Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)
1996-05-04 / 121. szám
10 DUnántúli Napló Gazdaság 1996. május 4., szombat Talán idegenforgalmi célokra is hasznosítható lenne az évek óta gazdát kereső dunaszek- csői volt malom épülete - persze, nem kis átalakítás árán ... fotó: Tóth László Készül a lakásügyietek etikai rendje Baranyai ingatlanközvetítők összefogása a szakma megtisztítására Az ingatlanközvetítő irodák a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara berkein belül tagozatot hoztak létre, hogy megtisztítsák az ágazatot a fantomcégektől, s megvédjék az ügyfeleket a sok pénzért minimális szolgáltatást kínáló ingatlanokkal foglalkozó vállalkozásoktól. Olcsóbb felvágottak Pécsről hírek Üldözöttek. A Strasbourgi Emberi Bírósághoz fordult az APEH Üldözöttéinek Szövetsége, mivel véleménye szerint szervezetük bejegyzési kérelmének elutasításakor a magyar hatóságok megsértették az emberi jogok európai egyezményének több cikkét is. Lengyel-magyar. Előzetes adatok szerint a lengyel-magyar áruforgalom értéke az elmúlt évben 616,5 millió dollárt tett ki; Lengyelország 265,4 millió dollár értékű árut szállított Magyarországra, a magyar cégek pedig 351,1 millió dollárért exportáltak Lengyelországba. Az előző év hasonló időszakához képest az árucsereforgalom 52 százalékos növekedést mutat. Árendás. A Kárpótlási Jegy Hasznosító és Befektető Részvénytársaság május 20-án, Budapesten tartja éves rendes közgyűlését. A cég tavalyi mérlegének főbb adatai szerint a társaság eszközei összesen 165,8 millió forintra rúgnak. A saját tőke 156 millió, a kötelezettségek pedig elérik a 386 millió forintot. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 227,21 Görög drachma( 100) 62,11 Német márka 98,86 Olasz líra( 1000) 96,62 Osztrák schilling 14,05 Spanyol peseta(100) 118,53 USA-dollár 151,19 Újabban az módszer egyes baranyai ingatlanközvetítő társaságoknál, hogy az ügyfél fizet mondjuk 3 ezer forintot, cserébe pedig előzetesen taglalt elvárásainak megfelelően kap öt címet, melyeket felkeresve az üzletkötés már rajta áll. A dologban ott a hiba, hogy gyakran csak a helyszínen derül ki; a lakást, házat már hetekkel azelőtt eladták, vagy egészen más az ingatlan mérete, ára, mint amit az érdeklődő keres. Az is elgondolkodtató, hogy a megyében több mint 200 ingatlan- közvetítő céget jegyeztek be, melyeknek a fele nem üzemel, többnyire csak azért alakultak mert egy múlt év végi időpontig létezett olyan jogszabály, ami lehetővé tette a számukra ingatlanvásárlás esetén az illetékfizetés elkerülését. Nos, a megye 3 tucatnyi, jogászokkal, közgazdászokkal, értékbecslő szakemberekkel megerősített ingatlanközvetítő irodáinak elege lett abból, hogy az efféle bonyodalmak lerombolják a presztízsüket, így hát a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezetén belül tagozatot hoztak létre, azzal céllal, hogy kialakítják a tevékenységük etikai kódexét. A tagozat elnökéül dr. Horváth Csabát, a Fundus Ingatlanközvetítő Iroda egyik vezetőjét választották meg, s terveik közt szerepel, hogy folyamatos ügyeletet tartanak, ahol a lakosság elmondhatja az ingatlanvásárlások során szerzett negatív tapasztalatait. Az ingatlanközvetítők készítenek egy bemutatkozó füzetet is, melyben gyakorlatilag mindenről szó lesz, amit egy tisztességesen működő ingatlanközvetítő irodától elvárhat az ügyfél. A társaság ugyanakkor nem riad vissza attól sem, hogy az emberek bizalmával visszaélő kollégákat pellengérre állítsa, a hamis szolgáltatásokra a sajtón keresztül felhívja a figyelmet. Remélhetőleg így idővel eljuthat oda a baranyai ingatlanpiac, hogy valós értéken cserélnek gazdát a különböző méretű és helyszínű épületek, házak, lakások. Mészáros B. E. Hétfőtől jelentősen csökkenti a húskészítmények árát a pécsi székhelyű Délhús Rt. A legnépszerűbb termékek: a párizsi, virsli, krinolin és sza- faládé tizenhárom százalékkal lesznek olcsóbbak. Ezek az úgynevezett vörösáruk, s mennyiségre nézve a húskészítmények összes hazai fogyasztásának egyharmadát teszik ki. A szárazáruk ára tíz, a disznósajtoké és a füstölt szalonnáké 21-21, míg a sertés láb és egyes belsőségek ára 36-50 százalékkal kerül kevesebbe. Ez például a párizsiknál kilónként 25-30, de a szalonnáknál 100-130 forintot jelent. Fél éven belül harmadszor hajt végre jelentős árcsökkentést a vörösáruknál, felvágottnál és főtt sonkáknál hazai piacvezető cég, a Délhús Rt. - tájékoztatta lapunkat Brun József vezérigazgató. Mostani döntésüket az indokolja, hogy a vágósertés fel- vásárlási ára újra jelentősen csökkent. A héten a nagyüzemi sertést kilónként 163, a kisüzemit 138 forintért vásárolták fel, a januári 180 és 150 forintos árakkal szemben. Májusban lanyhulni szokott a húskészítmények iránti kereslet, egészen nyár végéig. Ezt ellensúlyozza a mostani árcsökkentés, amitől a forgalom 30 százalékos növekedését várják a Délhús Rt.