Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-13 / 160. szám
8 Dunántúli Napló Gazdaság 1996. június 13., csütörtök Átalakuló belváros - Megroggyant, öreg ház a belvárosban, oldalán felhívás látható már a jövőjét illetően, ugyanakkor a háttérben az „új generáció” magaslik, újabb üzletek és irodák épülnek a Bajcsy-Zs. és a Czinderi utca sarkán. fotó: löffler g A hatékonyságot növelni kell Hogyan viszonyul cége termelékenysége a nyugati konkurencia színvonalához? Megegyezik: 20% Jobb: 4% Elmarad: 76% Forrás: Marketing Centrum Hatékonyság növelése nélkül nem lehet számítani arra, hogy elkövetkező években növekedni fog a külföldi befektetések nagysága. Szinte kivétel nélkül valamennyi befektetési tanácsadó cég az utóbbi hónapokban elkészített tanulmányában ezt a megállapítást tette. Érdekes módon a magyar ipar- vállalatok vezetőinek túlnyomó többsége is tisztában van a termelékenység növelésének stratégiai fontosságával, ám rendkívül keveset tesznek a helyzet megváltoztatásáért. A közép-európai gazdaságok tanulmányozására szakosodott bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Intézete megállapítása szerint a térség országai már nem építhetnek az alacsony munkabérekre, ugyanis a dollárra átszámított munkabérek elvesztették vonzerejüket. A Czipin & Partner osztrák tanácsadó cég vizsgálata pedig azt állapította meg, hogy a termelékenység növekedése elmarad a munkabérek emelkedésétől, emiatt kevesebb a nyereség. A magyar ipari üzemek csak akkor maradhatnak vonzóak a külföldi befektetők számára, ha legalább 10-15 százalékkal növelik a hatékonyságot. A magyar menedzserek több mint 70 százaléka tisztában van azzal, hogy cége egy ugyanolyan profilú nyugati vállalkozás termelékenységétől jócskán elmarad, ám ezt nálunk a legtöbb helyen elbocsátásokkal próbálják kompenzálni, nem pedig a vezetői magatartás változtatásával vagy a hatékonyabb munkaszervezéssel. Sas- vári László, a kecskeméti Petőfi Nyomda vezérigazgatója - aki tavaly az év menedzsere címet nyerte el -, véleménye szerint hatékonyságjavulásra csak a jól képzett munkaerőt igénylő ágazatokban van esély. B. G. Baranyai csődlista A Heti Csődértesítő legfrissebb adatai szerint az alábbi baranyai cégek ellen folyik felszámolási, vagy végelszámolási eljárás. A felsorolásban a cég neve után a telephelyet, az eljárás jellegét (felszámolás: F, végelszámolás: V), valamint a követelési igény bejelentésének határidejét tüntettük fel. Pécsi cégek: Csőkesor Kft. F-06.15., Curare Egészségvédő Kft. V-06.29., Darvasi Élelmiszerforgalmazó Kft. V06.29., D-U-Interbau Kft. F06.29., Fortunate Accident Kft. F-06.15., Kelet Kft. F07.06., „Kleno Design Center” Kft. V-06.22., Le Packer Kft. F-06.15., Mercatura Befektetési Kft. F-06.22., Pri- mapipe Kft. V-06.29., Pusz- taprint Kft. V-06.22., TopGun Őrző-Védő Bt. F-06.29., Védő Salamon Kereskedelmi Szövetkezet V-06.22. Baranyai vállalkozások: Beton R-D Kft. Komló-F- 06.22., „Guliver” Bt. Komló- V-06.29., Héra és Bogyay Kft. Bikái-V-06.29., Mohácsi ÉPFU Kft. F-06.22., Szentlőrinci Műszaki Coop Bt. Szent- lőrinc-V-06.22. Idén nincs jele a megyében a társasági adóbevallások után szokásos cégfelszámolási hullámnak. Mindössze egy új név (a pécsi Kelet Kft.) szerepel a Baranyában megszűnő vállalkozások listáján. Mindenesetre a kereskedelemre továbbra is rossz idők járnak a térségben, hiszen csaknem mindegyik csődbe ment társaságnak ez volt egyik fő profilja. " M. B. E. Csökken a hiány Április végéig a magyar kivitel értéke 3,9 milliárd dollár volt, 7,8 százalékkal több, mint 1995 azonos időszakában. A behozatal értéke 2,3 százalékkal maradt el a tavalyi első négy havi importtól, elérve a 4,9 milliárd dollárt. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege -■ 1 milliárd dollár - 0,4 milliárd dollárral kevesebb, mint egy éve. Tájsebek gyógyítása Mintegy 1,9 milliárd forintot lehet majd felhasználni idén a külszíni bányászat okozta tájsebek begyógyítására, illetve a rehabilitációs tervek elkészítésére. A bányajáradékból képzett alap tőkéjéből összesen 162 esetben 146 millió forint igényelhető a tervezéshez. A kivitelezést 52 esetben támogatják az alapból, összesen 1,8 milliárd forinttal. Az aranyrészvényen túl is A kistulajdonosok érdekében A kisbefektető mindig bizalmatlan, hiszen részvényeinek jövedelmezőségére közvetlenül csak csekély hatást gyakorolhat. így van ez az az áramszolgáltató vállalatok privatizációja során is, még akkor is, ha a kárpótlási jegyekért cserébe jelentős mennyiségű részvényt lehet jegyezni. A vállalkozás jövedelmezőségét természetesen több tényező határozza meg. Az áramszolgáltató társaságok esetében döntő jelentőségű az energiaár. Ennek emeléséről tavaly kormányhatározat született, s ez elméletileg mintegy nyolc százalék körüli nyereséget eredményez a társaságok számára. Hogy pontosan mennyit, az persze függ az rt. gazdálkodásától, beruházási politikájától, a stratégiai döntésektől, nem utolsó sorban attól, hogy a nyereség felosztása során mennyi osztalékot szavaznak meg. A közgyűlésben a többségi tulajdonos azonban szavazattöbbsége ellenére sem lehet diktátor. Az államnak még kis részvényhányad esetén is számos kérdésben elsőbbségi szavazati joga, úgynevezett aranyrészvénye van, ami azt jelenti, hogy bizonyos kérdésekben nélküle, akarata ellenére nem lehet határozatot hozni. Az aranyrészvényes felelőssége kiterjed arra is, hogy az általa eladott értékpapírok ne értéktelenedjenek el, arányos osztalékot hozzanak a kistulajdonosok számára. Az aranyrészvények fogadtatása azonban nem egyértelmű. Információink szerint az államnak ezt a tulajdonhányadánál nagyobb beleszólási jogát a cégbíróság a DÉMÁSZ esetében már bejegyezte, míg az ÉMASZ esetében kifogással élt az állami szavazatelsőbbségi azaz aranyrészvénynyel szemben, arra hivatkozva, hogy az ahhoz rendelt többletjogosítványok nem felelnek meg a társasági törvénynek. Az ÁPV Rt. a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezett, a döntés egyelőre várat magára. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél egyébként bíznak abban, hogy a jogvita nem lehet akadálya a privatizáció és a kárpótlási jegyek áramszolgáltatói részvényekre való cseréje sikeres befejezésének. Mint mondják, maguk is következetesen törekedtek arra, hogy az energiaszolgáltatók értékesítése során az úgynevezett tranzakciós szerződésekben sokoldalúan gondoskodjanak mind az állam, mind a fogyasztók, mind a részvényeket vásárló kisbefektetők jogos érdekeinek védelmétől. Az áramszolgáltató társaságok tevékenységét, a rájuk vonatkozó törvények betartását a Magyar Energia- hivatal is felügyeli. Munkatársunknak elmondták, számukra nemcsak a fogyasztók, de a tulajdonosok és a kisbefektetők érdekeinek védelme is egyaránt fontos. Nem másról, mint a megbízható energia-ellátásról van szó, aminek feltétele az is, hogy a szolgáltatás tulajdonlása a kis- és nagybefektető számára egyaránt jövedelmező legyen. Erre ma mind a jogi szabályozás, mind a gazdasági környezet, s a kormányhatározatokban biztosított árképzési mechanizmus is lehetőséget ad. Eidemes-e tehát a kárpótlási jeggyel rendelkezőknek áramszolgáltató részvényre cserélni papírjaikat? A válasz, igen. Ahogy az elmúlt több mint száz esztendőben, elektromos áramra