Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)
1996-05-07 / 124. szám
6 Dünántúli Napló Kultúra 1996. május 7., kedd Beiratkozás a Kodolányi Gimnáziumba A pécsi Kodolányi János Gimnázium (Szt. István tér 10., tel.: 315-718, 315-673) felvételt hirdet a felnőtt- és ifjúsági korúak (betöltött 16. életév) részére - az 1996/97-es tanévre, az alábbi tagozataira: Esti tagozat - hetenként 3 tanítási nap. Levelező tagozat - hetenként 2 tanítási nap. Szakmunkásképzőt, egészségügyi szakiskolát, gép- és gyorsíró iskolát végzettek (különbözeti vizsga letételével (kémia) II. osztályban folytathatják tanulmányaikat. Szakközépiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők különbözeti vizsga letételével folytathatják tanulmányaikat a gimnáziumban. A vizsga tantárgyait az igazgató vagy helyettese állapítja meg. Mindkét tagozaton fakultatív tantárgyként „Számítástechnikai alapismeretek”, és önköltséges tanfolyami formában idegen nyelvek is tanulhatók. Jelentkezési lap kérhető áz iskolában május 15-25-ig (a pénteki nap kivételével) 8-12 és 13-18 óra között. Beiratkozás A jelentkezők nagy száma, a bevezetett tandíj és térítési díj miatt a beiratkozás feltételeiről és rendjéről a jelentkezési lap átvételekor részletes (írásos) tájékoztatást adunk. Magánvizsga is tehető augusztus-szeptember folyamán a gimnázium bármelyik évfolyamának teljes anyagából. A jelentkezés időpontját a fent említett tájékoztató tartalmazza. A Kodolányi János Gimnázium Igazgatósága Heyerdahl ásatásba kezd Thor Heyerdahl, a világhírű norvég néprajzkutató és régész 81 éves korában új nagy vállalkozásba fogott. A marokkói Tanger és Rabat között elterülő Lixus nevű romvárosban áprilisban hozzálátott az ásatásokhoz egy háromezer éves föníciai településen. „Szeretnénk az első szakaszban feltárni a római kor előtti kikötői berendezéseket, mégpedig a legkorszerűbb régészeti felszerelés segítségével. Felszíni szondázásokkal kezdjük, amelyek során georadarral tapogatjuk le a felszín alatt lévő struktúrákat. Azt reméljük, hogy rátalálunk azoknak az első hajózóknak a nyomaira, akik a tengerhajózás hajnalán hagyták el a Földközi-tengert” - nyilatkozta Heyerdahl. Heyerdahl elmondta: azóta érdekli a föníciai település, amióta ott tanulmányozta a papirusznádból készült korai hajókat. Az itt látott minták alapján építette meg Ra nevű, világhírűvé vált hajóját, amelyen 1969-70-ben átszelte az Atlanti-óceánt. Heyerdahl Kon-Tiki (1947), Ra I. (1969), Ra II. (1970) és Tigris (1977-78) expedícióival az ókori polinéziai, amerikai és közel-keleti népek és civilizációk kapcsolatait és kölcsönhatásait igyekezett látványosan bizonyítani. Heyerdahl új vállalkozásában norvég, spanyol és amerikai régészek vesznek részt, s a szükséges fedezetet Petter Olsen norvég hajógyáros, Heyerdahl régi jó barátja biztosítja. Újdonság még idehaza a svájci típusú építőipari menedzserképzés Vonzó a jól eladható szaktudás Jó az nekünk, ha csak a külföldi tőke áramlik be, és azt bérmunkásként szolgáljuk ki? Nem. Előnyösebb, ha a magyar munkaerőt és építésirányítókat hozzuk fel a nyugati szintre, és tesszük eladhatóvá idehaza és külföldön. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a Svájci Építőmesterek Szövetsége épp a hazai szakemberek kelendőbbé tétele érdekében vette fel egymással a kapcsolatot. Ennek egyik eredményeként a pécsi JPTE PMMF Karán minap 27 régióbeli szakember vehette át a svájci típusú építési menedzserképző sikeres elvégzését tanúsító kétnyelvű diplomát. Tanfolyamok itthon A Pécsről Svájcba elszármazott Révész László mérnök kezdeményezésének és erőfeszítéseinek köszönhetően vált mind szorosabbá a két ország szakmai kapcsolata, bevonva ebbe a svájci szövetség méltán világhíres Sursee-ben működő továbbképző központját és a pécsi főiskolai kart is. Baranyában is tanulmányozták az építőipar helyzetét, s kialakították szakembereink menedzserképzésének tantervét. Pályázat révén 30 magyar szakember, köztük Szabó Eva, a JPTE Műszaki Főiskolai Kara adjunktusa is a svájci államszövetség vendégeként hét hónapig Sursee-ben sajátította el a minden területet átfogó építőipari menedzser- képzés tudnivalóit. Az ÉVOSZ a magyarországi továbbképzést a kint tanfolyamot végzettekre alapozta, ők referensként adják át tudásukat hazai hallgatóiknak. A három sikeres fővárosi tanfolyamot követte tavaly a pécsi.- A kurzus szervezésekor Dél-Dunántúl megyéiből 25 szakemberrel számoltunk, ám a nagy érdeklődésre tekintettel 35 hallgatóval indítottuk november végén a menedzserképzést a főiskolán - ismerteti az előkészítést és szervezést a Baranya Megyei Építőipari Egyesülés (BÉÉ) vezetőjeként és az ÉVOSZ megyei képviselőjeként Neumann Adóm, aki maga is elvégezte a tanfolyamot. - Az építőipari közép- és kisvállalkozások vezetői, munkatársai tandíjat fizetve vállalták, hogy szabadidejükben péntek délutánonként és szombaton egész nap részt vesznek a számukra mindenképp újszerű tematikájú képzésen. Végiggondolva Mi még sok mindenben az elején tartunk. Építési vállalkozóink a versenytárgyalás előtt szinte fejest ugranak az ismeretlenbe, amiben csak az adott feladat, az elvégzéséért kapható pénz és a határidő ismert.- A nálunk jóval előrébb tartó svájci építési vállalkozó egy-egy munkáért versengve a stresszel és annak kezelésével, a munkamódszerekkel, az észszerű és hatékony munkavégzéssel, a vezetési ismeretek és - stílus, a munkahelyi légkör, az ösztönzés, elismerés és kritika, a csoportszellem, a szervezés, a kalkuláció, a minőségbiztosítás, a jogi tudnivalók (munkajog, szerződéses jog stb.), a számviteli ismeretek, a pénzügyi technikák és a költséggazdálkodás, a versenyfeltételek, az építési biztosítások, az adóügyek, a munkaközösségek alakítása (ARGE) tudnivalóival ugyanúgy tisztában van, akár az anyag- és szakmai ismeretekkel - sorolja dr. Kukái Tibor főiskolai docens, a tanfolyamnak helyet adó, a hazai jogi, adózási és sok más kérdésben előadót biztosító JPTE PMMF Kara építéskivitelezési tanszékének vezetője.- Tehát nem kizárólag csak szakmai szempontok vezérlik mondjuk a svájci építési menedzsereket?-Nem. Ők minden lehetséges összefüggést végiggondolva komplexen vizsgálják az előttük álló szakmai feladatokat. Ennyivel piacképesebbek nálunk. Ezt a szemléletet igyekeztünk, s igyekszünk a jövőben is meghonosítani, hogy felzárkózhassunk és velük versenyben maradhassunk. Visszajáró tandíj A hallgatók kénytelenek voltak felpörgetni magukat, több okból is. Elsősorban a jól hasznosítható tudásért, de azért is, mert a sikeres vizsgázók tandíjából a svájciaktól 8 500 forintot, míg tagvállalatai hallgatói az ÉVOSZ-tól 6 500 forintot visszakaptak. A szakdolgozatot követően írásbeli és szóbeli vizsga zárta a kurzust azoknak, akik az előadások legalább 90%-án részt vettek. Akiknek most nem sikerült megszerezni a diplomát, azok az idén Zalaegerszegen a Zala, Vas és Veszprém megye szakembereinek a JPTE kihelyezett tanfolyamaként indított, netán az 1997-ben ismét Pécsett indítandó hasonló kurzus záróvizsgáján bizonyíthatnak. A BÉÉ és az ÉVOSZ nevében Neumann Ádám már szervezi a diplomások egy hetes svájci szakmai gyakorlati útját. B. Murányi László Az új építőipari szakembereknek az alapanyag gyártásától kell figyelemmel