-nél. Közgazdász vándorgyűlés A 34. találkozót Győrött rendezik Győrött rendezik meg május 22. és 24. között a Magyar Közgazdasági Társaság a 34. közgazdász vándorgyűlést. A háromnapos tanácskozás előadásai két fő téma köré csoportosíthatók. Egyfelől arra a kérdésre keresik a választ, meddig jutott el az ország a piacgazdasági átmenetben, másfelől felvázolják, hol tartunk az Európai Ünióhoz történő csatlakozásra a felkészülésben. A nyitó plenáris ülésen előadások hangzanak el az Európai Unióhoz történő közeledésünkről, továbbá a piacgazdasági intézmény- rendszer kiépítéséről. Ugyancsak a plenáris ülésen lesz szó az államháztartási reformról, valamint a társadalmi értékrend és a piacgazdaság összefüggéseiről. A vándorgyűlés másnapján hat szekcióban folytatódik az eszmecsere. Ezekben az államháztartási reformmal, a gazdaságpolitika és az EU- csatlakozás összefüggéseivel, a pénzügyekkel, a vállalkozások versenyképességének kérdéseivel, valamint a mezőgazdaság és a területfejlesztés problémáival foglalkoznak a közgazdák. A záró plenáris ülésen Medgyessy Péter pénzügyminisztert és Such- man Tamás privatizációs minisztert hallgathatják a vándorgyűlés résztvevői. A rendezők félezernél több szakember megjelenésére számítanak. B. G. Kamatadó: volt, nincs. Lesz? Nincs értelme a kamatadó újbóli bevezetésének, mert az többek között növelné az inflációt, miközben jelenleg annak visszaszorításáért folyik elszánt küzdelem, jelentette ki a Magyar Bankszövetség főtitkára. Pulai Miklós emlékeztetett arra, hogy a bankszövetség már 1991-ben is ellenezte az 1992-től bevezetett kamatadót, és most is várhatóan hasonló álláspontra helyezkedik, amennyiben a pénzügyi kormányzat valóban kidolgozza az előterjesztést. 1995. január 1-jétől éppen azért szüntették meg a kamatadót, illetve csökkentették mértékét 0 százalékra, hogy növeljék a megtakarítási kedvet, valamint mérsékeljék az inflációs nyomást. Erre viszont a jövőben is szükség lenne. A főtitkár megérti, hogy a vámpótlék lebontása miatt a költségvetésből jövőre kieső mintegy 60-70 milliárd forint bevételt valahonnan elő kell teremteni. Ehhez azonban mintegy 20 százalék körüli kamatadóra lenne szükség, miközben pénzügyi körökben „csupán” 4-5 százalékról beszélnek. A főtitkár szerint a kamatadó hatálya alól csak akkor lehetne kivonni az állampapírokat, ha azok kamata alacsonyabb lenne a kereskedelmi bankok által kibocsátott értékpapírokénál. ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Pénteki meglepetés Az egész heti lanyha kereskedés után pénteken tűzijátékot mutattak be a részvények a Budapesti Értéktőzsdén. Szinte kivétel nélkül, heves árfolyam-emelkedéssel örvendeztették meg a befektetőket. Különösen jól szerepeltek a gyógyszeripari cégek. Az Egis a hét közepén mutatott 6400-ról 6750 forintig kúszott, a Richter papírja 5150- ről 5645 forintig emelkedett. A leghevesebb árfolyamemelkedést a kitűnő eredményeket produkáló Danubius Rt. részvénye mutatta: a csütörtöki 2057 forintos ár, a pénteki kereskedés során 2250-re nőtt. A mindig nagy várakozást kiváltó BorsodChem-részvény is jól szerepelt: 2645 forintról 2750-re kúszott. A bankpapírok is kivették részüket az általános hosszból. Az OTP 1630 forintig nőtt, az Inter-Európa Bank papírja ismét 27 000 forint. Csalódást egyedül a mindig nagy forgalmat produkáló Mól Rt.