Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-14 / 161. szám
6 DÜinántúli Napló Politikai Vitafórum 1996. június 14., péntek Egy új Magyarország felépítésének hitével Javasoltuk... Részletek Orbán Viktor beszédéből, mely a Fidesz-elnö- kök június 1-jei Országos Értekezleten hangzott el Budapesten. Magyarország az 1994-es választások eredményeként hatalomra jutott MSZP-SZDSZ koalíció kormányzásának félidejéhez ért. Majd két év elteltével -nyolc hónapnyi feleltőlen semmittevés és az azt követő káros kapkodás után - immár világosan megmutatkoznak az MSZP-SZDSZ kormány működésének következményei. Magyarország gazdasági, politikai, szociális és kulturális állapota ma lényegesen rosszabb, mint a kormányváltás előtt volt. Az utolsó negyedévben az MSZP és az SZDSZ taktikát változtatott a Fidesszel szemben. Úgy tűnik elegük lett azokból a parlamenti kudarcokból, amelyeket a parlamenti vitákban az ellenzéki fölény okozott számukra. Ezért ma már inkább nem vállalják velünk a vitát, vagyis egyszerűen nem engedik napirendre venni a Fidesz indítványait. Ezzel ugyan elhárítják a nyíltszíni vereségeket, de súlyosan vétenek az ország érdekei ellen. Megfosztják ugyanis hazánk polgárait attól, hogy tanúi lehessenek a sorsukat érintő kérdések vitáinak. A kormánykoalíció - nyilván nosztalgiát érezvén a régi szép idők után - ki akarja zárni a bírálat és a politikai vita lehetőségét az ország házából. Javasoltuk a nyugdíjtörvény módosítását úgy, hogy egy gyermek után 1 év, két gyermek után 3 év, 3 vagy több gyermek után 5 év korkedvezmény járjon. Nem engedték napirendre venni. Javasoltuk a kettős adótábla megszüntetését, az adókulcsok csökkentését, a 0 kulcs visszaállítását, a 48 százalékos adósáv eltörlését és a családi jövedelemadó bevezetését. Nem engedték napirendre venni. Javasoltuk a kábítószer-kereskedők szigorúbb büntetése érdekében a Btk módosítását. Nem engedték napirendre- venni. Javasoltuk, hogy a külföldi kézbe került gázszolgáltatók is fizessenek helyi adót. Nem engedték napirendre venni. Javasoltuk, hogy a kormány évente számoljon be garancia- vállalásairól, és a választások előtt három hónappal készítsen jelentést arról, milyen terheket hagy utódjára. Miután kiderült, hogy a Flom-kormány két év alatt kötvénykibocsátások formájában már több kötelezettséget vállalt, mint elődje négy év alatt, nem engedték napirendre venni az ügyet. Javasoltuk a korrupció visz- szaszorítása érdekében a képviselők, a köztisztviselők és a gazdasági pozíciókat birtoklók között összeférhetetlenség megállapítását. Napirendre sem engedték venni. A Fidesz 1988-ban egy új Magyarország felépítésének hitével lépett színre. Azonban az a Magyarország, ahol mi otthon éreznénk magunkat, minden ízében szemben áll azzal a világgal, amit most rendez be magának az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció. Gazdasági növekedés, kis- és középvállalkozások támogatása, a középosztály újraépítése, a családok megerősítése, a gyermekvállalás támogatása, a tehetséges és szorgalmas alulról jövők méltányos lehetőségekhez segítése, a nemzeti kultúra megőrzése és átadása, a polgári értékrend tisztelete, nemzeti érdekeink érvényesítése az euroatlanti integrációban és a határontúli magyarok támogatásában. Ezekre az alapelvekre épül az a program, amelynek bizonyos részeit már bemutattuk a parlamenti és