Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-15 / 162. szám
6 Dunántúli Napló Kultúra - Művelődés 1996. június 15., szombat A zene ünnepe Egész napos rendezvénysorozatot szervez Pécsett a Pécsi Kulturális Központ és a DOZSO június 22-én. A Zene ünnepe, az Élőzene világnapja alkalmából létrejövő találkozóra a szervezők utcazenészeket, népzenei és folkegyütteseket, szólistákat, hangszeres, énekes kamaraegyütteseket várnak, akik vállalják a belváros különböző pontjain a szabadtéri muzsikálást. Anna utcai nyári játékok A jövő héten még láthatják Eck Imre 'balettjeit azok, akik lemaradtak a Pécsi Horvát Színház szervezte nyári játékok balettestjéről. Az iszonyat balladája és a Szonáta június 21-én és 22- én tekinthető meg. Az Anna utcai frissen épült Cso- por(t)-Horda tetőgalériát június 23-án 20 órakor avatják, Hrvoje Sercar képzőművész kiállításával. V. Pécsi Tánchét Idén is megrendezik a táncpedagógusok és táncosok országos továbbképzését Pécsett, a Táncpedagógusok Országos Szövetsége támogatásával és szakmai felügyeletével. A tánchét június 24-étől július 1-jéig tart a Művészeti szakközépiskolában. Indul táncterápiás tanfolyam müncheni pszichológus vezetésével. Lesznek különböző tánckurzu- sok, többek között klasszikus balett, táncgimnasztika, jazz-technika és más technikák megismertetésére, ismeretbővítésre. A hazai hozzáértők mellett holland, amerikai előadók érkeznek. Különlegesség, hogy lesz nonprofit menedzserképző kurzus is, New Yorki előadóval. A részletek után érdeklődni lehet a 450-152-es telefonszámon este 6 és 7 között. Olyanokat is várnak, akik nem profi táncosok, de például az itt szerzett ismereteket tanításban kívánják kamatoztatni. Francia kultúra A francia nyelv tanulásával a francia kultúrával is ismerkednek azok, akik részt vesznek a pécsi Alliance Francaise Egyesület nyári intenzív, három hetes, 69 vagy 42 órás nyelvtanfolyamain. Az első június 17- én kezdődik. Az érdeklődők a Művészetek Házában találják meg az egyesület irodáját. Félig bontott ház a Bástya utca sarkán FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Pécs, a romok városa? Pécs mindig is híres volt romjairól, melyek messzi földről idevonzották az embereket, hiszen a római, török vagy középkori maradványok a régmúlt korokról beszéltek sajátos nyelven. Manapság azonban egyre inkább elszaporodóban vannak azok a romok, melyek ilyen állapotukban nem éppen idegenforgalmi látványosságok, s melyek szaporodása nem gyorsítja fel észrevehetően azt a folyamatot, melynek eredményeképpen a város a világörökség részévé válhat. Sonkoly Károly művészettörténész úgy látja, Pécsett több olyan épület áll, amely rom, vagy minden esély megvan arra, hogy rommá váljon; némelyikükre pedig a teljes megsemmisülés vár, amennyiben a bontási engedélyek iránti kérelmekre pozitív válasz érkezik. A romépületek nagy része a város tulajdonában van, tehát a város mint tulajdonos és mint első fokú építési hatóság felelőssége a kérdésben nem éppen elhanyagolható. A teljes megsemmisülés vagy állagromlás fenyeget több épületet is az Ágoston téren, hiszen arra vezet majd az északi összekötő út. Pedig ott áll a Három rózsa barokk épülete, egy barokk malomépület, a volt szociális központ kiürített, dü- ledező épülete, s már rezonanciakárok jelentkeztek a histori- záló iskolaépületben a nagyfokú forgalom miatt. A Kis Flórián utca sarkán álló, a teresedés kiemelése érdekében lekerekített sarkú his- torizáló ház már nem helyreállítható rom. A Bástya utca sarki késő klasszicista háznak fontos városképi szerepe van, illetve volt, mert tavaly engedély nélkül elkezdték bontását, s mára csak a falai állnak tető nélkül. A Mária utca 20. és 24. üres, életveszélyes állapotú. Az ugyanebben az utcában álló 17.