-részvény tulajdonosai érezhették, a csütörtöki árfolyamot 25 forinttal meghaladó 1620 forintos ár miatt. A kárpótlási jegy szolid ingadozást mutatott a héten, 375 és 390 forint között. A diszkontkincstárjegy- aukciókon nagyobb túljegyzések nélkül 24 és 25 százalék között alakultak a hozamok. Králik István Cashline Broker Kft. Ez megtermeli, az lefölözi... A gabonatermelőknek nem érdemes elkótyavetyélni a kvótáikat A korábbi évektől eltérően az idén a kivihető búzamennyiség többségének exportjogát - mintegy 700 ezer tonnáról szóló kiviteli ígérvényt - nem a kereskedők, hanem a termelők kapták. Más kérdés, vajon élnek-e vele, beváltják-e valódi exportengedélyekre? A szaktárcának e rendhagyó döntése felborzolta a gabonafeldolgozók és kereskedők kedélyét. A Gabonaszövetség tiltakozik az exportkvóták szokatlan elosztása ellen. A testület szerint a kvóták adásvétele - amely jelenleg tonnánként 1,5 és 10 dollár között mozog - költségfelhajtó tényezője lesz a búza exportárának, és jelentősen megoszthatja a búzapiacot. A belföldi eladásra termelők ugyanis a kiviteli engedélyek birtokában előnyhöz jutnak majd azokkal a gazdálkodókkal szemben, akik hiába termelnek külföldön eladható, jó minőségű búzát, ha nem lesz hozzá exportengedélyük. Az év első negyedében a munkanélküliek száma 422,4 ezer volt, 10 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A KSH legújabb jelentése szerint a munkanélküliek arányát kifejező munkanélküliségi ráta 9,8 százalék volt az első negyedévA Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) korántsem látja ilyen borúsan a képet, bár elismeri, hogy a szaktárca intézkedése egyes termelőket kedvezőbb helyzetbe hoz. Uhercsák András, az érdek- képviseleti szövetség főtanácsosa szerint a termelők többsége várhatóan nem fogja önállóan exportálni a kenyérgabonát. Kivéve a horvát és szlovén határrészeken, ahol a földrajzi közelség miatt a termelőknek érdemes közvetlenül élniük kiviteli jogukkal. ben, 0,5 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben, és 0,1 százalékponttal kisebb, mint 1995 elején. Az állástalanok összetétele továbbra is kedvezőtlen. A tartósan munkanélküliek - akik egy éve vagy annál hosszabb A szövetség azt javasolja a termelőknek, hogy kizárólag a búzával együtt értékesítsék a kereskedőknek a kiviteli jogot megtestesítő ígérvényeiket. Hogy ki, milyen árban tud megállapodni a felvásárlóval, az az alku «során derül ki. Az érdekképviselet kalkulációja szerint nyárra - kvótával együtt - 22 ezer forint körül alakulhat a gabona felvásárlási ára. A szövetség egyelőre óvatosságra inti a termelőket, nem javasolja a - kereskedők nyomására megindult - kiviteli ígérvények adásvételét. Az ügyletek utáni adózás feltétel- rendszere ugyanis még nincs tisztázva, és a későbbiek során vizsgálat tárgya is lehet. Tanácsos tehát megvárni az APEH állásfoglalását. Újvári Gizella ideje keresnek munkát - alkotják a munkanélküliek 52 százalékát. A 15-24 év közötti korcsoportba tartozik a munkanélküliek egynegyede. A foglalkoztatottak száma 35 ezerrel, 0,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Kevesebb állás és állástalan 5 millió 4 millió 3 millió - 2 millió 1 millió - 0 A foglalkoztatottak száma Az évek első három hónapjában 4347000 4089000 395900o 3942000 3908000 1EITE1 IEEE1 ÍEÜT1 IEEE1 lETüü 600 ezer - 500 ezer - 400 ezer - 300 ezer - 200 ezer - 100 ezer A munkanélküliek száma Az évek első három hónapjában 546000 424000 • 48^°° 432000 422000 ít Hí 1992 1993 1994 1995 1996 Terméktároló Rt. alakult Közös céget alapított Terméktároló Rt. néven a Mól Magyar Olaj- és Gázipari Rt., valamint a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség (KKKSZ). A társaságot azzal a céllal hozták létre, hogy alakítson ki két kőolajterméktároló telepet Tiszaújvárosban, illetve Szajolban, majd ezeket a telepeket a KKKSZ-szel kötött hosszú távú szerződések alapján működtesse. A cég jegyzett tőkéje 1,62 milliárd forint, s ebből a Mól Rt. 74 százalékkal, a KKKSZ 26 százalékkal részesedik. A két telepen együttesen 315 ezer köbméter tároló- kapacitás kiépítését tervezik. Erre azért van szükség, mert a szövetséget törvény kötelezi, hogy a hazai kőolaj- és kőolajtermék-készleteket az európai normáknak megfelelően, 1998 végéig olyan mértékben növelje, hogy a jelenlegi 40 nap helyett 90 napig fedezzék a szükségleteket. 791 milliós nyereség a Dunaferrnél Kimagaslóan eredményes volt a Dunaferr Rt. tavalyi tevékenysége, a társaság 791 millió 891 ezer forint adózás előtti nyereséggel zárta az 1995-ös esztendőt. A Dunaújvárosban megtartott pénteki közgyűlésen megállapították, ez egyrészt annak az eredménye, hogy a cég jól használta ki az acélpiac fellendüléséből adódó iehetőségeit, másrészt sikeresen valósította meg a reorganizációs programjában meghatározott feladatokat. i 1 i 4