nyilvános szakmai vitákban. A Magyar Demokrata Néppárt A családokért A Világbank kimutatásai szerint a kelet-közép európai régióban a gyermekes családok anyagi helyzete még a nyugdíjasokéhoz képest is drasztikusan romlott az utóbbi években. Csak egyetlen kiragadott adat: a három, vagy annál több gyereket nevelő családoknak több, mint 70%-a él a szegénységi küszöb alatt! Ugyanakkor egy ekkora családot eltartó szülő jövedelme akkor is a legmagasabb adósávba esik, ha az egy családtagra számítva még a létminimumot sem éri el. Gyermekek tömegei étkeznek hiányosan és egészségtelenül. A nehéz családi környezetből származó gyerekek szocializációjában megnövekedett felelősség hárul az iskolákra - ehhez azonban kisebb osztálylétszámokra és agyon nem terhelt pedagógusokra volna szükség. A Hom-kormány tanügyi reformja azonban épp az ellenkező irányba mutat. Ilyen körülmények között sajnos érthető, hogy nem sok család vállalkozik kettőnél több utód felnevelésére (vagy még arra sem). Pedig az egyszerű népességreprodukcióhoz is mintegy 10-15%-kal kellene növekednie a családonkénti átlagos gyerekszámnak. Enélkül a társadalom fokozatosan elöregszik, ami önmagában is a. nyugdíjrendszer összeomlását okozhatja. A negatív tendencia természetesen nem varrható teljesen a mai kormány nyakába - több évtizedes folyamatról van szó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mindenkori állami vezetésnek ne lennének meg a megfelelő eszközei. Az utóbbi évtizedekben egy alkalommal sikerült elérni a népességnövekedés nulla szintjét (amit tévesen demográfiai robbanásnak neveznek): a 60-as évek végén, amit a családi pótlék folyamatos emelése és a gyes bevezetése előzött meg. Vagy egy frissebb példa: az Antall-kormány idején sikerült az egyik legborzasztóbb jelenségnek, a hatalmas arányú abortuszok számának csökkentését elérni. (A kormányváltás óta a csökkenés ismét növekedésbe váltott át.) A Magyar Demokrata Néppárt a legrövidlátóbb politikának tartja azt a fajta szociális megtakarítást, ami a családok elszegényedését és a születési arányszám további csökkenését okozza. Ennek a problémának a hosszú távú társadalmi költségei óriásiak lesznek. A meg nem született gyermekek pedig örökké hiányozni fognak. A nemzet boldogulása és megerősödése érdekében a Néppárt elengedhetetlennek tartja a családi típusú adózás bevezetését és reális értékű gyermeknevelési támogatások juttatását. Keresztény felelősségtudatunk is azt parancsolja: a társadalomnak meg kell becsülnie azokat, akik a jövő nemzedékét, a holnap reménységét világra hozzák és felnevelik. Hegedűs Tamás MDNP Felhívás a pécsi Női Kosárlabda Eb támogatására A Polgári Kör Pécs közgyűlése A Polgári Kör Pécs egy olyan civil szervezet, amely tagjai, szakértői révén kiveszi részét a helyi közéletből, és e választási ciklustól kezdődően képviselőt is ad Kerényi János személyében a Pécs Városi Önkormányzat testületébe. A MTESZ Búza téri székházában június 5-én tartott közgyűlésen megjelent és fölszólalt dr. Páva Zsolt, Pécs város polgármestere és Molnár Tamás, a városi önkormányzat jogi és ügyrendi bizottságának elnöke, akik a városi önkormányzatban a közelmúltban végbement hatalmi változást elemezték. Ez a megjelenés jó alkalom volt arra is, hogy a kör tagjai néhány aktuális kérdésben kikéijék a város vezetőinek a véleményét. Taggyűlésünkön fölvetődött