ezután is szükség lesz, s az energia egyre nagyobb kincs. Érdemes áramszolgáltató részvényt vásárolni azért is, mert a kárpótlási jegy mindaddig nem hozhat hasznot, amíg valóságos értékpapírrá nem válik. A kínálat pedig véges. ígéretes befektetési lehetőség Most ÉDÁSZ-részvények kárpótlási jegyért Az APV Rt. ígéretéhez híven újabb részvénycsomagot kínál eladásra, mindenekelőtt a hazai és a határokon túl élő alanyi kárpótoltak részére. Mint ismeretes, eddig a DÉMÁSZ- és az ÉMASZ-részvényeinek egy részét lehetett kárpótlási jegyre cserélni, most az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat részvényeinek 8 százalékát, 375.058 darab, egyenként tízezer forint névértékű törzsrészvényt kínálnak fel. Az ÁPV Rt. június 18-tól június 27-ig tartó akciója során az alanyi jogon kárpótolt belföldi magánszemélyek vehetik meg kárpótlási jegyeikért a részvénycsomag 41,4 százalékát, 155.058 részvényt. A határainkon túl élő kárpótoltak 75.000 részvényt, a csomag 20 százalékát jegyezhetik. A részvény- csomagból 13,3 százalék erejéig (50.000 részvény) részesülhetnek az önkormányzatok, ugyanilyen arányban a kárpótlási jeggyel rendelkező mezőgazdasági szövetkezetek. A kárpótlási jegy-hasznosító társaságok számára 12 százalék, azaz 45.000 részvény áll rendelkezésre. A jegyzési időszakban 10.000 forint értékű kárpótlási jegyért 1 darab 10.000 forint névértékű, névre szóló törzsrészvény cserélhető. A részvénycsomag iránt óriási az érdeklődés, hiszen az EDASZ Rt. az ország legdinamikusabban fejlődő területén működik. Árbevételeinek nagy része ipari felhasználóktól származik. A céget a közelmúltban sikeresen privatizálták. Az új tulajdonos, a francia Electricité De France International SA (EDF), a társaság részvényeinek 47,55 százalékban birtokosa. Egyébként ugyanez a cég vásárolta meg a DÉMÁSZ Rt. tulajdonának 47,98 százalékát. A részvénycsere az eddigiekhez hasonlóan zajlik. Csakúgy, mint a DÉMÁSZ és az ÉMÁSZ esetében, most is az OTP kétszáz kijelölt fiókjában lehet az igényeket bejelenteni. A jegyzés előtt részvényigénylési ívet kell kitölteni, akár az OTP-ben, akár otthon. A kitöltött részvényigénylési ív két példányos, a másodpéldány az igénylőnél marad, igazolja a bejelentett véteti szándékot. A részvényigénylés sorrendje ez esetben nem számít, az első vagy az utolsó napon bejelentett igényeket egyformán bírálják el. Az igény bejelentésekor a kárpótlási jegyet nem kell letétbe helyezni, csupán 400 forint adminisztrációs költséget fizetni. A jegyzési időszak után az igényeket az OTP Bróker összesíti. Ámennyiben az egyes befektetői csoportok (belföldi alanyi kárpótoltak, külföldi alanyi kárpótoltak, mezőgazdasági szövetkezetek, önkormányzatok, kárpótlási jegy hasznosító társaságok) a rendelkezésükre álló részvénymennyiségen felül jegyeznek, ugyanakkor más csoportban az igénylés alatta marad a lehetőségeknek, a maradék részvény- mennyiséget átcsoportosíthatják. Túljegyzés esetén valamelyik csoporton belül á részvényeket az igénylések arányában osztják meg. A vásárolt jeggyel rendelkező belföldi magánszemélyek és intézmények azonban csak akkor juthatnak részvényhez, ha az alanyi kárpótoltak igényeinek maradéktalan kielégítése után még maradt cserélhető részvény. A részvényjegyzőket elbírálás után a forgalmazó levélben értesíti. A részvényigények elszámolására az alanyi kárpótoltak számára július 10. és július 19., a kedvezménnyel nem rendelkezők esetében július 31. és augusztus 9. között kerül sor. A befektetők igényléskor jelezhetik, hogy részvényeiket át akar- ják-e venni, vagy letétbe helyezik. A részvények átvételére három hét áll rendelkezésre. A külföldön élő alanyi kárpótoltak akár önmaguk, akár meghatalmazottjuk révén élhetnek a kárpótlási jegy részvényre cserélésének lehetőségével. Nyereséget hozhat az ÉMÁSZ A szakértők a jegyzett papírok átvételére biztatnak Ma fejeződik be az OTP fiókjaiban az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat (ÉMÁSZ Rt.) részvényeinek cseréje kárpótlási jegyre. Mint a többi áramszolgáltató esetében, ez alkalommal is a társaság részvényeinek 8 százalékát lehet kárpótlási jegyre cserélni.