kísérni a munkák menetét fotó: laufer l. A Jezsuita Rend új tartományfőnöke a Á prilis 21-én Budapesten a jezsuiták Má- rai utcai Jézus Szíve templomában ünnepélyes koncelebrációs szentmisével beiktatták a jezsuita rend új tartományfőnökét, P. Adám Jánost. Ádám János Pécsett született, az Árpád utcai lakásból járt a Pius Gimnáziumba, ott érettségizett 1945-ben. Érettségi után kérte felvételét a rendbe. Noviciátusát a budai Manrézában végezte, majd Szegeden kezdte meg filozófiai tanulmányait, melynek befejezésére csak később került sor. Ugyanis a jezsuiták szegedi házát a kommunisták elfoglalták. Sem a rendőrség, sem más hatóság nem lépett közbe. A rend akkori tartományfőnöke, P. Tüli Alajos, - aki hosszú időt töltött Pécsett, mint a Pius Gimnázium rektora - látta, hogy a politikai helyzet lehetetlenné teszi a rend működését, működési engedélyét előbb-utóbb megvonják, ezért úgy döntött, hogy a fiatal rendtagokat külföldre kell menekíteni. Később súlyos börtönbüntetést kapott érte. így került Ádám János is Innsbruckba, majd Olaszországban folytatta tanulmányait, ott fejezte be a jezsuita filozófiai kurzust. Egyéves intézeti nevelői tevékenység után a németországi St. Blasienben, a löveni katolikus egyetemen tanult pedagógiát, pszichológiát, majd 1957-ben Münchenben a Ludvig Maximilian Egyetem bölcsészeti karán szerzett filozófiai doktorátust. Teológiai tanulmányait Kanadában, Torontóban végezte, ahol 1960-ban szentelték pappá. 1962 és 1994 között New Yorkban a Fordham Univer- sity-n tevékenykedett mint filozófia tanár, tanszékvezető és egyéb egyetemi hivatalok viselője. Egyetemi tevékenysége mellett, 1968-1977-ig a külföldi magyar jezsuita rend- tartomány vezetését is ellátta. 1957 óta a Külföldi Magyar Cserkészszövetség alel- nöke, a központi őrsvezetőképző táborok parancsnoka, a Vezetők Lapja szerkesztője, és az évek hosszú során át szerte a világon sok száz külföldön élő magyar, vagy magyar származású fiatal talált benne barátra, lelkiatyára. Elöljárói kérésére 1994 júliusában, 45 éves külföldi tartózkodás után visszatért Magyarországra, hogy az itthoni rend- tartomány szolgálatába álljon mint tarto- mányfő- nök-helyet- tes, a tanuló rendtagok elöljárója és tanulmányi felügyelője. Ma összesen 158 magyar jezsuita van a világon. Közülük 11 misszióban dolgozik vagy más provinciának tagja. A magyar rendtartományhoz jelenleg 147 jezsuita tartozik, így a Jezsuita rend ma Magyarországon a legnagyobb létszámú szerzetesrend. A rendnek 97 pap 22 segítőtestvér, 16 tanuló rendtag és 12 novícius tagja van. A novíciu- sok képzése Szegeden folyik. A fiatal rendtagok külföldi egyetemeken tanulnak: Innsbruck, London, München, Párizs, Róma. Ezt megelőzően a fogadalmak után egy évet töltenek a külföldi tanulmányokra való elkészüléssel, nyelvtanulással Budán a Sodrás utcai tanulmányi házban. Az elmúlt hat évben 25 jezsuita tért vissza Magyarországra hosszabb külföldi munka után. A jelenleg még külföldön dolgozó 45 magyar jezsuita főkép a kínt élő magyarok lelki gondozásával vagy tudományos munkával foglalkozik. Itthoni munkáik közé tartoznak: lelkipásztorkodás, média-apostolkodás, oktatásnevelés, lelkigyakorlatok, a Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimnázium, a Faludi Akadémia, Dobogókő-Manréza, Szent Ignác Egyetemi Kollégium, a Távlatok, a Szív stb. kiadás. A beiktatási szentmisén a jelenlévő csaknem valamennyi Magyarországon élő jezsuitával, a jezsuita öregdiákok és a hívek a templomot megtöltő tömegével együtt kértük a Mindenhatót, áldja, segítse, vezesse az új tartományfőnököt, hogy a jezsuita rend, mely a katolikus