Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-08 / 155. szám
8 Dünántúli Napló Riport 1996. június 8., szombat Pécsett, az Egyetem utcai iskolában kilenc éve tanítanak Zsolnai-módszerrel fotó: laufer l. Beszélgetés Zsolnai Józseffel, a JPTE Tanárképző Intézetének igazgatójával A középiskola eltömegesedése Zsolnai József a Törökbálinton működő kísérleti iskola, valamint a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Intézetének igazgatója, egy országosan széles körben elterjedt, nevezetes pedagógiai rendszer megteremtője.- 1995 júniusában hozta létre a Janus Pannonius Tudomány- egyetem a Tanárképző Intézetet, melynek létrejötte a tanárképzés súlyának és minőségi megújulásának lehetőségét jelzi az egyetem vezetése részéről, mert az intézetet kiemelte a karok sorából, és úgymond rektorközvetlen lett. •- Milyen lényegi változást jelent ez a tanárképzésben? Hosszútávú reform- Reményeink szerint olyan radikális reform veszi kezdetét, amely országos értelemben minta lehet a többi egyetem számára. Egyetemet mondok és nem tanító- és tanárképző főiskolát, mert a jövő kihívása a középiskola eltömegesedése. Egyre több ember tölti majd a középiskolában az életét 18 éves koráig. Az eltömegesedés pedig mindenkor színvonalcsökkentést is jelent, ez világ- tendencia. Pécsett azt a képtelenségnek látszó gondolatot vetettük fel, hogy az eltömegesedés nem feltétlenül kell, hogy színvonalcsökkenéshez vezessen. Kidolgoztuk a tanárképzés olyan hosszútávú reformját, amely a leendő jelölteket először is alkalmassági vizsgára bocsátja, aztán fokozza az alkotásra való érettségüket. Fontosnak gondoljuk a pedagógiai gyakorlat súlyának növelését, mert a gyakorlat hihetetlenül kevés az egyetemek praxisában. A hagyományos pedagógiai tárgyak, amelyeket tanítanak a főiskolákon, egyetemeken, jórészt használhatatlanok, csak időtöltésre jók, ezek radikális megújítását is célként tűztük ki. S ami a legfontosabb, nagyon sajnálom a gyerekeket ebben a rendszerben, s az ő helyzetük elviselhetőbbé tétele, s képességeik rendezése nagy kihívás.- Nem mond ellent az ön és kollégái törekvéseinek, hogy a mostoha gazdasági helyzet és a hozzá adódó oktatáspolitika, valamint a növekvő osztálylétszám mind a minőség ellen hatnak?- A szakma felől ez egészen máshogyan látszik, bár én a szakma egy rétegét képviselem. Nagyobb osztálylétszám esetén pedig differenciált tanulásszervezést kell megvalósítani, az más napra tartozik, hogy ez természetesen fárasztóbb munka a pedagógus részéről.- Es felmerül a pedagógus alkalmasságának kérdése. Igényes iskolák- A kutya itt van elásva, de erről az ember nem szívesen nyilatkozik. Minden szakmában vannak elbocsátások. Ez a társadalmi berendezkedés arról szól, hogy munkaváltásokra kényszerülünk, nemcsak munkahelyváltoztatásra, hanem munkanem váltásokra is. Ehhez hozzá kell szokni előbb utóbb. Ha lesznek igényes munkahelyek, igényes iskolák, igényes egyetemek, természetszerűen a vezető minőségi váltást is előidézhet. Én azért beszélek erről könnyen, mert a szocializmus időszakában négyszer bocsátottak el, de annak a teljes foglalkoztatáspolitika következtében nem volt súlya.- Nem feltétlenül azok a pedagógusok kerülnek most utcára, akik valóban alkalmatlanok a pályára.- Ezt senki sem tudja eldönteni, mert ehhez nagyon kultúrált vezetőre van szükség, akinek van koncepciója. A jó iskola teljesen a vezető koncepcióján meg a szellemi habitusán múlik és azon, hogy milyen ott a szellemi légkör. Hogy felkészületlen vezető és koncepciótlan iskola esetén hullanak az áldozatok, az természetes. Minden szakma kezdi magát ráncba szedni, a pedagógusság még erre nem volt rákényszerítve. S az én Pécsre jövetelem és a tanárképzés reformjának az ügye is arról szól, és az adatok is azt mutatják, hogy nem minden a NAT-on és a tanterveken múlik, hanem a pedagógus fel- készültségén és pedagógiai kultúráján.