^ 244.033 darab részvényt érintő ÉMASZ- részvények kibocsátása esetében a hazai alanyi kárpótoltak 104.033, a határon túli társaik 50 ezer, az önkormányzatok, a mezőgazdasági szövetkezetek és a kárpótlásijegyhasznosító társaságok 30-30 ezer részvény bejegyzésére kapnak lehetőséget Bár végleges adatok még nincsenek, de a részvénycsomag iránt élénk az érdeklődés. Ez érthető is, hiszen a kárpótlási jeggyel rendelkezők papírjaikat szívesen cserélik olyan értékpapírra, amelyik egyrészt forgalomképes, másrészt a számítások szerint a jövőben nyereséget hozhat. Az ÉMÁSZ vezérigazgatója, Bezetédi Antal szerint, erre minden esély megvan, hiszen területükön számos nagyvállalat található, az ország keleti része, a határon túli területek ígéretes fejlődés előtt állnak. Az ÉMASZ által értékesített energia mennyisége ugyan 1990 és 1994 között csökkent, tavaly viszont már több áramot adtak el, mint egy évvel korábban. Az mindenekelőtt az első számú fogyasztóvá előlépett BorsodChem vásárlásának köszönhető. A társaságnál ugyanakkor az elmúlt évek tőkehiánya következtében komoly hálózatfejlesztési elmaradás mutatkozik - ahogy ez a kibocsátási tájékoztatóban is szerepel. Ezért érthető, hogy az idén és a következő két évben a jelenleg 49 százalékban tulajdonos, de a jövő év végéig várhatóan többségi részesedést szerző szakmai befektető, a német RWE/EVS összesen 7,2 milliárd forintot tervez a cégre költeni. Ez a cég egyébként a Budapesti Elektromos Művekben és Mátrai Erőmű Rt.- ben is részesedést szerzett. Az utóbbi az ÉMÁSZ ellátási területén fekszik, ami hosszabb távon jelentősen növelheti a társaság lehetőségeit A társaság már tavaly majdnem négyszeresére emelte az erőművektől közvetlenül vásárolt áram mennyiségét, ami így elérte az ÉMASZ által vásárolt összes villamos energia egynegyedét. Hosszabb távon persze valamennyi áramszolgáltató társaság jövedelmezősége a tarifarendszer átalakításának függvénye. Egy tavaly hozott kormányhatározat értelmében, az idén októberben esedékes áremelés után a jövő évtől a villanyáram díjának átlagosan nyolc százalékos tőkearányos eredményt kell biztosítania. A részvényjegyzők jelentős része az ÉMÁSZ működési területéről került ki, ami természetes is, hiszen azok az alanyi kárpótoltak, önkormányzatok, szövetkezetek, akik itt élnek, jobban figyelemmel tudják kísérni az áram- szolgáltató működését, tehát több információval rendelkeznek a cég gazdálkodását illetően. A részvényjegyzők egy része azonban bizonytalan, hogy a már lejegyzett, de még át nem vett ÉMASZ-papírok mfellett döntsön vagy próbálkozzon kárpótlási jegyéit most forgalomba kerülő ÉDÁSZ-papírokat szerezni. Szakértők azonban arra intenek: a kárpótlá- sijegy-tulajdonosok legyenek óvatosak. Égyrészt nem valószínű, hogy az áramszolgáltató vállalatok jövedelmezősége a közeljövőben lényegesen eltér. Másrészt aki hazárdííoz, két szék közül könnyen y földre eshet. Amennyiben az ÉDÁSZ-részvénye- ket túljegyzik, s ez nagyon valószínű, alacsony lesz a kielégítettségi szint. Tehát kevesebb befektetőnek jut részvény - közben lemaradnak a már lejegyzett ÉMASZ-részvényekről is.