet terjesztett elő a vitatott szerződések semmisségének megállapítása iránt. Dr. Tamás János főügyész Városszeretetről mesélő nevek Miért szükséges a hagyomány- tisztelet? Szerintem egyszerű a válasz: ha ez a szemlélet általános lesz, sokan tudják, mire illik pécsi polgárként büszkének lenniük. S akkor azok köre is bővül, akik a miért és a miként ismeretében tudatosan szeretik városunkat. Én azt tervezem, hogy ha majd unokám lesz, együtt járjuk a várost és olvassuk az utcanévtáblákat, emléktáblákat. Elmesélem neki például, hogy Zichy Gyula maga és egyháza minden anyagi forrását fölhasználta, hogy létrehozza a Pius templomot és a gimnáziumot. Szie- berth Róbert számos iskolát épített a városnak. Aidinger János híres szabadelvű, Nendtvich Andor híres konzervatív Polgármester volt. Portréjuk szintén nevezetes társaikéval, Majorossy Imréével, Makay Istvánéval, Esztergár Lajoséval, Tolnai Józsefével együtt ott lóg a városháza közgyűlési termének a falán. Forbát Alfréd világhírű építész, Mór püspök a magyar középkor egyik legjelentősebb egyházi vezetője, Wallenstein Zoltán mártír zsidó főrabbi, Esztergályos János ismert szociáldemokrata ország- gyűlési képviselő, Angster József hírneves orgonaépítő volt.. . Mind sokat tettek Pécsért. Azt remélem, e példák által közel kerül hozzá a város történelme is, s megérti, mire kell törekednie élete során. Ám más „stafétabot-átadóknak" is illene legalább valamelyest ismerni, hogy mit kell a hagyományismeretből átörökíteniük az unokákra. Dr. Vargha Dezső A Szent István tér 17. felújítási reménye Másfél éve a közgyűlés a Szent István tér 17. szám alatti ingatlan kulturális célú hasznosításáról döntött, s egyben a Nevelők Háza Egyesület működése színhelyéül jelölte ki az épületet. Az akkor rendelkezésre álló pénz csak az utcai rész helyreállítására volt elegendő, az udvari rész jelenleg is használhatatlan . A Nevelők Háza Egyesület koordinálásával most a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont, a „Comenius” Szakközépiskola és Humánszolgáltató Központ, az USAID „Hálózat a demokráciáért” Programiroda vállalta, hogy az ingatlan jelenleg használaton kívüli épületrészét felújítja. Ennek fejében 15 éves ingyenes használatot kértek az önkormányzattól. A közgyűlés a feltételek tejesülése estére ezt a lehetőséget megadta. D. I. Az eddigi pénz csak az ingatlan utcai részének helyreállítására volt elegendő fotó: löffler g. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint az június 13-án mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 8%, nitrogéndioxid 23,9%, szénmonoxid 17%, szálló por 74,6%, ózon 49,6%. A város belterületeit a szálló por szennyezte: napi átlagkoncentrációja az egészségügyi határértéket jelentősen túllépte. Az előző napokhoz képest csökkent a nitrogéndioxid és a talajközeli ózon mennyisége, de a főközlekedési utak mentén előfordultak az egészségügyi normához közeli értékek. Á kéndioxid és a szénmonoxid alacsony koncentrációban volt jelen. A levegőszennyezettség mérését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja. i