Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)
1996-05-07 / 124. szám
10 Dunántúli Napló Gazdaság 1996. május 7., kedd Munkanélküliség. Áprilisban is csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. A hónap végén 511 ezer 900 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, ami 16 ezer 500-zal kevesebb a március végi adatnál. Közhasznú munka. Várhatóan több tízezer embernek ad időlegesen s talán állandóan is munkát az az erdőtelepítési, illetve gátmegerősítési program, amelyet a nemrégiben alakult Közmunkatanács hirdetett meg. Ezekre a feladatokra 1996-97-re a szervezetnek mintegy 6 milliárd forint áll rendelkezésére. Üveggyapot. Hétfőn leállt a termelés a salgótarjáni Üveggyapot Rt.-ben. A kemencét japán tervek alapján építik újjá, a legjobb minőségű import tűzálló anyagok felhasználásával. A berendezések egy része is a szigetországból érkezik a japán érdekeltségű üzembe. A munka másfél hónapig tart, a beruházás több mint 300 millió forintba kerül. Szemben az inflációval. A tervezett kormányzati antiinflációs csomag bevezetése 1996-ban még nem érezteti hatását. A privatizációs bevételek várható mérséklődése, és a vámpótlék megszűnése miatt a magyar gazdaság 1997-ben és 1998- ban minden bizonnyal az ideinél nagyobb kihívásokkal néz majd szembe - állítja a Budapest Bank minap közzétett nemzetgazdasági prognózisa. Adatvédelem. A megfelelő adatvédelem és biztonság megteremtése kulcskérdés az információs társadalom felé vezető úton. Amennyiben sikerül biztonságos és jól működő információs hálózatokat létrehozni, lehetőség nyílik az adatokkal való visszaélés megakadályozására a társadalom fejlődése érdekében - mondta Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter egy ilyen témakörben meghirdetett konferencián. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 227,51 Görög drachma) 100) 62,19 Német márka 99,01 Olasz líra) 1000) 96,42 Osztrák schilling 14,07 Spanyol peseta) 100) 118,63 USA-dollár 150,90 A sertéstenyésztésnek megyénkben minden évben meghatározó a szerepe fotó: laufer László A baranyai mezőgazdaság száz éve Baranya megye agrártörténetéről jelentetett meg könyvet a Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya Megyei Szervezete, amely 50-100 év múlva fontos forrása lehet a kutatóknak. Külön fejezetek foglalkoznak az eltelt évszázadban bekövetkezett változásokkal a növénytermelés, az állattenyésztés, a szőlő és bortermelés, a gyümölcs- és zöldségtermesztés terén. Ezen kívül olvashatók elemzések a növény- egészségügy és -védelemről, az állategészségügy fejlődéséről, a mezőgazdasági szakoktatás helyzetéről, az állami gazdaságok és szövetkezetek eredményeiről, valamint a.kistermelés helyéről és szerepéről a megye mezőgazdaságában. Baranya szerencsés fekvésű megye, nemcsak a domborzati és talajviszonyai jók, hanem éghajlata is kedvező, az enyhe tél és a meleg nyár jellemzi. A csapadék eloszlása és a napsütéses órák magas száma kedvez nemcsak a növény-, hanem szőlőtermesztésnek is. A legtöbb szántóföldi növényfajta termelhető, újak meghonosíthatok. A száz év alatt többször is megváltozott a megye mező- gazdaságának szerkezete. Folyamatosan nőtt szántók területe, s ennek arányában csökkent a kert, a legelő, a rét nagysága. 