annak az igénye, hogy a város vezetése, a városi önkormányzat egy-egy fontos döntés előtt, még az előkészítési szakaszban kéije ki a civil szervezetek véleményét, hogy be tudja építeni álláspontjukat is a majdan meghozandó közgyűlési határozatba. Tagjaink nem vették jó néven azt a polgármesteri választ, amely egyeztetési nehézségekre hivatkozva erre a mai körülmények között nem lát lehetőséget. Az a vélemény alakult ki, meg kell találni annak a módját, hogy az illetékes civil szervezetek is hallathassák a legfontosabb kérdésekben a hangjukat a városi önkormányzati döntéseknél, ne csak a pártok! Szó esett a városi közüzemi rt-nél zajló vizsgálatról, Papp Béla alpolgármester szerepéről, a Hullám fürdő helyzetéről, a tervezett garéi hulladékégetőmű megvalósításáról, illetve annak ellenzéséről, a város részvételéről hazánk millecen- tenáriumi ünnepség-sorozatában. Dr. Páva Zsolt elmondta, hogy a millecentenáriumi megemlékezésre a legjobb alkalom a szeptember l-jével induló városi ünnepségsorozat. A közgyűlésünkön részt vett dr. Bödő László, a sport- bizottság elnöke is, aki a jövő évben Pécsett megrendezendő női kosárlabda EB anyagi támogatását kérte tagságunktól. Dr. Sikfői Tamás, körünk vezetőségi tagja mellett számosán igent mondtak a kérésre. A Polgári Kör Pécs tagsága ezennel fölhívja a város sportszerető közönségét arra, hogy a városi önkormányzat mellett, saját anyagi lehetőségeihez mérten lehetőleg minél több szervezet és magánszemély támogassa ezt a rendezvényt. Hisszük azt, hogy mindannyiunknak megéri, ha - legalább egy kis időre - egész Európa ránk figyel. Ezen kontinesvetélkedő sikeres lebonyolítása városunknak és lakóinak hoz dicsőséget. A Polgári Kör Pécs vezetősége Megcsonkított jogkörök Az 1994-es önkormányzati választáson Pécs polgárai nagy többséggel polgármesterré választották dr. Páva Zsoltot. Az őt támogató választási szövetségben részt vett az SZDSZ is, mely párt megszegte adott szavát. A megállapodást felrúgta és az MSZP-vel szövetkezett a hatalomért, mely baloldali párttal szemben a szövetség létrejött. Ebben az új helyzetben a közgyűlésben megváltoztak az erőviszonyok, és dr. Páva Zsolt engedve az MSZP- SZDSZ nyomásának harmadik alpolgármestert terjesztett be. A hatáskörök elosztásánál a koalíciós megállapodásban rögzített MDF-es alpolgármesteri jogköröket megcsonkította. Pécs polgárai felkészülhetnek a legrosszabbra, az MSZP-SZDSZ szövetség korlátlan akaratérvényesítésére, ennek első jeleként pedig az iskolabezárásokra. Az MDF ellenzéki hagyományainak megfelelően a továbbiakban is mindent megtesz az MSZP-SZDSZ hatalom helyi térnyerésének csökkentése, a polgári értékrend megőrzése érdekében a hasonló elveket valló valamennyi szövetségesével együtt. MDF Városi Elnökség Dr. Andrásfalvy Bertalan Összefogás az Ormánságért Torgyán József pünkösdi vajszlói látogatásának eredménye Néhány szomorú adat az Ormánság mai helyzetéről: a munkanélküliség 40% feletti, az önkormányzatok nagy része forráshiányos, a társközségek gettósodnak, a közbiztonság rossz, s ha nem teszünk ellene, ezen mutatók tovább romlása várható. Megdöbbentő a kiskereskedelmi forgalom visszaesésének mértéke, ami jórészt hasonló fokú életszínvonal csökkenést tükröz. Ilyen szociográfiai mutatók kimerítik a válságövezet fogalmát, ezért közös összefogással el kell érnünk, hogy a kormány ekként is kezelje. A megoldandó feladat: 1. A térség fejlesztése, felzárkóztatása. 