- Az ön pedagógiai rendszerét hány iskola alkalmazza ma Magyarországon ? Felkészült pedagógusok- Két programom van, az egyik a nyelvi, irodalmi kommunikációs, amely nagyon szélesen értelmezi az emberi érvényesülést és önmegvalósítást, ez hatszázötven iskolát érint az első osztálytól most már gimnázium befejezéséig. Ez a szőkébb program. A másik az egész iskolát átfogó értékközvetítő és képességfejlesztő program, amely a nyolcadik osztálynál tart országosan, ez százöt iskolát érint.- Ez sok vagy kevés?- Én nem nagyon engedem teijedni a programot, inkább visszafogom. Mert a program önmagában semmi, hiszen a legmostohább körülmények között is meg tudja oldani feladatát egy jól felkészült pedagógus, és a legelitebb budapesti kerületekben is bedöglik a program felkészületlen pedagógussal.-Az egyes iskolák pedagógusainak felkészületlensége az oka annak, hogy nem engedi a program terjedését?- Igen. Hosszú procedúra előzi meg a program átadását, az iskola szándékának bejelentése után még másfél-két év szükséges ahhoz, hogy egyáltalán elindulhasson.-Létezik az önéhez hasonló oktatási rendszer Európában?- A Waldorf pedagógia, azzal a lényeges különbséggel, hogy mi teljesítmény-öneittái- tabbak vagyunk, rengeteget foglalkozunk a jó teljesítéssel, ennyiben a mi dolgunk nehezebb.- A Waldorf az óvodában kezdődik, a Zsolnai pedig az iskolában.- Nekünk is van óvodai programunk, de ezt nem nagyon szoktuk propagálni, mert nem annyira hangsúlyos, mint a Waldorf rendszerben.-A Zsolnai rendszernek léteznek ellenzői. Ezek szakmai vagy politikaiak szempontúak?-Kizárólag szakmaiak. Sokan egyszerűen nem tudnak azonosulni vele, de ez a világ legtermészetesebb dolga. Pedig a program kiállta a próbát, tudniillik 1971-től napjainkig működik.- Kellett-e változtatni a programon az elmúlt időszakban? Okozott-e gondot a NAT? A válogatás lehetősége- Nem. Most az oktatáspolitikai értelemben vett szabadság nyújtotta válogatás lehetőségével él mindenki, s a következményekkel nem számolnak. A következmények valamikor 2000-ben lesznek tetten érhetőek, mert 1997-ben lesz kötelező a NAT, s utána majd a vizsgarendszer tiszta vizet önt a pohárba, ugyanis a vizsgaeredményeket nyilvánosságra kell hozni. Nekünk a NAT bizonyos értelemben vett áldás, mert az is fontosnak véli azokat a dolgokat, melyeket mi: azok megkerülhetetlenek. Ugyanis az európai kapcsolódások írják elő azt a nagyon árnyalt, sokféle és gazdag programot, amellyel mi mindig is,rendelkeztünk. Persze itt Pécsett nem a Zsolnai programokra készítjük föl a hallgatókat, hiszen aki ma általános vagy középiskolában tanít, annak több program közül kell választania. Itt nem kell Zsolnai ügyekkel foglalkozni, mert a törökbálinti iskola az ELTE gyakorló iskolája, Pécsnek tehát nincs oka félelemre. Cseri László Magyarul magyarán „Kétnyelvűség” Debreceni templombetörések A Debreceni Városi Rendőrkapitányságon külön nyomozócsoportot hoztak létre, amelyik a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának szakmai segítségével az immár sorozatosnak mondható helyi templombetöréseket vizsgálja. A főkapitányság illetékese az MTI tudósítójának elmondta: a betöréssorozat a hét elején a Mester utcai Szabad Keresztény Gyülekezet imaházába történt behatolással kezdődött. A folytatásra kedden éjszaka került sor, amikor is a templomszentelési jubileumát éppen a napokban ünneplő Szent Anna Székesegyházba törtek be ismeretlen tettesek. Összetörték a perselyeket, amelyekből ötvenezer forintot vittek el, a templomban felgyújtottak egy asztalt, s távozásuk előtt ledöntették az oltárokat. A rongálási kár itt