Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)

1996-06-10 / 157. szám

8 Dunántúli napló Hazai Körkép 1996. június 10., hétfő A 14 éven aluliak a nyári szünetben sem vállalhatnak munkát Szerződésben rögzítsék a feltételeket Egyre kevesebb munkalehetőség várja a vakációzó diákokat, de azoknak is résen kell lenniük, akik el tudnak helyezkedni. A munkáltatók számottevő része ugyanis szívesen megfeled­kezik a fiatalok foglalkoztatását szabályozó törvényes köve­telmények teljesítéséről. Erre figyelmeztetett dr. Ilovszky Adrienn, a Munkaügyi Minisztérium jogásza.- A 14 évesnél fiatalabb gye­rekek még a nyári szünidőben sem dolgozhatnak. Az ennél idősebb diákok foglalkoztatá­sához pedig szülői engedély szükséges. Fontos az is, hogy még a belépés előtt, írásos szerződésben rögzítsék az al­kalmazás feltételeit. —Mit tartalmazzon a vaká- ciós munkaszerződés?- Jogi szempontból az a leg­jobb, ha meghatározzák a munkaviszony időtartamát, rögzítik a személyi alapbért, a munkavégzés helyét és a munkakört. Célszerű írásba foglalni a munkaidő hosszát, ami fiatalkorúak esetében nem lehet napi 8 óránál több, továbbá a munkáltatói jogo­kat gyakorló személy, tehát a közvetlen felettes nevét. Fon­tos tudnivaló, hogy a diá­kokra is érvényes a havi 14 500 forintban megállapított minimálbér.-A fiatalkorúak kizsákmá­nyolásának hogyan veszi ele­jét a törvény?-Megtiltja például a 18 éven aluliak foglalkoztatását testi, vagy lelki egészségüket veszélyeztető beosztásban; nehéz fizikai munkán, vagy veszélyes munkahelyen. Este 10 és hajnali 6 óra között semmilyen feladatot nem kap­hatnak a fiatalok.-Mit tehet a diák vagy a szülő, ha a munkaadó meg­sérti a munkaszerződést?- Mindenekelőtt hívják fel a munkáltató figyelmét a tapasz­talt sérelemre. Ha ez nem jár sikerrel, akkor a munkaügyi bírósághoz fordulhatnak. De ez a segítség csak akkor ve­hető igénybe, ha a munkába álláskor megfelelő munka- szerződést kötöttek. (németh) Kormányellenes tüntetés Budapesten. A Horn-kormány - általuk emberelle­nesnek minősített - politikája, a stabilizációs program, a NATO-hoz illetve az Európai Unió­hoz való csatlakozás ellen szervezett tüntetést szombaton Budapesten a Humanista Mozga­lom, a Munkáspárt és a Hadkötelezettek Ideiglenes Szövetsége. fotó: feb/diósi imre Nem lesz ügyvezető elnök a KDNP-ben Tisztújítás minden szinten Nagy jelentőségű kérdésekről tanácskozott és döntött a hét végén a Kereszténydemok­rata Néppárt Országos Vá­lasztmánya. Módosította az alapszabályt; a választott tisztségviselők mandátumát, és megszüntette az ügyvezető elnöki tisztséget. A KDNP tisztségviselőit a jö­vőben négyévenként választ­ják, de a most pozíciókat betöl­tők megmérettetésére még 1997-ben sort kerítenek. Az Országos Választmány arról is döntött: a pártelnökre ruházza Füzessy Tibor megszüntetett ügyvezető elnöki posztjának jogosítványait, tovább erősítve ezzel az elnök jogkörét. A döntésekről Giczy György pártelnök elmondta: az alap­szabály-módosítás a KDNP tel­jes megújulását szolgálja. Az elkövetkezendő hónapokban a helyi szervezetektől a legfel­sőbb vezetésig újraválasztják a tisztségviselőket. Az új veze­tésnek kell a következő ország- gyűlési választásokon sikerre vinnie a pártot. A sajtótájékoztatón Latorcai János azt hangsúlyozta, az el­múlt időszakban nem volt ilyen kiegyensúlyozott a választ­mány, mint a mostani ülésen. Kérdésre válaszolva a pártel­nök elmondta: a küldöttek nem értettek egyet azzal, hogy a volt ügyvezető elnök, Füzessy Tibor a párt elnökségének tagja ma­radjon. Hozzátette: Füzessy Ti­bor szavazati jog nélkül ugyan, de a jövőben is jelen lesz. Az ülésen beszámolt munká­járól az a bizottság is, amely az előző, rendkívüli választmány összehívásának körülményeit, illetve a párton belül az elmúlt fél évben megsokasodott fe­gyelmi ügyeket vizsgálta. Tár­gyaltak a párt költségvetéséről, és középtávú programjáról is. Támogatás csomagolóeszközök újrahasznosításához A csomagolóeszközöknél ja­nuár 1-jétől alkalmazott ter­mékdíj bevételeiből a tervek szerint 4 milliárd forintot hasz­nálnak majd fel idén a