1945 után gyökeresen átalakult Baranya mezőgazdasága, ugyanis a németség kitelepítése nagyarányú lakosság- cserével járt, ami az ágazat fejlődését is jelentette, mert a megyébe érkező gazdák új termelési szokásokat, módszereket és növényféleségeket honosítottak meg, amelyeket azóta is eredményesen termelnek a kisés nagygazdaságokban. Egyes tájegységeken a gyümölcs- és zöldségtermelés alakult ki, azonban egyre kevesebben foglalkoznak vele. A kelet-nyugati irányba húzódó hegyek és dombok napfényes déli oldalait bontó lösz- és agyagtalaj, a kedvező időjárás mind, mind kedvező feltétel a szőlőtermesztéshez, a zamatos borok előállításához. Baranyában jeles szőlőtermelő körzetek alakultak ki, az egyes térségeket sajátos karakterű borok jellemzik. Az állattenyésztésben megyénkben a juhtenyésztés soha nem játszott meghatározó szerepet, azonban jó gabonatermő terület lévén az abrakfogyasztó állatok, mint a sertés és a baromfi, elsőbbséget élveztek, de jelentős volt a szarvasmarha- és a lótenyésztés is. Sz. K. Szegényember lóval szánt A mezőgazdaságban a nyolcvanas évek közepétől jelentősebb gépberuházás nem történt. A kilencvenes évek elejére a géppark hetven százaléka amortizálódott, elmaradtak a felújítások, korszerűsítések, amelyek még megnövelhették volna a gépek élettartamát. Az állagromlási folyamat azóta is tart. A mezőgazdaság teljes gépállománya tíz évvel ezelőtt 55 ezer műszaki berendezésből állt, ma mintegy 36 ezerre tehető a darabszám. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet adatai szerint 1985-ben még 4600 traktort vásároltak a gazdálkodók, 1993-ban 1800-at. Javult a helyzet 1994-ben, amikor az állam a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból 500 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott egy-egy gép megvételéhez. Abban az évben hatezer traktort vásároltak. Egy év múlva, amikor a kedvezmény kamattámogatásra változott, azonnal felére csökkent a gép- beszerzés. Az egy évig tartó vásárlási láz gyarapította ugyan a hazai traktorállományt, műszaki színvonalban viszont legalább húszéves visszalépést eredményezett. Az ellenőrizhetetlen csatornákon keletről behozott masinák nagy része ugyanis nem felelt meg sem a környezetvédelmi, sem az energiatakarékossági előírásoknak. Ráadásul ezeket bárki importálhatta, szerviz és alkatrész-utánpótlási kötelezettség nélkül. Márpedig az Európai Unióhoz csatlakozni csak korszerű, fejlett technikával lehet. A nyugati erőgépek - traktorok, kombájnok - megvásárlására azonban jelenleg a gazdaságoknak csupán töredéke képes. Sokkal jobb a helyzet a mezőgazdaságban használatos többi munkagéppel, amelyek iránt a birtokstruktúra változását követően jelentősen megnőtt a kereslet. A motoros kerti kisgépekből például a korábbi 5-7000 darab helyett 1994-ben már több mint harmincezer fogyott el, ezek jó minőségben, elérhető áron hazai gyártóktól is beszerezhetők. Újvári Megyei csődlista A Heti Csődértesítő legfrissebb adatai szerint több baranyai cég ellen folyik csőd-, felszámolási, vagy végelszámolási eljárás. A felsorolásban a cég neve után a telephelyet, az eljárás jellegét (felszámolás: F, végelszámolás: V, CSf: csődeljárás, de a cég 90 napos fizetési haladékot kapott) és a követelési igény bejelentésének határidejét tüntettük fel. Pécsi cégek: Aus-Hun Kér. és Szóig. Kft. V-05.25., Baranya megyei Ruházati Kft. V05.18., Bérces Fivérek és Társai Kft. V-05.18., Elektrocen- ter Villamos-Szerelő Kft. F05.18., Építőipari Szóig. Kft. F-05.04., Fischer Jánosné Vendéglátó Kft. V-06.01., Gál Kér. és Szóig. Kft. F05.18., GRG Beruházási Kft. F-05.04., Invest-Select Pénzügyi Kft. F-06.01., Kilner és Kilner Kér. és Szóig. Kft. F05.25., Király és Társa