eléri a négyszázezer forintot. Csütörtökön reggel a református egyház képviselői tettek feljelentést amiatt, hogy ismeretlen tettesek csütörtökre virradóra be akartak hatolni a Református Nagytemplomba. A vizsgálat szerint felmásztak a templom párkányára, ott betörtek egy kisebb ablakot, de azon nem tudtak bemenni. A rendőrség ezután az eset után hozta létre a speciális nyomozócsoportot, hogy végre pontot tehessenek a debreceni temp- lombetörés-sorozat végére. A címet nem a szokásos értelemben használom, nem a két különböző nyelven (magyarangol, magyar-német) szólás képességet értem rajta, hanem arra a gyakran előforduló nyelvhasználati jelenségre gondolok, amikor ugyanazon fogalom megjelölésére valaki - rendszerint felületességből, figyelmetlenségből egy magyar és egy idegen szót, kifejezést, szókapcsolatot használ. Az esetek nagy részében a latin nyelv az idegen szó forrása. Ezt a tényt az magyarázza, hogy hazánkban a latin volt az államnyelv 1844-ig. A beimportál, kiexportál stb. féle esetek az igénytelen köznyelv példái, de sorolhatnánk a népnyelvben, a nyelvjárásokban mind a mai napig megmaradt szavakat a juss-tói (jus, juris) a móres-ig (Majd móresre tanítalak!), amelyek nyilván az egykori államnyelvből szálltak alá a köznép szókincsébe. A latin szívós hatását szemlélteti a közös kooperáció kifejezés, amely arról árulkodik, hogy használója nem tudja, hogy a ko- előtagban benne van a közös, mivel ez a szó önmagában is közös tevékenységet, összedolgozást, együttműködést, kölcsönös munkálkodást •jelent. A bicikli szavunk eredete is elhumályosult. Ezért emlegetnek az emberek kétkerekű bicikli-t, hogy megkülönböztessék a háromkerekű biciklitől, amely helyesen tricikli. Pedig már az énektanulás kezdetén a legtöbb gyerek megismerkedik a bicinium-mai, vagyis a kétszólamú énekléssel. A sportolók büszkék a bicepszükre (a felső karon lévő kétfejű izomra). A felnőttek között nem ritka a bifokális szemüveget használó ember. S feltételezzük, hogy annál ritkább az olyan, aki bigámiában él, azaz kétnejű. A korántsem teljes felsorolásból világos, hogy a görög eredetű bi- kettőt jelent, vagyis a biciklinek eleve csak két kereke lehet, feltéve, hogy egyben, egészben van. A komfortos kényelem használója nem tudja, hogy a komfort önmagában is kényelmet jelent, amelynek fokozatai vannak. Ezért beszélünk főként a lakással kapcsolatban félkomfortos, komfortos, és összkomfortos lakásról. Ez utóbbi teljes kényelmet biztosít lakóinak. A hétvégi víkend-ről az beszél, aki nem tudja, hogy a második tagja mint angol szó (weekend) önmagában is ezt jelenti. Ehhez hasonló a tizenéves tinédzser vagy a rövid sort (short). Aki a hádeszi alvilágot emlegeti, az vagy tájékozatlan a görög mitológiában (hitvilág- j ban), vagy annyira jártas, hogy különböző változatait is el tudja különíteni. A vi'zöblítéses vécé minősítést az használja, aki nem tudja, hogy a WC első betűje a water szónak a C pedig a closednek a kezdőbetűje. S bizonyára nem ismeri az elődjét, a vízöblítés nélkülit, amelynek a magyar neve: ámyékszék. Csokonai oly nagyra értékelte, hogy verset is írt róla. Címe: Óda az árnyék- székhez. A régiek a víz helyett az árnyékot is becsülték, főként nyári nap hevében. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés június 14-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VII. em. A június 1-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Remélem ez nem jelenti azt, hogy holnaptól csökkented a zsebpénzemet.” Utalványt nyertek: Cseke Gábor, Nemeske, Fő u. 39., Dóra Jó- zsefné, Pécs, Vöröskereszt u. 12., Jakab Fe- rencné, Szászvár, Hámán K. u. 1., Komjáti Ágota, Siklós, Baross G. u. 25., Major József, Pécs, Jurisics u. 1. Az utalványokat postán küldjük el.