egyház legnagyobb tanítórendje (több mint száz felsőfokú intézménnyel), Magyar- országon is visszanyerje azokat a területeket, ahol, az üldöztetés előtt olyan kiválóan működött. Reméljük, hogy az új provinciális működési ideje alatt a Pécsre való visszatérés is megtörténik. V. T. Lakható bolygóvá tehető a Vénusz? Francis Crick professzor, a No- bel-díjas biokémikus, aki 1953- ban fölfedezte Watsonnal közösen a kettős spirált, azaz a dezoxi-ribonukleinsav (DNS) molekulát, amely a genetikai információkat hordozza, előállt azzal az ötlettel, hogy tegyük Föld-típusú, lakható bolygóvá a Vénuszt, oxigéntartalmú légkörrel. Jelenleg a Vénuszon 500 °C a hőmérséklet és 90 atmoszféra a nyomás, a légkörben kénsav felhők úsznak. A magas hőmérsékletet az üvegházhatás idézi elő, ugyanis a Vénusz légkörében négyszázezerszer nagyobb a széndioxid koncentrációja, mint a Földön. A nagy légnyomás is ennek a következménye, a víz forró gőzként lebeg a légkörben. Kb. négymilliárd évvel ezelőtt ugyanígy nézhetett ki a mi Földünk is. Bolygónkon időközben lecsökkent a levegő széndioxid tartalma, mégpedig az első kezdetleges mikroorganizmusok tevékenysége eredményeként, kicsapódva mész- váz formájában, hatalmas mészkőhegységeket alkotva. Az élet keletkezését magyarázó elméletek egyik nagy dilemmája éppen ez: ahhoz hogy létrejöjjön Földünkön az élet, megfelelő viszonyokra volt szükség, viszont ezeket a viszonyokat már maga az élet teremtette meg azzal, hogy kivonta a levegőből a széndioxidot és oxigént juttatott oda helyette. Tipikus „tyúk-tojás” probléma ez! Crick professzor a pánsper- mium elmélet megalkotója, úgy gondolja, hogy a Föld légkörébe kívülről érkeztek az első spórák, amelyek 60-70 km magasságban, ahol már elviselhető volt a hőmérséklet és a nyomás, elkezdtek szaporodni, megkötni a széndioxidot és oxigént termelni. A folyamat tehát föntről haladt lefelé, ahogy csökkent a széndioxid tartalom, csökkent az üvegházhatás, hűlt a légkör, végül a vízgőz is lehűlt, kicsapódott, kialakult a vízkörforgás. Francis Crick szerint nincs más dolgunk, mint ugyanezt tudatosan megismételni a Vénusz esetében. Vagyis űreszközökkel algákat, mosza- tokat kell legközelebbi szomszédunk felső légkörébe juttatni, hogy azok végezzék el a feladatot, vonják ki a széndioxidot és termeljenek oxigént. Néhány tízmilliárd dollárnyi beruházással, néhány évtized alatt egy új, földtípusú bolygóhoz jutnánk a Naprendszerben, ahol szkafander nélkül lehetne járkálni. A Vénusz közelebb van a Naphoz, melegebb lenne, nem léteznének jégsapkák a sarkokon, az erőteljesebb fotószintézis bujább növényi vegetációt eredményezne, nem kellene fűteni, stb. * Érdekes, hogy a Marson viszont fordított folyamatra lenne szükség. Ott ugyanis az a probléma, hogy túl gyenge az üvegházhatás, mert messzebb van a Naptól, és a széndioxid szárazjég formájában a sarkokon található. Crick szerint a Mars sarkvidékein olyan sötét színű algákat, moszatokat kellene elszaporítani, amelyek bírják az ottani hideget. (Mínusz 40 °C.) Ilyeneket már ma is ismerünk. Ezek betakarnák a hófehér jégsapkát, az nem vemé vissza a napsugarakat, fölmelegedne és elolvadna, szublimá- lódnak (azonnal légneművé válna) a széndioxid-szárazjég, megnőne a légkör széndioxid koncentrációja, föllépne az üvegházhatás, a földszín alatt levő fagyott víz is megolvadna, kialakulna a vízkörforgás, elterjedne az élet, megnőne az oxigénkoncentráció is, tehát a Marson is szkafander nélkül járhatna az ember. A kérdés, hogy mi értelme van ennek? Amíg egy civilizáció egyetlen bolygóhoz ragadt társadalomként létezik, addig bármikor kipusztulhat.