Kér. és Szóig. Bt. F-06.01., Kossuth Kiadói és Kereskedelmi Kft. V-05.25., Mentor Bt. F05.04., Papp és Papp Szállítási Kft. F-05.04,, Pesti Építő, Szóig, és Kér. Kft. F-05.04., Pécsi Presztízs Közvetítő és Biztonsági Kft. F-06.01., Roll-Kett Ipari Kft. F-05.18., Sinex-En Kér. és Szóig. Bt. V-05.04., Start-Textil Kér. és Szóig. Kft. V-05.04., Tax-A- Min Ügyviteli Kft. F-05.25., Technicorg Gép és Villamosipari Kft. F-05.25., Temesi és Társa” Kér. Bt. V-05.04., 26- os Általános Építő Kft. F- 05.04. Baranyai vállalkozások: Baranyapack Műanyagipari Kft. Mindszentgodisa-F05.04., Cembra Fafeldolgozó és Kér. Szóig. Bt. Kővágósző- lős-F-05.18., Drávámén ti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat Sellye-CSf07.17., Jáger-Sásd Sütőipari Kft. Sásd-V-05.04„ Komló Kereskedelmi Kft. Komló-F05.04., Kredenc-Kecsoli Asztalosipari Bt. Szigetvár-V05.11., Mecsek-Drink Kér. és Vendéglátó Kft. Szentlőrinc- F-05.25., Sänger és Harazim Építőipari Kft. Siklós-Gyüd- V-05.04., Sewing Ipari Kér. és Szóig. Bt. Komló-V-05.04. Jó jel, hogy mindössze 4 új név szerepel a listán (Fischer Jánosné Vendéglátó Kft., Invest-Select Kft., Király és Társa Bt., Pécsi Presztízs Kft.) ugyanakkor 14 cég fel- számolási eljárása május 4- ével befejeződött, azaz felére csökken hamarosan a Baranyában megszűnő vállalkozások pillanatnyi névsora. Az már más kérdés, hogy az új nevek közt egészen különleges tevékenységi körök szerepelnek, tehát gyakorlatilag nincs biztos terep napjainkban a megyében, ahol egy társaság fixen megveheti a lábát. M, B, E. H+H döntő Mohácson A Hazai Termék Hazai Munkahely Alapítvány szervezésében május 11-én, szombaton rendezik Mohácson a H+H országos területi döntőjét az általános iskolák 5-5 fős csapatainak. A vetélkedő résztvevőinek többek között minél több hazai gyártót és terméket kell ismerniük és menedzselniük, be kell mutatniuk egy-egy hazai nagy- vállalatot. Az utóbbi két országos versenyen dobogós helyezést elért pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem 2. Gyakorló Általános Iskolája csapata (Szatorí Eszter, Kása Alexandra, Kulcsár István, Murányi Klára és Verhás Gergő) a Pécsi Erőmű Részvénytársaságot mutatja be a döntőn. Felkészítő tanáruk Bodorné Radó Andrea és Bárkányi Tamás. ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE A hét első napján újabb árfolyamrekordokat értek el a gyógyszergyári részvények a Budapesti Értéktőzsdén. Az £gw-papírok ára 6820 forintra nőtt, a Richter-részvények árfolyama 5835 forintot ért el, a Human 1650 forintos záróárral fejezte be a napot. A népszerű BorsodChem- papírokból is sok fogyott, a Danubius- részvényekkel 2300-2320 forinton kereskedtek. A Mól Rt. részvényeiért 1620-1630 forintot adtak tegnap. Az Inter-Európa Bank 27 050 forinton zárt, míg az OTP árfolyama 1620 forintra gyengült. A Soproni Sörgyár részvénytulajdonosai 130 forintos árfolyam-emelkedést könyvelhettek el. A kárpótlási jegyek árfolyama közelít a 400 forinthoz, tegnap 391 forintig jutott. A munkaerőpiac idei változásai A GKI Gazdaságkutató Rt. tavalyi előrejelzésében 2 százalékra becsülte a foglalkoztatottak számának csökkenését 1995- re. A jóslat igaznak bizonyult. Valószínűleg hasonló változásra számíthatunk az idén is, legalábbis ez derül ki az intézet közelmúltban megjelent tanulmányából. Tavaly egyetlen gazdasági ágban sem következett be létszámnövekedés. A Gazdaság- kutató munkatársai az év elején felmérték, milyen létszámváltozásokra számítanak a vállalatok az