-19. bontását egyelőre sikerült leállítani, de léte teljesen bizonytalan. A Janus Gimnázium védett épületét néhány éve újították fel, de a bádogozások nem vízorral készültek, így az eső végigmossa a homlokzatot, amely mára szétmál- lott, sőt már a szerkezet is esik szét. A klasszicista jellegű Felsőmalom utcában már lebontottak egy értékes házat a piacnál, az 1/2-es és a 3-as számú klasszicista épületek összedőlése csak idő kérdése. A Rákóczi és a Felsőmalom sarkán álló hangsúlyos, historizáló épület, amely üresen áll jó ideje, szépen halad a romosodás irányába, miként a Rákóczi út 65. is, amely jó minőségű, érett, historizáló neoreneszánsz épület amúgy egészséges állapotában. A Janus Pannonius utca 8. számú kanonok ház hátsó szárnya is megindult az összeomlás felé. Az északi várfal menti lebontott házak és a megemelt járószint miatt megváltozott vízfolyások pedig fokozatosan teszik tönkre a várfalat és áztatják a túloldalán álló lakóépületeket. A Ferencesek utcájában álló volt stomatológia igen színvonalas épülete évek óta üresen áll, a tető beázik, a födémek átszakadtak, a szoba padlóján gombák nőnek az ott lakó csövesek vigasztalására. A Jókai tér 11. számú épület műemléki kutatásait még 1989- ben végezte el Sonkoly Károly. A középkori kereskedőház, barokk toldással, gyönyörű freskókkal, a város legrégebbi tető- szerkezetével ugyancsak a csöveseknek ad, ilyenkor nyáron, hűvös otthont. Üresen áll a Mátyás király utca 19. és a 26. is. Utóbbi már egy 1777-es pécsi belvárosi térképen is szerepel. Évek óta kiürített állapotban áll a Kazinczy utca 4., hátsó részén egy török kori dzsámival. A Kisfaludy utca 18-ra, amely eredetileg barokk ház, most adtak be bontási engedélyre kérelmet. Cseri László (Lapunk jövő szombati számában adjuk közre e tárgyban az önkormányzat véleményét.) Egy város visszaváltozik Az UNESCO Építé- A Pécsi Körzeti Televízió új filmje szeti Világszervezetének idei, barcelonai kongresszusán két pécsi építőművész és egy szobrász munkássága képviseli majd Magyar- országot a róluk szóló húszperces film segítségével. Dr. Bachman Zoltán, Kistelegdi István és Rétfalvi Sándor kezenyomát számos pontján őrzi a város, amelyet a 20-30-as évek emberarcú polgári építészete után szürke bérházakkal zsúfoltak tele az 50-es évek. Ekkoriban kezdett néhány „lázadó” fiatal a hajdanvolt polgárváros arculatát tükröző épületekről álmodozni, és római, török, barokk hagyományokra támaszkodva új utakat keresni. Róluk s a kezük nyomán újjászülető városról szól a Pécsi Körzeti Televízió filmje, amely megsárgult fptók és képeslapok, történelmi emlékek, régi szobrok és modern épületek közt barangolva - Háda Sándor operatőr kamerájával - mutatja be Pécs múltját és jelenét. A Radó Gyula rendezte filmet az ITTHON című magazin július 2-i adásában, a TV2-n láthatják a nézők Metamorphosis avagy egy város visszaváltozik címmel. A. K. A Jelenkor jumusi szama A Pécsett szerkesztett Jelenkor Károly Amy verseivel nyitja júniusi számát. A versrovatban ezeken kívül Rácz Péter műveit, valamint Vörös István Ötvennégy perc a rókák életéből című versciklusát olvashatják az érdeklődők. A prózarovat ezúttal Balázs Attila Konecsni Rihárd esete Melia nimfával (love story torzóban) című szövegét, illetve Heinrich von Kleist A luxusadókról című, fiktív levél formában megírt prózai munkáját foglalja magában. A júniusi lapszám szépirodalmi anyagát gazdagítja továbbá Solymosi Bálint rádiójátéka, az Ördögrája. Éüzi László A balkáni (meg a magyar) vekker, az egyetemes pusztulás - és a derűs (Fragmentumok Bene József festészetéről) című írásában méltatja a Vajdaságból származó magyar festő munkásságát, akinek néhány grafikája is látható a lapban. Mítosz, távlat és bűnhődés a címe Balassa Péter tanulmányának, mely két részletet tartalmaz a szerző Nádas Péterről szóló, a pozsonyi Kalligram Kiadónál ősszel megjelenő monográfiájából. A lap hasábjain január óta tartó kritika-vita befejező részéhez érkezett: Bónus Tibor és Takáts József, a vitaindító előadások szerzői válaszolnak bírálóiknak. A kritika-rovatot Szabó Szilárd Kemény István A koboldkó- rus című verseskötetéről írott alapos bírálata nyitja. Martos Gábor két romániai magyar könyvsorozat jelentőségét méltatja Kifelé a labirintusból, avagy a helyzet és a fonál