csoma­golóeszközök begyűjtésére, új­rahasznosítására. A Környezet- védelmi és Építésügyi Értesítő­ben megjelent feltételekkel le­het pályázni az ilyen célú tá­mogatásra. Olyan fővállalko­zók nyerhetik el a pénzt, akik vállalják az adott térségben a használt csomagolóeszközök összegyűjtésének, újrahaszno­sításának megszervezését. A fővállalkozókat a minisztérium előminősítés, majd zártkörű versenyeztetés alapján választja ki. A pályázatokat a területileg illetékes környezetvédelmi fel­ügyelőségnek kell benyújtani. Nem támogatják azokat a pá­lyázatokat, amelyek feldolgo­zói háttér nélküli gyűjtőrend­szereket kívánnak kialakítani. Ugyancsak nem számíthat tá­mogatásra a csomagolóeszköz­hulladékok végleges lerakóhe­lyeken történő elhelyezése. Az igazgatók még vitatkoznak a tárcával a kötelező óraszám emeléséről Két nézőpont az országos fórumon Felemás fogadtatásra talált Magyar Bálint művelődési mi­niszter az iskolaigazgatók első országos fórumán. Megtap­solták, amikor kijelentette: mindent megtesz azért, hogy több pénzt szerezzen a közoktatás számára. Felzúdulást váltott ki azzal a megállapításával, hogy Európában nálunk a legalacsonyabb a kötelező óraszám. A tanácskozás 1100 részve­vője két nézőpontból tekintette át a közoktatásban tervezett változások indítékait és céljait. A minisztériumi vezetők a tárca álláspontja mellett érvel­tek, míg a gyakorló szakembe­rek az oktatási intézmények­ben dolgozók véleményének adtak hangot. Az előadók el­mondták: a közoktatási tör­vény módosításakor az a leg­fontosabb törekvésük, hogy automatikussá váljék, és meg­felelő belső arányokat tartal­mazzon az oktatás állami fi­nanszírozása. Ezért fogalmaz­ták meg azt a követelményt, hogy a közoktatás esztendőn- kénti állami támogatásának mértéke nem lehet kevesebb, mint az e célra két évvel ko­rábban fordított pénzeszközök 75 százaléka. A tárca vezetői amellett ér­veltek, hogy a kötelező óra­számok tervezett emelése szakmailag is elfogadható. Be­jelentették: a Nemzeti Alap­tanterv 1998-ban az első és a hetedik osztályban lépne életbe, alapműveltségi vizsgát 2002-ben, új érettségi vizsgát pedig 2004-ben tennének elő­ször a diákok. A fórumon tartott rögtön­zött szavazás szerint az igaz­gatók többsége a kötelező óra­számemelés 1997. szeptem­beri bevezetésével értene egyet, s elutasítja a törvényja­vaslatban szereplő februári ha­táridőt. A minisztérium szerint az óraszámemelés idejének ki­tolása tömeges pedagógusel­bocsátásokhoz vezetne. Beszélgetőpartnerünk: Hajdú István, a Magyar Rádió új elnöke „Csak az önzés az, amitől félek” A rádiózás egyik legnehezebb időszakában, a rendszervál­tás idején már betöltötte a Magyar Rádió elnöki poszt­ját. Most, augusztus elsejétől, újra ő, az 51 esztendős villa­mosmérnök kerül e fontos közintézmény élére.- Annak idején, az 1990-es kormányváltáskor szinte ter­mészetes volt, hogy a rádió élére is új ember kerül - emlé­kezik vissza Hajdú István, aki jelenleg még főállásban a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen tudományos munkatársa.- Miért pályázott ismét erre az állásra?-Nagyon szerettem a rá­dióban dolgozni, és úgy érez­A régi-új elnök fotó:FEB/diósi tem, annak idején sok minden félbemaradt a terveim megva­lósításakor. Talán a most kö­vetkező négy évben sikerül megvalósítani ezek közül a legfontosabbakat.- Milyen változásokat ígér?- A legelsőnek a vidéki stú­diók munkájának megerősíté­sét tartom. A mai két-négy órás műsoridő helyett a ré­giókban is egész napos sugár­zást tervezünk.-Mi a titka népszerűségé­nek?- Igyekszem mindig kon­szenzust teremteni magam kö­rül, és olyan döntéseket hozni, amelyeket a többség támogat.- Mi az, amitől tart?