idén. A válaszolók meglehetősen borúlátóan vélekedtek. Jóval többen számítanak a foglalkoztatottak számának csökkenésére, mint ahányan bíznak a növekedésében. Az állami cégeknél a leépítésekre, a külföldi vállalatoknál a bővülésre voksoltak. A „hagyományoknak” megfelelően - összegzi a tanulmány - az idén is az élelmiszer-gazdaságban jövendölték a legnagyobb arányban a foglalkoztatás csökkenését. A megkérdezett kereskedelmi vállalkozások közül kétszer annyian valószínűsítik a létszám apadását, mint ahányan a gyarapodását. Az építőiparban dolgozók viszont remélik, jóval több embernek adhatnak munkát az idén. Tanulságos a válaszok területi megoszlása is. A fejlett észak-dunántúli régió megkérdezettjeinek többsége létszám- leépítésre számít. A hátrányosabb helyzetben lévő keleti területeken élők bizakodóak. A beígért beruházások okán sok munkalehetőségre számítanak. „A vezetési célok rangsorában a jól képzett szakemberek megszerzése, megtartása a nyolc lehetséges válasz közül csupán a harmadik helyen szerepel, ami elfogadható, reális minősítésnek tekinthető a hazai viszonyok között, ahol továbbra is a tőkehiány jelenti a legnagyobb gondot” - olvasható a tanulmányban. A GKI prognózisa szerint a bejegyzett munkanélküliek száma az idén megközelíti az 530 ezret, ami néhány tízezerrel több, mint a tavalyi. A Munkaerő-piaci Alap pénzeszközeinek hatékony felhasználása azonban enyhítően hathat a munkanélküliségre. (bozsó) Eladó önkormányzati gázkötvények Az OTP Bank Rt. konstrukciót dolgozott ki az önkormányzati tulajdonba kerülő gázszolgáltatói részvények eladására - jelentette be hétfőn sajtótájékoztatón Csányi Sándor elnök-vezérigazgató. Az OTP ajánlatának lényege, hogy a részvényeket nyilvános forgalombahozatal útján értékesítik, ami tőzsdei bevezetéssel is párosul. A részvényeket nemzetközi pénzügyi befektetőknek szeretnék eladni, az értékesítés 1997 tavaszán indulna. Az előzetes számítások szerint a tranzakció már akkor nyereséges lesz a résztvevőknek, ha sikerül elérni a társaságok privatizációjakor a szakmai befektetők által kifizetett részvénykenkénti ár 60-65 százalékát. Ismeretes, hogy az öt regionális gázszolgáltató privatizációja során tavaly év végén az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. értékesített cégenként 50 százalék plusz 1 szavazatnyi részvénycsomagot, több mint 200 százalékos átlagárfolyamon. A törvény szerint a települési önkormányzatok megkapják a részvények 40 százalékát az ÁPV Rt.-től, ezzel a második legnagyobb tulajdonosai lesznek a társaságoknak. A részvényeket a következő hetekben adják át. Az önkormányzatok többsége azonban inkább készpénzhez szeretne jutni a részvények helyett - ezt a problémát kívánja megoldani konstrukciójával az OTP Bank Rt. Az elkézelés szerint az OTP először megvásárolná a részvényeket az önkormányzatoktól a szakmai befektetői vételár 30 százalékán. A tranzakciót azonban csak akkor célszerű elindítani, ha cégenként az ön- kormányzatoknak kiadott részvények legalább 75 százalékát bevonják az értékesítésbe. Második lépésként 1997 elején az OTP lebonyolítja a részvények nyilvános kibocsátása útján a viszonteladást, és ennek nyereségén megosztozik az önkormányzatokkal. A sajtótájékoztatón elhangzott, az önkormányzatoknak május végéig kell nyilatkozniuk arról, hogy részt kívánnak-e venni a tranzakcióban - ez esetben az OTP Bank azonnali hitelt folyósít számukra, a részvények értékének 10 százalékáig. i i J i l Részvények - vény nélkül