címmel. Bóna László természetrajz című kötetét Melocco János Tamás, Rentz Mátyás Pisztrángfogás Magyarországon című prózakötetét Grendel Lajos mutatja be. Károlyi Amy: Gyászmenet A Szaharában nem sebezné cipőtlen lábam, az oázis oázissá válna, nem rettentene a minden hiába. Nem jelentenék szörnyű lények v jelenlétét a szörnyű végnek. Az árnyékban, mi mégsem árnyék, egyszerre csak füstté válnék s mennék az árnyékhoz szegezetten, mint gyászoló a gyászmenetben. Az árnyékban, mi mégsem árnyék, Isten árnyékában nem fáznék. Száradna hátam izzadsága, a célnak bizonytalansága. Nem fenyegetne a minden hiába, ha bújhatnék Isten árnyékába. Szeretők közt nevetve járnék, jó lennék újra, mint a gyermek, akit az Isten nem ijeszt meg. S megyek az árnyékhoz szegezetten, mint gyászoló a gyászmenetben. Címzett E kapunál nyílik az egyszerűség. Tudják, akik Téged látni járnak és Érted keseregnek: E bejáratnál kezdődnek a mennyek. I Kik részesei lettek a csendnek, itt örök hintán ringanak a lelkek. Csak egyedül. Ezért hívsz, én is menjek. Ablakodba jeges Orion suttogott jeges igéket, megolvadtak asztalodon, jeges igékből forró igéd lett. E kettős ellentétes hő találkozása metsző vonalakkal: a csillagok-akarta kész dal. Futnak A Képek FILM.JEGYZET A z utolsó tánc (Last Dance) című amerikai film a halál- büntetés problémáját feszegeti. A kérdés, amely nálunk is megosztja a közvéleményt, különösen etikai szempontból rendkívül összetett. Hiszen végső soron még a legelvetemültebb bűnöző életének a kioltása is gyilkosság, ám adott esetben éppen a többi ember életének védelme teszi szükségessé á törvény legkeményebb szigorát. A film, s ez becsületére legyen mondva, bátran tovább bonyolítja a témát az által, hogy egy megtérő bűnöst állít a történet középpontjába. Hősnője, Gindy Liggett, brutálisan megölt két embert, ám az azóta eltelt tizenkét börtönév során, feje fölött a háromszor is elhalasztott kivégzés Damoklész-kardjával, alkalma volt magába szállni. Visszaszámlálás Kétségkívül más ember lett. Már tudja, mit tett, vállalja is a bűn- hődést, életösztönét amúgy is felőrölte a személye körüli jogi hercehurca. Ekkor lép fel a másik főszereplő, a fiatal ügyvéd, aki elszántan síkra száll védence életének megmentéséért, miközben kellő tartózkodással ábrázolt érzelmi szálak szövődnek az elítélt és védője között. A kérdés tehát az, hogy ez az új megváltozott Cindy büntethető-e egykori énje, a narkós lány szörnyű cselekedetéért. Másfelől viszont joggal vetődik fel, hogy az ember igenis felelősségre vonható múltbeli tettei alapján. A film alkotói nem titkolják, hogy ellenzik a halálbüntetést, de óvakodnak az egyoldalú állásfoglalástól. Nem értenek egyet azokkal, akik szabadságot követelnek a lánynak, ám azoknak a tüntetőknek a véleményét sem osztják, akik az egyik felvételen azt kívánják neki, hogy örökké égjen a pokol tüzében. Mert mindkét álláspont kívül esik a jog illetékességi területén. És a kamera azt is ellenérzéssel figyeli, hogy egy emberi élet képmutató politikai csatározások függvényévé válik. Túlzónak és elfogultnak csak a siralomházba való szállítás jelenetét éreztük. A rendező, az ausztrál származású, Oscar-dijas Bruce Be- resford (Miss Daisy sofőrje) ezúttal is megbízható, korrekt munkát végzett, néhány finom megoldást is látunk tőle, amikor például az ügyvéd tükörképe az egyik áldozat képére vetül. A film első fele azonban kissé vontatott, dramaturgiai szempontból igazán csak a befejező rész összefogott. Vagyis a cselekményszövés a visszaszámlálás egyszerű, lineáris szerkezetére épül, ami nem mindig kedvez a lélektani elemek kimunkálásának. A színészi játék jó közepesnek mondható. Sharon Stone, aki körül eddig nagyobb volt a felhajtás, mint a tényleges teljesítmény, most végre valódi Sharon Stone a film egyik jelenetében jellemet igyekszik formálni, de játéka még nem elég árnyalt. Rob Morrow karaktere sem illeszkedik egészen az ügyvéd drámai figurájához. A jelzett hibák ellenére Az utolsó tánc méltó a nézők érdeklődésére. Nagy Imre