- Egy dologtól tartok, ami nagyon megnehezítheti a dol­gomat. Ez pedig az önzés, a szűkebb érdekcsoportok „to­lakodása”. Németh Zsuzsa Közvélemény-kutatás a nyugati országrészben Pártok megítélése a Dunántúlon A Szonda Ipsos legutóbbi közvélemény-kutatása szerint a Dunántúlon májusban az MSZP népszerűsége 8 száza­lékkal csökkent, de ennek el­lenére 15 százalékos aránnyal tartja első helyét a pártok ro- konszenvrangsoráhan. Az FKGP-t a megkérdezettek 12 százaléka támogatta. A Fi- desz-MPP, amely 2 százalék potenciális szavazót szerzett, 9 százalékkal a harmadik helyen áll. A negyedik az SZDSZ 8 százalékkal, ami támogatóinak 2 százalékos csökkenését jelzi. A megkérdezettek 6 száza­léka támogatta a KDNP-t, 4 százaléka az MDF-et. Mindkét párt megítélése 2-2 százalékkal javult az előző hónaphoz ké­pest. A parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok együtte­sen 4 százalékkal részesedtek a szimpátiaszavazatokból. Mis április folvamán a kér­dezettek 53 százaléka kívánt volna élni szavazati jogával, ha erre mód nyílott volna, május­ban Csupán 46 százalék muta­tott erre hajlandóságot. E cso­port háromnegyede adott felvi­lágosítást pártszimpátiájára vo­natkozóan is. E politikailag ak­tív népesség 33 százaléka a szocialista pártot, 20 százaléka az FKGP-t erősítené, ha a kö­vetkező hét végén parlamenti választások lennének. Ez azt mutatja, hogy az úgynevezett biztos szavazók közül - április­hoz képest - 9 százalék fordult el az MSZP-től, az FKGP-től pedig csak 1 százalék. A régió biztos szavazóinak 14 százaléka - 10-zel több, mint az előző hónapban - a ke­reszténydemokratákra voksolt volna; 12 százaléka az SZDSZ- re; a Fidesz-MPP-re 11, az MDF-re 7 százalék. A parla­menti képviselettel nem ren­delkező politikai csoportosulá­sok a szavazatok 4 százalékát kapnák. A kérdezés ideje: 1996. május 10-23. A kérdezés módja: személyes kérdőí­ves kérdezés. Az alapsokaság: min­den felnőtt, a Dunántúlon állandó la­kóhellyel rendelkező magyar állam­polgár. A minta: 327 fő a nyugati or­szágrészben. A minta és az alapsoka­ság nem, kor és lakóhely típusa sze­rinti megoszlása azonosnak tekint­hető. Ferenczy Europress Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, ön melyik pártra szavazna? a nyugati országrész adatai: iiűm gftavaxjia, bbujnyialan 42 országos adatok: Igazságügyi csúcs. Kedden kezdődik Európa igazságügy­minisztereinek kétnapos bu­dapesti konferenciája. A ta­nácskozáson csaknem 40 or­szág mintegy 250 szakértője vesz részt. Járható út. A NATO új tag­jaitól nem kívánják meg, hogy a jelenlegi tagországok csúcs- technikájával rendelkezzenek. Ezt Karsten D. Voigt, az észak­atlanti közgyűlés elnöke jelen­tette egy budapesti biztonság- politikai tanácskozáson. Zsarufesztivál. Huszonhat ország hatszáz rendőrének részvételével egy héten át zajlik majd a Zsarufesztivál, amely­nek keretében a magyar szár­mazású és magyarul beszélő rendőrök első világtalálkozó­jára is sor kerül. Gyógyulóban. A kórházakból folyamatosan engedik haza a betegeket, és csak nagyon ke­vés új panaszos jelentkezik a múlt heti, budapesti szalmonel- lás fertőzés után. Az ÁNTSZ szakértőinek tájékoztatása sze­rint összesen mintegy 7 ezren ettek a szalmonellás ételből, közülük csaknem ötezren bete­gedtek meg, s 450-460-an szo­rultak komolyabb panaszokkal kórházi ápolásra. Értékállandóság. Az Alkot­mánybíróság mai ülésén elemzi a rendkívüli felmondás egyik formájának jogszerűségét. Fog­lalkozik azzal a beadvánnyal, amely szerint alkotmánysértő a nyugdíjak értékállandóságának hiánya, továbbá azt is megvizs­gálja, hogy hibáztak-e a tör­vényhozók, amikor korlátozták a hadirokkantak és hadiözve­gyek térítésmentes utazását. Halálos száguldás. Három biztonsági őr vesztette életét abban a balesetben, amelyet egy elszabadult ló okozott Da- bason, az 50-es úton. A tragé­diát az okozta, hogy BMW tí­pusú személygépkocsijukkal eszeveszett tempóval hajtottak és belerohantak az útra tévedt állatba. Leszámolás. Vasárnap reggel Budapest X. kerületében fegy­veres gyilkosság történt. Egy 25 év körüli férfi az utcán, a járda mellett több lövéssel megölt egy 36 éves ukrán ál­lampolgárt, majd elmenekült. Társkereső. Az ellenzéki ösz- szefogás fontosságát hangsú­lyozta Csurka István, a MIÉP elnöke szombati nagygyűlésén. Kijelentette: ez az egyetlen esély arra, hogy a keresztény, jobboldali, konzervatív erők a következő választáson sikere­sen szerepeljenek, és gyökeres fordulatot érjenek el a magyar politikai életben.

Next

/
Thumbnails
Contents