2. A nagyszámú szakképzet- len munkanélküli munkához juttatása. Ehhez szükséges: 1. Központi keretből történő infrastruktúra fejlesztések (útépítések, telefon, víz, szennyvíz, vízvédelmi, környezetvédelmi beruházások). 2. A régió önkormányzatainak adott plusz céltámogatási keretek lehetőleg helyi munkaerővel történő községfejlesztő, szépítő beruházásokhoz. 3. Ugyanolyan adókedvezmények a válságövezetekben beruházó magyar vállalkozóknak, mint amilyeneket jelenleg a külföldiek élveznek az ország egész területén. 4. Külön ilyen övezetekre elkülönített keret létrehozása, melyből a térség vállalkozói, szövetkezetei pályázati rendszerben részesülhetnének. A Független Kisgazdapárt mindezen célok elérésére ösz- szefogást hirdet. Egy régió megsegítése nem lehet pártpolitikai ügy. E cél érdekében tett minden jóakaraté ötletet, javaslatot szívesen fogadunk, s a mi ilyen javaslataink támogatását itt a Megyei Közgyűlésben és a Parlamentben minden tisztességes politikai erőtől elvárjuk. Dr. Sütő László Független Kisgazdapárt Politikai etika az ui demokráciákban Politikai etika az új demokráciákban címmel neves társadalomtudósok, illetve politikusok részvételével kétnapos konferenciát rendez péntektől a Friedrich Ebert Alapítvány, az MTA Szociológiai Intézete és a „Találjuk ki Magyarországot” Klub, a budai Várnegyedben, a Kul- turinnov épületében. A tanácskozáson az előadók - a politikai etika fejlett társadalmakban játszott szerepe mellett - elemzik a politikai kultúra változásait a posztkommunista társadalmakban, az új politikai elit szerepét és felelősségét, valamint a politikai etika és a média kérdéseit is. A konferencián többek között részt vesz: Vitányi Iván szocialista és Bretter Zoltán szabaddemokrata országgyűlési képviselő, Hankiss Elemér szociológus, Schlett István politológus és Bence György filozófus. Szándékos elfülelés A célzatos mulasztásokat többnyire amiatt követik el, hogy általuk bizonyos sanda szándékok mögé bújtatott praktikák kiismerhetetlenné váljanak, sundám-bundám elkendőzött törekvések a gyakorlatban testet ölthessenek. Megítélésünk szerint a rendszerváltoztatás indítványozásával és végrehajtásával kapcsolatban történt meg legújabbkori történelmünk markáns, s egyben legalpáribb mulasztása, melyet bizonyos politikai csoportok az ország és a magyar nép többségének ártalmára valósítottak meg. E mulasztás beláthatatlanul hátrányos következményeit a jövő nemzedékei fogják kényszerből viselni; hiszen emberi sorsokat pecsételt (pecsétel) meg, tett (tesz) kilátástalanná, elviselhetetlenné. Az inkriminált mulasztás abban nyilvánult meg, hogy elmaradt a rendszer- változtatás véghezvitelét megelőző népszavazás. Annak többségi kimondása, hogy jöhet a tőke korlátlan uralma. Azok a pártok, melyek a Kádárrendszer féktelen dehonesztálásából, ellenlábasaik lejáratását célzó bujto- gató, népámító frázispufogtatásokból átmenetileg politikai tőkét kovácsoltak maguknak, s amelyek a korábbi állam- alakulatot patemális, bábáskodó, fölöslegesen gondoskodó jelzőkkel illették, mint amely évtizedekig a polgárok sorsát érintő legfontosabb ügyekben helyettük, a nevükben, akaratuk, kívánságuk ellenében és a megkérdezésük nélkül döntött, nos ezek a pártok 1990-ben önkényesen politikai-társadalmi fordulatot hajtottak végre anélkül, hogy ehhez a magyar nép hozzájárulását előzőleg elnyerték volna. Parlamentbe kerülésükkel felhatalmazva érezték magukat olyan döntésre, melyhez nem volt meg a jogosítványuk. Jelesül: a fennálló állami berendezkedés likvidálására, intézményeinek kényük-kedvük szerinti szétzül- lesztésére; tőlük származó szlogennel: lebontására. Egyikük sem volt kíváncsi a többség véleményére; hogy egyáltalán óhajtja-e az ordastörvények szentesítette tőkés állami berendezkedést. Holott evidens, hogy az ország egész népességének sorsát, létviszonyait évtizedekre, netán évszázadokra meghatározó döntés kizárólagos jogát azokra illett volna átruházni, akiket a változások leginkább érintenek. A többséget alkotó kisemberekre, vagyontalanokra, bérből és fizetésből élő kiszolgáltatottakra. Tőlük illett volna érdeklődni leginkább az alábbi kérdésekre igényelt válaszokkal: Óhajtják-e a szociális piacgazdaság elnevezéssel palástolt tőkés termelési viszonyokat, s vele a tömeges munkanélküliséget? Szimpatizálnáríak-e az olyan létállapotokkal, melyek közepette alkotó munkálkodás helyett tétlenségre kényszerülve alamizsnaként odavetett segélyekből, jövedelempótló támogatásokból, szociális járadékokból kell tengődniük, munkás éveiket vegetálva tölteniük? Jó szívvel vennék-e, hogy a lakosság alig tizede jogot vindikáljon magának az élősködésre, az ipari- és mezőgazdasági üzemek tömeges szétverésére, az ország anyagi javainak elherdálására, az államkassza szemérmetlen kifosztására? Hajlandók-e a ’45 előtti cselédsorsot újfent vállani, koldusdinasztiákat alapítani, kukák, szeméttelepek guberánsaiként „boldogulni”? Egyszer s mindenkorra érthetővé tenni számukra, hogy a kapitalizmusban leginkább ezekre számíthatnak. Ám nem tették az urak; helyette a jövő kimenetelét illetően mellébeszéltek; a tömegeket demokratikus szocializmus ígéretével ámították. Persze nem véletlenül. Mivel sokak tudatában nem halványult még el a testet-lelket megnyomorító kapitalista rendszer emléke, a szocializmus aláaknázói éltek a gyanúperrel, hogy az efféle kérdésekre nem remélhetnek igenlő többségi választ. A hatalom megragadására szenvedélyesen készülődő nábobok és lakájaik jobbnak látták elfülelni az alkotmányjogilag is indokolt népszavazás kiírásának kezdeményezését. Helyette a törvényhozás megválasztott tagjaiként, tehát a közvetett demokrácia játékszabályai függvényében véghez vitték a tőkés hatalmi és gazdasági viszonyok restaurálását. Leginkább azért kü!*nös ez, mert a rendszerváltoztatás hajnalait több - ehhez képes piszlicsárénak számító, ugyanakkor tudatosan felnagyított - ügyben került sor népszavazásra. A hatalomra ácsingózó önjelölt elittagok - tüzérségi előkészítésképpen - különféle útszéli rágalmakat szórattak a számukra zsenánt intézményekre, majd keresztülerőltetett népszavazással megadták nekik a kegyelemdöfést. Alkalmasint még az olyan intézmények esetében is, melyek jogi sorsáról az Országgyűlés előzőleg már döntött. Az urak palástolták rendszerváltoztatási szándékukat. Tartottak (a nyilván nem ok nélkül), hogy a magyar nép többsége az emberközpontú rendszer további fennmaradása mellett teszi le a voksot, s így kétségessé válhat a Horthy-korszak intézményeinek a vagyoni cenzusra, valamint a születési előjogra alapított úri Magyarország zöld útjának kiépülése. Dr. Südi Bertalan Munkáspárt
